Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-10 / 7. szám
A Tündérkert krónikája Repes az ember szíve a boldogságtól a remekbe sikerült, a Csallóköz madár- és növényvilágát bemutató színes könyv lapozgatása közben. Bár a Csallóközről több kiadvány megjelent napjainkig, a lelkes dunaszerdahelyi környezetvédők fotói az újdonság erejével hatnak. A Nap Kiadó gondozásában megjelent kötet szerzői azonban ennél sokkal többre vállalkoztak: megpróbálták bemutatni az egykori Aranykert múltját és jelenét, településszerkezetét, lakóinak életét az ókortól napjainkig. Nagyszerű ötletnek bizonyult a települések ismertetésénél a lexikális adatok mellett a korábbi szerzők (Fényes Elek, Ipolyi Arnold, Borovszky Samu, Komlóssy Ferenc) munkáiból való idézetek összeválogatása, amivel olvasmányosabbá, érdekesebbé teszik ezt a kétségkívül figyelemre méltó könyvet. Az átfogó jellegű munka természetszerűleg nem kerülheti meg a Duna legnagyobb szigetének és a rajta elterülő települések névmagyarázatának kérdését sem. Öröm ismét szembesülni Püspöki Nagy Péter remek munkájának (A Csallóköz neveiről) idézeteivel. Rajta kívül számos ismert és ismeretlen kutató, sőt laikus véleménye is megtalálható e történelmi oknyomozásban, eldöntetlenül hagyva a kérdést. Az impozáns felsorolás valószínűsíti ugyan a türk eredetet, de a forrásmunkák hiányos ismerete miatt aligha kerülhet sor az egyértelmű állásfoglalásra. Mással ugyanis aligha magyarázható, hogy a prágai Károly Egyetem világhírű turkológusa, a Török Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, Blaskovics József professzor szófejtése nem szerepel a könyvben. Annál is inkább szembetűnő ez a hiány, mivel tucatnyi település nevének szófejtése (Bős, Bodak, Vajka, Misérd, Csiliz stb.) is munkásságának része. Ehhez tudni érdemes, hogy a honfoglalást megelőzően a Kárpát-medencét a türk nyelvcsaládhoz tartozó avarok népesítették be, akik a későbbiek folyamán beolvadtak a népvándorlás során idevetődő népekbe. Jelenlétük többek között épp az általuk megalkotott, napjainkig fennmaradt településnevekben érhető tetten. Ebben az oknyomozásban szinte bizonyosra vehető, hogy Csölle község neve abból az Öreg- Dunából kiágazó Csalló folyóból származik, amelynek eredeti jelentése zuhogó, zubogó. Bátky Zsigmond néprajzkutató a történelmi tények ismeretében helyes úton indult el a néveredet nyomában, azonban azt valószínűleg nem tudta, hogy a türk nyelvek írásmódja évszázadokon keresztül rendkívül bizonytalan volt annak következtében, hogy arab írásjeleket használtak, így ugyanazt a szót sokszor több változatban is rögzítették, illetve az egyes változatok nem ugyanazt a fogalmat jelölték. Az általa említett csarlak-csirlak (sirály), változata a csarlag, amely zuhogót, zubogót jelent. Ez viszont egyértelmű utalás a tavasszal megáradt, majd a zöldár levonulását követően hirtelen apadó folyó jellegére, amikor az egyik majd másik irányba nagy sebességgel ömlik át a két meder között a nagy mennyiségű víztömeg. Az első meglepetés akkor éri az olvasót, amikor kiderül, hogy a honfoglalás tulajdonképpen megszállás volt. Ugyancsak felvetődik a kérdés, hogy vajon van-e különbség a felszabadító és a megszálló között, ha ugyanezzel a fogalommal élnek a szerzők a Rákóczi-szabadságharc kapcsán. A történelmi áttekintés szerzője a mohácsi csatavesztés utáni éveket a zűrzavar és fejvesztettség időszakaként értékeli, holott a kortársak csak egy jelentéktelen ütközetnek tekintették — más kérdés, hogy évtizedek múltán kiderült, ekkor kezdődött az ország három részre szakadása —, ez az oka annak, hogy az ország meghatározó egyéniségei a törökkel való szembefordulás helyett hatalmi harcba kezdtek egymás ellen (Szapolyai — Ferdinánd). A szultán sem próbált fél emberöltőn át tartósan berendezkedni Magyarországon, hiszen nem érezte nyeregben magát. Furcsának tűnik, hogy a negyven évig uralkodó és az ország korszerűsítésében oroszlánrészt vállaló Mária Terézia egyetlen sort sem érdemelt ki magának, fia, II. József tevékenysége viszont tág teret kap, holott sok esetben vitatott rendeletéit halála előtt nagyrészt visszavonta, így jelentősége máig vitatott kérdés a szakemberek körében. Furcsa módon a magyar történelem ismertetése a szabadságharc bukásával lezárul, holott a dualizmus időszaka hozta el az ország, vele együtt a Csallóköz számára azt a viharos gazdasági, társadalmi és műszaki fejlődést, amelynek alig akad párja a világon. Csak sajnálni lehet, hogy nem ismerik a szerzők Fejtő Ferenc munkásságát, tekintve, hogy akkor tudnák, nem a trianoni béketár-Könyvjelző-postaláda Tisztelt Szerkesztő, szeretném felhívni figyelmét arra a tévedésre, mellyel a Könyvjelző 6. számában találkoztam. Cselényi László a Valóság helyett fikció című könyvismertetésében ezt írja Duba Gyula új regényéről: „Gálja valahogy kilúgozódott a Téli áradásból, mert bárhogy keressük, sehol nem leljük nevét a végtelen regénytengerben...” Ez, bizony, nem igaz, mert Gondterhelt Gállal való azonossága rögtön a regény elején, az első oldal második bekezdésében kiderül.” Tisztelettel: Sz. Gy. (Teljes név és cím) Bizony, így igaz. A Téli áradás második bekezdése ezekkel a szavakkal kezdődik: „Gondterhelt igazgató — Gál kisebbségi tu-Lubomír Navrátil, ed. A Csallóköz szívében Nap Kiadó Minden, amit a Dunaszerdahelyi járásról tudni kell: a régió története, természeti adottságai, településtörténeti vázlata, városai és falvai, geológiai, éghajlati viszonyai, jellegzetes növény- és állatvilága. Kötve, 352 old., 17,5x24,4 cm bolti ár: 600 Sk kedvezménnyel: 500 Sk gyalásokon vetődött fel először Csallóköz elcsatolásának a kérdése. A kiváló francia történész levéltári dokumentumokkal bizonyítja, hogy a cseh-szlovák emigráció már 1916-ban átadta az antanthatalmaknak azokat a térképeket, amelyeken a Vác—Salgótarján—Miskolc vonalig kívánták a megalakítandó Csehszlovákia határait kiterjeszteni. Ennek fényében válik érthetővé, hogy a cseh légiósok miért igyekeztek 1919 tavaszán ezt a vonalat elfoglalni. Az eredeti szlovák szöveg magyarítása is tartalmaz néhány meglepetést, igazi leiterjakabot. Csallóközt őseink bejövetelét megelőzően megültO) helynek mutatja be, a sziget védői kicsapnak© ellenfeleikre, a hadseregek pedig ütközet helyett találkoznak egymással. Figyelemreméltó, érdekes könyv A Csallóköz szívében, amelynek ott van a helye minden, szülőföldje sorsát szívén viselő olvasó könyvespolcán. Bár a következő kiadás kapcsán egyértelműen ajánlatos lenne a mű kifogásolt fejezeteinek átdolgozása. (Nap Kiadó, Dunaszerdahely 2002) Ozogány Ernő datformálót nevezte így egy kritikusa...” A figyelmes olvasás készsége ritka nagy adottság. Köszönöm, hogy észrevételét megírta s a Könyvjelző olvasóival megosztotta. Figyelméért apró figyelmesség, Görföl Jenő és Kovács László könyve jár: Hol sírjaik domborulnak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a mai Szlovákia területén (a Nap Kiadó-ajándéka). A szerkesztő Könyvjelző 7/2003
