Komáromi Lapok, 1943. április (64. évfolyam, 15. szám)

1943-04-10 / 15. szám

HHB. április 10. KOM4RQMI LÁPOK 3. oldal Győry Elemér, ai új református püspök előadást tartott Komáromban Vasárnapi iskolai vezetőképző tanfolyam városunkban A komáromi egyházmegye missziói bi­zottsága tervbe vette, hogy a legkülön­bözőbb gyülekezeti munkaágakból veze­tőképző tanfolyamot rendez Komárom­ban. Április 6-án a vasárnapi iskolai munka volt a soron. E tanfolyam iránti érdeklődést nagy­ban emelte az a tény, hogy Ciyöry Eíe­­, mér, dunántúli rét. püspök beiktatása után az első előadását itt tartotta meg. Ezzel kifejezésre juttatta azt, hogy mi­iyen nagy súlyt helyez a gyülekezetek lelki életének kimélyítésé re. A. tanfolya­mon resztvettek, mint .& missziói bizott­ság elnökei: Soós Károly esperes és vi­téz Nagy Nándor egyházmegyei gond­nok, főispán, az egyházmegye lelkészei csaknem tel jes számban és meleg szere­tettel juttatták kifejezésre hálájukat a kerület új püspökével szemben, aki a komáromi egyházmegyében kezdte meg lelkipásztori szolgálatát és püspökké tör­tént felavatása után ide jött el legelő­ször, hogy a gyülekezetekben folyó miszí sziói munkát irányítsa. Az új püspököt az egyházmegye lelkészei nevében Soós Károly esperes köszöntötte szívből jövő őszinte szavakkal, a köszöntésre Győry Elemér püspök válaszolt és biztosította az egyházmegye lelkészeit jóindulatára,1 és szeretetéről. A tanfolyamra összejött rendkívül nagyszámú hallgatóság előtt Zsam ye La­jos hetényi lelkész, a missziói bizottság előadója tartott megnyitó áhítatot, majd Győry Elemér püspök tartotta meg na­gyon értékes előadását: »A vasárnapi iskolai munka helye a gyülekezetben« címen. Az előadásban párosult a volt teológiai professzor alapossága és a hívő lélek mélysége. Kiindult abból az örven­detes megállapításból, hogy a dunántúli egyházkerületben a vasárnapi iskolai munka emelkedő tendenciát mutat, ez az a munkaág, melyet a lelkipásztorok legjobban szeretnek, mert tudják, hogy ez a fundamentum, amelyen felépül min­den további missziói tevékenység, Kitért a vasárnapi iskola magyarnyelvű refor­mátus irojalmd—. méltatta azt és felso­rolta az e kérdésről írott fontosabb gya­korlati megállapításait. Megcáfolta a va­sárnapi iskola ellen a múltban felmerült ellenvetéseket. Hogy hitoktatás és refor­mátus iskolák vannak, ez nem ment fel a vasárnapi iskolai munka végzése alól, mert a vasárnapi iskolai munka nem hitoktatás, hanem továbbépítése és ki­egészítése annak. A közösségi érzés ki­fejlesztésére jó alkalom az adakozás, a Szeretetszövetség támogatása, a hadiár­vák segítése, a szórványban élő gyerme­kekkel való kapcsolat felvétele, az irat­­terjesztésbe való bekapcsolódás. A leg­erősebb közösségképző alkalom a Vasár­napi Iskolai Szövetségbe való belépés, melyre az előadást tartó püspök külön is nyomatékosan felhívta a vasárnapi iskolát vezető lelkészek figyelmét. Dr. Ecsedy Aladár, taliitótfalui lel­kész, a Vasárnapi Iskolai Szövetség tit­kára: Jézus módszertana címen tartott előadást. A vasárnapi iskolában (ottho­nias légkört kell teremteni, társalogva tanítsunk. Majd a komáromi gyülekezet vasár­napi iskolájának egyik csoportjával min­­tatanítást mutatott be. Imreit Ilona, a komáromi gyülekezet diakonisszája: Amit a gyermektől a va­sárnapi iskolai munkában nyerek címen arról beszélt, hogy reá, mint a vasárnapi iskolai vezetőre, milyen lelki áldásai vol­tak s milyen lelki haszna volt a vasár­napi iskolából. Kelemen Kálmán nemesócsai lelkész záróáhitatában a lelki életet élő család­nak a gyermeki lélekre való áldó hatá­sairól beszélt.’ A vezetőképző tanfolyam hallgatói fe­szült érdeklődéssel és figyelemmel hall­gatták végig az előadásokat. Ez a tanfolyam feleletet adott arra az egyházi újságokban felvetett kérdésre is, hogy mit vár a dunántúli egyházkerü­let az új püspökétől ? A gyülekezetek anyagi kérdéseinek felkarolása mellett elsősorban azt várja, hogy az egyház­­kerületben a közérdeklődés előterében a lelki kérdés álljon. Az új püspök sze­mélye garancia arra, hogy ő világosan látja, a legfontosabb probléma: az evan­­gélizáció kérdése. Ezen fordul meg min­den kérdés. Ha Lelek lesz a gyülekeze­tekben, előteremti az. anyagi eszközöket is. A püspökbeiktatáson elhangzott gyö­nyörű szép programra adás titán ez• volt az első lépés annak megvalósítása fe'é. A komáromi egyházmegye lelkészei tel­jes bizalommal tekintenek az új püspök munkálkodása elé és szeretettel ajánlják jel magukat mint munkatársak és min­den egyházépítö munkájában mellette fognak állni. A társadalom új lovagjai Táborozásra jönnek össze. Itt, Komá­romban. Dalosajkú, ragyogószernü cser­készfiúk. A több-munka vállalói. Akik húsvéti vakációt áldoznak jel, hogy ke­mény munkával, szigorú fegyelemmel jó '’etetőkké képezzék magukat. Őrmeze ői tábor lesz először Komáromban. A fel­vidéki és dunántúli csapatok fiatal veze­tői jönnek össze tanulni, létekben gyara­podni. Mert emberebb ember, magya­­mbb magyar csak úgy válik a fiatal nemzedékből, ha a. cserkészeszményt éle­iében megvalósítja: kötelességet keres a szoros kötelességen felül is! Ez a cserkészeszme volt harminc éven keresztül a nemzeti lélek életrekeltője, megszilárdító ja a társadalomban. En­nek az eszmének apró katonái emelték dacosan magasba a trianoni gyásztól földrészégzett magyar fejeket: »Fiúk, fel a fejjel/« Ott álltak ifjú harcosai a nem­zet építésénél Horthy Miklós munkahad­­seregében, ott a békés idők munkájában, a társadalom megszilárdításában, ös ze­­forrasztásában, ott a szirénák búgásánál és ott, ahol vért kellett á’dozni. Ez a fiatalság büszkén Valtha tja magáról, hogy több-munkavállalásával, á doza óval mil­­liószor többet ér és ért az önmaguk ér­dekét hajhászó, semmittevésbe süllyedt fiatalok táboránál. Nem hangoskodott, nem szaval a,‘hogy ő a társadalom megtisz’ítója, a nemzet megmentöje, mint azok, akik semmit sem tettek. Ennek a fiatalságnak szava kaik volt, mert nem ért rá beszélni. Sza­va a mondanivalók tét ‘ekle öntése: ér­tékek kiemelése, az áldozat nemzeti fel­írnigaszta!ása, feltárása és gondos őrzése minden magyar lelki kincsnek. Lovagok voltak ök mindig, akik magukat adózva védték és védik, ami szent. Mert erejük a legnagyobb erő, a szeretet volt. Sze­retet, mely Krisztus forrásából ömlik szét. S ezért élő, érző és cselekvő. Fényt, meleget sugároz lefelé és fel fe'é egy­aránt. Ebben a jegyben indul meg majd vi­rágvasárnap ez a tábor is. Hetven őrs­vezető, hetven fiatal érző, gondolkodó és dolgozó magyar élet, magyar szív dobban össze Komáromban, hogy egy­mástól tanú'jón, egymást erősítse, gaz­dagítsa és egységes szellemmel térjen vissza jó vezetőként, ki az iskola pad­jaiba, ki a műhelybe, ki pedig a gyárak zűrzavarába. Ezzel a táborral is lelket akar adni a magyar cserkészet a hitük­ben megingok felé: áldozat kell és min­dent lehet! P. F. dr. Ritka érdekességű rögtönijeié) bírósági tárgyalás voit tegnap Komárom, ápr. 9. (Munka­társunktól.) A terem, amelyben a komáromi kir. törvényszék rögtör.í.éiő bírósága pár perc múlva ismét törvényt ülni kénytelen, zsú­folásig- tele van. Rendkívül nagy az ér­deklődés: a padsorokban ügyvédek, bí­rók, faluról bejött dolmányos emberek. Sok a hölgy-érdeklődő is' és feltűnik, hogy egymásután jönnek be a terembe diáksapkát szorongató maturandusok. Sorban odalépnek az első padban ülő bencéstanárhoz s engedélyt kémek, hogy végighallgathassák a tárgyalást. A tanár úr persze megadja az engedélyt s mosor lyogva fordul hozzánk: Hadd tanulja­nak. Tudom, a jogi fakultásra igyeksze­nek jövőre... A rögtönítélő tanács bevonul, élén Soós Imre dr.-ral, a törvényszék elnöké­vel. A vádat Bason Tamás dr. kir. ügyész képviseli, akinek .ez lesz már a nyolcadik, komáromi vonatkozású statáriális tárgyalása. A védő helyén, Hadanich Gyula dr., a komáromi ügy­védi kar egyik legfiatalabb tagja foglal helyet. Az orvosszakértő asztalához Csongrády Béla dr. kórházi főorvos ül le. Csengetés s két szuronyos fogházőr között belép a terembe,’ rabruhában, a vádlott : -"Széléi József, éves,’ tarkanyi illetőségű, négygyermekes családajia. Egyenestartású, de megviselt arcú nap­számosember, aki az utóbbi időben mint kubikos dolgozott Tárkány község hatá­rában. A vád súlyos. Széles Józsefnek tulajdonítja azt a mai körülmények közt igen nagy bűncse­lekményt, hogy ez év március 31-ikének éjszakáján, 11 és 12 óra között felgyúj­totta a pannonhalmi főapátság tárkányi majorja udvarában GregoSics Imre ura­dalmi gazda óljait, amelyekben a gaz­dának 14 sertése bennégett, mintegy 4100 pengő értékben. A tűz a szomszé­dos gazdasági épületekre is átterjedt s ebből kifolyólag Siposs Imre uradalmi bognár 27 sertése is a tűz martalékává lett, kb. 4000 pengő értékben. — Bűnösnek érzi magát ? —- kérdezi az elnök. — Nem! —- felel határozottan a vád­lott. Meglepetésként hat ez a felelet: a bíróság tagjai össze­néznek, Benson Tamás dr. kir. ügyész is megmozdul a székén. Soós Imre dr. el-Gumi és műszaki áruk. mezőgazdasági gépek Laczkó István. Komárom Jókai-uica 26. szám. 169 Vendéglősök! Figyelem! Kereskedők! ROZSNYÓIIMRÉNÉ elsőrendű és olcsó borairól elismeri bornagykereskedő Komárom, Klapka-iér 9. Telefon 204. Raktáron tart kiváló minőségű homoki és hegyi, valamint sajniiermésü Szekszárd vidéki boroka! nagy választékban. Különféle fehér és vörös csemege borok palackozva is, különböző kivitelben (adiusztá­­: lásban) kapható. — Legkényesebb igényeket is kielégítő pontos és figyelmes kiszolgálás ! nők jegyzőkönyveket emel fel az asztal­ról, a vádlott vallomásait, amelyeket elő­zőleg a csendőrség, Tárkány község jegyzője s az ügyészség előtt tett s ame­lyek szerint a gyujtoga'ást beismerte, sőt azt is kijelentette, hogy a gyújtoga­tást bosszúból követte el, mert Gregos'cs gazda nem alkalmazta a favágás idején. Az elnök a felolvasott jegyzőkönyvek alapján bizonyítja, hogy Szé es többesé ­ben önként jelentkezett az ügyésznél val­lomás végett s minden alkalommal beis­merte, hogy a gyújtogatást ő követte el. Hiába. A vádlott rendületlenül tagad. — Mikor a jegyzőkönyveket felvették, — hajtogatja egyre, — nem tudtam, mit beszélek. El voltam keseredve ... A Tr-niK vallomásából kiderül, hogy Széles a tűz­eset előtt közvetlenül korcsmázott. Senki se látta, mikor felgyújtotta az ólaka c Rejtély az egész ügy... Miért vallotta be tehát Széles hét esetben is, józan fej­jel, s önkéntes jelentkezéssel, hogy ő volt a tettles ? S most miért tagad s miért von ja vissza a hétszeres vallomást ? É ményszerű a két beszéd: az ügyész vádbeszéde s a védőé. Minden röpke szó. amelyet a ta­nuk kiejtettek, mindén parányi tapaszta­lat, amelyet személyesen tettek az ügy­­gyei kapcsolatban: fegyver a kezükben, amellyel r.ekicsapnak egymásnak, érveik helyességér ek bizonyítására. Érezni, hogy két vérbeli harcos párviadala ez, — az igazság, a jog és a törvény érdekében. A közönség feszülten figyel s látni a be­szédek után, hogy mind a kettőt önkény­telenül is megtapsolni szeretné ... Az ügyész halált kért Széles József fe­jére, a védő pedig felmentést. A rögtönítélő bíróság szava azonban a döntő. Nem tartotta magát illetékesnek ítélethozatalra, hanem rendes bíróság elé utalta Széles József 32 éves, tárkányi il­letőségű, gyújtogatással vádolt, négy­­gyermekes családapa ügyét... Komárom városi GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ NYITVA í A kódfürdő kedd kivételével minden nap. A gőzfürdő nők részére hétfőn 12—19 óráig pénteken 12 19 óráig. — Férf ak részére csütörtökön 12—19 óráig, szó - baton 8—17 óráig, vasárnap 7—H óráig Ruokásfürdó szombaton i7—19 óráig, lshiás és reumósoknak iszappakolás. TÓTH MÁRTON fürdőbérlő. Szives látogatást kér (406) Mint mar többször — most is a gazdátlan kóbor kutyákról van szó, — írja panaszlevelében egyik olva­sónk. — Már éppen két hete, hogy a Br. Eötvös-utcán egy nagy feketefoltos kutya gazdátlanul, kiénezve, egyik kapuból a má­sikba fekszik. Eddig a Nagy-vendéglő mel­lett ütött tanyát, újabban a Szerzetes Nő­vérek napközi otthonánál. Miért nem megy a sintér legalább egy héten egyszer körül a városban, hogy összeszedje a kóbor ku­tyákat? Kit fog terhelni a felelősség, ha ez * kutya éhtifuszt kap, vagy víz és élelem hiányában megveszik és az ott járó apró gyermekek közül valakit megmar? S mind­ettől eltekintve a szegény állati nagyon szenved, már teljesen lefogyott és olyan lázas, hogy. félnapokat elfekszik mozdulat­lanul, a szemei egészen vérben forognak. Igazán érthetet en dolog: ha valakinek bejön faluról a kutyája a kocsi után, miért nem gondol a falusi gazda arra, hogy a kutyát nazamenet elhívná? Szépen kérem Ismételten a Szerkesztő Urat, hasson oda, az újságban, hogy ilyen dolgok ne ismétlődjenek meg szüntelen. S a város vezetőségének figyelmét fel kell hívni sürgős és azonna i intézkedésre ebben az ügyben. Hisz ez is közérdek, egészségi szempontból, és bűn a tehetetlen állatokat étien kínozni. Tisztelettel: aláírás.

Next

/
Thumbnails
Contents