Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-05-09 / 19. szám
1942. májas 9. KOMÁROMI LAPOK 3. «Idái. Konkoly Thege-emléktáblát lepleznek le Ógyallán Január hó So-án volt száz óve, hogy Konkoly Thege Miklós megszületett. Ebből az alkalomból a Magyar Meteorológiai Társaság ünnepet ült. amelyen Cholnoky Jenő e. tanár, a Társaság elnöke, dr. Réthly Antal e. ny. rk. tanár, a Meteorológiai Intézet igazgatója és dr. nessey Kálmán, az -ógyallai obszervatórium főnöke tartottak méltató megemlékezéseket, A Meteorológiai Intézet most az ógyallai obszervatórium falán márvány táblával örökíti meg a nagy magyar tudós, alapitványtevő mecénás emlékét. Az emléktábla fehér carrarai márványból készült s rajta életnagyságú 'bronzrelief: Konkoly ércbevésett, életnagyságú arcképe. A reliefet v. Neszty Egonné, Hatch Erzsébet, buda pesti szobrászművésznő készítette. Az emléktábla ünnepélyes leleplezése május ró-én d, e. ti órakor lesz. Azi ünnepi beszédet dr. Réthly Antal, a Meteorológiai Intézet igazgatója mondja. A m. kir. foldmívelésügyi kormányt Bárányos Károly m. kir. államtitkár képviseli, akinek kíséretében dr. C.zirer Andor min, osztályfőnök és dr. Spersely Imre tón. tanácsos jelenik meg az ünnepélyen. Képviselőket küldenek az öszszes magyar tudományos intézmények és egyesületek, a vármegye, a járás és a helyi hatóságok és egyesületek. A Meteorológiai Intézet és" a M. Meteorológiai Társaság ebből az alkalomból »Konkoly emlék füzetet« ad ki. Lapzártakor értesülünk arról, hogy a leleplező ünnepélyen megjelenik Stíly Kálmán v. b. t. t. államtitkár is, aki Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert fogja képviselni. A Legnagyobb Magyar fia Burmában A Széchenyi-év folyamán sok mindenről esett szó a Legnagyobb Magyarral kapcsolatban. Egyről azonban megfeledkeztek a legtöbben: Széchenyi fiainak érdekes és — sajnos mindinkább feledésbe menő kapcsolatairól a Kelettel. Már a Kelet népe« szerzőjét is minden nyugati beállítottsága dacára a magyar lélek ősi misztikuma Kelet felé is vonzotta. Igaz, hogy1 a Közel Keletből látott csak valamit, amikor 1817-ben meglátogatta Konstantinápoly t, Kis Ázsia partszegélyét, az Árchipellagust és a török rabságban senyvedő Görögországot. Két fiának azonban 'életút jukban nagy szerepet játszott a Kelet. Az ifjabbik: Széchenyi Ödön gróf, a budapesti tűzoltóság megszervezése után elfogadta a szultán meghívását és Konstantiüápolyba tette át működési terét. Megszervezte a török főváros tűzoltóságát, pasa lett és a török közéletben játszott vezető szerepet. Széchenyi idősebb fiát: Bélát a magyarság eredetének titka vitte a Távol Keletre' 1877-ben. 22 hónapos kínai útja egyike a legfigyelemreméltóbb utazói teljesítményeknek. A földrajzi irodalom a nagy utazók közé sorozta be érdemeiért. Ezekben osztozik vele két utitársa: Lóczy Lajos, az expedíció geológusa, a későbbi világhírű tudós és Kriner Gusztáv főhadnagy, az expedíció topogralusa és írója. Bálintit Gábor, a nyelvész, betegsége miatt már az utazás elején kénytelen volt visszafordulni, Széchenyi Béla gróf utazásának főbb állomásai • Bombay-Calcutta, Sinking voltak. Shangha jból indúlt Singapore, Batavia, Honkong, Japán Pena belsejébe. Eljutott egészen a Tarim-medence közeiéig, a .tiltott ország«: Tibet maradi lakosságának bizalmatlansága miatt zárva maradt előtte. Ezért fordult Tibet keleti határán délnek, hogy Burmán át érje el a tengert és utazzon Kelet-Indián át iiaza. Útjának utolsó szakasza: a mai Burmaiút vidéke volt számára a legérdekesebb és egyben a legveszedelmesebb is. A TalLfutól, Jünantól nyugatra, a birmai Bhamóig terjedő útszakasz a vadregényes Kína-hurmai határvidéken vezetett át. A kínai birodalomnak ez volt egyik legelhagyottabb vidéke. A központi hatalomnak keze ide már alig ért el. Arcátlan rablók, rablásból élő törzsfőnökök, akik szurtos »palotáik- Jian« hercegeknek címeztették magukat, voltak itt az élet és halál urai. Mit tudtak ezek Magyarországról és a Széchenyiekről? Ök bizony csak azt látták, hogy három gazdag fehér ember minden kíséret nélkül, kitűnő fegyverekkel, sok pénzzel és előkelő felszereléssel megy át'földjükön. Ezt az alkalmat nem akarták elszalasztani. Ha lehet zsarolással, ha nem, erőszakkal akartak az európai kincsek birtokába jutni. Széchenyi gróf és két útitársa itt valóban életveszélyben forgott és csak bátorságuknak köszönhették megmenekülésüket. Tan-zung volt annak a katschini »fejedelemnek« a heve, akit itt a sors a (magyar utazók útjába sodort. Amikor ez kétes külsejével bemerészkedett Széchenyi grófhoz és bőröndjeiben turkálni kezdett, a magyar főurat elhagyta a hidegvére és ellökte onnan ő Fejedelemségét. Csak ez kellett a rablóvezérnek. Nyomban összehívta embereit és elégtételt követelt, természetesen fantasztikus összegekben, fegyverekben, felszerelési tárgyakban. Az alkudozások alatt 300 fegyveres rablójával vétette körül a magyar utazók szállását s ha egy épp arra haladó kínai kereskedő bölcs közbenjárása elmarad, minden személyes bátorsága mellett is aligha úszta volna meg símán útja-MILUS vegyileg fest, tisztit ruhákat KOMAROM Nádor-utca 3. Telefon 232. Aiopíiialoti 1305. hűk ezt a szakaszát a nagy magyar utazd és a Burmui-út végeláthatatlan .autókaravánjai a három magyar síremlék« mellett robognának tova. A kínai révén azonban 300 ezüst tael, 1 puska és töltények árán a 'fejedelem* még a. Burmai-útig is elkísérte vendégét«, sőt arcátlanságában még arra is figyelmeztette, hogy a környék telq van veszedelmes rablókkal«, .akiktől jó lesz óvakodni. Így jutott el Szécheny i gróf ál Kársaival .az lrrawadi partján fekvő Bhamőba, ahol már francia hittérítők fogadták vendégszerető otthonukban. BhamotóJ Rangoonig az Irrawadin telték meg az útat a magyar utazók. Az angol hatóságok mindenütt a legnagyobb előzékenységgel fogadták a nagy Széchenyi« fiát, aki Utazásával bebizonyította, hogy mily méltó fia nagyérdemű atyjának. 1880 májusában, két és félévi távoliét után ért Széchenyi gróf útitársaival szerencsésen haza. Elárvult palotája' ma is ott állf a budai Dunaparion. Ma is magam ■előtt látom nemes lakóját, akit a magyar főváros megkülönböztetett szeretettel és tisztelettel vett körül ... P. E. Harmincezer pengő külön jutalmai kapnak az idén a selyemtenyészlők Vitéz Bonczos Miklós államtitkár, az Országos Nép- és Családvédelmi Alap ügyvezető elnöke nagyjelentőségű rendeletét intézett a közjóléti szövetkezetekhez a selvemtenyésztés fejlesztése és a (magyarországi hernyóselyemiermelés fokozása érdekében. Az államtitkár rendelete alapján a vármegyék és törvényhatósági jogú városok máig a most kezdődő tenyésztési időszakra 1000- 1000 pengő tenyésztési jutalmat tűztek ki azoknak a selyemtenyésztőknek a jutalmazására, akik a legtöbb és legjobb: minőségű seíyemgubót váltják be. A tenyésztési jutalmakat 100, 75, 50 és 25 pengős tételekben a tenyésztési időszak lezárása után, a hivatalos beváltási okmányok alapján osztják majd ki. Azt jelenti ez, hogy a selyémtenyésztésből most könnyen elérhető 200- 300,' esetleg 400—500 pengős kereset mellett a szorgalmas tenyésztők még ezen felül "5—100 pengős jutalomra is számíthatnak. Lesz olyan törvényhatósági jogú város, ahol minden tenyésztőnek jut legalább 25 pengő külön jutalom. A törvényhatóságok által eddig ’meghirdetett jutalmak összege ^meghaladja a 20.000 pengőt, azonban még több közjóléti szövetkezet nem adta ki a jutalmakra vonatkozó hirdetményét. Végeredményben mintegy 30.000 pengő lesz az az összeg, amelyet az idén termelési jutalom címén kapnak a szorgalmas seiyenüenyésztök. A régi tenyésztők körében tehát nagy versengés indul meg a minél* jobb -és nagyobb eredmény elérése céljából b az új tenyésztők ezrei kapcsolódnak bele ebbe a munkába, amely ma hazafiúi kötelesség is, mert a hadsereg nélkülözhetetlen fölszereléseinek anyagát biztosítja. — Hpic a-jnói kalapdivat egyszerűsítéséért. A német kalapkészítő iparosok testületé - írja a Scharlottenkurier Zeitung — nyilatkozatot tett közzé az egyik lapban és rámutatott arra, hogy Németországban a mai női kalapdivat még mindig nem felel meg a háborús célkitűzésektől áthatott gazdasági élei követelményeinek. Felszólítja az ipartestület tagjait, hogy küzdjenek a női kalapdivat kinövései ellen cs igazodjanak az új kalapmodeliek megtervezésénél a háborús követelményekhez. Pmádfürdő o Máira gyöngye Mielőbb beli jelentkezni a május író 14-én megnyíló szezonra A tündéri szép Parádfürdő teljesen felkészült az idei tavaszi szezonra, amely mindig ragyogóan szép a Mátrában, akárcsak májusban a hatalmas hegyek és fenyvesek között a tavasz. Csodálatosan szépek a verőfényes meleg nappalok, a gyönyörű csillagos esték, az ózorulús és nagyszerű levegő és a nagyhatású fürdők a biztosi gyógyulást kereső és pihenő vendégek ezreit vonzzák évente Parádfürdőre. A Mátra gyöngye, az országnak legszebb és legnagyobb gyógyhatású fürdője Parádfürdő, ahová egész esztendőben előkelő közönséget várnak, miért is már most kell lefoglalni és biztosítani a megüresedő és felszabaduló szobákat azoknak, akik a csodaszép tavaszt ott eltölteni akarják. Évente is több ezer vendége volt Parádíürdőnek, ahol a többek közt vendégek voltak: dr. Hóman Bálint m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter és családja, Térfi Béla ny. miniszter, a Közművelődési Alapítvány elnöke, Vargha Ferenc m. kir. titkos tanácsos, ny. koron a ügyész és neje, dr-. Vladár Gábor m. kir. titkos tanácsos, kúriai tan. elnök és neje, dr. Láng Mititzky Ernő m. kir. titkos tanácsos, a budapesti tábla elnöke, Kindlovits Gyula dr. ügyvéd, kormány-főtanácsos és neje, Jakab Mihály kúriai tan. elnök és neje., báró Balás: György ny. táborszernagy és neje, báró Kemény Árpád földbirtokos és neje, Lugossy Géza gyáros és neje, dr. Bíró Henrik ny. tábornok, orvos és neje, Papp Antal címzetes érsek, m. kir. titkos tanácsos, dr. Czobor Gyula Futura ügyv. igazgatója és neje, dr. Curry Richárd táblai tan. elnök, dr. I>eidenfrost Gyula egyetemi tanár és neje, özv. Fogler Béláné, kúriai bíró özvegye, özv. Hanvay Sándorné, Vörös Zoltán ny. min. tanácsos, Demel Aladár, az Orsz. Magyar Földhitelintézet vezérigazgatója és neje, dr. Remenyik István ny. főispán, Purgly János földbirtokos és neje, dr. Petri Mór író, a. Petőfi Társaság főtitkára, dr. Madarassy Elemérné földbirtokos, dr. Le Fevre Dezső ny. kúriai bíró és neje* Jakabffy Zoltán miniszteri osztályfőnök, dr. Nyíri Zoltán közigazgatási bíró, dr. Weiser István egyetemi tanár és neje, dr. Oravetz Pál egyetemi magántanár és neje, Berkes Róbert, á Központi Sajtóvállalat igazgatója és neje, Bún József, á Magyar Leszámítoló Bank vezérigazgatója, Jaross Andor ny. miniszter és családja, özv. Feszty Lajosné, dr. Hübner Emil kormányfőtanácsos és neje, dr. Bárány Tibor főorvos és családja, özv. Gerevich Emilné, Gerevich Géza miniszteri osztálytanácsos és neje, Görömbey István ny. törvényszéki tanácselnök, dr. Bozóky Jenő ügyvéd és neje, dr. Hegedűs Margit egyet, tanársegéd, Barkáts Mária ny. főgimn. igazgató, dr. Kovách Aladár min. osztálytanácsos, dr. Hirsch Andor min. osztályfőnök és családja, dr. Hainiss Elemér egyetemi tanár és családja. 78 jótékonycélu m. kir. államsorsjáték Főnyeremény: 40.000 aranypengő 29.360 nyeremény 420.000 pengő értékben. Nyeremények: 20.000 ar. P 10001 ar. P 2X5-000 ar. P 4X2.500 ar. P 6X2.000 ar. P 35X1000 ar. P és még számos nagyobb és kisebb nyeremény, melyeket mind készpénzben fizetnek ki. Húzás június 5-én. Sorsjegy árak : Egész; or. P 3"— Fél: or. P 1‘58 Kapható minden osztálysorsjegy főelárusítónál, valamint az összes. (294) dohánytőzsdékben. Magyar gazdaasszony magyar fűszerre! ízesítsen A külföldről behozott fűszerek divatja nem nagyon régi nálunk. Tanúságot tehetnének erről a régi Magyarország nagyasszonyai és méginkább nemzetes asszonyai, akik akkoriban ugyancsak fűszeresen sütöttek-főztek, úgyhogy ha a külföldi »sógor« vendégségbe jött hozzánk, nem győzött vízért kiáltozni, olyan tüzes pokol szabadult el a magyar fűszerekhez nem szokott gyomrában. Holott , ennek a régi Magyarországnak asszonyai nem ismerték és ha ismerték is, aligha használták volna szívesen a külföldi fűszereket. A majoránnát, a levendulát és a rozmaringot, ezeket a régi és nemes magyar fűszereket, még a nép is nótába ■foglalta. A mai magyar azonban már kezdett m.egíeledkezni a kitűnő, régen bevált és kedvelt magyar fűszerekről, úgyhogy amikor természetszerűleg kezdett eltűnni piacunkról a bors, a szegfűszeg és a többi nem magyar fűszer, néhány háziasszony szinte el sem tudta képzelni,, hogy mivel fűszerezi ezután például a »borsos« tokányt. Pedig hát a bors sem pótolhatatlan. Most a magkereskedések tavaszi árjegyzékeiben a következő magyar fűszerek magjait hirdetik: Anizs-Pimpinella, Bazsalikom, Borsfű, Borsosmenta (vagy Borsika) Citromszagú méhfű, Fehér üröm, Fodormenta, Izsóp, Ivakukfű, Kapor, Kerti boragó, Kerti zsálya, Koriander, Kömény, Levendula, Majoránna, Rozmaring, Szagos müge, Tárkony, Turbolya.-Ugye ma már legtöbbnek nevét sem ismerjük ? Holott segítségükkel rég feledésbe merült, de kitűnő és speciálisan magyaros ételeket készítettek még dédanyáink is, akik pedig büszkébbek voltak konyhájukra, mint sok mai háziaszszony. Ezekkel a fűszerekkel feleleveníthetünk sok hagyományos magyar ételt és egyúttal bebizonyíthatjuk, hogy szó sincs fűszerhiányról, sőt a magyar föld egyike a fűszernövényekben leggazdagabb országoknak. Ráadásul ezeknek a nemes növényeknek szülte valamennyijét nemcsak veteményes kertben, hanem virágoskertben is bízvást elültethetjük, sőt a városi ember cserepekben, ablakában termesztheti őket. A nagyítás hozza ki a kép rejtett szépségeit! Felvételeit legszebben nagyítja DOBO!' Sslészaküzlc! KOMÁROM, VÁRMEGYE-L1T "A 9. TELEFON 210.
