Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-04-04 / 14. szám

1942. április 4. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Gondolnak az itlhon-maradoiiakra is Mint már megírlak, kormányrendelet je­lent meg a katonai szolgálatot teljesítő közalkalmazottaknak a szolgálat tartama alatt folyósítandó járandóságairól, illetve azoknak szabályozásáról, továbbá a köz­­szolgálatban alkalmazott családos munkások polgári bérének ugyancsak a katonai szolgá­lat tartama alatt leendő folyósításáról és összegszerű megállapításáról. Az intézkedés lényege és célja az, hogy a katonai szolgá­latot teljesítő közalkalmazott és közszol­gálatban alkalmazott családos munkás itt­honmaradt családtagjai közül az ellátatla­nok, tehát a feleség, a gyermekek és uno­kák, ha nem önálló keresők, akik önmagu­kat tartják el — semmiféle szükséget ne szenvedjenek. A kormány megállapítja, milyen jogok illetik meg a katonai szolgálatot teljesítő közalkalmazottakat, illetve, hogy annak mi­lyen fizetésre van igénye. Ezen túlmenően pedig elrendeli a kormány, hogy minden katonai szolgálatot teljesítő közszolgálatban alkalmazott munkásnak az itthonhagyott családtagok számához viszonyítva progresz­­sziv kulcs szerint hány százalék munka­bér jár a katonai szolgálat tartama alatt. Ez a szolgálat a vonatkozó rendelet értel­imében 40 és 100 között változik az itthon­­maradottak számától függően. Természetes ugyanis és a kormány családvédelmi poli­tikájából is nyilvánvaló, hogy kisebb szá­zalék jár egy gyermek után, mint kettő, három, vagy ennél is több gyermek után. Külön kiemelendő a rendeletnek az az intézkedése, hogy a közszolgálatban alkal­­íuazott munkásnak akkor is jár polgári bérének 40 százaléka, ha mint nőtlen vo­nni ugyan be, a szolgálat tartama alatt azonban megnősül. Ezzel az intézkedéssel bizonyára eredményesen hárítja el a kor­mány a katonai szolgálatra behívott köz­­szolgálatban alkalmazott munkás elől a leglényegesebb házassági akadályt. A katonák családjának ez a hathatós támogatása, a Családvédelemnek ez a leg­újabb kiemelkedő mozzanata nemcsak azt bizonyítja, bogy a szociálpolitikai alkotá­sok terén a háborús állapot visszaesést nem •rédményezett, hanem bizonyítja azt is, hogy ICállay Miklós miniszterelnök kormá­nya továbbhalad az időszerű szociális gon­doskodás útján. Bizonyos, hogy ez a gon­doskodás anyagi terhet is jelent, hiszen a nyújtott ellátás pénzügyi fedezetéről is gon­doskodni kell. De bizonyos az is, hogy a ma hadbanálló nemzetet lelkileg rendkí­vül megerősíti, arról nem is beszélve, hogy egyenlő a nemzet emberkertjének, főleg pedig csemete- vagy gyermek kertjének leg­gondosabb míveléséveL A hadbavonnlt köz­­szolgálatban alkalmazott munkásnak nem lesz többé gondja arra, hogy vájjon miből élnek meg és ruházkodnak otthonmaradt kisgyermekei. Az összeg, amit a család százalékazerfíen kap, éppen úgy fedezi a szükségleteket, mintha a kenyérkereső csa­ládfő idehaza lenne és polgári tevékenységi körében munkálkodnék. Az áldozat pedig, amit az itthonmaradot­­tak a katonák családjáért hoznak, méltá­nyos és minden tekintetből igazságos. Előfizettél már a Komáromi Lapokra? — Megérdemli: bátran küzd a keresz­tény magyar ügyért! Alkalmi ajándéknak elsőrendű [evein likőrök, barack, szilva, törköly, valódi páriái ok, .tea-rtunok legolcsóbban beszerezhetők n a g'y ban és kicsinyben „Mórocz“ szeszáru üzemben Komárom, Jókai-utca 27. Tel. 255. (Főposfával szemben) Elsőrendű hegyi málnaszörpök/ Bácüikii és a Felvidék ölelkezése Komáromban Április 25-én a Délvidéki Magyar Kullúregyesületak Szövetsége a SZMKE meghívására reprezentatív előadást tart a Kultúrpalotában Jókai városa örömmel üdvözli a felszabadult testvéreket Komárom, április 2. Komáromban nagyjelentőségű kul­­túresemény készül. A város részére, amelynek falai között ’az elnyomatás éveinek legjelentősebb magyar kulU'ir­­megmozdulásai játszódlak le, ünnep lesz ez az alkalom, mert annak az or­szágrésznek reprezentatív kultúrem­­bereit, íróit, tudósait s magyarságához, kultúrájához hű maradt falu-népét üdvözölheti majd, amely az ’idegen uralom még hosszabb s talán keserve­sebb igájában sínylődött. A visszatért Bácska jelentkezik Jókai városában, hozza testvéri köszöntését s mutatja meg azt, amire legbüszkébb lehet: ma­gyar kitartását, magyar erejét s k-uHur­rájához való törhetetlen ragaszkodá­sát. Tudjuk, hogy ez a jelentkezés Ko­márom közönségéből a legnagyobb örömet váltja ki, hogy ez a találkozás ölelkezés lesz, abban a közös aka­ratban s közös célban, amelyért mi is küzdöttünk húsz éven át — u Duna bal- és jobbpartján egyaránt s amelyér! most is, ezután is küzdünk: magyarságunk. magyar kultúránk megmaradásáért. Bácska egyetlen, nagy kultúrszervé­nek, a Délvidéki Magyar Kul túregye­sületek Szövetségének reprezentánsait a Széchenyi Magvar Kultúr Egyesület hívta meg a Felvidékre vendégül, hogy viszonozza azt a megható és szíV- béli vendéglátást, amelyben legutóbb a SzMKE képviselői részesültek Sza­badkán, Újvidéken s Zentán, ahol a délvidéki magyar társadalom legelő­kelőbbjei s közönsége fogadták a fel­szabadult Felvidék íróit, művészeit s kultúrcmbereil. A bácskaiak élén He­gedűs László dr.,*a DMKSz igazgatója jön Komáromba, kívüle itl lesz Kiss Lajos dr., az újvidéki konzervatórium igazgatója, Herczegh János író, a Ka­langya szerkesztője, Cziráky Imre író, Szobonya László közgazd. szakíró és 12 tagú Horgos-falubeli népi láncos, akik a Délvidék legősibb s legszebb magyar láncait mutatják be. A ven­dégek műsorszámait helybeli számok tarkítják majd szeretetteljesen. Köz­reműködik a Dalegycsület férfikarais. Az előadás, amely április 25-én, va­sárnap lesz, megmozgatja Komárom előkelő társadalmát épp úgy, mint a nagyközönséget, afnely tisztában van az esemény jelentőségével s azzal, mi­vel tartozik a magyar testvér a ma­gvar testvérnek, akiknek a szenvedés­ben közös volt a sorsuk. Megkezdődik a Jókai Egyesület tavaszi előadássorozata Első előadás: április 12-én A Jókai Közművelődési és Muzeum Egyesület a tavasz folyamán is gon­doskodott arról, hogy tagjainak s ku!,­­túrszeretö közönségének értékes elő­adások meghallgatására legyen alkal­ma. Úgy értesülünk, hogy tekintet­tel a jobb idők beálltára - hétfőn­ként rendezik az előadásokat a Kultúrpalota képtártermében, kitűnő helybeli és fővárosi előadók közre­működése mellett. A megnyitó elő­adást azonban vasárnapi napon tart­ják meg éspedig a jövő vasárnap, áp­rilis 12-én, délután (1 órai kezdettel. Az első előadásnak külön érdekes­séget és értéket kölcsönöz az a kö­rülmény, hogy műsorát két, országos viszonylatban nagynevű előadó szol­gáltalja: dr. E ö l t e v é n y i Olivér ny. főispán, a Külügyi Társaság ügyve­zető elnöke és dr. Márffy Oszkár tanügyi főtanácsos, egyetemi m. ta­nár. Az illusztris vendégelőadók sze­replése méltán nagy érdeklődést kelt Komáromban, annyival is inkább, mert mindketten először tisztelik meg a Jókai Egyesületet szereplésükkel. Eöttevényi Olivér dr. »Magyarország mai helyzete a világpolitikában cím­mel tartja meg előadását, míg Márffy Oszkár dr. a fasizmus történetéről s alkotásairól fog értekezni. Az előadásra beléptidíjat nem szed­nek, hogy a város közönségének tár­sadalmi különbségre való tekintet nél­kül, alkalma legyen meghallgatni. Július 1-től csak a kijelöltek foglalkozhatnak tojáskereskedéssel A hivatalos lap április 3-iki száma közli a közellátásügyi miniszter rendele­tét a tojás forgalmának és felhasználá­sának szabályozásáról. A rendelet értel­mében 1942 július 1 -töl tojáskereskedés­sel csak az foglalkozhatik, akit a ható­ság kijelöl. A tojásnagykereskedőket a kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­terrel egyetértve a közellátásügyi mi­niszter, a tojáskiskereskedőket <pedig a községi- elöljáróság javaslata alapján a törvényhatóság első tisztviselője jelöli ki. Cukorárusításra kijelölt kereskedők köz­vetlen fogyasztók részére tójást kijelö­lés nélkül is árusíthatnák és szükségletü­ket Budapest kivételével közvetlenül a termelőktől is beszerezhetik. A tojásnagykereskodői kijelölés iránti kérelmet a közellátásügyi miniszterhez címezve a Magyar Tojáskiviteli Egyesü­léshez kell benyújtani. Tojást hűtőházban, vagy meszes lében, illetőleg más konzerváló anyagban tá­rolni, tovább-pornani, fagyasztani vagy bármely' módon tartósítani csak a köz­ellátási miniszter engedélyével és csak megfelelően elkészíteni szabad. Az ilyen tojást csak a közellátási miniszter enge­délyével .szabad forgalomba hózni. HARISNYA Műselyem és her ny óselyem összes minőségben 8 Kérje minden üzletben Vigyázzon a márkára: NOR-COC Nyiszior Zoltán lesz az idei Komáromi Katolikus Nap szónoka Az Akció Catoíika komáromi sajtóbi­zottsága, mint minden évben, ezidén is megrendezi a Katolikus Napot, amelynek anyagi bevételét, mint köztudomású, a helybeli katolikus sajtó támogatására for­dítja. Az idei Katolikus Nap előkészü­letei már megkezdődtek s úgy értesü­lünk, hogy városunk katolikus társadal­mának ezt a hagyományos, impozáns megnyilatkozását a szokásos körűimé-, nyék közt június 7-én, vasárnap tart­ják. A program összeállításán most dol­gozik a rendezőség, annyi azonban már bizonyos, hogy a nagygyűlés ünnepi be­szédének elmondására Nyisztor Zoltán dr. pápai kamarás, a Magyar Kultúra szerkesztője, a mai magyar katolikus iro­dalom egyik vezéregyénisége vállalko­zott. A nagy író és szónok komáromi szereplése, akit bátor és nagyhatású ki­állásaiért Bangha Páter utódának tekin­tenek, műiden bizonnyal a legnagyobb érdeklődést, fogja kiváltani a közönség­ből. __________ Nagy sikere volt a színes-film bemutatónak Érdekes és igen értékes kulturelöadás folyt le vasárnap délután 6 órakor a Kultúrpalota nagytermében. A Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya színes filmbemutatót rendezett, igen nagy ér­deklődés mellett, ami azt bizonyítja, hogy a fényképezésnek, közelebbről: az ama! őrfényképe vésnek s filmezésnek igen sok híve van Komáromban. A bemutató érdekességét növelte az a körülmény, hogy fő műsorszámát Ke­­lety MikLósné, az országosan ismert és igen sok díjjal kitüntetett amatőrfényké­pező szolgáltatta. Kelety Miklósné most készül külföldi kiállításaira s ezeknek anyagát mutatta be. Csodálatosan szép színes felvételei bámulatba ejtették a közönséget, amely »nyiltszini« tapsokkal adott sokszor kifejezést elragadtatásá­nak . Kelety Miklósné nagysikerű vetítése után a legkitűnőbb helybeli műkedvelő fényképészek mutatták be - színes film­jeiket, amelyek szintén nagy érdekhV dést váltottak ki s nagy sikert arattak. A színesfényképezés legmodernebb mód­jait s eredményeit volt alkalma megis­merni a komáromi közönségnek ezen a szép előadáson, amelyhez hasonlót még többször szeretnénk látni. Az előadás létrejötte a JESZO vezetőségén kívül elsősorban Reviczky István alispán ér­deme. — A tiszta bevételt a Vörös­­kereszt javára fordították. MZLUS vegyileg fest, it szili, ruhákat. KOMÁROM Nádor-utca 3. Telefon 292. fllaníllaíafl 1905. I I

Next

/
Thumbnails
Contents