Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-04-04 / 14. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1!H2. április i. Komáromi kálváriázók Kis riport a legszomorúbb nap előestéjén — április 2. Nagycsütörtök délután. A másnapi nagy fájdalom sejtelme már itt fekszik' a városon. Az emberek szótlanul, sietve járnak az utcákon. De a természet is bú­sul. Az ég homlokán felhő-redők tornyo­sulnak, nap-szemét pedig elöntötte a könny. Esik az eső. Hiába várjuk a harangszót. A Szt. András-templom harangjai megnémul­­tak délelőtt, azóta Rómában járnak, hogy felvágják a nyelvüket. A toronyban csak egy rekedt kereplő szól. Imakönyves öreg nénik mellé szegő­dünk a Jókai-utcán. Jó most az ő fekete­­ruhájuk mellé simulni. Tudjuk, hová mennek. A kálváriára. 3íint a porszem ... . Milyen gyönyörű ez a Rozália-temp­­lom! Ahogy a közepére áll az ember, olyan kicsinek érzi magát, mint a por­szem. S ebben is van a legnagyobb igái* ság. A szószéken fiatal, csengőhangú pap prédikál. Az estéről beszél, erről a szo­morú, esőt-sírdogáló, lelke t-reszkettető estéről, ami után a hajnal se lesz rózsás­­színű, hanem fekete, mint a gyász. Kö­rülnézünk a templomban. Tele van. A hívek tekintetében a lelkűk figyel. Meg­döbbentő valami ez a nagycsütörtök-esti prédikáció. Sose döbbenhet,ráazjligjazlság-’ ra jobban az ember, mint ekkor. Arra tud­­* níillik, hogy bűnös, nagyon bűnös ... — ...mert Te a szentkereszted által 'megváltottad a világot’. — zeng a pap szava s látjuk, hogy a padokban leko­nyulnak a fejek. A szegénység kiséri... Egészen bealkonyult, az eső mindig szemereg. A menet kiindul a templom­ból. A tcmplomkert ajtaja nyitva. Be­özönlik a tömeg. S kezdődik a kereszt­­uti ájtatosság. A lelkünk remeg, mikor a pappal együtt »Pilátus házától« egész fel a »hegyre« kísérjük Jézust. . . Köz­ben rá-ráfigyelünk a résztvevőkre. Ér­dekes, amit látunk. Egy-két uriruhás, elegáns emberen kívül csupa kopott, szürke ember ballag a Kálvárián. Igen, a szegénység kíséri Jézust. Megtörtarcú férfiak, halványarcú asszonyok. Didergő gyerek kapaszkodik az anyja szoknyá­jába: nincsen nagykabátja se. A cipője is olyan, akár a ladik. Nem a lábára szabták, úgy kaphatta valahol. Mellet­tünk. egy negyvenévkörüli, kócos férfi mormolja az imát. Ahogy az imaköny­vet fogja, látjuk, hogy csupa piszok a keze. Egyenest a munkájából lódulha­tott ide. Csodálatosan szép dolog ez! Ezek a hajlptt hátak, megtört arcok, ezek a piszkos kezek. Hát még: ami mögöttük van. Az, hogy a gondban "s a szenvedés­ben is van vigasztalás. Krisztus kereszt­je, ami alatt annyiszor lerogyott a Kál­várián. Tavasz ez! Fent vagyunk már a dombon. Kö­zépütt a nagykereszt már áll. Rajta Krisztus alakja. Mellette kétoldalt a lat­rok kopasz keresztje. A -domb alatt, kívül a kerítésen, meg­állnak az emberek. A kintvalók, akiket nem engedett be most ide az élet. A lótó-futók. Az ének hangja, az ima nesze levéteti fejükről a kalapot. S mi, akik bent vagyunk, önfeledten hajtjuk tér­dünket a sárba .... Vége a keresztútnak. A menet leka­nyarodik a dombról, ballag a templom­ba. Sötét van már. De- az eső most is szemereg. S mégis, csodálatos: nem tudja eloltani azt a két gyertyaszálat, amely Krisztus keresztje előtt pislákol a dombon. Mintha az emberek lelke öl­tözött volna fényébe. Valaki egy árva rózsaszálat tett a ke­reszt alá. Fehér rózsaszálat. Papírból; De úgy él ott az a rózsa, úgy virít, mint­ha maga volna a tavasz. S erről jut eszünkbe, hogy ennek a mai napnak, ennek a Végtelen • fájdalomnak s szók morúságnak is van öröme. Tavasza. Mert Krisztus szenvedése — a mi részünkre maga a legszebb, legszentebb tavaszi (n) Rendezték a kisalföldi volt cseh birtokok ügyét A visszatért Kisalföldön számos cseh telepesbirtok volt, amelyek juttatásának rendezése ügyében a Kisalföldi Mező­­gazdasági Kamara felterjesztést intézett a földmívelésügyi miniszterhez. A minisz­ter most válaszolt és közölte, hogy min-' den intézkedést megtett a cseh telepes­birtokok soronkíviili és végleges juttatá­sa érdekében. A komáromi és az ógyallai járásban részben már birtokba is helyez­ték az új telepeseket. A somorjaiés duna­­szerdahelyi járásban pedig megkezdőd­tek a mérnöki munkák, úgyhogy ezek befejezése után ezeknek az ingatlanoknak a bérbeadása is végrehajtható még eb­ben a gazdasági esztendőben. Május 3-án tcnyészlóvásár nyílik Komáromban A Kisalföld tenyészlóanyagának ■ az egész ország lótenyésztői számára való bemutatása és hozzáférhetővé tétele, ér­dekében a komáromi m. kis. Állami Mén­telep május 3.-tól 6.-ig tény észt óvásárt rendez. A négynapos esemény szervezé­sében közreműködnek a Kisalföldi Mező­­gazdasági Kamara, a Komáromvárme­­gyei Gazdasági Egyesület és a Nyitra- Pozsony vármegyei Lótenyésztő Egyesü­let. A rendezőség a kiállítást lódíjazással és a gazdákat érdeklő egyes ipari áruk bemutatásával egészíti ki. Kiállításra és díjazásra kerülnek, va­lamint tenyésztők részére eladók a Ko­márom, Győr, Moson, Nyitra és Pozsony vármegyék területéről származó teljes­korú angol félvér-, arabs-, lipizzai- és Nonius-fajtájú tenyészmének és kétéves méncsikók, továbbá a mondott fajtájú I. osztályú törzskönyvezett kancák és két­éves kancacsikók. A négynapos kiállítás keretében gaz­dag, látványos műsort mutatnak be, amelynek főbb pontjai közül megemlít­jük a naponta megismétlődő fogathajtást és díjugratást. Kalászos gazdák pályázhatnak A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara az 1942. évi termelési évben az arany- és ezüstkalászos gazdák részére pályadíjat tűz ki. A tétel: »Tapasztalataim a napraforgó vetése, ápolása, aratása, cséplése és átadása terén- . A pályamunka legalább 5 ív oldal­nyi terjedelemben, az oldalaknak csak együc felére olvashatóan, lehetőleg géppel írva adandó be a Kamarához legkésőbb 1942. december elsejéig. A beérkezett pá­lyamunkák között összesen 150 pengő díj kerüL kiosztásra az alábbi elosztás szerint j I. díj 80 pengő, II. díj 50 pengő, III. díj 20 pengő. A jutalomnyertes munkákat a Kisalföldi Gazdában közük le. Óvjuk meg szőrméinket a molykártól! Amt. közönség szives tudomására hozom, hogy az összes szőrmék szakszerű megóvását jutányos áron vállalom! Vadászok figyelmébe ] Az összes vad- és szelíd állatbörOket, természetes fejjel is, kidolgozom. Á gyei 6- szőnyeg stb. készí­tését vállalom. vajda árpád képesített szűcsmester KOMÁROM, NÁDOR-U. 2. CVOlt p&risi cég) 260 Régi bundájából újat csinálok, ala­kítok, javítok most a szezon után mérsékeli árban 1 PUHR TIVADAR___ jieieicn: mb.j rum-és ajánlja huHvétra elsőrendű gyártmányait! Kiváló minőség! Olcsó árak! Pontos kiszolgálás! Eladás kicsinyben és nagybanS KOMAROM, Ferenc József-rakpart 21. (Bent az udvarban) A dunáninneni evang, egyház gyásza Megholt Kovács Sándor püspök A nagyhétén fájdalmas gyász érte a Dunáninneni evang. egyházkerületet s így a komáromi evang. egyházat is. Kovács, Sándor dunáninneni evangé­likus püspök, a nagy egyháztörténész, a Magyar Luther Társaság lelkészi el­nöke, a debreceni Tudományegyetem teológiai díszdoktora 73 . éves korában meghalt. Betegsége reumás tünetekkel kezdődött. Röviddel ezelőtt heves hörg­huruttal vitték egy budapesti klinikára. Itt agyszelütés érte és néhány órai szen­vedés után -elhunyt. Kovács Sándor püspök, akit 1935-ben választottak teljes egyhangúsággal püs­pökké, a fejérmegyei Nagyveleg község­ben született. Atyja egyszerű hatholdas kisgazda volt. Kis jövedelméből öt gyer­­gyermeket kellett nevelnie. így az elemi iskolából kikerülő legidősebb fiát, Sán­dort, a gimnázium első két osztályába csak magántanulóként tudta beíratni. A helybeli lelkész tanította önzetlenül a feltűnő tehetségű gyermeket. Kovács Sándor Sopronban érettségizett.' A teo­lógiát Sopronban és Pozsonyban végez­te, majd a halle—wittenbergi és a buda­pesti egyetem hallgatója volt. Diák ko­rában instruktorsággal, intézeti segélyek­ből, ösztöndíjakból tartotta fenn magát, de így is maradt ideje történelmi és iro­dalmi tanulmányokra. 1894-ben avatták lelkésszé. Huszonhat éves korában a po­zsonyi teológiai akadémia helyettes ta­nára lett, majd később rendes tanára s utóbb igazgatója. Az összeomlás után a pusztulást hozó idegen hatalommal szemben mindent el­követ az ősi magyar teológia megmen­tése érdekében. De hiába minden erő­­megfeszítése. Sok meghurcoltatás, meg­alázás, internálás után az oly sok mat gyár sorsa lesz az övé is. Átkerül a Ma éjiéikor figyeljünk a rádió-harangszóra Feltámadást hirdet harcoló honvédeinknek A bajtársi rádiószolgálat, amely a szov­jet ellen küzdő hős honvédeink hűséges kísérőjévé szegődött s karácsony estéje óta több, mint 15.000 üzenetet közvetí­teti, lathatatlan, de annál szorosabb kap­csolatot teremtve honvéd-cink s család­­tagjaik között, husv-ét alkalmával külön is köszönti katonáinkat. Ma, szombaton, éjfél után 1 5 perckor az elhangzott üze­netek végén husvétot köszönt a bajtársi rádiószolgálat minden magyar család ne­vében valamennyi magyar honvédnek. Ezután megszólalnak a feltámadást hir­dető harangok, hogy a beteljesülés és a győzelem akaratát erősítsék a hazáért küzdő s szenvedő véreinkben. — Hírek a Vértes-színtársulat r 61. A je­lenleg Érsekújvárott működő Vértes szín­­társulat erős harcot küzd az érseki! bari, közönség közönyével. Nemcsak hétközna­pokon , de vasárnapokon is előfordul, hogv gyér közönség elölt játszanak. A napok­ban pedig senki se volt a nézőtéren, tehát az előadást nem tarthatták meg. Ege hu­moros eset is történt a napokban a szín­padon. Az egyik színész nem tudta jól a szerepét és erősen figvelt a súgónőre, aki azonban úgylátszik, elmélyedt a gondolatai­ban és elfeledkezett a súgásról/ A színész nem jött zavarba és rögtönzött. Azt mond­ta a partnerének jó hangosan: Nem tu­dod, mi lehet Kovácsijával (ez a súgónö neve), hogy hangját se lehet hallani?'Erre Kovácsné beleilleszkedett szerepébe, újra súgei kezdett és..az előadás .minden zök» kenő nélkül ment tovább. csonka hazába, mint kellemetlen idegen. Itt először Komárom szörnyű sorsa fogja Meg lelkét s elkezdi meleg szeretettet a mindenüket vesztett hittestvéreket össze­gyűjteni. Mikor hosszabb idő után a po­zsonyi és eperjesi teológiák Budapesten otthonra találnak, először ott, azután a' megalakult soproni cv. teol. fakultáson végez tanári nevelő munkát egészen ad­dig, míg 1935. őszén a Dunáninneni ev. Egyházkerület egyhangú : bizalommal el­hívta püspökévé. E magas vezetői helyén ugyanazt a munkát végezte, mint élete korábbi út­jain, soha meg nem alkuvó erős hittel; akadályt nem ismerő, dacos magyar lé­lekkel küzdött a trianoni igaztalan ma­gyar sors megváltozásáért. A magyar éjszaka idején főleg a gyengéket, a vég­helyen szétszórtságban élő magyarságot • erősítgette. Jól tudta, kevesen vagyunk a hervadó, tarlott magyar mezőkön, min­den elhulló gabonaszemet össze kell gyűj­teni, mert abban csírázik a jövő.gazdag Ígérete. Ha elesetten kellett segíteni, szí­ve mindig melegen dobogott. E nemes szív szűnt meg most meg­fáradtán dobogni. Ezért lett oly fájdal­mas az amúgy is szomorú nagyhet nap­jain a Dunáninneni Evangélikus Egy-, házkerület híveinek szíve. Temetése' Budapesten, a kerepcsi te­metőben ápr. 2-án, csütörtökön délután országos részvét mellett ment véjgbe. Nagy tanítványa, a Tiszai Ev. Egyház­­kerület püspöke, Turóczy Zoltán hir­dette ravatalánál a vígasztalás igéit. Ha­lálát nagy családja, egyházkerülete, an­­nagy gyülekezetei, hívei mellett a szűk család, élettársa, egyetlen fia és. három, lánya, valamint testvére, Kovács Endre, az ácsi concói uradalom intézője gyá­szolják. Ebben az évben kész a nedvei híd A medvéi Duna-hld építése annyira előrehaladt, hogy a kereskedelmi mi­nisztérium a feljáró építésére és egy bekötő-út létesítésére versenytárgyalást írt ki. E munkák értéke mintegy 300.000 pengő s ezzel együtt az egész költség - közeljár a tízmillió pengőhöz. Bizonyosra vehető, hogy az új Duna-hidat, amely a Csallóköz közvetlen összeköttetéséről gondoskodik, még ebben az évben átad­ják rendeltetésének. S Itt a tavasz ! J h Rendüljünk ki az Erzsébet-szisefen levő ! „Béka"-csárdába j (az uszoda közelében), ■ ahol elsőrendű italok, meleg és hideg ételek, halászlé jutányos árban állanak a mélyen tisztelt közönség rendelkezésére. E ■ Pontos és figyelmes kiszolgálási » E Gyönyörű ksrthelyiség! Naponta & cigányzene I Tánc ! ® 8 Szives pártfogást kér KÜRTI LAJOS : • 116 vendéglős. 9 DJMfi,B5B!BE3E5fflar«WBaasMEiHranr3B *+*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents