Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-03-28 / 13. szám
Hatvanharmadik évfolyam. 13. szám. Szombat, 1942 március 28. KOMAROMI LAPOK Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tüzoltószövetség, a Vármegyei Daíoskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre 10 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.50 pengő. Egyes példány ára 0.20 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: DR. GAAL GYULA. Felelős szerkesztő: DR. KALLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BARANYAY JÓZSEF. F»munkatársak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucca 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Márn ia§ Szabályozták a bevonult köztisztviselők és munkások polgári fizetését Az 1900—1942. M. E. számú és a hivalairányzat esillámlik ki az új miniszterelnök eddigi niígnyila'kozás ’.iból nemzetünk jövőjének szolgálata tekintetében, a nemzeti, a keresztény és a szociális irányzat. Három irányelv, mely céljában azonos. Mindhárom együttvéve adja egy újabb magyar ezerév legbiztosabb zálogát. Egyik a másikát kiegészíti, erősíli, tartalommal tölti meg. egyik a másik nélkül azonban lehet bármennyire ideális és szép, de elégtelen ahhoz, hogy mellette a kialakulóban levő új Európában meg tudjuk állni a helyünket. A nemzeti és keresztény irányelvek annyira ossz eforr ottak kilencszázéves múltúnkkal, hogy ezek nélkül magyar elétet elképzelni sem tudunk. Ezt a két vezércsillagot Szent István király jelölte ki számunkra a magyar égen s azok csillogó fénye vezetett bennünket történelmünk útjain. Ezért a jövőben is szentislváni értelemben kell vennünk és alkalmaznunk mindkettőt. Szent István tanítása szerint nem okos nemzeti elv az, ha a vezető nemzet a vezetetleket elnyom ja-, rabszolgává teszi, kiszipolyozza, jogaiban megcsonkítja, hanem a keresztényi elvek alkalmazásával a kisebbségeket is be kell engedni az alkoimány sáncaiba s egyonjogúaüká keli u nni. A szemeink előtt összeomlott Csehszlovákia élő példa ezeknek az elveknek az egyedül helyes voltára, amely államtákolmány nagyobbrészt avval ásta meg saját sírját, hogy a hatalma alá kerüli idegen nemzeteket elnyomta, Iga alatt tartotta s hogy mentesítse magát az esetleges lelkiismeretfurdalásoklól, kirúg-, la maga alól a lelkiismeret erkölcsi alapját, a keresztény hitet s felszabadította láncai alól az istentagadást, törvényes!lelte a felekezetinélküliséget. Józan és igazságos nemzeti politika, valamint tiszta keresztény erkölcs tehát nélkülözhetetlen feltételei a bölcs országiásnak. De nemkülönben lényeges feltétele ennek a helyes, igazságos szociális Irányzat is. Erre különösen mai helyzetünk figyelmeztet. Háborúban állunk az ellen a bolsevizmus ellen, amely 24 éves életének útját könnyel, vérrel öntözte, gyaláztittal és gyűlölettel kövezte ki, kiirtott emberek millióival szegélyezte, a parasztságot rabszolgasorsba süllyesztette, az egyéniséget elnyomta, a szellemet kiirtotta. Ezt nemcsak a propagandaszónokok, szájából és újságírók színes leírásából tudjuk, hanem maguktól az orosz foglyoktól is, akik hazájuk borzalmairól beszélve véres átkot szórnak mindazokra, akik hazájukra hozták a bolseviki paradicsomot. De a harctérről visszatéri véreink sem tudnak eleget panaszkodni arról, amit az igére! földjén láttak. Magunk hallottuk egy oroszföldet járt ifjútól, aki' pedig a cseh megszállás alatt egyike volt aj j[eghangosabb szájú kommunistáknak, hogy aki még előtte kommunizriiusról mer beszélni, avval ő számol le. És mégis, ennyi bizonyílék, ennyi letagadhatatlan lény ellenére is még mindig vannak, — ámbár mindig kevesebben, — akik szimpátiával viseltetnek a bolsevizmus iránt. És lesznek is ilyenek mindig, amíg lesznek elégedetlenek. Mert ugyancsak húsz éves kisebbségi sorsunkból tudhatjuk, hogy a bolsevizmus mindenkor az elégedetlenekre gyakorolt legnagyobb hatást. Amikor tehát a bolsevizmus ellen harcolunk, meg kell szüntelnünk annak los lap március 25-iki számában megjelent rendelet szabályozza a honvédelmi kötelezettséget teljesítő közszolgálati, köztestületi, közintézeti, közüzemi munkások javadalmazását és munkaviszonyát. A rendelet szerint a katonai szolgálatot teljesítő családos munkások részére a bevonulásuk előtti átlagos munkabérük teljes összegét az utolsó munkanaptól számított 15 napra ki kell fizetni. Ezen az időn túl annak a munkásnak, aki a bevonuláskor feleségével közös háztartásban éli, igénye van átlagos munkabérének 40 százalékára, aki ezenfelül egy gyermek vagy unoka eltartásáról gondoskodik, annak munkabérének 50 százalékára, két gyermek vagy unoka eltartása esetén 60, három gyermek vagy unoka eltartása esetén 70, négy gyermek /vagy unoka eltartása esetén <80, öt gyermek vagy unoka eltartása esetén 90 és ötnél több gyermek vagy unoka eltartása esetén átlagos munkabérének 100 százalékára. Ha a családos munkás természetbeni lakásban részesül, ez a lakás a bevonulást követő 15 napig megilleti, de azontúl is lehetőleg meg kell hagyni lakásában, amelyért térítményt kell fizetnie. Ha az így "megállapított javadalmazás nem éri el a hadisegély összegét, a munkaadónak a polgári javadalmazás Összegét ki kell egészítenie. A polgári javadalmazást meg feli szüntetni, ha a munkás a valóságos őrmesteri vagy ennél magasabb rendfokozatba jut. Fizetni kell a munkaadónak a rendeletben megállapított javadalmazásokat jjbban az esetben is, ha a bevonult munkás katonai szolgálata alatt megnősül. A rendelet szerint állandó munkásnak azt kell tekinteni, aki ugyanannál a munkaadónál legalább egy éve áll megszakítás nélkül alkalmazásban, idénymunkásnak pedig az, aki a bevonulást megelőző három évben ugyanannál a munkaadónál évenként legalább 200 munkanapon át dolgozott. A bevonult nem családos alkalmazolt-A kormány a miniszterelnöknek a Magyar Élei Pártjában telt bejelentéséhez képest a legrövidebb időn belül törvényjavaslatot kíván beterjeszteni a zsidók ingatlanaira vonatkozó; földbirtokpolitikai rendelkezésekről. A törvényjavaslat teljesen elkészült és most már alkotmányos letárgvatúsá /elkerülne tel enné !•. ■/.. a mák •. vánosságrahozatalát. Tartani lehet azonban attól, hogy a zsidók igyekezni fognak# törvény hatálya alá kerülő vagyontárgyaikat a bekövetkező rendelkezések alól már előre elvonni. okozóját, az elégedetlenséget is, hogy harcunk eredményét állandósítani tudjuk. A fegyveres győzelemmel együtt meg kell szüntetni azokat a lehetőségeket, amelyek ezután is felébreszthetnék a bolsevizmus kísérteiét. Pompás politikai érzékkel jelölte meg tehát a miniszterelnök a nemzeti és keresztény irányelvek mellett a szociális megsegítést és rendezést is, mint a jövő épílőféladatainak egyik legfonságos katonai rendfokozatát. A bevonulás napjától kezdve az az alkalmazott', aid a honvédségnél a valóságos rangosztályba sorolt havidíjasok vagy valóságos tiszthelyettesek sorába tartozik, polgár" állása után azt a különbözeiét kapja, amely a polgári állás után járó fizetés és nyugdíjba beszámítható egyéb javadalmazás együttes összege és a honvédségnél a valóságos rendfokozat szerint járó havidíj és honvédségi pótdíj együttes összege között mutatkozik. A rendelet kimutatásban feltünteti a honvédségi havi díjnak és pótdíjnak együttes összegét. Kimondja a rendelei, hogy családos alkalmazót Inait az olyan alkalmazottat kell tekinteni, aki bevonulásának időpontjában valamely családtag után családi pótlékban részesült. Az 1907., vagy ennél korábbi évben születeti, nem családos alkalmazottak kétévi szolgálati idő eltelte után, amennyiben, továbbra is katonai szolgálatot teljesítenek, megkapják polgári javadalmazásukat, illetve azt a különbözeiét, amely javadalmazásuk s a havidíj és honvédségi pótdíj együttes összege között mutatkozik. A rendeletet alkalmazni kell mindazokra, akik mozgósítás esetén vagy háború idején teljesítenek katonai szolgálatot. A honvédelmi miniszter az 1941. június 28-ika óta hősi háláit haltak hadigondozási pénzellátásra jogosult hálramaradottai részére biztosítani kívánja pénzjárandóság folyósítása terén is a törvényesen megadható kedvezmények legnagyobb fokát. Ezért lehetővé teszi a hadisegély folyósítását a halál hatósági tudomásulvételétől számított egy esztendő tartamára is, mert a hadisegély összege ezidőszerin! még magasabb lehet, mint a törvényesen megállapítható hadigondozási járadék. Azokban az esetekben, amidőn a már folyósított hadisegély összege magasabb, mint a megállapítható hadigondozási járadék összege, az utóbbi folyósítását csak annak a hónapnak első napjától kezdődően fogja elrendelni, amely hónap az alaprendelet értelmében a már esetleg folyósított hadisegély megszűnését követi. Ezért a kormány a fennálló rendkívüli viszonyok között rendelkezésére álló kivételes hatalom alapján máris megfelelő intézkedéseket tett, hogy a zsidók kijátszási szándéka már eleve meghiusoljon. A rendelet megtiltja, hogy zsidó mezővagy erdőgazdasági ingatlanát, az ingatlan alkotórészét, tartozékát, ezekkel kapcsolatos üzemét és üzemi berendezését, továbbá kis- és nagyközség területén lakóházzal vagy gazdasági épülettel beépített vagy beépítetlen bármely ingatlanát átruházza. Az ilyen átruházás érvénytelen. 1 A jövőben ingatlanra jogügylet alapján tosabbikát. Tudjuk, hogy amíg a harc tart, teljes megoldás nem remélhető. De a miniszterelnök garanciája elegendő nekünk ahhoz, hogy bizalommal nézzünk a jövő elé. Legfontosabb feladatunk legyen tehát mély nemzeti érzés ébresztése, a keresztény életigazságok érvényrejutlalása a köz- és magánéletünkben és a szociális igazságtalanságok fokozatos megszüntetése. tulajdonjogot csak akkor lehet bejegyezni,' ha az átruházó büntetőjogi felelősségemre terhével kijelenti, hogy nem zsidó. A rendelet hatálybalépése után létrejött jogügylet alapján zsidó ingatlanára tulajdonjoga! bejegyezni nem lehet. A rendelet arról is gondoskodik, hogy a zsidók gazdasági üzemeiket az eddigi állapotban fenntartsák. Az, akinek tulajdonában 5 kalasztrális holdnál nagyobb szőlő vagy gyümölcsös, vagy 5(10 kalasztrális holdnál nagyobb kiterjedésű egyéb mezőgazdasági ingatlan van, köteles erről a községi elöljáróságnál a rendelet hatálybalépésétől számított három nap alatt bejelentést tenni. Az említett nagyságú ingatlanokra vonatkozóan a bejelentést altkor is meg kell tenni, ha ilyen ingatlant egységes üzemként kezelnek és több tulajdonosa van. Az ilyen ingatlanon gazdálkodó zsidó haszonélvező és haszonbérlő is köteles bejelentést tenni. A bejelentéssel egyidejűleg át kell adni az említett személyek tulajdonában levő ingatlanokról, azok alkotórészeiről, tartozékairól, üzemeiről, üzemi berendezéseiről, holt Elszereléséről, állalúFományáról és készletéről készített Iellárt. A leltár helyességét a községi elöljáróság nyomban ellenőrzi és megfelelő pótlásokkal hitelesíti A teltárba vett vagyontárgyakat hatósági zár alá vettoknek kell tekinteni. Az ilyen hatósági zár alatt álló vagyontárgyakat tulajdonosa köteles megőrizni és a rendes gazda gondosságával, tartozik gondoskodni az ingatlanokon a gazdálkodás folytatásáról. Az utóbbi kötelezettség a haszonélvezőt és haszonbérlőt is terheli. A zár alatt álló vagyontárgyak elidegenítése súlyos büntetőjogi következményekkel jár. Ha a földmívelésügyi miniszter látja, hogy az arra kötelezett az előbb említett kötelezettségeinek nem tett eleget vagy egyébként is, ha az átlag fenntartása vagy a termelés folytonossága végett szükséges — a gazdasági felügyelőt a gazdálkodás felügyeletére utasítja. Ha zárlati kezelést; rendelt el a földmívelésügyi miniszter, a vagyontárgyak megfelelő kezeléséről és az üzem fenntartásáról a zárgondnok gondoskodik. Erdőgazdasági ingatlanok és erdőgazdasági ipari üzemek tekintetében a földmívelésügyi miniszter az erdőigazgatóságot utasíthatja a gazdálkodás felügyeletére, illetve szükség szerint ezekre az ingatlanokra is külön felügyelőt vagy zárlati kezelést rendelhet. A rendelet alkalmazásában azt kell zsidónak tekinteni, aki az 1941. XV. te. ^az úgynevezett fajvédelmi törvény) értelmében zsidó. A rendelet hatálya tehát azokra is kiterjed, akik a második zsidótörvény rendelkezései értelmében kivételezett zsidók. A rendeletet alkalmazni kell a kereskedelmi társaságokra, egyesületekre és egyéb jogi személyekre is, ha vezetőségük összetételében vagy a vagyonban nagyobb részben zsidók részesülnek. A rendelet, pontosan megjelöli a mező- és erdőgazdasági ingatlanok és a hatálya alá eső mezővagy erdőgazdasági ipari üzemek fogalmát is. A rendelet súlyos büntetést szab ki arra az esetre is, ha valaki a rendeletben megjelöli elidegenílési tilalmat megszegi, vagy bejelentési vagy lellár-kimutalási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a leltár-felvételnél valamit kihagy. A rendelet 1942. évi március hó 19. napján lépett hatályba. nak be kell jelentenie hivatalánál a való-Zár alá vették a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanait
