Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-03-21 / 12. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1942, március 21 Tíznapos evangelizáció a református templomban Ae alábbi sorok kSzlésál káriák tőlünk Ellenőrzik a keresztény kiskereskedelem áruellátását meg az áruellátás problémáját az összeg kiskereskedelmi ágazatokban, még pedig úgy, hogy a gyárakat és a nagykereskedőket termelésük, illetőleg árukészleteik egy bizonyos hányadának a keresz­tény kiskereskedők részére való ki­szolgáltatására kötelezné. A textilszakmában a kiskereskedői hányad ezidőszerint 50 százalék és az új szervre hárulna a feladat, hogy a többi szakmában megállapítandó áruellátási kvóták betartása, lelett. kellő ellenőrzést gyakoroljon. Az indítvány ügyében az érdekelt szak­mák tovább tanácskoznak, mfg döntés a közeljövőre várható. Leleplezték Fülöp Zsigmond arcképét a Kollégiumban Az evangelizáció 10 napján át külön összejövetelek is lesznek a Kollégium nagy­termében: Március 27-én délután 5—6-ig diákoknak, 29- én délelőtt istentisztelet után férfiaknak, 30- án délután 5—6-ig presbitereknek és diakónusoknak, április 1-én délután 5—6-ig asszonyoknak, 3-án délelőtt 11-kor fiatal­embereknek, délután 4—5-ig leányoknak. 27-étől kezdve minden reggel 7 órakor bibliakör lesz a Galitziabeliekhez írott le­vél tanulmányozásával, a Kollégium nagy­termében. Akik Ielkitanács, illetve megbeszélés vé­gett óhajtják felkeresni Békefi Benő lelki­pásztort, erre a délelőtti órákban lesz al­kalom a Jókai-utca 18. szám alatt. »Áron is megvegyétek az alkalmakat, mert a napok gonoszak.« (Ef. 5:16.) A ref. egyház vezetősége. A Szépművészeti Múzeum vándorkiállítása Komáromban Múlt héten magas vendégei voltak a Jókai Egyesületnek. Csánky Dénes, a Szép­művészeti Múzeum főigazgatója, F arkas Zoltán, a Petőfi Társaság tagja, neves mű­vészeti író-kritikus és Balás P i r y László múzeumőr megbeszélést folytattak Har­­mos Károly ügyvezető elnök, JESZO el­nökkel és megállapodtak abban, hogy a Szépművészeti Múzeum sorozatos kiállításo­kat rendez ez év júniusától kezdve a Jókai Egyesülettel karöltve. Elsősorban a régi magyar táblabíró művészet reprezentáns al­kotásait küldi a múzeum, amit aztán 2—3 havonkinti felváltással, sorban követ a ma­gyar művészet legmodernebb alkotásáig. Az egyes csoportok magyarázatát, tárlat­­vezetését neves pesti esztéták vállalták. A KALLAYAK Az Árpádok bölcsessége valami tu­dat alatti vatesszerű meglátással ébredt tudatára annak, hogy Magyarországot Kelet felől fenyegetik a legnagyobb ve­szedelmek. Ezért igyekeztek árpádházi királyaink a Kárpátokon túl fekvő Ha­lles elfoglalására és ezért koronáztatta ott II. Endre kisebbik fiát, Kálmán her­ceget 1214-ben Halics királyává. Kál­mán halicsi király harcaiban e fontos társországért jelenik meg történelmünk lapjain először a 108 magyar ősnemzet­­feég egyikéből: a Bolok-Simián (Balog- Semjén) nemből eredő Kállay nemzetség első oklevelesen ismert őse: ama Ubul úr, akinek késői leszármazottját: Kállay Miklóst 1942. március 10-én állította a sors a m. kir. felelős minisztérium élére, amikor Magyarországot ismét Keletről fenyegeti a legnagyobb veszedelem. A nagykállói Kállay-nemzetség, amely a honfoglalás óta első, ősi jogon bírja a Szabolcs-megyei, nevét és nemesi elő­­nevét adó Nagykállót, egy évezred lefor­gása alatt sok jeles férfiút adott a ha­zának, hadvezéreket, államférfiakat, tu­dósokat, mintagazdákat, főképpen pedig népet vezető főembereket adott a ma­gyarságnak, amely kegyelettel őrzi ne­mes emléküket. Egyik ősük Hollós Mátyás királynak volt tanulótársa, majd vitéze, egy másik Mohács csatamezején állta meg a he­lyét, Kállay X. János Báthory István ki­rály seregvezéreként jeleskedett. IV. Ist­ván (1419) és I. Ferenc (1549) egy-egy Báthory Annát vettek el feleségül s így vérszerint is rokonságba kerültek a XVI. századbeli híres erdélyi magyar uralko­dóházzal. A Báthoryak sárkányfogas és a Kállayak sárkányos büszke címere így került egymás mellé. Idővel a Felső- Tiszavidék és Erdélynek leghíresebb nemzetségeivel vegyült a Kállayak vére. A Perényi, losonczi Bánffy, Kemény, Vay és Jósikák nevei ott tündökölnek az ősi családfán, amely azonban hitet tesz arról is, hogy Magyarország hősi harcaiban mindenkor az első sorokban küzdöttek a Kállayak. A címerük sisak­koronáján könyöklő páncélos karuk ki­vont kardjának hegyére tűzött vérző tö­rökfej beszédes emléke a harc oknak!, amelyre a hallal ékes címerpajzs sisa­kos feje is utal. Orosz földön, Velence ellen (1379), lengyel mezőkön (1404), oláhokkal (1426), török harcokban egyaránt ki­vették hősi részüket Ubul úr méltó le­származottjai. Büszke magyarok, rettenthetetlen hő­sök, bölcs építők, nagyért és dicsőért lelkesedők voltak ez ősi nemzetség fiai, akiknek legnagyobb leszármazottja a nagylajosi és mátyási elgondolások új átélője, Kállay Benjámin volt. Ez a világéletében reális gondolko­dású férfiú a Balkánon bizonyította be, mennyi teremtő erő lakik a nagy magyar államférfiakban, mennyi adminisztratív tehetséget képvisel hivatott magyar ál­lamférfiak kezében az erő és mily ne­mes emberszeretettel párosul mindenkor munkásságuk, mert az emberiség legfél­tettebb kincse: a szabadság fanatikus szeretete hatja azt át. Kelet és' Nyugat határán'áll immár ezer év óta őrt a magyar kard, amelyet] gyakran és oly sok dicsőséggel forgat­tak a Kállayak egymást követő nemze­dékei. Hogy a szabadságról pedig miként elmélkedtek, azt bárki elolvashatja Kál­lay Benjáminnak Stuart Mill »Szabad­ság« című művének magyar fordításához írott bevezetésében. Ennek az ősi magyar nemzetségnek leszármazottja Magyarország új minisz­terelnöke. A magyar nemzetre is sors­döntő időben kísérje Isten áldása nagy és nemes munkáját és merítsen számára erőt és hitet családja dicső történeté­ből ... Palóczi Edgár. Március 26-tól április 4-ig minden este 7 órakor nagy evangelizáció lesz a komá­­rom-északi (Jókai-utcai) ref. templomban. Békefi Benő ref. lelkipásztor, az orszá­gosan ismert evangelizátor beszél minden este a legfontosabb problémákról, az örök­élet kérdéséről, a következő címeken: Március 26-án, csütörtökön: Az egyetlen vígasztalás. — 27-én, pénteken: A legtöké­letesebb tudomány. — 28-án, szombaton: Mily nagy az ember nyomorúsága? — 29-én, virágvasámap: Hát nem irgalmas az Isten? — 30-án, héttőn: Ki segíthet? — 31-én, kedden: Milyen az igazi hit? — Április 1-én, szerdán: Miért hívnak kereszténynek? — 2-án, csütörtökön: A megalázkodó Krisz­tus. — 3-án, nagypénteken: Mi hasznod van Krisztus halálából’ 4-én, nagyszombaton: Ami lehetetlen. Minden egyes téma személyes problémája az embernek, akár tudatában van ennek, akár nincs. A világ és ez az élet tele van! »miért«-ekkel, amelyekre a magában ver­gődő, bűneit szerető és Krisztussal talál­kozni nem akaró ember sohasem kap vá­laszt és megoldást. Miért a végső megoldása minden problémának Krisztus úgy a sze­mélyes életben, mint a világtörténelem­ben. Ha Jézust kihagyjuk az életünkből, akkor Istentől semmi jót nem várhatunk, csak az ítéletet, mert »Istennek minden kegyelmes ígérete Őbenne lett igenné és ámenné«. Istennek Krisztushoz hívogató üzenete az evangélium. A fentjelzett ige­hirdetésekben Isten evangéliumának meg­tapasztalt valóságáról tesz bizonyságot az evangelizátor. Jöjjön el, akinek nem mind­egy, hogy hol tölti az örökkévalóságot! Ma még hallhatod Isten hívjó szavát, holnap ki tudja, hallod-e még? Szükötködöl nyu­galom, biztonság és békesség nélkül? Meg­találhatod a békességet ma, egy égő világ közepette is a szívedben, ha megbékélsz az Istennel a Krisztusban! A keresztény kereskedelem zavartalan áruellátása főképpen az ország távolabbeső vidékein, így a visszacsatolt területeken is, bizonyos kifogásokra adott alkalmat. Az a vélemény került felül, hogy az ismert nehézségek mellett, amelyek természetesen elsősorban befolyásolják az egész áruellá­tást, bizonyos könnyítésekkel, szervezési intézkedésekkel segíteni lehetne a keresz­tény kiskereskedők helyzetén a távolabbi vidékeken is. Az egyik legutóbb megtartott tanácsko­zás folyamán mértékadó helyről azt a javas­latot terjesztették elő, hogy a keresztény-' kiskereskedelem áruellátásának irányítását és ellenőrzését állandó szervre bízzák. Ez a szerv a textilszakma mintájára oldaná Megható. ünnepség színhelye volt ked- | den délután a komáromi Kollégium ősi nagyterme, amely nem egyszer látta kis­diák korában világhírű, halhatatlan Író­fejedelmünket Jókai Mórt és Komárom­nak sok-sok jeles szülöttjét. Ez alkalommal a komáromi balparti ref. egyház Férfiköre tartott ünnepi gyű­lést. Ünnepi gyűlés volt, mert Fülöp Zsig­­mondnak, a ref. egyház felejthetetlen emlékű főgondnokának arcképét leplez­ték le. A szép számmal megjelent kö­zönség soraiban ott láttuk Fülöp Zsig­mond több jóbarátját: vitéz Nagy Nán­dor főispánt, Alapy Gáspár kormány­főtanácsos polgármestert és még sokan másokat. Közének és Galambos Zoltán lelki­­pásztor megható imája után dr. Soós Imre, törvényszéki eblök, egyházi fő­gondnok tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben méltatta Fülöp Zsigmond el­évülhetetlen érdemeit és azt a nagy, szinte emberfeletti tevékenységet, ame­lyet a megboldogult kifejtett. A magyar kultúrának erős harcosa volt. E küzdő­téren mint a Jókai Egyesület ügyvezető elnöke, a maga nagyobb részét mindig kivette az elnyomatás idejében. Szívé* hez nőtt a Komáromi Dalegyesület, amelynek mint vezetője, sose fáradt el a magyar dal dicsőségének növelésében. A magyar sajtónak megalkuvást nem is­merő, erős harcosa volt, mint a Komá­romi Lapoknak kiadója és szerkesztője. A magyar kultúra terén sokat segített a magyar ügynek a városi közkönyvtár - - ban is, mint annak agilis tagja és ké­sőbb elnöke. A magyar vagyon megőrzé­sében, mint a Komáromi Népbank igaz­gatója, elévülhetetlen érdemeket szerzett. A trianoni tragédia mindegyik komáromi bankon súlyos és nem egyszer halálost sebet ejtett, az ő tudása, mindenről le­mondani tudó puritánsága megmentette a Népbankot a bukástól" és erőssé tette. Egyházának hűséges és áldozatra kész fia volt, aki sohase fáradt el a folytonos munkában, küzdelemben. Jórészt neki kö­szönhető, hogy az ősi komáromi refor­mátus templom omladozó külsője egé­szen új és időt álló vakolatot kapott és hogy a világháborúban elvitt harango­kat pótolni tudta az egyház. Másik fő­érdeme, hogy az egyházban észlelhető széthúzást megszüntette, helyébe össze­tartást, példás testvériséget varázsolt» Ezek a főbb részei az ő soha fáradságot nem ismerő tevékenységének, mert egész munkásságát ecsetelni szinte lehetetlen, fejezte be mélységes hatású beszédét a szónok. Erre lehullt a lepel és Fülöp« Zsigmond jóságos arca mosolygott ránk a képkeretből. Ott van az arcán az a mo­soly, amelyről a szónok is megemléke­zett. Ezzel a mosollyal takarta el, ha va­lami bántotta az ő. nemes lelkét, ha csa­lódott valamiben. Az ünnepi aktus után dr. Detne Sán­dor, a Férfikör ügyvezető elnöke tartott igen értékes előadást: Mit láttam más gyülekezetekben ? címmel. A nagy ér­deklődést kiváltó előadást több értékes felszólalás követte, mire imával és köz­énekkel befejeződött a szép ünnepély. Sárközi Feri és cigányzenekara muzsikál minden este a „D U N A' -kávéházban Éjjel 3 óráig nyitva! Komárom, Dunaparion. Kitűnő étterem és szálloda. MILUS vegyileg fest; tisztít ruhákat KOMAROM Nádor-nica 3. Telefon 292. Alapillaioll 1905. Füstölt egy kémény Az utcák máma elborultak. Fehér ködben, hóban pipázva füstölt egy kémény s velem együtt gondolt talán a céltalanságra. Én lent voltam, ö fent pipázott, karikákat rajzolt az égre. Pazarolta, dobálta tüzet, hiszen ez az ő mestersége. Milyen szép és mily magános a vedlett kémény ott az ormon. Alatta a. kiömlött város jóllakott cicaként dorombot. A tüzbőt füst lesz, a füstből pernye, Amit kiizzad vemhes méhe, sötét festékként odakeni a téli február tájképére. A tető sírt a rideg széltől, a maró füst szemembe vágott. Már indultam s a vedlett kémény méUóságosan tovább pipázott... Tamás Lajos. A Hangya éiékesílési tanácsának ülése F. hó 12-én tartotta ülését a Hangya értékesítési tanácsa. Dömötör László, a Hangya elnöke üdvözölte a megjelent ta­gokat majd Gergely István ügyvezető igazgató a paprikaértékesítéssel kapcsolatos munkát és terveket vázolta. Kiemelte, hogy a paprika fogyasztásának emelkedésében kifejezésre jut a legutóbb visszatért ország­részek fogyasztása is, de megállapítható, hogy a belföldi fogyasztás általánosságban is lényegesen emelkedett. Hangsúlyozta a szövetkezeti paprikamalmok jelentőségét és megemlítette, hogy a malmok működése következtében a nyerspaprika ára 30o/o-kal emelkedett, tehát ennyivel több jutott a termelőknek. Dr. Hilberth Béla igazgató mindenek­előtt kijelentette, hogy az egész értékesítési forgalom 1941-ben 129 millió pengő volt, ami az előző évvel szemben több mint 400/o-os emelkedést jelent. Baranyai Rezső igazgató a baromfi, tojás, gyümölcs és lőttvadértékesítés mun­kájáról számolt be. A forgalom 100,674.828 pengő volt, 275o/o-kal több az előző évi­nél. A gyümölcsértékesítést külföldi viszony­latban a szállítási nehézségek akadályozták. Ezt az akadályt a Hangya részben azzal hárította el, hogy félkész gyártmányokat, gyümölcspulpot és gyümölcsvelőt készített. A pulp szállításához szükséges nagy meny­­nylségü tölgyfahordót kisiparosokkal ké­szíttetik el. A lőttvad értékesítésénél kiemelte, hogy az ismert vadakon kívül a szárcsa értékesí­tését is megkezdték, ami eddig haszontalan vadászzsákmány volt. Tekintve, hogy jó áron értékesíthető, megfelelő propagandá­val fogják rá a vadászok figyelmét felhívni. Ismertette Baranyai igazgató a baromfi ter­mékek, libamáj, libazsír és libaaprólék adás­vételét s az e téren elért teljesítményeket. Az értékesítési tanács tagjai részéről kü­lönböző javaslatok hangzottak el, amelyek­nek fokozatos megvalósítását a Hangya programmjába vette. (183) GűíétJ^áth^méládú,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents