Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-01-10 / 2. szám

KOMÁROMI LÁPOK / I Most jelent meg: DR. B ARANY A Y JÓZSEF A KOMÁROMI I MAGYAR SZÍNÉSZET \ TÖRTÉNETE (1811-1941) ■ A csinos kiállítású mű ára 3 pengő, * ■41 Megrendelhető a szerzőnél: Komárom, t • Kultúrpalota — Aki 3 pengőt beküld a ; ■5 szerzőnek, bérmenlve küldi meg a fenti 5 művet. f • • ■BiiissssssssasisiissdssiassiiisssiaesifiBBt* MÁSOK — RÓLUNK Az UJ REND című hetilap szép s ter­jedelmes cikket közölt abból az alkalom­ból, hogy a Hivatásszervezet »Mindenki karácsonyfáját« állított fel a Klapka-té­­ren. »Komárom szíve megindítóan szólalt tneg s csendült egybe az ünnepség elő­készítésétől, a gyűjtéstől az ünnepség fényes megrendezéséig, — írja a lap. — A karácsonyfát azért állította fel a Hi­­vatásszervezet, hogy meghirdesse az új magyar életet, az összes dolgozók emberi jólétén alapuló, osztálytalan nemzeti tár­sadalmat, amelynek három vezérlő elve: • krisztusi kereszténység, az áldozatos, minden poklokat legyőző tiszta magyar­tél s a szociális igazságon alapuló kö­zösségi szellem«. * * * Az egyik színházi hetilap interjút kö­­aö! Iehár Ferenccel, a világhírű zene­­szer zch-el, akinek »Cigányszerelem« cí­mű újonnan átdolgozott operettjét nem­sokára bemutatja az Operaház. Interjú közben Lehár Ferenc, arra a kérdésre, mi volna még életének legnagyobb vá­gya, ezt felelte: — Komáromban, szülővárosomban ve­zényelni ... Úgy értesülünk, a Jókai Egyesület szeretetteljes lépéseket is tett már azótá •bhan az irányban, hogy az ősz mester­nek ez a vágya minél előbb teljesedhes­sék . . . A Vörökereszt Egyesület választmányi ülése és közgyűlése A Vöröskereszt Egyesület komáromi csoportja szombaton, január 3-án, dél­után 5 órakor választmányi ülést tartott a városháza tanácstermében. Az elnöklő Alapy Gáspár polgármester megnyitója után keresetlen szavakkal üdvözölte br. Malcomes Gyulánét abból az alkalomból, hogy a Kormányzó úr a Vöröskereszt ÍSrdemkeresztjét adományozta a lelkes, esupaszív úrasszonynak, a Vöröskereszt érdekében kifejtett odaadó munkálkodá­sáért. A választmány hosszan ünnepelte br. Malcomes Gyulánét. Ezután a zár­számadással kapcsolatos jelentést hall­gatta meg a választmány' s örömmel vette tudomásul, hogy a komáromi Vö­röskereszt forgalma az elmúlt évben meghaladta a 13.000 pengőt s hogy a maradvány a folyó évre még több, mint 2000 pengő. A Vöröskereszt 1941-ben 120 ágyat szerelt fel. Másnap, vasárnap, 4-én a Vöröske­reszt Egyesület komáromi csoportja köz­gyűlést tartott, amelyen a választmánytól előkészített ügyeket tárgyalták le. A köz­gyűlés a csoport társelnökeiül vitéz ne­mes Haynal Alajosnét és Tenke Lajos­áét választotta meg. Kiegészítette a vá­lasztmányt is: Székelyhidy György dr. városi t. főorvossal, Imreh Géza kir. ügyészségi elnökkel, Pajtás Gyula vk(. ezredes, dandárparancsnokkal, valamint vitéz nemes Haynal Alajos ezredessel, • 22. honvédgyalogezred parancsnoká­val. Akarta, hogy ruhája isméi új legyen?!! Festesse és tisztíttassa POLÁK MIKLÓS kelmefestő — vegytisztííónál KOMÁROM 1., RÁKÓCZI-U. 21 _______________________381 Hogyan háríthatják át a kisiparosok a fogyasztóra a termelési költségtöbbletet? Az árkormánybiztos megengedte a közmű­­iparosoknak, hóav a műnk »bérpótlékokat és egyéb költségtöbbleteket átháríthassák ve­vőikre. Átháríthatók mindazok a munkabér­­pótlékok, amelyeket a kisiparos 1941. aug. elseje óta tényleg kifizetett, valamint áthá­ríthatók a pótlékok következtében előállott költségemelkedések, továbbá a feldolgozott, vagy közvetlenül elszámolható nyersanya­gok, félgyártmányok és készen vett alkat­részek áremelkedése folytán előálló költség­­többletek, úgyszintén a szénbeszerzésnél je­lentkező felárak. Az áthárítható tételek kö­zölt azonban nem szerepelnek az úgyneve­zett rezsitételek, am elyek pedig az egyes iparágakban jelentős tételeket tesznek ki. . Az iparos által használt gáz és villany ám csak akkor számolható el, ha a kér­déses iparcikkeknek legalább 5 százalé­kát teszi ki. Az áremelkedések átszámításának háromféle módja van és pedig: azokban a szakmák­ban, amelyekben bruttó haszonkulcsos ár­szabályozás van érvényben, a költségtöbb­letek automatikusan átháríthatók. Azokban a szakmákban pedig, amelyekben még min­dig rögzített árak vannak érvényben, ezek­hez az árakhoz, vagy az időközben felárak­kal módosított árakhoz lehet a különböze­­tet hozzákalkulálni. Ahol az árkormánybiztos által megálla­pított fix árak vannak érvényben, ott az ipartestületek által benyújtott és költ­ségelemzéssel alátámasztott javaslat alapján állapítják meg az új árakat. 1 Ezek a rendelkezések meglehetősen bo­nyolultnak látszanak. Éppen azért az ipar­testületek körtéik a. számítások egyszerűsíté­sét és amennyire a rendelkezés keretein belül lehetséges, iparkodtak is a számítást maguk között egységesebbé tenni, ami által némileg sikerült is a kiszámítást megköny­­nyíteni. Soron kívül szolgálják ki az üzletekben a hadbavonultak hozzátartozóit A közellátási miniszter valamennyi tör­vényhatóság első tisztviselőjéhez leiratot in­tézett a hadirokkantak, hadiözvegyek és a hadbavonultak hozzátartozóinak az első­rendű közélelmezési cikkek bevásárlásainál soronkíviil való kiszolgálása tárgyában. A miniszter gondoskodni kíván arról, hogy' 0 t ezek megkülönböztetett bánásmódban rés zes üljenek mindazon cikkek kiszolgálásánál, amelyek jegyrendszerhez vannak kötve, vagy ennek' hiányában elsőrendű közélelmezési cikkek­nek tekinthetők. Felhívja ezért az alispá­nok és polgármesterek figyelmét, hogy il­letékességi területükön megfelelő formában gondoskodjanak a rendelet végrehajtásáról. Utasítani kell a közélelmezési cikkek for­galombahozatalával foglalkozó kereskedőket, hogy a helyi hatóságok által igazolt és a fenti kategóriába tartozókat vagy családtag­jaikat, amennyiben náluk vásárlás céljából megjelennek, másokat megelőzve szolgálják ki. A jegyrendszerhez kötött élelmi cikkeknek kiszolgáltatásánál a sorrendi elsőbbség iga­zolását a helyi hatóságoknak a kiadásra kerülő közélelmezési és közellátási jegyekre megfelelő helyen rá kell vezetőtök. A jegy­rendszerhez nem kötött elsőrendű közélel­mezési és közellálási cikkek bevásárlásánál a személyazonosság igazolására a fenti je­gyek mellett valamely fényképes igazolvány rendszeresítendő. SZÍNHÁZ - IRODALOM A színtársulat nevelje a közönséget! A színigazgatók nem gondolnak arra, hogy a közönség ízlésének a nemesítése, finomítása sok tekintetben függ a szinelő­­adások ügyes beosztásától. Szombaton, de különösen vasárnap délután és este, akár­milyen gyatra, tüigli-tangli operett kerül is színre, telt ház tapsol az üres darabok­nak is. Ezt kéne kihasználni és ezeken a napokon tessék adni valami komoly da­rabot, drámát, y'agy színművet. Mára! Sán­dor Kalandja is zsúfolt házat vonzana és a közönség egy értékes darabot látna. Ezt meg lehetne tenni a Fülemülével, a Milliomossal és a többi komoly alkotá­sokkal. Ezzel a társulat anyagilag nem károsodna és betöltené igazi kultúrmisz-­­szióját, mert könnyű fajsúlyú operettek előadása, amelyekben nincs egy fülbemá­szó és az emlékezetben megmaradó meló­dia, igazán nem kultúrmisszió. Az elmúlt héten két szép drámai alakí­tást láttunk, illetve hármat. Szabó Sándor­tól kettőt és Vértes Károly színigazgatótól egyet. Szabót eddig a közönség mint ki­tűnő komikust ismerte, éppen azért nagy meglepetést keltett a Sortűz c. operett Pe-Az idei legjobb vígjáték-előadás »Boldoggá teszlek« Örömmel bocsáthatjuk előre: végre egy darab, amelynek előadásáról teljes őszinte­séggel nyilatkozhatunk, s amelyről ez a nyi­latkozat nélkülözheti azt a bizonyos »vidéki elfogultságot«, amely sok búval-bajjal küsz­ködő színtársulatunknak előnyére szolgál igen sokszor részünkről. . . Vértes Károlyék csütörtökön este Vaszary Gábor »Boldoggá teszlek« című vígjátékát adták. A darabról ennyit: nem valami vi­lágrengető probléma, de a legügyesebben, legszellemesebben megírt — vérbeli Va­­szary-darab. Nem nélkülözi a finomságot, illemet, tapintatosságot sem, jóllehet ennek ellenkezőjére a darab folyamán rengeteg alkalma adódott volna a szerzőnek. Az elő­adás — bár »prózai« mi volt ja gyér közön­séget vonzott — nagy sikert hozott a társu­latnak. Szerintünk az idei legjobb prózai előadás volt, amit legelsősorban az a kö­rülmény eredményezett, hogy Vértes Ká­roly végre ebben a darabban megtalálta minden szerepre a maga valóban megfe­lelő szülészét. Szereposztás: egyes osztály­zatot érdemelt. A darab voltaképen egy színész játékán »fekszik« —. a mérnökén, akit Tompa Lász­ló alakított. Tompa László ezúttal mutatko­zott be a komáromi közönségnek: első fel­lépésével azonnal megnyerte a tetszést. Ru­tinos, kitűnő orgánumé, férfias, színész, akihez hasonlót ebben a szerepkörben Vértesék társulatában — hároméves isme­retségünk alatt — nem volt alkalmunk még karek zászlósának szerepében. Játéka igazi, izzó drámai erőtől lüktetett és nyíltszini tapsot is kapott kitűnő játékáért. Pompás volt a Milliomos c. vígjáték inas szerepé­ben is. Mind: a két szereplésénél az volt a hiba, hogy a karzat nehezen zökkent bele az igazi kerékvágásba és azt hitte, amit Szabó ád, azon mindig nevetni kell. De aztán a karzat is észretert és komolyan viselkedett. Hatalmas, szép alakítást lát­tunk Vértes Károly színigazgatótól a Mil­liomos címszerepében. Látszik, hogy» vér­beli színész, csak az a kár, hogy mint igazgató, kevésszer lép fel. A két énekesnőnek: Lakatos Nusinak és Milotai Gizinek két nagyobb szerep jutott a Sortíízben és az Alvinci huszárok című operettben. Ez utóbbi darabnál valószínű­leg beugrás volt Lakatos Nusi szereplése, mert a színlap Vértes Nellyt jelezte ebben a szerepben és így Lakatos Nusi sikeres szereplése kétszeres érdeme a művésznő­nek, mert játéka, éneké igazán megkapó volt. Mind a két énekesnő sok, sok tapsot kapott. (bj.) megismerni. Játéka felett sokszor nyiltszini. tapssal fejezte ki a közönség tetszését. A második hely Szabó Sándort illeti: Szabó­nak minden színházlátogató háláját fejez­heti ki ebben a búvalbéíelt időben. Remek mulattató volt most is, sőt annyira vitte! ezen a téren, hogy nemcsak mi, hanem partnerei sem állhatták meg móka zását ka­cagás nélkül. Rögtönzéseit, »eredeti« bemon­dásait még — Vaszary Gábor is vállalta volna. A revolveres jelenetért és a fürdő­­kabátos mókázásért külön megdicsérjük. Vértes Nelly is - - magát adhatta végre. Ezek a pajzán, fiatalsággal teli szerepek va­lók egyéniségéhez, ilyeneket vállaljon min­dig. Játéka tavaly óta sokat fejlődött s vol­tak jelenetei, mozdulatai, amelyekben egé­szen kifogástalan volt. Milotay Gizi, aki a szubrett-problémát oldotta meg Vérteséknél, ezúttal kisebb szerepet kapott, de ebben is megfelelt. (A »Gyurkovics fiúk« Anikójával szökött be igazán a közönség szívébe!) Ná­­day komoly vezérigazgató volt s Kulcsár itt is elárulta, hogy a társulat egyik legjobb erője. Arany Kató igen értékes jellemábrá­zolását és Szatmáry kitűnő maszkját kell még megdicsérnünk, de a többi szereplők, is jól működtek közre a siker elérésében. A képek közt most is játszott a zenekar, amelyre, úgy véljük, az új karnagy jó ha­tással van. A dobos kitűnő, de néha túl­­hangos. Mindent egybevetve: úgy látjuk, Vértesek társulata komoly színészetet is tud produ­kálni, ha az alkalom — jó darab, helyes szereposztás — megvan ehhez. Megérdemli a támogatást. (nf.) 1942. iaimár 1B. Baranyay Józseí dr.: A komáromi magyar szmiszaf iorSéagto 1811-1941. Stiff Ferenc dr. értékes történeti mua­­kájával egyidőben jelent meg, az Unio­­nyomda hasonlóan szép s Ízléses kiállí­tásában Baranyay József dr. város* könyvtárigazgató »A komáromi magyar színészet története« című könyve. Bara­nyay József dr., akinek már számos ki­tűnő írása jelent meg Komárom s a, Csallóköz múltjáról, ebben az új köny­vében örök szerelmének, a színháznak! állít kedves emléket. Alig van színházi előadás Komáromban, amelyen Bara­nyay József dr. ott ne ülne a nézőtér sajtószékében. Meleg szíve együtt dobog Thália papjaiéval s papnőiével, akik a magyar szó, a magyar kultúra szépségét vannak hivatva hirdetni s akikről Bara­nyay József dr. szerkesztő úrnak bizony* »soha sincsen szíve« rosszat írni, még akkor sem, ha netán nem egészen hiva­­tásuk magaslatán állva igyekeznek is en­nek a szent feladatuknak megfelelni. Ez a meleg szeretet érződik ki új könyvéneié soraiból is, amelyekkel a komáromi szí­nészet százharminc esztendejének moz­galmas s viszontagságos történetét me­séli el. Sokminden kiderül ebből a történet­ből. Legelsősorban az, hogy bizony a komáromi közönség százharminc eszten­dőn keresztül sem valami nagy támoga­tásban részesítette a magyar szó hirde­tőit. Akárcsak manapság. Bizony, Dé­ryné ifjasszonynak akárhányszor zálogba kellett csapnia a gyűrűit, csakhogy ebé­delni tudjon komáromi szereplése alatt s. Blaka Lujzának, a nemzet csalogányá­nak is majd a torkára fulladt a gyönyö­rű magyar nóta, mikor a nézőtér üres, széksorait látta. Baranyay József dr. az érdeklődés: hiányát azzal igyekszik megokolni, hogy Komáromnak sosem volt állandó szín­házépülete. Thália istennői állandó tem­plomába bizonyára szívesebben járt vol­na a közönség s ott, megfelelő helyen s körülmények közt az előadások is ma­gasabb szírftorialúak lehettek volna. A szegény komáromi színtársulatoknak ki­vert kittyakéritlealleU^'égigfhí^ysáng'.i'ioL a Klapka-téri Zichy házat, a Kossuth­­téri mázsaházat,'a szigeti arénát, az an­­golkerfet, a Szarka-házat, a Csirke-ker­tet, az »Arany Sas«-t, a »Fekete Sas«-t> a »Nagy Csizmá«-t, a Beőthy-házat, a Lovardát, a Maitz-mozit, a Dalárdát, a Kollégiumot, a Tisztipaviüont, a Kultúr­palotát, míg sátort verhettek a — Kát. Le­gényegyletben. Baranyay József dr. rész­letes beszámolót ad könyvében az itt megfordult színtársulatok működéséről, apró Örömeiről, nagy csalódásairól s. mégnagyobb kitartásáról, de megértő * részvétteljes soraiból —- ha nem is mondja -ki nyíltan — art a célt olvas­hatjuk ki: bebizonyítsa, milyen nagy­szükség volna már valóban egy áj, ál­landó színházépületre, amelyben végle­ges otthont kaphatna a sokat hányatott komáromi színészét. Azoknak ajánljuk elsősorban ezt a közvetlen hangú könyvecskét, akiknek hivatása lesz a jelek szerint nemsokára esedékessé váló városrendezés megvaló­sítása. Az új komáromi városkép egyik szép látványának kell lennie az új, mo­dern komáromi színházépületnek. Adja Isten, hogy erről az örömről még Bara­nyay József dr. írhassa a cikket ! (nf) SZÍNHÁZI MŰSOR: Szombaton, vasárnap délután és ester Huszárkisasszony, nagy operett 3 felv. Hétfőn: A fülemüle, a Nemzeti Szinháa müsordarabja. Kedden: Filléres előadásban Három em­ber a hóban, víg operett. Szerdán: Filléres előadásban: Az eskü­vődön én is ott leszek, nagy operett. Csütörtökön: Minden vidéki színpadot megelőzve, Budapesttel egyidőben: Hazudj nekem, vígjáték 3 felvonásban. Pénteken: Olcsó propagandaelöadásban: Az ördög nem alszik, nagy operett. Szombaton, vasárnap délután és este: Csókháború. A műsor olyan változatos, hogy ki-ki fnegtalálja a megfelelő darabot és a sok filléres előadás azt is lehetővé teszi, hogü a kevéspénzűek is mehetnek színházba; Áa operetteket most vígjátékok váltogatják ée így az operettet nem szeretők is szórakoz­hatnak, habár, sajnos, ezek száma igew alacsony. — KERESKEDŐK FIGYELMÉBE. Díj­talan felvilágosítás könyvelési ügyekben. Spiel berg er Béla. (62(5),

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents