Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-01-17 / 3. szám
Haíranliarmadlk évfolr 3. szóm Szombat, 1942. Január 17 Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tüzolíószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Efcjész évre 19 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.39 pengő. Egyes példány ára 9.29 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: I)R. GAÁL GYULA. Felelős szerkesztő: DB. KÁLLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BARANYAY JÓZSEF. Fonninkatársak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucoa 29. sz. Telefon: 89. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A falu népe. Komárom vármegye a ponyvairodalom ellen ü vármegyei Mb gyűlés és feöfsigmzgaiási Msoiiság illése a magyar parasztság az egyetlen alap, melyre egy újabb ezer évet lehet felépíteni, — halljuk és olvassuk mindenfelé s ezért a parasztságot akarja mindenki megmenteni. Politikusok, írók, falukutatók egyvégben erről szónokolnak, írnák, értekeznek, azt azonban kevesen veszik észre, hogy az az alap, amire építeni akarnak, iniiuljobban málladozik, gyengül és ha ezt a pusztulási folyamatot nem tudjuk megállítani, az alap egy újabb ezeréves épületet nem bír ki. Komárom vármegye megelégedéssel állapíthatja meg, hogy alispánja azok közé a kevesek közé tartozik, akik nemcsak észreveszik a falut fenyegető veszélyeket, hanem a sok beszéd cs panasz helyett, — melynek a közmondás szerint is sok az alja, — azonnal a cselekvés terére lépnek. Reviczky István alispán alig felvetette újévi nyilatkozatában a falu mai problémáját, melyben a falu elnéptelenedésének veszélyére és kulturális igényeinek hiányos kiclégítelts egére mutatott rá, máris megindította ezek ellen a küzdelmet s megkezdte a nyilatkozatában kilátásba helyezett vándorkiállítás megszervezését Terve, úgy a kormánykörökben, mint a vármegye törvényhatósági bizottságában megértésre talált és így vármegyénk rövidesen ebben a tekintetben is in in la vármegyévé lesz. Elismeréssel üdvözöljük ezt a nemescélú elindulást, amely főként és elsősorban a falu kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését és hiányos ismereteinek kiegészítését lesz hivatva szolgálni. És az elinduláshoz valóban ez az első és legszükségesebü lépés: emelni a falu kultúráját. Nagyon kell azonban itt vigyázni, nehogy a kultúra fejlesztése városi kul'urigényeket ébresszen a falu népébe i. mert ez esetben az egyik kitűzött főcv.l vagyis a falu népének a faluhoz kötésé' el ellentétes eredményeket érnénk el. Is éppen erre való tekintettel különösen alkalmasnak találjuk alispánunk elgondolását és terveit, mert a vándorkiállítás anyagát a falu léleiéből veszi és éppen a3,1 állítja szemléltetően a falu népe elé, mi a külömbség a falu mai helyzete és n lehető fejlődés között. A kuMurigényeket jobban kielégítő falu jobban magához köti a népei és így ez a tervezet közvetve a falu elnéptelenedésének megakadályozását is hathatósan elősegíti. ; Egyetértünk alispánunkkal abban is, hogy a falusi nép városbaözönlését mindenáron meg kell akadályozni, de kiegészítjük ezt avval, hogy csak ott, ahol ez egészségtelen tünet. Egészségtelen pedig akkor, ha a falu népének szívében kihűlt a föld szeretetc és megválik a földtől, amelyben pedig a gyökere van, csak azért, hogy városba költözhessek. Egészségtelennek tartjuk, ha például a paraszt eladja a földjét, hogy fiából mindenáron diplomás embert csináljon. Egészségtelen volt a cseh birtokpolitika folytán beállott városbaözönlés is, mert otí a kenyér nélkül maradt sok mezőgazdasági cseléd csak úgy bizonytalanba vette útját a város felé, hátha otit megélhetést talál, azonban csak a munkanélküliek szárnál szaporította. Nem egészségtelen azonban, ha azok, akiket a természetes szaporodás folytán • föld már eltartani nem tud, vá-Kedden, január 13.-án tartotta a vármegyei törvényhatósági bizottság kisgyűlése és közigazgatási bizottsága szokásos havi ülését a vármegyeház kistér* méhen vitéz Nagy Nándor főispán elnöklése mellett. Kisgynlés A kisgyűlés d. e. 9 órakor kezdődött, amely első tárgyként a vármegyei fürdőszabályrendelet tervezetét tárgyalta. A szabályrendelet közegészségügyi, közerkölcsi és közbiztonsági intézkedéseket tartalmaz .Többek között kimondja, hogy zsidók nyilvános fürdőben nem fürödhetnek, csupán a külön, zsidók részére fenntartott fürdőkben. Ezt a rendelkezést a fürdőszemélyzet köteles ellenőrizni s annak végrehajtása céljából hatósági beavatkozást is igénybe vehet. A tanusítványos zsidók nem tekintendők zsidóknak. — A kisgyűlés a szabályrendelet-tervezetet elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Kovács Károly törvh. biz. tag indítványt nyújtott be a ponyvairodalom megfékezésére. Indítványa értelmében a kis-' gyűlés ajánlja a közgyűlésnek, írjon fel a kormányhoz, hogy a népünk megmélelyezésére alkalmas ponyvairodalom megfékezésére olyan törvényt vagy rendeletét hozzanak, amely megakadályozza az immár veszélyessé vált túltengést, egyben keresse meg a társtörvényhatóságokat hasonló felirat felterjesztése iránt. Ezután a saját hatáskörébe tartozó ügyek tárgyalására tért át a kisgyűlés. Ezek során Czilling József és Végh Elemér vármegyei kezelők kérelmére kimondta, hogy nevezettek illetményét a segédtiszti illetmény mérvére emeli fel, miután szolgálati idejük szerint előléptetésük esedékessé vált, de ez üresedés híján nem foganatosítható. Pálmai János vármegyei gépkocsivezető állásának különleges jellegénél fogva nem esett egyenlő elbírálás alá a többi vármegyei alkalmazottakkal és így a fizetésrendezésről kiadott kormányrend delkezés nem volt rá kiterjeszthető. E méltánytalanság megszüntetése céljából a kisgyűlés az állást most kellőképpen átszervezte. Reviczky István alispán a falu kultúrájának emelése érdekében vándorkiállítások megszervezését vette tervbe. Javaslatát a kormánykörök megértéssel torosokban, ipartelepeken, vállalatokban, stb. helyezkednek el, ha ezáltal megélhetésüket biztosílják. Az erdélyi székely is az első fiát földuiívesnek neveli, a másodikat kitanítta!ja, a harmadikat iparosnak vagy kereskedőinek adja. Az így diplomássá, vagy iparossá, illetve kereskedővé vált székely is a legtöbb cselben természetszerűen otthagyja a faluját, de nem azért, mintha hűtlen lett volna hozzá, hanem mert az élet kényszeríti erre. Egykés község lakói nem keresik a Városokat és ipari telepeket, ez a vándorlás csak a szaporodó községek lakóinál észlelhető nagyobb mértékben, ami azonban — mint már említettük — csak akkor vélik egészségtegadták és állami támogatást helyezték j kilátásba. A vándorkiállítás gondolatát a kis gyűlés is nagy helyesléssel tette magáévá és e célra 5000 P hozzájárulást szavazott meg. A tervezet szerint a kiállítás anyagát 5 példányban készítik el és községről községre viszik s annak keretében ismeretterjesztő előadásokat rendeznek. Ezután a jóváhagyást igénylő községi határozatokat bírálta felül a kisgyűlés. Kimgazgctinsi bizottság A közigazgatási bizottság ülése fél 11 órakor az alispáni jelentés előterjesztésével kezdődött. A jelentés szerint decemberben a vármegye területén különösebb esemény nem történt. A községek belső.melegséggel ünnepelték Kormányzó urunk névnapját. Eredményes gyűjtések folytak a vármegye területén a harctéren küzdő katonáink karácsonyi szeretetcsomagjai javára. A közellátás általában kielégítőnek mondható, a hízósertések termelése megfelelő volt, csupán a cipő- és cipő* talp tekintetében mutatkoztak hiányok. A közigazgatás menete a lecsappant létszám mellett is megfelelő volt. Fegyelmi eljárás nem volt folyamatban. A csendőrség 510 esetben nyomozott, ebből 504 esetben teljes sikerrel. —- A jelentést a bizottság egyhangúan tudomásul vette. A közigazgatási bizottság megalakította az állandó fegyelmi választmányt, melynek tagjaiul egyhangúan dr. Garzuly József, Ordódy István, Jánossy Károly és dr. Deme Sándor biz. tagokat, póttagjaiul pedig . Bittó Kálmán és dr. Székelyhidy György biz. tagokat választotta meg. Dr. Boncz Nándor árvaszéki elnök ismertette az árvaszék 1941. évi műkő* déséről szóló kimerítő jelentését, amelyből megtudjuk, hogy az árvaszék 18.188 kiskorút tart nyilván, akik közül 3472 házasságon kívül született. Ez utóbbiak közül 296 gyermeket törvényesítettek, örökbefogadtak 11 kiskorút. — A gondnokoltak száma 343 volt, az elhagyottá nyilvánítottaké és menhelybe utáltaké 457. Az árvaszék az elmúlt évben gyűjtést rendezett a szegénysorsú gyermekek javára, amely 4136 P-t eredményezett. — A gyámpénztár vagyona 630.917 P, melyet takarékbetétként kezelnek. •— A fenti számokból megállapítható lenné, ha a városba költözött paraszt elprolctárosodik. Amíg azonban a városba vándorolt nincstelen falusi fiú a vasútnál, postánál, csendőrségnél, rendőrségnél stb. talál elhelyezkedést, vagy ipart, kereskedést folytat, egészségtelen állapotról aligha beszélhetünk, sőt a városi lakosság felfrissítése kétségtelen előnyöket is jeleni. Sajnos azonban, ma már mind gyakrabban találkozunk a városbaözönlés egészségtelen fajtájával is. Teljesen tehetségtelen falusi ifjakkal erőltetik a lovábbiskolázást, a jobbmódú paraszt mindenáron »urat« akar nevelni gyermekéből, a para6ztlány városi, fixfizctéses vőlegényről álmodozik, a ezcbbnél-szebb népviseletet városi runagyarányá munka csak a hivatalos órákon túli megfeszített munkával volt elvégezhető, amiért a bizottság az ármszéknek elismerését nyilvánította és köszönetét szavazott. Jánossy Károly pénzügyigazgató jelentése az adófizetés kedvező eredményeiről számolt be, amelyek a múlt évi eredményt jelentékenyen meghaladták, bizonyságául annak, hogy a magyar nép az állammal szemben hiánytalanul teljesíti kötelességét. Dr. Székelyhidy György vm. t. főorvos jelentése szerint a közegészségi ál: lapot kedvezőbb volt az előző havinál. Fertőző betegség csak szórványosan lépett fel. Dr. Kállay Endre biz. tag a mocsai körorvos elleni fegyelmi eljárás megsürgetése iránt tett indítványt, mert annak befejezte előtt a körorvosi állásnem tölthető be, ami a község közegészségére káros hatással van. A bizottság elhatározta, hogy felirattal sürgeti az ügy mielőbbi elintézését. Dr. Imreh Géza kir. ügyészségi elnök o trZnv; ékl ^ocház helyzetét ismertette. A rabok ellátása a kenyérjegy bevezetésével rosszabbodik, mert az eddigi havi 12 kg fejadagot 9 kg-ra szállították le. A letartóztatottak száma csökkent, ami így a féli hónapokban szokatlan jelenség. Dr. Deme Sándor kir. műszaki tanácsos és dr. Bajor László főállatorvos jelentését lapunk más helyén közöljük:! Vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az iskolákban a tanítás általában zavartalanul folyik, csupán néhány iskolában kell tüzelőhiány miatt kényszerszünetet tartani. Az iskolánkívüli népművelési előadások mindenütt a legnagyobb rendben folynak. — Több főző-, kézimunka- és varrótanfolyam volt folyamatban. Rrausz Jenő gazd. főfelügyelő jelentésével kapcsolatosan, — melyet szintén másutt ismertetünk, — dr. Kállay Endre biz. tag indítványára kimondta a bizottság, hogy Gúla község mielőbbi tagosítása érdekében, — mihelyt az érdekelt község eziránti kérvénye beérkezik, — felír a földmívelésügyi mmiszterhez. Ezután az albizottságok tárgyaltak. havai cserélik fel. Ez ellen valóban harcolni kell, harcolni intézményesen, a mezőgazdaság új alapokra fektetésével, a földszeretet fokozásával és kielégítésével s főleg új közszcllemfkncl, hogy a paraszt ne érezze magát más néprétegeknél kevésbé megbecsültnek semmi téren. Ha a parasztság megkapja a múltjával és termelési hivatottságával kiérdemelt helyét nemcsak a harctéren, hanem a békés társadalomban is és lehetővé válik, számára, hogy saját osztályán belül felemelkedjék, úgy a beteges faluiszony egész biztosan megszűnik. Ez azonban már meghaladja egy vármegye feladatát, ez országos rendezést kíván.
