Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-02-21 / 8. szám
íMl fehrüár 21. K®íV1á89MI LAPUL 3 «Idái. Néhány szó a város rendezéséhez Törvény kötelezi a városokat, hogy záros határidőn belül ejtsék meg a város rendezéséhez szükséges felméréseket és lejtméréseket. A törvény parancsoló rendelkezése folytán a városi főmérnöki hivatal a kérdést elő is készítette és beterjesztette a törvényhatósági bizottsághoz elbírálás céljából, ám úgy a pénzügyi bizottság, mint a kisgyűlés oly értelmű javaslatot tett a közgyűlésnek,, hogy a megoldást alkalmasabb időre halassza el. Ez állásfoglalás miatt többen szemrehányással illették a bizottsági tagokat, hogy útját állják a város külső fejlődésének, kerékkötői a haladásnak,- pedig Komáromra ugyancsak ráférne egy kis külső csin, az utcák kiegyenesítése, szélesítése, a főbb útvonalakon ezután eszközölni szándékolt építkezések rendeleti szabályozása, stílus és méretek előírása stb . Mi is álírjuk mindenzt. Tagadhatatlan, hogy á szűk és girbe-gurba utcákon a közlekedés tökéletlen, sőt sokszor életveszélyes, nem vitás, hogy a főbb útvonalakon ma már nem időszerűek az alacsony, földszintes házak, amelyek a földrengéstől való félelem következtében épültek ily alacsonyaknak, feltétlenül kívánatos tehát, hogy mindeme viszásságok kiküszöbölésé legalább a jövőre nézve biztosíttassék szabályrendelettel és egyéb előírásokkal. S bár mindebben egyetértünk /a kifogásolókkal, mégis kénytelenek vagyunk a megtámadott városi bizottsági tagok védelmére kelni. Helyeseljük a pénzügyi bizottság és a kisgyűlés állásfoglalását elsősorban azért, mert az előterjesztett tervezet az előírásos felmérés költségeivel, amik az előirányzat szerint mintegy 600.000 P-v team ének ki, kizárólag a ház- és tclektufejdonosokat kívánta megterhelni. Azokat a háztulaj donosokat, akik kormányrendelet folytán a házbéreket még* aidokolt esetben sem emelhetik, akik feázbérjövedelmük több mint 60 0/0-át ösak adóra fizetik s akik csaknem az egész városi pótadót viselik. Ez semmiképp sem volna igazságos tehermegosztás. Az amúgyis túlterhelt házak ezt az Újabb megterhelést már nem bírnák ki ás az amúgyis erősen megcsappant építési kedvet ez csak csökkentené. S ha «kies építés, fölösleges annak szabályozása is. De igazságtalan volna a költséfjeknek a ház- és telektulajdonosokra hárítása azért is, önért hisz az utcák rendezésének, az utcai forgalom megkünnyítésének nemcsak a háztulajdonoisok látnák hasznát, hanenr a város lakói-Bak összessége, minden rétege egyformán. Senki sem kívánhatja tehát, hogy csupán a ház- és telektulajdonosok fizessék meg az árát az ő sétájuk, autózásuk kényelmének, a rendezett,' szabályozott külsőségekben való gyönyörködésének. De helyeseljük a városatyák állás foglalását azért is, mert a mai idők semmi$ép sem indokolják egy olyan nagyobb munka végrehajtását, mint az előírt felmérések. Anyaghiánnyal, munkaerőhiány-, nyal kell ma számolni minden tekintetben, ami nehezen leküzdhető nehézségek élé állítaná a várost. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a törvényt *n»ak idején főként azért hozták, hogy a sok állásnélküli mérnöknek így is munkaalkalmat nyújtsanak. Ma már •útónban — Istennek hála — munkanélküli mérnök nincs az országban, sőt in-, feább mémökhiányról panaszkodhatunk, A felmérés megejtése tehát ezidőszerint wl 'lehetetlenségek közé tartozik, lehetettem pedig a törvény sem követelhet senkitől. Különösen áll 'ez az idegen megszállás . alól felszabadult városokra, amelyek addig, míg mérnökbőség volt az országban, idegen iga alatt, nyögtek és így a kínálkozó alkalmat nem használhatták ki, felszabadulásuk után pedig megszűnt ez a konjunktúra s így nyomban beállott a lehetetlenség. Csökkent munkaerő mellett tehát legfeljebb arra lehetne gondolni, hogy a felmérést részletekben ejtse m.eg a város. Am szakértők véleménye szerint ez lehetetlen, mert a háromszögelési felmérés csak egyszerre történhetik meg az egész városra vonatkozóan. Ugyanis a munka legjelentékenyebb része a városon kívüli háromszögelési fixpontok segítségével a v áros belterületén hasonló fixpontok felállítása, amit egyes részekre felosztva megejteni észszerűden és fölösleges költség me g ismétléssel járó munjta volna. Ezt a munkát ugyanis az állami országos háromszögelési hivatal végzi saját mérnökeivel és egyéb alkalmazottaival, akiket részletmunkára lehxvogatni nem is lehet, de nem is volna rentábilis. Ámde a szorosan vett városrendezéshez ez a felmérés nem is szükséges. Megoldható ez egyszerű városkialakítási és rendezési tervezettel is, amely a kataszteri térképek alapján elkészíthető. Ki kell jelölni, melyek azok a városrészek, amelyeket városias jelleggel kívánunk (kialakítani, ki kell jelölni azokat a főbb útvonalakat, ahol csak kétemeletes,.egyemeletes vagy földszintes, zártalakó, vagy önálló, villaszerű épületek építhetők, ki kell jelölni az egyes utcákban létesítendő rögzített pontok segítségével azt az építkezési vonalat, amelyet az utca kiegyenesítése, szélesítése céljából a jövőbeli építkezéseknél minden építtetőnek be kell tartania. Ehhez pedig nem kell mindenegyes városi ház és telek precíz felvétele, amit az előírásos felmérés céloz. A lényeg tehát az, hogy az általános felméréshez a, most vázolt munkálatok elvégzésével adatokat gyújtsunk, de evvel egyszersmint megteremtsük mindazt a tájékozódási lehetőséget, amire egy új ház építtetőjének feltétlenül szüksége ■van. t. i. 'melyik utcavonalra építhet, milyen épületet, milyen párkánymagassággal stb. Ezt a munkát pedig a város házilag is elkészítheti s ha a mérnöki : hivatal netán túl volna terhelve munkával, —- amit kötve hiszünk, ~~ legfeljebb a mérnökök száma volna eggyel szaporítandó, ami pedig korántsem jelent oly nagy költséget, mint a háromszögelési felmérés. De ezt a csekélyebb költséget sem szabad ismét a háztulajdonosok nyakába sózni, hanem be keli állítani a város költségvetésébe. Ehhez pedig a városi közgyűlés bizonyára készséggel hozzájárul. Polgármesterünk a kisgyülésen bejelentette, hogy Bír Layer Virgil országoshírű szakéttőt, aki a Művészeti Hetek során már sokat foglalkozott városunk rendezésének nehéz kérdésével, felkérte véleményadásra. Ezt a bejelentést öröm-, mel fogadjuk, mert tudjuk, hogy így városrendezési problémánk a legjobb kezekben kerül megoldásra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az előkészületeket a közgyűlés máris meg ne tegye és erre a célra a még le nem tárgyalt költségvetésbe megfelelő összeget ne állítson be. Erős a hitünk, hogy ezt a megoldást a belügyi kormány is elegendőnek fogja találni és nem kívánja a várostól, hogy az időközben lehetetlenné vált előírásos felmérést is megejtse. S akkor a kifogásolóknak, a háztulajdonosok zsebére gavallér kritikusoknak is teljesül a kívánsága anélkül, hogy az evvel járó teherelosztásban igazságtalanságot követnénk el. Győri munkásdalárda szerepel Komáromban a Jókai Egyesület meghívására Honvédelnk javára rendezik Érdekes hangversenyt rendez a Jókai Egyesület a közeljövőben: mint értesülünk, március i-én a Győri Vágón- és Gépgyár Dalkörét látja vendégül a Kultúrpalotában. Az országos hírű, számos aranyérmet nyert, 80-tagú munkásdalárda népszerű hangversenyt ád, amelynek tiszta jövedelmét a harctéren küzdő honvédeknek juttatja a Jókai Egyesület. Bizonyos, hogy a hangverseny iránt a hangversenyt március 1-én nagy érdeklődés fog megnyilvánulni a komáromi munkásság és iparosság körében is, annyival is inkább, mert a Jókai Egyesület ezzel a rendezésével is bizonyságát adja annak, hogy működésében a munkásság s iparosság kulturális érdekeit is szem előtt tartja. A helyárakat egységesen 50 fillérben állapították meg. A műsor részleteit jövő számunkban isígéretével kecsegtető falragaszok állították meg most 136 éve Europäisierte a járókelőket. Földrészünket 1806*tól fogva a szá* razföidi blokád elzárta a tengerentúli terményektől* A külön* hozó tudományos társaságok tehát tekintélyes díjakat tűztek ki olyan feltalálók számára, akik magából az európai talajból tud* mának éppoly jó v agy lehetőleg még jobb anyagokat kitermelni, mint aminőket eddig a tengerentúl szállított. Vén földrészünk ezekben az esztendőkben újra egyszer ráeszmélt a saját erő* forrásaira: bámulatos találmányok és felfedezések bukkantak fel ■ akkoriban a blokád vaskényszere alatt. így pl. akkoriban talál* iák fel a répacukrot, amellyel egyszeriben pótolni tudták a szinte már megfizethetetlenül magasárú tengerentúli nádcukrot, így alakult ki Európa festékipara, amelynek termékei messze meghaladták jóságban az addig tengerentúlról szállított festékanya* ff gokat. S akkoriban kapott erőre Európa selyemipara is. Azokban az években született meg az úgynevezett „köríti* % neiúális kávé“ is. Az a finomillatú, zamatos, barna ital, amelyet a CICHORIUM INTYBUS nevű növény illatos gyökeréből kezd* lek készíteni. Nem kellett hozzá falragasz és nem kellett jutalom* díjakat sem kitűzni, mert maguktól támadtak ennek.a nemes ital* í- nak- rajongó hívei. Az úri renden lévők magából a kávépörkölés* fc bői tanulták meg, milyen is lehet a jó és gondosan kezelt porzsolt ital íze. Nagymúveitségű kereskedők és technikusok, felelősségük tudatától hajtva, nekiláttak, hogy a cikória gyökeréből előállít* Írató italt minél inkább ki finomítsák és tökéletesítsék. AKív Amegbiihatfisif ismertetői«?! Egy szép napon aztán megszűnt Európa blokádja. De amikor 182S*ban megalakult az a vállalat, mely a ^/7’a/fí/f*cikóriakávét gyártja, ez a vállalat már jól felhasználhatta mindazokat a javí* fásokat és tökéletesítéseket, amelyek a blokád évei alatt a kül* és belföldön megszülettek. S ez a vállalat azóta is megszakítás nélkül, jó és rossz időkben, türelmes, gondos szeretettel és nagy szakértelemmel munkálkodik azon, hogy ezt a jófajta belföldi kávépótszert minél ízesebbé tegye. A ^Franck »cikóriakávé ma, az egész világ szakemberei* nek egybehangzó véleménye szerint, minden tárgyilagos és joggal támasztható igénynek tökéletesen megfelel. Örüljünk hát, hogy van ilyen kávépótszerünk. És örömünk még csak nagyobb lesz, ha arra gondolunk, hogy az itt termett hazánk földjén s hogy gyártását a magyar iparnak köszönhetjük.
