Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-02-14 / 7. szám
1 i HaifanlmFBiadik éviolycm 7. ssé«» Szombat, 1942. február 14. MBHBBMWWBBBMBBMHBBBBgKWBWWBBMBHMBMBKBMMMBE<3 politikai, társadalmi és a Varmegyei Tüzolíószövetség, közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja E 1 ő f i z e f é s: Egész évre 18 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2..Ó9 pengő. Egyes példány ára 8.28 pengő. AlapUotla: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: DR. GAAL GYULA. Felelős szerkesztő: DR. KALLAY ENDRE. Szerkesztő: DB. BÁRÁNY A Y JÓZSEF. Wmunteíársak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucca 2J>. sz. Telefon: 89. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Ä munkás méltó az ő bérére, — mondja az írás. Méltó pedig olyan bérre, amiből nemcsak magái íudja eltartani, hanem családjának is tisziessíg' 8, emberhez mél-Hatály in kívül ttelfszik az elavult vármegyei szabályrendeleteket i vármegyei klsgyűlés és hösigosgcztésl bizolSság ülése Február 11 -én délelőtt tartotta a vármegye kisgyűlése és közigazgatási bizottsága rendes havi ülését vitéz Nagy Nándor főispán elnöklésével. Kisgyüiés A kisgyűlés, mely d. e. 9 órakor kezdődött, elsősorban a közgyűlés elé tartozó ügyeket tárgyalta le, melyeket dr. vitéz Hunyady László főjegyző ismertetett. Vas-vármegye megküldte a kormányhoz intézett javaslatát a közegészségügy korszerűsítése tárgyában avval, hogy a vármegye azt hasonló szellemű felirattal támogassa. A kisgyűlés ezt javasolja is a közgyűlésnek avval, hogy feliratában különösen emelje ki az egészségügyi minisztérium felállításának, az összes betegbiztosítás államosításának, valamint az összes kórházak államosításának szükségletét. Támogatásra ajánlja a kisgyűlésnek 7í.la-vármegye átiraté: is melyben a féláru vasúti kedvezménynek a községi- és körorvosokra, úgyszintén a községi Írnokokra kiterjesztését kéri. Ugyancsak csatlakozást javasol a kisgyűlés Zala vármegye másik feliratához is, melyben a kinevezés folytán megüresedett jegyzői állások végleges betöltését, valamint a kinevezett közigazgatási tisztviselők véglegesítését sürgeti, mert bár e tárgyban a törvényhatóság már egyízben felirattal fordult a kormányhoz, mégis a helyzet sürgető volta miatt helyén valónak látja a javaslói megismétlését. Ugyanebben a feliratban javasolná a kisgyűlés a kilátásba helyezett közigazgatási reformtörvény javaslat mielőbbi beterjesztésének a megsürgetését is. A Magyar Családvédelmi Szövetség terjedelmes javaslattal kereste meg a törvényhatóságot, hogy a magyar családok megmentésére szükségesnek vélt indítványokat tegye magáévá és ily értelemben felirattal forduljon a kormány-, hoz. Az előadó ismertette az e tárgyban megfogalmazott határozati javaslatát, melyet a kisgyűlés egész terjedelmében elfogadott és a közgyűlésnek is elfogadásra ajánl. A határozati javaslat szövegét másutt egész terjedelmében kö-Kevés megyében van oly nagyszámú szabályrendelet, mint Komárom vármegyében, amelyek már a gyakorlatban elavultak, de hatályon kívül helyezve még nincsenek. így vannak még a trianoni kettészakadás előtt kiadott szabályrendeletek, cseh megszállás alatti rendeletek, csonkamegyei magyar szabályrendeletek, Esztergom-Komárom egyesített vármegyék szabályrendeletei és végül a felszabadulás óta alkotott szabályrendeletek. Ezek részben egymásnak ellentmondók, részben törvényhozási intézkedéssel időközben rendezett kérdésekre vonatkozók, va’amini olyanok, amelyek már a gyakorlatban idejüket múlták, azonban kifejezetten még mindig nincsenek hatályon kívül helyezve. A rend kedvéért szükséges tehát ezeknek utólagos hatályon kívül helyezése. Javasolja tehát a kisgyűlés a közgyűlésnek, hogy a taxatíve felsorolt és már elavult szabályrendeleteket határozattal helyezze hatályon kívül, az érvényben levőket pedig könyv alakban adja ki s e könyv mutatójában sorolja fel a hatályon kívül helyezettek címét és számát is, hogy ezáltal a régi időkre visszanyúló vitás jogkérdések elbírálásához segédkönyvként is legyen használható. Megjegyzésre érdemes, hegy e régi szabályrendeletek tanúsága szerint Koí márom vármegye már a liberális világban is szociális téren mindig elöl járt. így szabályrendelete volt a községi takarékpénztárakról, népnevelésről, a vándortanári intézményről, hegyközségekről, tenyészállatok megvizsgálásáról, cselédszerzésről, a bányamunkások testi épségének védelméről, faiskolákról, külföldiek bejelentési kötelezettségéről, stb. Csupa olyan kérdés, amely csak jóval később nyert országos megoldást. A Magyar Nemzeti Szövetség indítványt nyújtott be az országgyűléshez a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvény hatályonkívül helyezése iránt. A kisgyűlés javasolja a közgyűf lésnek, hogy ezt az indítványt hasonló szellemű felirattal támogassa. Végül a kisgyűlés javaslatot tett a közgyűlésnek a községi számvizsgáló elnökök kiküldése tárgyában, majd áttért a saját hatáskörben elintézendő ügyek tárgyalására. Ezek során határozott a vármegyei tehergépkocsik biztosításáról, valamint javaslatot készített a közgyűlésnek a dunaalmási komp biztosítására nézve, majd az egyes községek részéről jóváhagyás céljából felterjesztett határozatokat bírálta felül. Közigazgatási bizottság Fél 11 Ómkor kezdődött a közigazgatási bizottság rendes havi ülése, amelyen az alispáni jelentést vitéz dr. Hunyady László főjegyző terjesztette elő. A jelentés megemlékezik a nagy hófúvásról, mely a vármegyében nemcsak a közúti, hanem a vasúti forgalomban is zavarokat okozott. A közlekedési akadályok eltávolítása csak jelentékenyebb anyagi áldozat árán sikerült. A szigorú időjárásnak egy halálos áldozata is volt, Szák község határában egy ember megfagyott. Dunaszerdahelyen új gyár alakult, Rozsinsky László és társa burgonyakeményítő, szörp- és szöllőcukor-gyára. — A közbiztonság a vármegyében jó volt. A csendőrség 445 esetben nyomozott, ebből 430 esetben teljes sikerrel. — Négy tűzeset volt a vármegye területén az elmúlt hónapban, amely 74.400 P kárt okozott. — A főszolgabírók kiszállásaikat a rossz időjárás és a hófúvás miatt nem tudták elvégezni. — A közellátás kielégítőnek mondható, kivéve a petróleum-, cipő- és cipőtalpellátást, melyek még kívánnivalót hagynak maguk után. — A jelentést a bizottság tudomásul vette. Dr. Boncz Nándor árvaszéki elnök! jelentése főként statisztikai adatokat tartalmazott. Dr. Türinger Pált a belügyminiszter árvaszéki ülnökké nevezte ki. Jánossy Károly pénzügyigazgató az adóbehajtás eredményét ismertette és a behajthatatlan adók törlése iránt tett javaslatot, amit a bizottság el is rendelt. Dr. Székelyhidy György t. főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota kielégítő volt, fertőző betegségek csak szórványosan jelentkeztek. A vármegye természetes szaporodása a múlt hónapban 187 lélek, a csecsemőhalandóság 9.6 0/0, tehát nagyon kedvező. Halálos baleset kettő volt. Dr. Gáspár Árpád kir. ügyész jelentette, hogy a fogház lakóinak száma az elmúlt hónapban 126 és 94 között váltakozott. A foglyok egészségi állapota kielégítő. Dr. vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő jelentése szerint a zord időjárás és a szállítási nehézségek miatt 23 iskolában kellett rövidebb-hosszabb szénszünetet tartani. , Dr. Deme Sándor műszaki tanácsos,, Pünkösdy Pál gazdasági felügyelő és dr. Bajor László főállatorvos jelentését másutt közöljük. A közigazgatási bizottság a jelentéseket tudomásul vette, majd az albizottságok tárgyaltak. tó élelsorsot tud biztosítani. Ezt az egy étiül helyes, evangéliumi álláspontot telte magáévá Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter és gazdasági csucsminiszter is akkor, amikor a tisztviselők íizeíésének rendezése során a családi és gyermeknevelési pótlék lényeges felemelését megindokolta. Nem volna igazságos, ha egyforma mértékkel mérnénk annak is, aki a családi gondokat nem meri vállalni s egymagában, vagy gyermektelenül éli éleiéi, meg annak is, aki megértvén emberi és hazafiúi kötelességéi, családot éspedig nagyobb számú családot tart el keresetéből. A munkaadónak tehát nemes ik magái a száraz munkál kell megfizelnie, hanem azt az érieket is, amit a munkás a nemzetnek, a köznek magán vonatkozásban Jelent. Ami áll a tisztviselőre, az szórólszóra áll a magántisztviselőre és a munkásra is. Ha a köztisztviselőnek igénye van ahhoz, hogy családi gondjain a munkaadó könnyítsen, éppen így j»gn van ehhez a magántisztviselőnek és a munkásnak is, mert ez utóbbiaknál KeZv mhos !«..*51n'.«k értékére, munkaképességük minél intenzivebb kifejtésére az, hogy állásbeli kötelezettségük és evvel járó gondjuk mellett még egyéb családi gondok is terhelik-e őket. Ezt az igazságot a kormányzat is érzi és tudja s ezért rendelte ei már korábban, hogy a munkaadó havi öl pengőt fizessen a munkásnak egy-egy gyermeke után, de csak akkor, ha dolgozik és ha olyan helyen van sikálnia zásban, ahol legalább 28 munkást foglalkoztatnak. Szó sincs róla, nagy haladást és szociális megértést jeleni már ez a rendelkezés is a regi állapothoz képest, amikor a munkás, — akár tíz gyermeke volt, akár egy sem, — az egységesen megállapított munkabérből volt kénytelen családjával együtt lengődni. De a tisztviselőkre vonatkozó s’oc'á'is gondoskodás u án önként adódik, hogy ez az intézkedés véglegesnek nem tekinthető. Nem tekinthető pedig nemcsak azért, mert havi öt pengőből egy gyermeket — kicsinyt-nagyot — eltartani, ruházni, iskoláztatni nem lehet, hanem azért Ss, mert a fenti rendelkezés a szív- és lé'eknílküH nagytőkét kapzsiságában arra bírja, hogy munkásai alkalmazásánál előnyben részesíti a gyermektelen je’entkezőt a gyermekessel, a kevesebb gyermekest a többgyermekessel szemben s így amennyit egyik kezével ád a családos munkásnak a rendelet, legalább ugyanannyit elvesz a másikkal. A szociális igazság tehát azt követeli, hogy a magántisztviselő és a munkás családi és gyermeknevelési pótléka úgy mennyiségileg, mint minőségileg mielőbb rendezést nyerjen. A mennyiségi reiid zcst indokolja elsősorban az álla ános igazság, másodsorban az (T t megdrágul sága. A gyermek a magántisztviselőnél és a munkásnál is éppen úgy isíená dás, mint a közüszíviselőnél, az előbbiek gyermeke is ugyanúgy nemzeti kincs, a nemzet jövőjének záloga, mint az utóbbiaké. Nem lehet arra a maradi álásponlra helyezkedni, amelyre egyik köz iszlvisclö helyezkedett a karácsonyi segélynél, amikor is tiltakozott az ellen, hogy a városi munkás, — akinek hét gyermeke volt, — több segélyt kapjon, mint ő, aki csak egy gyermek apja. Minden gyermek egyformán eszik, egyformán koptatja a cipőt és ruhát, i t tehát a társadalmi állással járó kötelezettség kevés külömbségot jelent. Minőségi szempontból pedig ki kell terjeszteni a családi- és gyermeknevelési pótlékot az összes dolgozóra, tekintet nélkül arra, hogy hányadtnagával nyer alkalmazási ugyanannál a munkaadónál Nem volna helyes a munt ások között is kasztrendszert felállítani, aszerint, hogy nagyobb gyári, vagy pedig kisipari vállalatnál dolgozik-e az illető. Nem volna helyes a kisipari alkalmazottat alsóbbrendű munkásnak minősíteni a nagyipari munkásnál, kü'önösen ha figyelembe veszszük, hogy a kisipari munkás (pld. iparossegéd) munkaköre rendszerint nagyobb intek igeneié1, szaktudást, önállóságot igényel, mint az egyszerű, sablonmunkára beállított gyári munkásé, — nem is szólván a magántisztviselőről, akit még társadalmi konvenciók is kötnek családjával szemben. Hogy pedig a sokcsaládos munkás ne legyen kiszolgáltatva a munkaadó kénye-kedvéneb, ezt az egész ügyet állami kezelésbe kellene venni — mondjuk — az OTI mintájára. Például a munkaadó legyen köteles a létesítendő Családi Pénztárba segédei száma szerint bizonyos összeget havonkint befizetni s a családos és gyermekes alkalmazottak ettől a pénztártól kapják kézhez a megfelelő pótlékot. De akár más megfelelő módon is, rendezni kell ezt a kérdést, mert nem engedhető meg, hogy a nagycsaládokat a lakásszerzésnél észlelhető nehézségeken felül még elhe'yczkcdési nehézségek is sujbák csak azért, mert fajukkal, nemzetükkel és emberi mivoltukkal szemben teljesítették kötelességüket. I! 1
