Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-02-14 / 7. szám

2. oldal. KAMiUMi LAMK ÜMö. Mü'.uár TI. A cipőialp még az elsőrendű szükségleti cikkek között is a legelső helyre törekszik, — amint a jelek mutatják. Nem hang­zik el alispán! és polgármesteri jelen­tés. amelyikből hiányoznék a megálla­pítás. hogy a legnagyobb hiány a láb­beliben, főként a lalphőrbetn mutatko­zik. De ez nemcsak a hivatalos jelen­tésekből állapítható meg, igazolja ezt a megállapítást a mindennapi élet is. így hozzánk is több panaszos levél fu­tott he ebben a tárgyban. Az egyikben egy nyugdíjas köztisztviselő panaszol­ja el, hogy egyetemi hallgató fia ré­szére semmikép sein tudott utalványt kapni cipőtalpra. Kénytelen volt tehát lelve, óvatosan tapogatózva a rendelet megkerülésével taíphőr után kutatni. Legnagyobb meglepetésére tapasztalta, hogy ez egészen könnyen megy. Még csaknem is igen titkolóznak vcl-c. így azután fia harcim cpipjét is meg tudta egyszerre talpaltatni, — persze olyan borsos áron, hogy külön kis kölcsön­ügyletet kellett emiatt lebonyolítania. Egy másik tisztviselő viszont azt írja, hogy beállított lakására egy jellegze­tes külsejű nő és feleségének cipő­utalványt kínált megvételre, termé­szetesen szintén magas áron. Felesége elutasította, a nőstény hiénát, nagy felháborodásában azonban elfelejtette leigazoltatiü és így nem tud ellene feljelentést tenni. íme két kiragadott eset a sok közül, amely mindent megmagyaráz. Vissza­élés minden oldalon, hiába rendelet és a szigor hangoztatása. A kapzsiság, a gyors meggazdagodás vágya erősebb minden erkölcsi érzésnél, büntetéstől és becsület elvesztésétől való félelem­nél, a közösségi érzést még mindig kéIvódra fekteti az egyélű érdek. Az ilyenek ellen indokolt a legkíméletle­nebb szigor, de nemcsak annak a ki­látásba helyezése, hanem példaszerű alkalmazása is. A szükség, a nehéz helyzet e vám­szedői ellen kíván védekezni a közel­látási miniszter legújabb cipőrende­­leíe is, amely a talpbőr és .a cipő ki­szolgáltatását újabb megszorításokkal és előírásokkal kívánja az igazság medrébe szorítani. Ámde ez a rendelet is, — bármennyire jó és észszerű, — csak az utalványokkal való visszaélést nehezíti meg, ha ugyan lelkiismerete­sen végre is hajtják. De vájjon ho­gyan állapítja majd meg az utalványt kiállító hivatal az igénylő lábbelijé­nek a nagyságái? Kissé körülményes lesz ezr ha meggondoljuk, hogy aki utalványért jelentkezik, nem passzen­­tos báli cipőben teszi ezt, hanem legtöbbször nem a saját lábára méretezett, urasatoktól le vetett, el­nyűtt, kitaposott cipőben. A cipő megmérése tehát nem lesz elegendő, hanem magát a lábat kell majd meg­mérni, ott a hivatalban, abban a nagy forgalomban, áz amúgy is elhasznált levegőben. De valljuk meg, ez a kisebbik baj. Az eladott utalvány ára legtöbbször még nagyobb szükségleteket elégít ki. Orvos, patika, betevő falat stb. kerül­het ki belőle. Tehát ha szabályelle­nesen is, de mégis alapszükségleteket szolgál, a szegényember helyzetén ja­vít. Súlyossá csak ott válik ez a visz­­szaélés, ahol jogtalan haszonleséssel párosul, ahol belép az ügyletbe a köz­vetítő kereskedelem. Nem titok, hogy a minden nyomorúság élősdii összevá­sárolják az elhasznált cipőket, ezeket többé-kevésbé helyre pofozzák s a rá­szorult szegényektől ezek és néhány garas ellenében megveszik az utal­Ha POLÁK nál jesttetés tisztittat tökéletes munkát kap! Függönyök tisztítása és rámázásaí KOMÁROM 1. Rákóczi Ferenc-utca 21 sz. vány!, hogy aztán jól felsrófolt áron továbbadják. Az ilyen piócák semmi kíméletet nem érdemelnek, munkatá­­lxirba valók. A »fekete« cipőtalpüzérkedés azon­ban már komolyabb tünet, amely fö­lött el lehet gondolkodni. Ez tudniillik íirra mutal. hogy jóval több talpbőr van az országban, mint amennyit az összeírás során bejelentettek. Való­ban, ha visszagondolunk az első világ­háborúra, megállapíthatjuk, hogy an­nak utolsó évében sein volt olyan nehéz a helyzet, mint ma. Pedig ak­ikor a hadihelyzet és evvel kapcsolato­san a gazdasági állapot is rosszabb volt, mint most, mert csak négy-öl központi hatalom termelése állott ren­delkezésünkre, ma pedig az egész Eu­rópáé. Kétségtelen ebből is, hogy sok­kal több talpbőrnek kell lenni az or­szágban, .mint amennyit nyilvántar­tanak. Ezt a rejtegetett, titkoltan fel­halmozott anyagot kell tehát a legkí­méletlenebb módon napvilágra hozni a fekete sötétségből. Akkor lehet majd igazságos elosztásról beszélni. Addig azonban a közönség a háború vám­pírjainak kell, hogy vérével adózzék. Nem hagyhatunk szó nélkül még egy szembetűnő jelenséget. Látjuk ugyan­is, hogy a cipőkereskedők üzletei töm­ve vannak bőrtalpú, pompás cipőkkel, amelyeket csak utalványra szabad ki­szolgáltatni. Cipő tehát volna elég, utalványt azonban mégsem lehet rá kapni. A most kibocsájtoll rendelet szerint a hatóság ott, ahol ineg&atelö készlet áll muieíkezésre, Mímelheti az utalványok számát. Most már tó­hát meg van rá a lehetőség, hogy a rendelkezésre álló készletet igénybe is vehessük, mert igazán semmi értelme, hogy lyukas cipőben bámulhassuk a kirakatokat. írassa össze tehát a köz­ellátási hivatal a városban levő cipő­készletet és annak megfelelően emelje fel az utalványok számát. Mindent nem várhatunk a közellá­tási minisztertől, csodát ő sem lúd művelni. Vegyenek azonban tőle pél­dát a vidéki közellátási hivatalok el­lenőrzés, leleményesség és erély te­kintetében és nyomban javul a hely­zet. De ha mindent csak »letté hagy­nak-. és a visszaéléseket egyszerűen tudomásul veszik avval, hogy segíteni nem lehet rajtuk, mert nincs rá fel­sőbb utasítás, úgy ők maguk is »társ­­tettességben találtatnak«. •"WBiwaaBae .m-iu-x, wawaB—iK.'!? — Fizetésfehmelás megtagadása. Somor­­ja község képviselő testületé elhatározta, hogy a községi pénztáritok, az altisztek és a rendőrség fizetését 15 o/o -Icai felemeli. A kisgyíílés a pcnztárnolc fizetésemelését jó­váhagyta, az altisztek és a rendőrök fize­tésemeléséhez azonban nem járult hozzá. Ugyanis megállapítást nyert, hogy Somor­­ján legmagasabb az altisztek és rendőrök fizetése a vármegyében. Tatán például egy 30 éves al liszt kevesebb fizetést kap, mint Somorján a kezdő rendőr, pedig Tatán a pótadó 55 °/o, míg Somorján 100 #/e. A napi keny*rfejadag 20 deka Az új rendelet értelmében a hatósági jegy ellenében kiszolgáltatható fejadag az egész ország területén kenyérből február li-étől kezdve naponként és személyenként 20 dekagramm. Vendéglátóipari üzemben 5 dekagramm sú­lyú kenyeret lehet kiszolgáltatni. A nehéa testi münkáspk és a testi munkások részéi re megállapított napi kenyér pótfejadag változatlan marad. További módosítás az, hogy ha a közellá­tási kormánybiztos engedélye alapján a ke­nyérfejadagot kenyérlisztben szolgáltatják ki, a kenyérlisztfejadag március 1-töl kezdve havonként és személyen­ként 4 kilogramm. A nehéz testi munkások és a testi munká­sok részére megállapított havi pótíejadag itt is változatlan marad. A -finomliszt- és kenveriegvnek február lü-ig érvényes beváltott kenyérszelvényei­vel a sütőiparosok, valamint az eddig be­váltott kenyérváltójegyekkel a vendéglátó­ipari üzemek legkésőbb február 13-ig kö­telesek a községi elöljáróságnál (polgármes­ternél. elszámolni. A február 10-e után érvényes kenyérszelvényeket és kenyérvál­tójegyeket az elszámolásnál 20 dekagramm, illetőleg 5 dekagramm mennyiségben kell számításba venni. 119 ’—öl lelek szabad kézből eladó, egyemeletes ház melleit. Érdeklődni lehet Kapitány utca 22. sz. ala?í. 94 A Dózsa M3 VIGADÓ ÉTTEREMBEN Magyar konyha kitűnő faj borok. Pénteken halászlé! Minden este Fenyves Rózsa Mária harmonika-művésznő játszik. Alapítva 1907. Telefon 349. HONVÉDÉ INKÉRT! A keleti harctéren küzdő hős honvédőink téli ruházati cikkeinek beszerzésére indí­tott gyűjtés igen nagy megértéssel találko­zott Komárom város közönségénél. Erre a célra az elmúlt héten az alábbi adományok! érkeztek hozzám: A Sulacsik Lájosné elnöklete alatt mű­ködő Ref. Nőegylet délkomáromi gyűjtése: 555 P, délkomáromi polg. fiú- és leányisk. tantestülete és tanulói 102.05 P, komáromi villamosinüyek és gázgyár alkalmazottai 91.50 P, tankerületi főigazgatóság tisztvise­lői kara 05 P. Szent Erzsébet Egylet és az Izraelita Jótékony Nő egylet 50—50 P, Mel­­kovies Mihály 25' P, Erívertli és Társai cég és Méhes László 20—20 P, dr. Rohonyi Osz­kár 15 P, Komáromi Hitelszövetkezet, Mády Lujza. Rudiger István, Tomanóczv Imre 10—10 P, Ftseher LipŐt 8 P, Guóth Lajos­­né, Holczer István, Krizsán József, özv. Lengyel Vilmosáé, Lengyel Jenő főintézft és özv. Tárnok Dezsőné 5—5 P. Természetbeni adományok: Adler Adolf és Fia cigaretta, Braun Andor 22 m finnel, dr. Gsapióvics József 1 drb. gyapjú szvet- 4cr, 1 pár gyapjú alsóruha, sál és harisnya, délkomáromi poig. isk. tahulója: fül védő, Földes Sándorné 2 drb. szőrmegallér, dr. Polony Béla 1 drb. szőrmemeliénr, 2 pár gyapjúharisnya, Rüdiger István 1 drb. szörmesapka, Üdvhadsereg újabb 10 drb. kötött gyapjúsál. Ezekért az adományokért ez úton mond nagyon hálás köszönetét Alapy Gáspár pol­, gármestér. PANNÓNIA SZÁLLÓ Budapest, Rákóczi-ut 5. Központi fekvés. Korszerű kényelem. Egyágyas szobák 6 P-től 12 P-ig, kétágyas szobák-9 P-től 18P-ig. Éttermében Veres Károly és cigányzenekara muzsikál. (638) Elismerten kiváló konyha. — Polgári árak! Értekezletet tartott a MÉP választmánya A Magyar Élet Pártja Komárom vá­rosi tisztikara és választmánya február hó 9-én, hétfőn este 6 órakor a párt he­lyiségében választmányi értekezletet tar­tott. A teljes szaruban megjelent választ­mány előtt dr. Pró/uiy Aladár, a városi pártszervezet elnöke a legutóbbi választ­mányi ülésen meghívott új választmányi­­tagokat üdvözölte. Az új választmányi, tagok: dr. Polony Béla, Laky István^ Lukovics Béla, Koncz Lajos, Mórocz Er­nő, Mórocz László, Varga Imre, dr. De­mo Sándor, Tóth László, ifj. Hajmássy Kálmán és Csukás Lőrinc. Király József esperes-plébános, or­szággyűlési képviselő általános tájékoz­tatót adott a kül- és belpolitikai hely­zetről. Ismertette a kotrnányzóhelyettes­­ről szóló törvényjavaslatot. A kimerítő és értékes tájékoztató után dr. Polony Béla főorvos, Balogh Miklós, Bachorecz Nándor, P. Nagy Mihály és Zcchmeistcr Sándor szólaltak fel. Bachorecz Nándor a női szervezői cso­port megalakítását hozta javaslatba, amit a választmány egyhangúlag elfogadott és helyeselt. Alapy Gáspár polgármester a választ­mánynak hozzá intézett kérdésébe szak­szerű feleletet és felvilágosítást adott és Ígéretet tett arra, hogy amennyiből sé­relem vagy panasz fordulna elő, azt a lehetőséghez mérten orvosolni fogja. Dolgoznak a zsidó árdrágítók A napokban kettői csípett el közülük a rendőrség Még mindig nem csökkent a zsidók vak­merősége. Hiába minden rendelet, szigorí­tás, sőt fenyegetés: ők mennek a maguk útján, fonják hálóikat s ebbe a hálóba mindig beleakad egy-egí gyanútlan, jóhi­szemű keresztény, akit sikerül az orránál fogva vezetniük Határtalan vakmerőségükre jellemző az a két eset, amelynek részleteit a komáromi rendőrség éppen a napokban derítette ki. Az -égjük eset hőse Műnk Lajos, 34 éves, Dunaszerdahelyről Komáromba telepedett szabósegéd, aki itt az egyik keresztény cégnél került alkalmazásba. Munk úr a szabóságot látogató közönségnek bizalma­san »kéz alatt megvehető : szöveteket ajánl­­gatott, amelyek, mint mondotta, még a -régi jó cseh'világból« valók, tehát minőség tekintetében a legkitűnőbb s emellett meg­lehetősen olcsók. A vevők közül, persze, többen kaptak az alkalmon s belementek az üzletbe. Munk Lajos ilyenkor kijelen­tette, hogy a szövetek a lakásán vannak. Szövetek valóban voltak a lakásán, csak­hogy nem cseh világból való szövetek, ha­nem olyanok, amelyeket Munk mostanában vásárolt bizonyos komáromi kereskedőktől. Ezeket a. 42—45 pengős szöveteket aztán 80 tOO pengőért adta el mé­terenként. Hónapok óta folytatta ezt a munkát, főnö­kének tudta nélkül, míg végre most egy feljelentés alapján a rendőrség tett pontot üzérkedésére. A másik eset hőse Háber Jenő hentes, akit inár régóta figyelt a hatóság, mert többször tettek panaszt ellene árdrágítás! ügyben. A zsidó hentes azonban erre min­dig kibújt a törvény sújtó keze alól. Végre a napokban őt is utolérte a végzet: a rendőrség rajtakapta, hogy a marhahúst 2.80 pengő helyett 3.20 pengőért árulja kilónként. A két árdrágító zsidót a rendőrség át­adta az ügyésaségH*k. Hnrc 0 gSmSkér ellen A magyarságot leginkább pusztító be­tegségek közül a legelső, a' magyar nép­­szaporodást korlátozó okok közül pedig nem a legutolsó helyen áll a gümőkór. Ez a pusztító népbetegség, mely a há­ború előtti Nagymagyarországon évente 7o.ooo, a trianoni országban évente át­lag 20.000, majd egyre csökkenően 1940- ben tizenötödfélezer magyar időelőtti ha­lálát okozta, a megnagyobbodott haza. számára ezidőszerint évi 20.000 főnyi vérveszteséget jelent. Ez a szörnyű ér-! vágás, melyen át szünet nélkül folyik el a nemzet életereje, cselekvésre kénysze­rítette a kormányzatot, de a társadal­mat is. A gümükór ismeretesen fertőző be­tegség, mely főként emberről emberre terjed. A fertőzés ellen tehát védekezni lehet és kell. Tekintettel azonban arm, hogy hazánk jelen területén mintegy 1 oa ezerre tehető azoknak a honfitársaink* nak száma, akik fertőző gümőkórban szenvednek, akik ennek ellenére munká­jukat ellátják, az egészségesekkel együtt élnek, együtt dolgoznak, nyilvánvaló, hogy a fertőzés elkerülésére az egyéni védekezés, ha szükséges is, nem teljesen elegendő. Ezért adta ki törvényhozásunk az 1940. évi VI. t. c.-et, melynek többek között az a fő célja, hogy a gümőkór elleni védekezésben mindenki segítségére legyen. Azért, hogy a törvényes és az egyéni védekezés szabályaival mindenki tisztában legyen, tartja a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség évente az úgy­nevezett Tuberkulózis Hetet, melynek fo­lyamán az. ország minden egyes községé­ben és városában szakemberek tartanak előadást mindnyájunk okulására és egész.ségünk megvédésére. Az. idei Tu­berkulózis Hetet febr. 15 22. között rendezik meg. Emdeles snrakház Deák Ferenc-utca 1. szám alatt eladó.

Next

/
Thumbnails
Contents