Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-12-05 / 49. szám
1942. december 5. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. A város támogatását kérik nagy céljaik eléréséhez a repülő bencésdiákok MINDEN ORION-RÁDSÓKERESKEDÖ KÉSZSÉGGEL BÉMUT Kopfe aló: MÓ1ÜCZ PÉTER rádió és viílanyfelszerelési szaküsletében Ko.ir; o •' n - eo II - 1 slefon 44. Mikor a sebesültek mulattatják a közönséget Ä sebesült honvédek nagysikerű hangversenye a gimnáziumban Városunkban a repülés igen rövid, de eredményekben gazdag múltra tekinthet vissza. Amit ezen a téren a komáromi ifjúság a felszabadulástól máig végzett igen nehéz körülmények között, az becsületére válnék akármelyik régen működd vitorlázórepülő-egycsületnek is. A fiúk körében olyan nagy lelkesedés, és — ha kell, — áldozatkészség nyilvánul meg a repülés nemzeti fontosságú ügye iránt, hogy e fölött már nem lehet csak úgy napirendre térni: a fiúk eredményeikre hivatkozva egyre gyakrabban kérik, hogy az illetékesek ne hagyják őket magukra, segítsék őket nagy terveik megvalósításában. Ha felsoroljuk, mit végeztek a komáromi gimnazisták rövid négy év alatt, kérésüket teljesen indokoltnak kell találnunk. A gimnazisták rögtön a felszabadulás után megkezdték munkájukat. Kezdetben Bíró Lucián akitori cserkészparancsnok vette kezébe a repülés vezetését. Az ő jóvoltából a cserkészrepülők Esztergomban négy fiút képeztek ki. Az első négy komáromi »repülő diák«, minthogy akkoriban még csak a nyári szünet idején volt lehetőség repülésre, a tanév folyamán ‘modelezéssel foglalkozott. A Jókai-cserkészcsapat kebelében modelező kört akartak létesíteni, ez a törekvésük azonban megfelelő anyagi támogatás hiányában megbukott. A repülés utáni vágy azonban nem hagyta nyugodni azokat, akik egyszer már belekóstoltak. Lelkes propagandájuk eredményeként a következő évi nyári táborban már kilenc fiú kapott vitorlázőrepülő-Kiképzést. A fiúk következő terve repülőnap rendezése volt. Már meg is indultak a tárgyalások a műegyetemi sportrepülőkkel a repülőnap kérdéseiről. Minden a legjobb ú‘on haladt ahhoz, hogy Komárom légterében legalább egy napig repülőgépek cikkázzanak. Azonban a gimnázium akkori igazgatója — diákokról lévén szó — atyai jóindulattal inkább a tanulást tanácsolta diákjainak, mint a repülőnap-rendezését. Ennek következtében ez a terv se sikerült^ A sikertelenség legfőbb oka általában az ilyen terveknél az, hogy diákok akarják megvalósítani és fellépésüket úgyszólván mindig komolytalannak tartják. Vagyis: alkalmas vezetőkre lett volna szükség. Ilyen azonban nem akadt. Tiszteletreméltó kivétel volt e tekintetben az egyik igen népszerű, agilis tanár, aki azonban sokirányú elfoglaltsága miatt csak kevés időt tudott a repülés irányításának szentelni. Gyökeresen megváltozott a helyzet amikor a fiúk — megfelelő magas kiképzési fokot érve el — maguk vették kezükbe a komáromi repülés irányítását. Első említésre méltó eredményük és egyben érdemük is az volt, hogy megalapították a »Komáromi Szent Benedek-s esdi Katolikus Gimnázium E ndre s z Görgy Aero Köréi.« Ezenkívül elérték, hogy az 1941/42. tantérben már minden vasárnap, a leventefoglalkozás keretében résztvehettek az esztergomi MOVERO repülő levente-kiképzésén, ahol igen szép eredményeket o gombnyomásra működő UautuKuíT dH» juihnMÚÍi Aaanuhvrtó t: 6'80f>. Mindenütt értek el. 1941/42-ben a 21 kiképzett komáromi diák közül hárman »C«, hatan »B«, tizennégyen pedig »A« vizsgát tettek, 1002 felszállással, összesen 34 óra 14 perc 23 másodperc repült idővel« Ketten megszerezték a vitorlázórepülő szakszolgálati engedélyt, amely távrep ülésekre jogosít. Egyikük nagyobb távrepülést is végzett egy »Pilis« mintájú vitorlázógéppel. Ugyancsak ők ketten resztvettek a Magyar Aero Szövetség által a Hármashatárhegyen rendezett repülő-oktatótáborban, ahol egyikük 5 óra 10 perc egyfolytában repült idővel a nemzetközi teljesítményjelvény első feltételének tett eleget, másikuk pedig egy óra 17 perces egyfolytában repült idővel a teljesítmény gép vezetésére szerezte meg a jogosultságot. Ugyanennek a tanfolyamnak eredménye egy motorvontatásos szakszolgálati engedély, valamiht két segédoktatói jogosítvány. Ilyen szép eredményiek után a fiúk jogos bizalommal tekinthettek a következő iskolaév elé, amelytől az önálló komáromi kiképzőkeret megvalósulását várták. Aimál kellemetlenebbül érintette őket az új tanév néhány rendelkezése. Elsősorban megvonták tőlük az anyagi támogatást, amelynek segítségével vasárnaponként Esztergomba utazhattak. így fokozottabb munka helyett úgyszólván teljes tétlenségre vannak kárhoztatva. A fiúk persze nem. nyugodtak bele ebbe a helyzetbe: ifjúsági vezetőik jelenleg' is több irányban tárgyalásokat folytatnak. T en k e ezredes szives jóindulata és nagy megértése lehetővé tette, hogy támogatásával kérvényt intézzenek a hadseregparancsnoksághoz; ebben az {ezredes is kérte, hogy az anyagi támogatást a repülő leventék kiképzésére továbbra is folyósíthassa, A gimnáziumban állandóan folyik, jelenleg is, a modelező munka. A gimnázium épületének mai fokozottabb igénybevétele miatt egy darabig nem volt megfelelő hely a modellezők számára. Az Aero-kör lelkes tanárelnöke azonban ezt a nehézséget legyőzte és a modellezés most már zavartalanul, szép eredményekkel folyik. Az ifjúsági vezetőknek legújabban azt a tanácsot adták, hogy forduljanak hivatalos úton, a város támogatásával a Magyar Aero Ssövétséghez és kérjenek Komárom város számára is kiképzőkeretet. Ha a varos a repülök rendelkezésére bocsátaná a Vágduna melletti legelőket, ez a keret már most tavaszszal megkezdhetné működését. A legelő átengedéséből az állatállománynak semmi kára nem származhatnék; erre példa majdnem az összes magyarországi vitorlázóterep. A város vezetősége hazafias küldetést teljesítene, ha a fiúkat támogatná és égy felirattal kérné, hogy a magyar Aero Szövetség Komáromban kiképzőkeretet létesítsen. A fiúk bíznak abban, hogy a város vezető urai, ha megismerik a kiképzőkeret jelentőségét a város szempontjából is, nem fognak elzárkózni a kérésük elől. Ä városmajori iejkiosziás körül ismét sok panasz hangzik el. Ismeretes, hogy ezt a tejkiosztást a Zöldkereszt intézi s munkájával eddig minden tekintetben meg voltak elégedve. Az utóbbi időben azonban a tejkiosztást nem kezdik pontos időben s panaszos levelet kaptunk azért is, hogy nem a megkívánt figyelmet és ndvarfsságot tapasztalják az ott sort álló többgyermekes anyák a kiosztást végző szervtől. Felhívjuk erre az illetékesek figyelmét, mert a belső front nyugalma kívánja meg, hogy a mostani állapot «zen a téren is megváltozzék. Vasárnap délután zsúfolásig' megtelt érdeklődő közönséggel a bencés főgimnázium díszterme. A komáromi hadikorházban ápolt sebesült honvédeink viszonozni akarták azt a sok kedvességét, figyelmei, szeretetet, gyengédséget, ajándékokat, melyekkel a nemes szívű közönség állandóan elhalmozza szegény sebesültjeinket. Mondhatnánk, hogy »hála«, vagy »köszönet« hangversenyt rendeztek viszonzásul. A teremben olyan jóleső érzés, melegség áradt szét, aminőhöz hasonlót nagy ritkán érezhetünk csak. Mosoly a könnyeken át jellemezte az egész nézőközönség érzéseit, amelyek a szív legmélyéből bugyogtalc föl, az érző lélek napsugarai. A rendezés körültekintő munkáját a két tábori lelkész végezte: Olafsson Piacid és Konkolyi Iván. Kívülük a »Pannikám« ismert és népszerű dal szerzője Horváth László fővárosi tanító, szakaszvezető vette ki oroszlán részét a rendezésből. Ö különben többször szerepelt a műsoron, mint a saját, szép költeményeinek lelkes előadója. A kedves versekről megjegyezzük, hogy mind a fronton születtek nem egyszer vérzivataros időben. A bemondó szerepét is bel öltötte ötletes, zamatos humorral. A két tábori lelkész megnyitó és záró szavai igen meghatották a lelkes közönséget, amelynek soraiban ott láttuk a város és a vármegye vezetőit is. Nagyon kedves, megható száma volt a gazdag, változatos műsornak a sebesült honvédek énekkara, amely régi és új magyar nótákat adott elő igazán precíz előadásban, di\ Olafsson Piacid tábori lelkész betenitásával és kitűnő vezetésével. Természetesen bemutatták Horváth László országosan, sőt a fronton is közismert dalát a Pannit, Konkoly Iván tábori lelkész simulékony zongor akisér ete mellett. Nagyon megható volt Barcz János ünnepi beszéde. Kele J. háborús novellát olvasott föl, igen szép hatással. Többször szerepelt, a műsoron a 'Villám tréfák című szám Horváth László, Paulik Géza, Beringer Mihály, Csontos József, Papp Márton, Árvay József, Krichenbaum Géza kitűnő előadásában, a közönséget halálra kacagtatták. Különösen nagy derültséget varázsoltak a terembe Csádeczky Ernő honvéd harmonika és énekszáma. Ügyesen kezeli a hangszert. Úgy tudjuk, hogy hivatásos zenész. A mankóit eldobó Lévai Béla a harmonikára olyan tüzes és nehéz oroszlánoot fejteit el, hogy a Volga mentén se lehet különbet látni. Rádi Ferenc meleg érzéssel szavalt. Különösen Kádár Imre: »Nem úgy van most, mint azelőtt« versét pompás gesztussal adta elő. Persze nagyon tetszett a közönségnek a »Valahol Oroszországban« című közének is Konkoly Iván tábort lelkész művészi zongorakisérelével, Majd felolvastak pár pompás rímű é« megható érzéssel írott verses tábori lapot. E versek nem előadásra készültek, de közvetlen hangjuk utat talált a közönség nemes szívébe. A frontról írta a családjának egy egyszerű honvéd. Nagyon kedves versek. A minden izében pompásan sikerüli hangverseny által keltett lelkes, tapsos hangulat legyen jutalma azoknak a derék férfiaknak, akik ezt a közönség őszinte örömére és lelkes szórakozására megszerveztek. Vadászok figyelmébe! Mindennemű lóit vadat a legmagasabb napi áron vásáról Somorjai 630 Ionos Komárom, Klapka-tér 9. - Telefon 215.
