Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-07-11 / 28. szám
6. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1912. július 11. HÍREK „Véletlen ‘ riport némely vadevezösökröl, akik „felderíteni“ járják a falut — Orvosi hír. Dr. Farkas Béla volt 'klinikai orvos rendelését jövő héten megkezdi Komáromban, Nádor-utca 57. szám alatt. (Dr. Szilárd-féle ház.) Rendel naponta- 1—4 óráig. BÚZATÁBLÁK KÖZÖTT... A délutánt ma a határban töltöm, Nótát fúj nekem sok tüzes tücsök. S ahogy a búzatáblák között járok. Magúmban csendesen lelkesülök!... Míg folyik rám a nagy mennyei hőség. S száradó nyelvem ajkamhoz tapad, Merengő telkembe belefütyülnek Fiirjek, pacsirták, s egyéb madarak!... Nézem a buksi fejű búzaszálat, Ahogy a szél jön: zizzen és nevet. A természetnek forró nyári násza ól>elé csókolt minden életet!..’. Már kint tanyáznak csillogó kaszával A búza vágó izmos magyarok.’ Nap szekerének útja cserzett hátuk, Ám dől a búza, s gyűlik a marok!... Néma hősök a névtelenség útján. Párás testükre szenny és por tapad. Mint gőz a gépet, úgy lendíti őket A szívből hajtó hit és akarat!.,. S míg glóriáját a világra fonva Fejük felett az izzó nap hévül. Sóhajuk átszáll a forró mezőkön, — És munkálkodnak ernyedetleniil!... VÉRT VINCE. — A főcserkész Komáromban. Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérőrnagy, a I.udovika-akadémia parancsnoka, mint országos főcserkész július 8-án Ü 1 b r i c h Hugó társelnök és Deméndy Miklós orsz. vezetőtiszt kíséretében Komáromba érkezett. Megbeszélést folytatott dr. Pálos Ferenc kerületi ügyv. elnökkel és a többi kerületi vezetőkkel a cserkészet átszervezéséről és jövő célkitűzéseiről. Innen dr. Pálos Ferenc kíséretében Érsekújvárra ment át. hogy a komáromi kerület ott tartózkodó többi tisztjével is. találkozzék. — Kinevezés. A népszerű Igó családot ismét szép kitüntetés erte. A család egyik népszerű tagját, dr. Igó Elek m. kir. ítélőtáblabírót a Kormányzó Cr koronaügyészhelyettessé nevezte ki. A szép előmenetelben részesült dr. Igó Elek a m. kir, igazságügyminisztériumban teljesít szolgálatot és annak büntető ügyosztályán működik. — Eljegyzés. Fekete A. Mária oki. tanítónő (Budapest) és Schlaffer Ernő közs. elemi isk. tanító (Komárom) jegyese!:. M. k. é. h. (428) — Áthelyezések a. Szent Benedek Renditen. Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, m. kir. titkos tanácsos az 1942—43. iskolai évre a komáromi gimnáziummal kapcsolatban a következő személyi változásokat rendelte el: S á g h e g y i Medárd, aki a felszabadulás óta lelkes munkása volt az intézetnek és vezette annak jónevíí cserkészcsapatát, továbbá F r e y Kasszián, aki alig félévi ittartózkodása alatt megszerezte magának diákjai szeretetét, Esztergomba kerül. Helyükbe Jön Borossá y Jusztin Esztergomból es Ruzsicska Henrik Budapestről. A cserkészcsapat vezetését a föapáti intézkedés folytán dr. Pálos Ferenc veszi át. — Halálozás. Mint őszinte részvéttel értesülünk. özv. S z ő n y i Dávidné szül. Bieber Mária július 8-án. életének 79-ik évében meghalt. Folyó hó 10-én, délután I órakor temették el a róm. kát. temető ravatalozójából nagy részvét mellett. Halálát gyermekei, Szőnyi Antal nyug. á. gt. alezredes és özv. Hladky Rudolfné szül. Szőnyi Mária, valamint kiterjedt rokonság gyászolja. — Névváltozás. Nemesik Valter volt komáromi bencés tanár, jelenleg főapáti áthelyezés szerint a balatonfüredi gyógyfürdő igazgatója, családi nevét belügyminiszteri engedéllyel Szepesyre változtatta. — Segédlelkész áthelyezés a ref. egyházban. Tóth Mihály komáromi ref. segédlek.észt főhatósága a dunaszerdahelyi most any ásítás alatt íevő ref. gyülekezetbe helyezte át segédlelkészi minőségben, míg helyére Pöör József ottani segédlelkész rendeltetett Komáromba, aki már el is foglalta helyét. — Kinevezés. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter dr. D e m e Sándor királyi műszaki tanácsosi címmel -és jelleggel felruházott királyi főmérnököt, a komáromi államépítészeti hivatal vezetőjét műszaki tanácsossá nevezte ki. A Duna mentén, július io. (A Komáromi Lapok munkatársától.) Az ilyen kisfalu, mint ez is itt az öreg, folyam partján, ahol megpihenünk kicsikét nyári kóborlásunk közben, ilyenkor már csöndes. Aratásra készülődnek s a falusi ember lelke ilyenkor az Úristennél portyázik... Az udvarokon nagy a sürgés-forgás, zsuppkötelet vernek mindenfelé a búzameg rozskévék számára, de a munka szinte hangtalanul folyik. Többször megfigyeltem már, hogy ilyenkor hangzik el a legkevesebb nóta, hogy amiál erőteljesebben s égigverőbben csattanjon fel akkor, amikor a kaszák gyilka nyomán kivirágzik majd az Elet. Az egyik dunaparti ház tornácán hallgatom a csöndet. S lám: egyszercsak csudálkozva kapom fel a fejemet. Nótaszót hallok, vagy dehogyis nótaszót... slágert, hogy aszongya: „Gyűlölöm a vadvirágos rétet..."' Csalódottan ugróm fel s valami fájdalom hasít belém. Fülelek a falu felé, de nem... mégsem ... nem onnét jön a sláger. Magamban bocsánatot kérek az én drága népemtől s a lelkemmel kezdem simogatni a zsuppkötelet csavargató kérges kezét. Most már látom: a hangok a Dunáról jönnek. Két lélekveszejtő csónak suhan mindközelebb a parthoz. Bennük rézvörösre égett testű férfiak és nők. Az egyik molett hölgyecskének különösen sziveügye lehet a sláger, mert még akkor is, amikor a csónakot segíti kifelé vonszolni a partra, megfelelő vonaglásokkal kísértve s ä la Karády csaktovább zengi a szívetgyönyörködtető hülyeséget: Gyűlölöm a vadvirágos rétet...« stb. Miben áll a „felderítés" ? Nem látnak engem a ház előtti bokroktól. de én nagyszerűen szemügyre vehetem a társaságot. A nők arcvonásai s hajszálfinom szemöldökei, valamint a férfiak orrának jellegzetes hajlása rögtön elárulják előttem, hogy Izrael népéből származó vadevezősök partraszállásának vagyok tanúja. — Notehát,.— mondja az egyik úr,- — most aztán előre. Felderítjük a falut! A Karády-hangú nő szatyrot vesz elő a ladik farából, egy másik nő aluminiumedényt szed elő, a férfiak pedig üvegekkel s termoszokkal fegyverkeznek fel. S indulnak a partoldalon, a falu felé. Suttyomban követem őket. Egyenest a főutcára fordulnak. Az első nő még most is a Karády-slágert dudorássza s közben félreérthetetlenül szemtelen kacsintásokat küld egy-egy udvarba, ahol ingujjra vetkőzve dolgoznak a Tegények. Mélyen kivágott fürdőtrikójában a mozdulatai is sokat beszélnek. Ám a társaság többi tagja se különb. A férfiak — szintén fürdőmezben — még integetni sem átallják, ha az udvarojn fiatal lányt vesznek észre. — Jöjjön ki, kedves, - - mondja az egyik, — csak le szeretnénk fényképezni .. Öröm suhan át rajtam, mert a hátrakötött fejű kis falusi lány így felel; — Pfuj, maga szemérmeden! A társaság kacag. — No, ezzel megjártad, — mondja a második nő. „ Tiszta keresztények“ így mennek végig a főutcán. Bámultatják magukat, a vörösre sült testüket, mozdulataikat, a faluval, a lányokkal, a legényekkel, gyerekekkel. Érzem: olyanok ebben a tiszta, virágillatba merült s a magyar élet, magyar áldás reménységétől telített falucska utcáin, mint a frissen szedett termés közt az üszög. Kár, hogy rájuk süt a nap. S azt hiszik, hogy a rájuk szegeződő tekintetekből öröm sugárzik feléjük. Pedig a tekintetek mélyén megvetés és undor van. De már jönnek visszafelé. S most következik, amit szinte vártam. Minden jobbkinézésü házba bekopognak. Kívülről hallom: > — Mit kérem? Hogy vajat? Azt se tudjuk, mi fán terem .. . — No ne mondja, — hallatszik egy férfi-orrhang, — tudjuk, hogy köpülni szoktak. De különben is: megfizetjük. Akár kétszeres áron .. ■ Egy másik helyen a Karády-féle nő beszél: — Csak van még eladó sonkájuk, hisz tudjuk, két sertést is öltek a télen... Tizenkét pengőt is adunk kilójáért. A ház asszonya gyanakodva végignézi a hölgyet s a mellette álló urat: — Ha szabad kérdeznem, milyen vallásba vannak a naccságáék? — Hallja! Tiszta keresztények vagyunk ... Intézkedést! Úgy volt, hogy ellépek a községházára s hivatom a csendőröket. De nem volt szükség erre. Az egyik úr ugyanisi elmaradt kicsikét a társaságtól s az egyik kapuban egy leánnyal állt szóba. Egyszerűen: nem akarta kiengedni a kapun. A leány szökni akart előre minduntalan s az úr a saját mezítelen testével csinált elibe gátat. Ekkor jött az udvaron át egy falusi férfi, villával a kezében s mi tagadás: csúfosan elkerítette az illető úr mindenségét. Erre kapta magát az s úgy nekiiramodott, hogy meg se állt a Dunáig. A káromkodásra aztán előlépődtek a többiek is s minden vajat, kolbászt, sonkát hátrahagyva eliszkoltak a faluból... S most kérdem tisztelettel: nem volna-e célszerű az ilyen »felderítő« kiruccanásoknak elejét venni? Hatósági úton! Izrael népe nagy leleménnyel rendelkezik: mit neki, ha kitiltják a nyilvános fürdőkből? Nagy-a vármegye, ott vannak azok a szép, harmatos, muskátlivirágos magyar falvak: van ott ennivaló elég s az agyak is olyan ártatlanok ott, hogy, — mmt a pinty — beveszik a nagyszerű szellemiséget, amely a Karády-sláger szárnyain, a meztelen lábszáriak s mérési dekoltázsok bizsergető látványán át okvetlenül gyönyörűséget szerez az egyszerű népi társadalomnak ... Spanyol lovasokat« a Duna szélébe, hogy a magyar falu tisztasága szűzi maradhasson a palesztinaj. vadevezősöktől! Nehéz Ferenc. Pénzt takarít meg, ha GYŐRBE ion és felkeresi SZABÓ LÁSZLÓ és TAPSA DIVATÁRU ÜZLETET, BAROSS-UT 11-13. SZÁM. Szövet, selyem, mosó, flanel!, függöny, szőnyeg vászon és damasztárúk nagy választékban! 419 — Megalakult a Baromfitenyésztők Szövetkezete. A magyar baromfitenyésztés korszerűbbé tétele érdekében megalakult a Baromfitenyésztők Szövetkezete. Háborús időkben különösen fontos nemzeti érdek a széteső törekvéseket egyesíteni. Ezt a célt kívánja megvalósítani az úi szövetkezet. Első igazgatósági és felügyelőbizottsági ülése június 25-én volt a Hangya székházában. Dr Wünsch er Frigyes, a Hangya alelnökvezérigazgatója megnyitó beszédébe^ vázolta a megalakulás célját és szükségességét. Bejelentette, hogy a Hangya 50.(K)0 pengővel járult hozzá á szövetkezet anyagi megalapozásához. Személyzetet a szükséges helyiségekkel ugyancsak a Hangya bocsájt rendelkezésre. Elnökké dr. Bárányos Károly államtitkárt, alelnökké Battha Pál min tanácsost és dr. Gésztelyi Nagy László kormánvfőtanácsost, ügyvezetővé Baranyai Rezső igazgatót, a Hangya baromfi értékesítési osztály vezetőjét választották meg. A felügyel öb izott s á<g elnöke dr. Hazay Árpád min. tanácsos lett. — Beiratkozások a Soproni Nyári Egyetemre. A Soproni Nyári Egyetem vezetősége közli, hogy a beiratkozások már megkezdődtek. A Nyári Egyetem hatodik évében a Műegyetem építészmérnöki és mérnöki osztálya áll a Tanulmányi Bizottság élén és így- a legkiválóbb építész és mér,« nökproíesszorok, valamint műszaki életünk első szakemberei, továbbá a Képzőművészeti Főiskola neves tanárai tartanak előadásokat. pl. a különféle építészeti stílusokról. az egyes korok művészettörténeti életéről és a magyar népművészetről. E művészi előadásokat színes vetítettképekkel kísérik. Egv geopolitikai előadássorozat Magyarország dunavölgyi kulcshelyzetét tárja a hallgatóság elé, majd kitűnő szakelőadók az európai gazdasági ujjárendezés magyar vonatkozásait fogják tárgyalni a hallgatóság előtt. Az előadásoknak nagyszerű keretet ad a »Civitas Fidelissima nagydailtúrájú városa, barokk és reneszánsz építészeti remekeivel, subalpin klímájával, hüs erdei sétányaival, szép strandjaival és mindenféle sportlehetőségeivel. A tanfolyamra bárki jelentkezhet. Beiratkozási díj 12 pengő. A részvételi jegy félárú vasúti jegy váltására jogosít Sopronba és vissza.. Lakásfoglalásról és ellátásról a Soproni- Idegenforgalmi Iroda gondoskodik. Budapesten a (Soproni Nyári Egyetem irodájában: (IV. Szerb-u. 23. sz., I. emelet) lehet érdeklődni. — Kitüntetés. Kormányzó Urunk Tost József Barna mezőgazdasági kamarai s. titkár. tart. főhadnagyot a Kormányzói Dicsérő Elismeréssel Hadiszalagon a Kardokkal tüntette ki. Ezzel a Kisalföldi Mezőgazda* sági Kamarának mindhárom harctéren küzdő tisztviselője hadikitüntetésben részesült, — Ajándék a múzeumnak. Két értékes ajándékkal gyarapodott a komáromi Jókaf Egyesület kultúrpalotái múzeuma. W u 1 f í Olaf ellentengernagy, a Mária Terézia rendi lovagjának felesége, szül. losonczi L o s o n - c z y Edina Kolozsnémáról egy régi, többszáz éves szöllő-sajtót és egy régi spinétét, zongorát küldött be a múzeumba. Az értékes ajándékot a Jókai Egyesület elnöksége nevében ez úton is megköszöni dr. Baranyav József alelnök. — Uj postahivatal. Komárom vármegye komáromi járásában fekvő Lakszakállas községben működő, távbeszélővel egyesített postaügynökséget változatlan forgalmikörrel és járati összeköttetéssel 1942. július 7-én IV. osztályú postahivatallá alakították. Kézbesítőköre: Lakszakállas, Szilas, Turiszakállas községekre és Lakszakállas Írét,. Madárréti major, Szilasi rét lakott helyekre terjed ki. TiüElúfítás a komáromi református egyházmegyében A komáromi egyházmegye tanácsbírói kara arra az álláspontra helyezkedett a főhatóságba« elrendelt tiszíújítással kapcsolatban, hogy a régi tisztikar maradjon meg arra az időre, míg a felszabadult egyházmegyék is a hazai tísztújítási rendbe kapcsolódhatnak bele. így az elrendelt szavazáseredménye is mutatja ezen álláspont elfogadását. Ugyanis esperesnek újból Soós Károly bácsi lelkipásztort választották meg. Egyházmegyei gondnok vitéz Nagy Nándor főispán lett újból. Főjegyzők: Csekes Béla és dr. Kenessey Kálmán, aljegyzők; Vágó Ede és Csízy István lettek. Ügyészekké megválasztottak: ifj. dr. Mohácsy János, dr. Baranyáy Vince és dr. Kathona Tibor. Ezen felül 12 papi és 12 világi tanácsbírót választottak a presbitériumok, főként a már eddig is tisztséget hordozók közül. Komáromból tanácsbíró lett a világiak közül: Ranai Tóth Pál. Csízi István, dr. Deme Sándor, Gyalőkay Miklós, dr. Soós Imre,, dr. Szijj Ferenc. A szavazatbontó bizottságot július 4-re hívta egybe az elnökség, mely a törvényes fonnák között beadott szavazatok alapján megállapította a fentebbi eredményű. Nagy megnyugvással állapíthatja meg az egyházmegye, . hogy újból á testvéri szeretet szent parancsolata szerint és egyakarattal állíthatta maga fölé vezetőségét a komáromi református egyházmegye. A szavazatok annyira egyhangúak' voltak, hogy csak egy-két esetben volt említésre sem méltó pontnyi eltérés. Az új tisztikar beiktatása még a nyár folyamán, megtörténik később megállapítandó időben össze- - hivandó egyházmegyei közgyűlés keretében.