Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-07-11 / 28. szám
1012. július fl. KOMÁROMI LÁPOK 7. oldal VÁRMEGYEI ÉLET «■■'MiiffiMHmfiwniMniiiiii inni—^ —bm Község — Szövetkezel — Állattenyésztés — Közgazdaság Még egy hozzászólás Csallóköz iskolakérdéseihez Érdekem ...«líogy az utóbbi időben ismét milyen sokán felülnek a íémhíríerjesztőknek, ahelyett, hogy alkalmat keresnének a hírek valódiságáról való meggyőződésre. A múlt hetekben városszerte beszélték, hogy az egyik, frontszolgálatot teljesítő komáromi orvos elesett az orosz harctéren. Felesége és gyermekei iránt széleskörű részvét is megnyilvánult már, az orvos pedig egy szép napon makkegészségesen hazaállított. Nemrégen az egyik városi tisztv iselő halálhíre rendítette meg a komáromi lelkeket. Nos: az illető tisztviselő a minap levelet írt egyik barátjának s még humorizál is a levélben, mert annyira jól érzi magát. A rémhírterjesztők, a lelkek ez elvetemült partizánjai ellen legjobb úgy védekezni, hogy érdeklődéssel elsősorban az illető honvédtestvérünk állománytestéhez fordulunk, ahová elsősorban érkezik sorsáról hír. A rémhírek terjesztői ellen így aztán bátran megtehetjük a feljelentést... — Falunap Vámosladányban. Vámosladány község a vármegye alispánjának kezdeményezésére a helyi iskolánkívüli népnevelési bizottság és a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara közreműködésével június 28-án mezőgazdasági, háziipari és kisipari kiállítással egybekötött falunapot rendezett. A falunap gazdag programmján ezenkívül határbejárás és vetésdíjazás, udvarszemle, továbbá ugyancsak versenyszerűen megrendezett népművelési műsor szerepelt, amelyek során sok jutalmat, díjat és oklevelet oszlottak ki a nyertesek között. A falunapot S z tjr á z s i k Andor Dénes m. kir. gazdasági főtanácsos, a Kamara igazgatója nyitotta meg. A délutáni 85 pontból álló népművelési műsor során Hété n y i Rezső alispán a sorozatosan megrendezett íalunapok jelentőségét méltatta. —- Uj határidő a (nikkelérmék bevonására. A pénzügyminiszter az 50, 20 és 10 filléres nikkelérmék bevonására megállapított határidőt 1942. augusztus 31-ig meghosszabbította. A rendelet szerint a szóbaníorgó nikkelérméket a Magyar Nemzeti Bank Intézetei, illetőleg kirendeltségei augusztus 31-ig cserélik át acélérmékre. — Köszönetnyilvánítás. A Komáromi Első Takarékpénztár igazgatósága egy művészi értékű, bekeretezett festményt ajándékezelt a Jókai Egyesület képtárának. A szép ajándékért ezúton is köszönetét fejezi ki a Jókai Egyesület. — Szerenád a Leventeegyesület elnökének. A komáromi Leventeegyesület fúvószenekara pénteken este szerenádot adott vitéz Vásárhelyi Károly polg. iskolai igazgatónak, a Leventeegyesület elnökének vitézzé avatása alkalmából. A szerenád annak a nagy szeretetnek cs hálának a kifejezése volt, amelyet az ifjúság érez vitéz Vásárhelyi Károly iránt, akinek lelkes és odaadó munkája tette lehetővé a Leventeegyesület gyors fellendülését. — A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége közgyűléséről szóló, múlt számunkban közölt beszámolóból sajnálatosan kimaradt a háziipari szakosztály és szociális szakosztály elnökeinek neve. Erre a két tisztségre Pét.hő Sándornál, illetve dr. Polony Bélánét választotta meg egyhangú lelkesedéssel a közgyűlés. — Gútor község a honvédekért. Példás magatartást tanúsít Gútor község lakossága" A múlt télen a harctéren küzdő honvédek részére 540 pengőt adományoztak. Az újabb hősök emlékének megőrzésére emléktáblát készíttettek 80 pengőért. A honvédeink részére füsttelen napot rendeztek, melynek bevétele 67 pengő. Dícséretremélló ez az áldozatkészség, mert a község lakossága csupán 860 lélek és túlnyomóan szegény ember. — ífadikölcsönkötvények utólagos bejelentése. A hadikölcsönök valorizációjáról szifló törvényjavaslat a kötvények bejelentésére és letéthehelyezésére kötelezi a tulajdonosokat. A kötvények letétbehelyezésére a pénzügyi kormány még a múlt évben. a törvényjavaslat benyújtása idején záros határidőt írt elő. A kormány most még egy utolsó lehetőséget kíván nyújtani azoknak, akik önhibájukon kívül mulasztották el ezirányű kötelességüket. Az ilyenek a bejelentés, illetve letétbehelyezés engedélyezésére irányuló kérelmüket legkésőbb augusztus 31-ig terjeszthetik elő a Pénzintézeti Központhoz Budapest, V. Nádor-u. 26. — Felvétel az egri érseki jogakadémiárfi. Az egri érseki jogakadémián az 1942—43. tanév I. szemeszterére szóló beiratkozások 1942. szeptember hó 1-én kezdődnek és 12-én végződnek. Az eisőízben iratkozók csak felvételi engedély alapján iratkozhatnak lie. A felvételi engedélyt kérő folyamodványokat 2 pengős okmánybélyeggel ellátva 1942. augusztus 1—31, között kell benyújtani a jogakadémia igazgatóságánál. Szegénysorsú és szorgalmas hallgatók 75, 50 és 25 százalékos tandíjkedvezményben részesülhetnek. Szegénysorsú hallgatók a. jogakadémia menzáján kedvezményes ellátásban részesülhetnek. A Komáromi Lapokban vita indult meg arról, hogy Csallóköz központjában, Dunaszeruahelyen milyen középiskolára van inkább szükség: gimnáziumra-e, vagy valamilyen másfajta (pl. gazdasági, vagy kereskedelmi) középiskolára. A június 13-i számban megjelent »Csallóköz iskolaproblémái« című cikk világos okfejtéssel azt igyekezett kimutatni, hogy a felszabaduláskor mutatkozó adottságok alapján felállított dunaszerdahelyi gimnázium véglegesítésének szükségessége kétségtelennek látszik. A június 20. és 26-i számokban »Csallóköz népe és a mezőgazdasági középiskola« címmel folytatólagosan megjelent közlemény viszont gimnázium helyett mezőgazdasági középiskola létesítésénél; szükségét hangoztatta, de általánosan ismert tények felsorolása mellett sok benne az ellentmondás és oly állítás, mely ellentmond a valóságnak. Az alábbiak minden él nélkül ezekre akarnak rámutatni és a való helyzetet megvilágítani. »Csallóköz népe és a mezőgazdasági középiskola« című cikk írója közleménye elején Duna.szerdahelyen a gimnázium helyébe mezőgazdasági középiskolát követel, később a gimnázium mellett paralell osztályokkal müködő(!) gazdasági középiskoláról beszél, a végén pedig kijelenti, hogy a már meglévő gimnázium szükségét nem vonja kétségbe. A cikk azt állítja, hogy Csallóköz népének »nagyon szimpatikus a mezőgazdasági középiskola. Ezzel szemben tény az, hogy népünk túlnyomórészt még nem is veti tudomást erről a csak 1938 óta fennálló iskolatípusról. Sajnos, gazdáink — még a nagyobbak is — nem nagyon érdeklődnek a gazdasági iskolák és általában a gazdasági művelődés iránt. Példa erre a komáromi alsófokú gazdasági iskola gyenge látogatottsága: még abba is elvétve küldi el egy-egv gazda a fiát. De még az is, aki azt elvégezte, jobbára úgy folytatja a gazdálkodást, ahogy az apja. A falu konzervativizmusán kívül ennek az is az oka, hogy hiába tanult az okszerű gazdálkodásról, anyagi erő és további támogatás nélkül azt saját gazdaságában megvalósítani nem tudja. Ilyen körülmények között egy Dunaszerdahelyen felállítandó gazdasági középiskola sem segítene a helyzeten, mert ebbe a (polgárival együtt) nyolc évet igénybevevő iskolába még kevesebb volna a jelentkező, a cikk által érvnek felhozott karpaszományra jogosultság »csábító körülménye« ellenére is. Ha pedig egyik-másik gazdaifjú — amennyiben van hozzá tehetsége (mert a mezőgazdasági középiskola elvégzéséhez is kell tehetség: az elemi iskolán alig keresztülvergődő gyermek bizony nem juthat el odáig) — él is végezné a gazdasági középiskolát, ez sem jelentene még sokat. A fiúbaji a »kellene« és a »lebet« közötti nagy különbség meghasonlást és az apja foglalkozásától való elfordulást-idézheti elő, (ezért nem megy vissza sok gazdasági középiskolás az eke szarva mellé) az apa pedig elveszti bizalmát olyan iskolában, mely olyant tanít, amit gyakorlatban, anyagiak hijján, megvalósítani nem lehet. Részben ez az oka annak is, hogy a falusi gazdaember még a népszerűén megírt gazdasági könyveket sem igen olvassa el, annál kevésbbé olvas tehát tankönyveket. Egy másik helyen azt mondja a cikk, hogy »a falusi gyermeknek (nem a tanííó, Az elmúlt hónapban az időjárás általában kedvező volt a mezőgazdasági termények fejlődésére. A hónap közepe táján Győr vármegyében jégverés pusztított, Bars- Hont vármegyében pedig egyizben szélvihar okozott a gyümölcsösökben jelentősebb károkat. A gyakori csapadék a szálastakarmányok szárítását hátráltatta. A mezőgazdasági munkálatok — különösen a kapásnövénVek . ápolása és. a szálastakarmányok első kaszálása — a csapadékos idő miatt összetorlódták s munkáshiány lépett fel. A hóna]) végé' felé a torlódás megszűnt és a munkálatokat el lehetett végezni. .A munkabérek a hatóságilag megállapított munkabérek ellenére áimeg p jegyző fiának) idegen a gimnázium levegője«. Ez azt jelenti tehát, hogy a parasztgyermek ne is járjon az idegen levegőjű gimnáziumba. Ezzel a felfogással szemben pedig a hivatalos kormányzat törekvése éppen az, hogy a falusi, népi rétegekből frissítsék fel a társadalmi vezető osztályt. Éppen ebből a célból indult meg a falusi tehetségmentés akciója is. Az eddig elkallódó szegény falusi tehetségekkel állami támogatással végeztetik el a gimnáziumot hogy tisztviselők, jegyzők, papok, orvosok, mérnökök stb. legyenek belőlük. A cikkíró is tudatában van annak hogy Duuaszerdahelyen mezőgazdasági középiskola nehezen népesednék be, ezért szerinte iaz a falusi gyermek is, aki nem megy haza a gazdaságba, végezzen csak gazdasági középiskolát s azzal is elmehet azután jegyzőtanfolyamra, postára, vásútra stb. Furcsa felfogás, mert az. aki tegyük fel postásnak készül, miért szerezzen olyan szakismereteket, miért tanuljon olyan szaktárgyakat, amelyekre pályáján egyáltalán nem les? szüksége? Sokkal célszerűbb tehát olyan középiskolát végeznie, ahol ezek helyett általános műveltséget szélesbítő és észcsiszoló tantárgyakat tanul. A cikknek igaza van abban, hogy korszerű gazdálkodás tekintetében Csallóközben is sok a hiány és hogy agrárkultúránk emelése égetően szükséges. Ezt a célt szolgálja a mezőgazdaság megsegítéséről szóló, most tárgyalt törvényjavaslat. Jóminőségű anya- és apaállatok tenyésztése és szétosztása, jóminöségü vetőmagvak juttatása, mezőgazdasági gépek és eszközök szétosztásának előmozdítása, talajjavítás támogatása, községi gazdasági elöljáró intézményének bevezetése, kísérleti állomások és minta kisgazdaságok létesítése, a gazdasági szakoktatás további fejlesztése (a gazdasági akadémiák átszervezése főiskolákká, megyeszékhelyeken gazdasági középiskolák, járási székhelyeken alsófokú gazdasági iskolák, téli gazdasági tanfolyamok létesítése) stb. együttesen hatva remélhetőleg felfogják lendíteni az ország agrárkultúráját és vele Csallóközét akkor is, ha Dunnszerdahelyen nem is nyílnék gazdasági középiskola. Hogy valamely helyen milyen középiskola felállítása válik szükségessé, azt legfőképpen az dönti el, hogy milyenek az illető iskolatípus benépeseűésének kilátásai. Ebben a tekintetben Dunaszerdahelvre vonatkozóan a dunaszerdahelyi áll. gimnázium 1941—42. tanévről szóló évkönyvében dr. Szeliánszky Ferenc gimn. igazgató »A csallóközi középiskolások megoszlása (intézetünk vonzáskörében)« című tanulmánya nyújt tárgyilagos tájékoztatási. E tanulmány adatai szerint a dunaszerdahelyi gimnázium vonzáslerületének középiskolásai köziii 450 tanuló jár gimnáziumba, míg másfajta (kereskedelmi, líceumi, ipari, gazdasági stb.) középiskolába együttvéve csak 80 tanuló. A 450 gimnazista közül azonban egyelőre csak 330 jár a dunaszerdahelyi gimnáziumba, míg a többi a dunaszerdahelyi gimnázium még ideiglenes volta, mostoha elhelyezése és internátus hiánya miatt távolabbi iskolákba szóródik szét. Ezekből az adatokból nyilvánvaló, hogy Dunaszerdahelyen a gimnázium véglegesítése mutatkozik helyénvalónak, míg másfajta középiskola létesítésére a benépesedés kilátásai nem kedvezők. Csallóközi. Iandóan emelkednek; sok helyen a napszámosok a napkeltétől napnyugtái^ megállapított munkaidőt nem hajlandók betartani. Június hó folyamán a terméskilátások jelentősen javulták. A búza közepes, rozs gyenge, árpa közepes, zab elég jó termést Ígér. A takarmány- és cukorrépa, tengeri, borsó, olajosok, és a burgonya is kielégítő termésre engednek következtetni. A repcék általában rosszak. A lucernák a lucerna-, bődé nagymérvű kártétele miatt erősen pusztulnak. A több helyen fellépő tartós talajvíz sok kárt okozott. Az esőzések kő1 vetkeztében a kapásnövények erősen elgazosodtak. A rozsvetésekben a hópenész és torzsgomba idézett elő helyenként károkat, a búzákban üszög és jelentéktelen mértékben rozsda fellépése észlelhető. Répákon sok a levéltetű. A lucernásokban és herésekben a pocok kártétele általános. Eper, cseresznye és ribizliböl elég jó termés van, az almákban és körtékben igen sok kárt tettel; a gombabetegségek, helyenként a jégverés és szélvihar. A korai szőlőfajták kielégítő termést ígérnek, a késő borfajták és csemegeszőlők termése gyengébbnek ígérkezik. Peronoszpóra-fertözés észlelhető. A kerti vetemények általában jól fejlődtek s kielégítő termés várható. Különösen a dinnyetermés mutatkozik jónak. A káposztafélékben a bolha« kártétel jelentős. A korai burgonyafajták piacra kerültek. A jófekvésü rétek és legelők igen kedvezőén fejlődtek; szénából bő termés van. A legelőkön a füállománv magas. Igen sok legelő máig víz alatt áll, sok legelő elsásosodott, a herefélék kivesztek belőlük és a savanyúfüvek foglalták el helyüket. A hónap elején elkezdett zöldtakarmányozás következtében különösen a szarvasmarhaállomány javulást mutat. Sertéstenyésztés terén a takarmányhiány folytán visszaesés várható. A szarvasmarhák önkéntes felajánlásából a gazdák kellő megértéssel veszik ki részüket. Az apró háziállatok — különösen a liba és a kacsa — tenyésztése fejlődésben van. Ugyancsak nagy a kereslet kecskében, e miatt azok ára emelkedett. Lovaknál szórványosan takonykór lépett fel, szarvasmarháknál a száj- és körömfájás nehezen múlik. Sertéseknél helyenként sertésorbánc és pestis lépett fel. Az őszi árpák cséplése több helyütt megkezdődött. Állásbetöltés Azonnali belépésre jó gyakorlattal bíró , villanyszereiket és géplakatosokat állandó alkalmazásra felveszünk. M. kir. Nemzeti Szab. kikötő és Tengerhajózási Vállalat Komáromi Vezetősége Jelentkezési idő bt—1 ts óráig. A Kisalföldi Növénytermesztők Szövetségének végrehajióbizollsági ülése A Kisalföldi Növénytermesztők Szövetségének végrehajtó bizottsága, úgyis mint a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara Növénytermesztési Szakosztálya, első ülését július hó 2-án tartotta a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara székházában. Az értekezleten megállapították a Szövetség legsürgősebb munkaprogrammját, valamint megtárgyalták azokat a kérdéseket, melyekben a Szövetségnek, mint a Kisalföld növénytermesztő gazdái érdekképviseleti szervének állást kell foglalnia. Az értekezlet kiemelkedőbb pontjai voltak: a takarmánytermesztés fokozása ügyében kidolgozott javaslat, amely szerint azokban a községekben, ahol a takarmánytermesztést nem a kívánt mértékben karolták fel, a Szövetség takarmánytermesztési akció megindítását készíti elő, amelyet az Állattenyésztő Szövetséggel karöltve óhajt lebonyolítani. Az ülésen megállapították, hogy a lucerna termesztése a magkötés hiánya miatt csökken, ezért a Szövetség javaslattal fordult a földmívelésügyi minsizterliez, hogy a lucerna kártevőinek az irtását a legszigorúbban rendelje el, mert ha a védekezéssel késünk, igen nagy károsodás éri állattenyésztésünket. Ugyancsak egyik fontos feladata a Szövetségnek a szabad kísérletek szaporítása, amely ügyben már előzetes tárgyalásokat folytatott a minisztériumban. A vetőmagvizsgálatok gyors lebonyolítása érdekében a Szövetség Komárom székhellyel magvizsgáló állomás felállítását kéri, hogy ezzel elkerüljük a múltban tapasztalt késedelmeket. A mezőgazdasági gép-akció lebonyolításában a Szövetség tevékenyen részt óhajt venni, ezért felterjesztéssel fordul a földmívelésügyi miniszterhez, hogy a Kisalföld gazdáinak milyen gépekre van szüksége. A gazdaközönség jó vetőmaggal való ellátásának érdekében azt a határozatot hozták, hogy a Szövetség az eladásra szánt jó vetőniagfételeket nyilvántartja és a gazdákat erről állandóan tájékoztatja. Az értekezlet letárgyalta még a kötelező olaj növénytermesztéssel kapcsolatos — különösen a Kisalföldet érintő — kérdéseket is. Ezzel kapcsolatban a Szövetség javaslatot tett a földmívelésügyi miniszternek olajosmagszaporító gazdaságok felállítására. A végrehajtóbizottsági ülés ezenkívül még több növénytermesztési kérdést tárgyalt melyeknek kidolgozásával a jelenlévő szakembereket bízta meg. ©H*ls©2Í©ls az 1942-es szenzációs minőségű rádiókészülékek; CHIOS!» PHILIPS, STÜMDÄBD, TELEFUH KÉM, stb. gyártmányok nagy választékban. — Díjtalan bemutatás rádiókereskedőnél, IlíJ Komárom 1, Városhéz-u. 8. - Telefonszámi 166, Ä búza és árpa közepes, a rozs gyenge, a zab elég jó termést ígér a Kisalföldön A Mezőgazdasági Kamara jelentése
