Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-06-27 / 26. szám

1942- június 27. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Emberhez méltó hajlékot az erődlakóknak! Jániusvégi séta a fecskefészkeklöi o V!. számú erődig Komárom, jún. 26. (A Komáromi Lap­pok munkatársától.) Alkonyodig. A nap már eltűnt a ka­bát falvai girhes fák mögött, de bágyadt búcsúcsókjn ott ég még a mozdulatlanul lebzselő íelhTik • rongyos dolmánya sze­gélyén. A kőfalakhoz ragasztott nyomo­rúságos viskók felett egészséges, üde­áramlatot küld erre a Vág, de nyomban meggyilkolja ezt az út mentében ter­peszkedő pocsolyák bűze, amelyet kész betegséggé tesz az itt-ott gyászoskodó s o.-zlásnak indult állat-tetemek szaga. Az egész táj a békák szívszaggató kurűttyo­­lásától hangos. A fecskefészkek előtt csapatostul han­­cúroznak a »fiókák«: öklömnyigyerekek, fiúk, lányok, vegyesen. Maszatósak, ron­gyosok, valóban olyanok, mint az ágrul­­szakadtj viharvert kismadarak, fítik-verik ■egymást; némelyikük darab pusztakenye­ret majszol, másikuk az út porában ül s pogácsát süt — homokból. Az egyik meztelenhátú lurkó- az árokhátán kupo­rog s lábát áztatja a szennyes vízben. Közben a békákkal felesel: Ka tty-kii-riiimatty! Megállók a kölyök fölött s majdnem megkérdezem’: »Hát még a kis fecskék is tudnak kuruttyolni ?« Meggondolom ma­gam azonban s inkább el szorítom -a szí­vem. Ez az ágrutszakadt madárka talán még nem tudja, nem fogta fel még a vfecskefészeR* értelmét, lényegét, szomo­rú tragédiáját. Még boldog itt a pocso. lyaparton-, mert azt hiszi, ennél gyönyö­rűbb nyaralóhely nem létezik a világon. Kuruttyol a békákkal, mert szebb éjjeli­­muzsikát még nem hallott életében. Mi­lyen jó, valóban, hogy nem szóltam neki ! Ha megértett volna mégis,' tán sírva fa­kadt volna, de az is lehet: szemközt csa­pott volna, egy marék sárral, mert azt hihette volna, gúnyolódom... Száznál több »fecskefészket« számolok meg, mialatt a szomorú utca végére érek. Valamennyi két-három méternyi, aiacjony, fél vak-ablak© a, 'ölsze ű hajlék. A legtöbb deszkával-borított. S Úristen, •.mindegyikben rengő'eg. gyerek!- Hát még a hatodik erődben! mondja valaki az utca végén. Hetven család, kétszáz gyermek... A Vágón, a vasúti hídon vonat robog át éppen. A vonatablakból »gyönyörű« kilátás nyílik a »fecskefészkekre« s !;óton< is, hogy néhány úriember s hölgy érdek­lődve hajol ki az ablakon... A hídon túl már frissebb a levegő, a békák itt már csak kontráznak a tücs­kök hegedűjének s messziről búzavetés illatát lopkodja erre a szellő. Valami kü­lönös-, megmagyarázhatatlan érzés kap el. Látni szeretném az alkonyat arany­bíborában hullámzó búzavetést, hallani szeretném közvetlenül a búzakalászok himnusztzsongó muzsikáját. Nem lehet... Az ódon, semmire való várfalak irigyked­ve rejtik el előlem a határt s makacsul .fogják fel az Élet üzenetét... .Most érzem csak igazán, milyen rab ez a város! De már itt ál! előttem a hírhedt VI. számú erőd sivár, ormótlan kőtömege. A kapuból gyereksereg ront . felém. Vannak vagy húszán, ismerős arc is akad köztük. A Nádor-utcán, vagy a Megye-utcán szoktam találkozni ezekkel, akkor, mi­kor megrántják a kabátom alját s ri­­mánkodva mondják: — Pár fillért kenyérre!.... Most is pumpolni szeretnének. De most nem kívánják ingyen. Az egyik kópé cigánykarikát hány, a másik valami csudálatos módon a legújabb Karády­­■slágert véri ki a — fogaival. A kapuban megtörtarcú nagyokkal ta­lálkozom.. 'Ülnök, -elő'remeredt tekintettel; csak néha ejtenek szót. A férfiak egy-A szakaszban már mindenki cseréit a szomszédjával, most a könyvügynök né­zegeti a színésznők mosolyát s a hölgy merül el a színes hírekbe, — Szabad -vagy egy lapot ? —• ülök vissza a fűikébe. Az intéző morogva néz rám, visszabu­­vik rögtön a lapok közé. — Rögtön, — morogja, — csak ezt -elolvasom. A többi fel sem figyel, — Kiolvasta? --- kérdem jobboldali­mat. Negédesen mosolyog, de nem adja ide az újságot. Nem is felel.- - t Aki az ablaknál .ült eddig s harmad­­kézből kapta újságjaimat, kegyesen visz­­saaadja a hirdetési oldalt s még is ma­gyarázza : Most tartok a tobruki csatánál. Ami ugylátszik azt jelenti, hogy amíg •a tobruki csata tart, én sem látom az lij súgómat. Tatabányán leszáll'az utazó és zseb­­rfevágja az újságomat. A hölgy az egész színházi lapot maga mögé dugja, dolgozik benne a szerzési ösztön. / Elégedetten dőlök hátra: lám, érdemes: újságot írni, lapot árulni, jó érzés ön­zetlennek lenni, milyen szenvedéllyel ol­vasnak az -emberek. Isten éltesse a be­tűre szomjúhozókat. tőNegyig munkásemberek ; aki munkában van, most jött meg éppen. Várják a va-! csorát. A vacsora már készül. Bent az udva­ron, az erőd .fala mellett, szabad tűzön. Borsóleves. Az asszonyt, aki az étellel foglalatoskodik, rengeteg gyerek ii!i kö­rül. Mind a magáé ? kérdem a füs­tösarcú, homályostekintetű asszonyt. ■ Mind, — feleli, — tizenegy gyer­mekem van-.. Az -egyik munkás-ember vezet körül az erődben. •- Hány család lakik itt összesen ?- He ivén. — És hány gyerek ? Hát azt hirtelen meg se tudora mondani. Valami kétszáz körül. Nézem a körülöttem szoronkodó gye­rekhadat. Sápadtképűck, nyápicok, a lá­buk pípaszár. Visznek a »lakásokba«. Nedves, nyirkos alagűtak, amelyekben nappal is szuroksötét lehet. De a gye­rekek úgy futnak bennük, mint az ürgék a lyukban. Mint mi a napfényen. Hozzászoktunk mi már ehhez, — mondják. Az alagutakban jobbrul-btalrul odusze-1 rű helyiségek. Egyik se nagyobb két mé­ternél. Sötétek, csak a. lőrés tíz-húsz. centiméternyi nyílása sejteti bennük, hogy odakint csak most van alkon yuló­­ban. Az egyik odú kuckóján egy beteg asszony jajgat a bicskával vágható füst­ben. Nem merem megkérdezni, mi baja, hátha azt a választ kapom, hogy most Van ugyan még a táskámban egy könyv is, de azt már nem veszem elő, az önzetlenségnek is vannak határai. ’Komáromban leszállók magam is, egyetlen, árva hirdetési oldallal a ke­zemben. Ez maradt meg az olvasási lázból. Szeretem a tiszta munkát: meg­dörzsölöm boldogan a kezem, mint aki pompásan elintézett üzletében mindent. Mindenki újságjába búvik, senki nem vett észre. Titokban odalopózom az ujságospavil­­lonhoz s egyetlenegy lapot veszek. Es­zel az újsággal, mint mikor az ember a -pftgy földrengésből egyetlen kincset ment fnieg s azzal fut tova, óvatosan húzódom az étterembe, mert van egy félórai időm a következő vonat indulásáig. E pilla­natban üt vállamra határtalan örömmel egy «régi ismerős: — Szervusz! Hogy vagy? Ezer éve nem láttalak. Ne bújd azt az újságot', öregem, úgyis hazudhattok eleget. Add csak ide, hadd viszek haza egy kis ol­vasnivalót. A könyvet is, ne mondja az asszony, hogy üres kézzel érkeztem. S már vágja is zsebre a könyvet, amelyet most vettem ki vigyázva az úti­táskámból. Lohol vonatja felé, mert az ő vonata már indul is. Újságommal lobogtatja, az Istenveledet. Mindig is amellett vagyok, hogy ma­gunkfajta ember elég, ha írja az újsá­got, de olvassa. Ráfizet. van megszületőben egy jövendő hon­véd ... 1— Tessék tovább jönni, — bíztatnak. Nem ... mondom szinte rémül­ten, ne haragudjanak... este van. Jóvátenni ezt a bűnt! . . . Valóban, mire kitámolygok a kapu­ba, a VI. számú erődre ráborul az este. A ielhők rqngyolődott dolmánya gyász­­fekete lett s méginkább szétszakadt. A felhőrongyokon át sápadt csillagok bá­mészkodnak a tájra:. A békák torkára mintha ráforrott volna , a szó s csak a tücskök hegedűje hallatszik, de az is úgy, mintha egyhűron húznák rajta a nótát. Állok a VI. számú erőd kapujában. Nem tudok mozdulni. Érzem, hogy jön­nie kell most valakinek, akivel találko-FelvldéM és Kárpátaljai Magénfisztviseíők és Alkal­mazottak Szövetség®-miután alapszabályainak jóváhagyásával további munkára törvényes alapot nyeri, 18!) képviselettel megtartotta Rimaszom­batban első évi rendes közgyűlését. Fényes Sándor ny. vezérigazgató, a szö­vetség agilis elnöke, ki önfeláldozó mun­kával, lelkes ügyszeretettel, a szervező­­bizottság élén alapozta meg a szövetséget, elnökölt a közgyűlés 11. Tartalmas elnöki megnyitójában ismertette azt a megbe­csülhetetlen értékű munkásságot, melyei hz ö vezetésével a felvidéki magántisztvise­lők, alkalmazottak érdekében és. védelmé­ben . már eddig is végzett a szövetség szervező-bizottsága. Személyes intervenci­ókkal, beadványokkal kereste fel a szer­vezőbizottság az illetékes fórumokat, köz­ismert eredményekkel. A szociális igazsá­gok teljesebb megvalósítása érdekében most már a szövetség állandóan munkál­kodni fog és féladatának tekinti, hogy a régi jogok csorbítatlanul épségben ma­radjanak, mert nem csak a méltányosság és igazságérzet, de a tételes törvény is kötelezi a jogutódot, hogy a jogelőd kö­telezettségeit vállalja, ilyen értelemben hangzott el Fényes Sándor elnöki meg­nyitója. A kívánságok felsorolásában' ki­hangsúlyozta, hogy a nyugdíjlevonások az egész vonalon megszűnjenek. Az alápösz­­szegek az. egész országban 514 pengőre emeltessenek. A 65 éves korhatár 55, illet­ve 6!) évre visszaállíttassák. A szabad or­vosválasztás, kellő gyógyszerellátás. A kór­házi gyógykezelés lehetősége. Üdülőhelyek igénybevétele. A pótintézetek tagjai is kap­janak 30 százalékos drágasági pótlékok sll>.. mind olyan kívánságok, melyek meg­valósítására való törekvést a szövetség állandóan napirenden fogja tartani. A nagy tetszéssel és elismeréssel foga­dott elnöki megnyitó után dr. Cselényi Pál kormányfőtanácsos, országgyűlési képvi-.e lő. a Keptosz elnöke, ki mindenkor nagv érdeklődést tanúsított, a. szövetség ügye! iránt, szólalt fel. Felszólalásában biztosí­totta a szövetséget, hogy minden téren ez­után is elősegíti törekvéseit. Kijelentette hogy a magántisztviselői -kar ügye nem­csak a visszacsatolt részek kérdése, d - az egész ország nagyfontosságú, aktuáli • problémája. Szerinte a megoldást magán­­alkalmazotti kamara útján látja legcélsze­rűbben elérhetőnek. Ezután bejelentette az elnök, hogy a szövetség intervencióira a belügyminiszté­rium hajlandó a Felvidék és Kárpátalj képviseletében a MARI igazgatóságába ke tagot kinevezni, ezzel alkalom nyílik a legillelékésebb helyen a szövetség tagjai érdekeinek védehm\f: s a kívánságok meg valósul ás ának közvetlen szorgalmazására A szövetség kívánságai közé tartozik 1 ogy a vidéki nag- obi) városokban a MAR kirendeltségeket állítson fel. Mindenkor a tömörülésben, az összefo­gásban van az erő, az érdekek védelmé­nek, a szociális igazságok megvalósulásá­nak ez az előfeltétele. Felhívjuk az érde­kelteket, tag-belépési szándékukat jelent­sék be Gruber Lőrincivé! Komáromi Hi­te’szövetkezete Dél-Komáromi, ahol a tag­felvételhez szükséges nyomtatványok ren­delkezésükre- állanak és erre vonatkozólag szűk- égés - felvilágosí1 árokat nyérhe’nek G. L zom itt. Valakinek, vagy valaminek, hogy lásson, tapasztaljon, mint ahogy én. A polgármester úrnak, a tisztiorvos úrnak, az összes szociális felügyelőségnek. A társadalomnak, a magyar életnek, a. ma*­­gyár sorsnak. Hogy lássák ezt a báni, ami itt van. Meri bűn ez, mindegy, hogy kinek, vagy minek a biíne, — de jóvá kell lenni, okvetlenül és azonnal. Akárhogyan is. Ma, amikor olyan szük­ség van a drága magyar vérre, nem fer­tőzheti ezt a vért itt a pocsolya szennye s ezeknek az állati odúknak milliónyi ba­­ciilusa. El innen ezekkel a szerencsétle­nekkel, ki velük ezekből a lyukakból, mert addig, amíg a magyar jövő s a magyar élet ki közösítet tjei gyönyörű pa­lotákban lakhatnak, a »fecske fészkek« s az erődök csúnya sebek maradnak a magyar élet testén! • Nehéz Ferenc. Be kell jelenteni az erdőkre vonatkozó üzemterveket A visszacsatolt területeken a volt meg­szálló hatóság által jóváhagyott üzemter­vek előírásai igen sok esetben nem {elei­nek meg az okszerű, tartamos erdőgazdál­kodás követelményeinek, ezért azoknak az erdőtörvényben lefektetett elvek alapján történő felülvizsgálata vált szükségessé. A hivatalos lap vasárnapi száma közli Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszternek rendeletét, melynek értelmében a visszacsatolt felvidéki, kárpátaljai, keleti és erdélyi, valamint délvi­déki felületeken fekvő erdőkre vo­natkozó s a volt csehszlovák, ro­mán és jugoszláv hatóságok által jóváhagyott üzeinterveket, a hozzá­juk tartozó gazdasági térképpel együtt felülvizsgálat céljából leg­később 1943. évi augusztus hó 31. napjáig a m. kir. erdőfelügyelősé­­gck útján két példányban az erdő­imtől« fekvése szerint illetékes köz­igazgatási bizottság gazdasági al­bizottságához be kell nyújtani. Az idegen nyelvű üzemtervhez mellékelni kell annak okleveles erdőmérnök által ké­szített s az tizem terv főbb adatait tartal­mazó magyarnyelvű kivonatát. Az albizott­ság az okszerű erdőgazdálkodás követelmé­nyeinek megfelelő üzemterveket jóváhagyá­si. záradékkal látja el. A jóváhagyás során az üzemterv módosítását tartalmazó kiköté­seket is tehet, amelyeket a jóváhagyási zára­dékba kell felvenni. Az ilyen jóváhagyott üzemtervvel rendel­kező erdőkben az 1944—45. idénnyel kez­dődően az évi vágásokat az erdöigazgatósá^ külön engedélye nélkül igénybe lehet venni. A többi erdőben azonlfan továbbra is eset­ről esetre előzetesen ki kell kérni az erdő­igazgatóság engedélyét. Részletes tájékozta­tást az illetékes erdőigazgatóságok és er~ (főfelügyelőségek adnak az erdőbirtokosok­nak. Dunoolmás kénes fürdő KOMÁROM és vidéke legszebb kirándulóhelye .24° C hőforrás! Nap- és strandfürdő ELSŐRENDŰ SZÁLLODA KITŰNŐ ÉTELEK ÉS ITALOK OLCSÓ POLGÁRI ÁRAK! Kellemes üdülőhely! Teljes ellátás kedvezményesen. 571

Next

/
Thumbnails
Contents