Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-06-13 / 24. szám
6. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1942. június 13. VÁRMEGYEI ÉLET Község — Szövetkezet — Állattenyésztés — Közgazdaság Csallóköz iskolaproblémái Gazda- és szövetkezeti nap Tatán és Nagyiimándon-Csallóköznek magyar törzsi és nemzetségi, neveket őrző falvaiban, hoL a lakosság Arpádház-kori templomokban dicséri az Istent, felfedezésre várnak az ősi magyar települőknek tehetséges unokái, hogy "feljussanak a magyar vezető rétegbe.« 'A dunaszerdahelyi és környéki közvélemény tehát nagyon fájlalja, hogy a dunaszerclahelyi gimnáziumot kihagyták a »falusi magyar tehetségmentés« mozgalmából, holott éppen arra volna hivatva, hogy ennek a vidéknek! tehetségmentő iskolája legyen. Remélhetőleg azonban — mint az idén 3, polgári iskola ügye — a közeljövőben 3. gimnázium ügye is végleges és kedvezői megoldást nyer és így Csallóköz kulturális! fejlődése elől elhárul minden akadály. Egy dunaszerdahelyi olvasó. erős nem lehet. Erre az anyagi erősödésre szükség van. A munkaterv nem könnyű. Jobb gazdasági helyzetet teremteni csak termeléssel lehet. A nagyobb* birtokok és a középbirtokok életkérdéseit meg tudja oldani magától, mert vannak tartalékai. A kisgazda azonban nem tehet mást, mint összefog és szövetkezetbe tömörül. A szövetkezés védekezés. Igen fontos az őstermelés megszervezése szövetkezeti alapon. A csatlakozás önkéntes. Sztrázsik Andor Dénes, m. kir. gazdasági főtanácsos, a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara igazgatója felhívta a. hallgatóság figyelmét a szövetkezetek előnyére. Dr. Reviczky István alispán arra buzdította a gazdaközönséget, hogy képezze magát. Szekeres László m. kir. gazdagsági főtanácsos, a Faluszövetség ügyr. igazgatója a hozzászólások után határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben a mintajárások gazdatársadalma. Kormányzónk iránti hódolatának kifejezése mellett, a hős honvédek áldozatvállalásához méltó kötelességtudással végzi el a termelés munkáját; leszögezi, hogy a rendkívüli viszonyok termelési és értékesítési feladatainak megoldásában a szövetkezeti szellem érvényesülését nélkülözhetetlennek tartja; végül nagy horderejűnek tekinti a szövetkezeti mimtajárások tovább szervezését. A hozzászólók valamennyien helyeselték a fölvetett terveket és Ígéretet tettek, hogy ősszé1* fogva, közös munkával igyekeznek a kitűzött célokat elérni. Csallóköz iskolaproblémáit számos cikkben vitatta már meg Dunaszerdahely hetilapja, a Csallóközi Hírlap. Különösen az 1941. szeptemberi és októberi számaiban foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és meggyőző érvekkel támasztotta alá a dunaszerdahelyi gimnázium véglegesítésének és polgári iskola felállításának szükségességét és nehézségeit. A Komáromi Lapok május 9.-i számában »Dunaszerdahely és a polgári iskola« címmel megjelent cikk már; közölte is azt az örvendetes hírt, hogy Dunaszerdahelyen ősszel végre megnyílik a polgári iskola is. A cikk írója ezután néhány olyan kérdést érintett, amelyek megérdemlik. hogy bővebb kifejtést nyerjenek A Csallóköz közepén fekvő Dunaszerdahely mér a múlt század vége óta harcolt a középiskoláért. »A csallóközi ősi magyar települések és lakói azonban itt, Nyugat kapujában sárbafultan, elszigetelve, mellőzve hiába hangoztatták kultúrigényüket.« Inkább a nemzetiségi vidékeket részesítették előnyben s raktak tele iskolákkal. A cseh uralom alatt a Slovenská Liga szlovák polgári iskolát létesített, az önálló magyar polgári iskola érdekében folytatott harc azonban szintén eredménytelen maradt. A felszabadulás azután meghozta Dunaszerdahely régi kívánságát: a Pozsonyból kiszorult csallóközi diákok számára koedukációs gimnáziumi tanfolyam indult meg egyszerre 8 osztállyal. Azóta a dunaszerda helyieknek az a törekvése, hogy a gimnázium állandósuljon. Közel 100.000 főnyi lakosa van annak a területnek, mely a dunaszerdahelyi gimnázium vonzókörébe tartozik, ekkora terület számára pedig okvetlenül kell egy gimnázium. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagy-i ni Dunaszerdahely fejlődési lehetőségeit sem. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről azonban más felfogás nyilvánult meg: a gimnázium véglegesítésével "szemben polgári iskola létesítésének gondolata került előtérbe. Dunaszerdahely község örömmel fogadta a polgári iskola létesítésének gondolatát is, mert a 45.000 lakosú dunaszerdahelyi járásnak igazán szüksége van erre az iskolára is. Az iparos és kereskedő pályárd készülő ifjúságnak a polgári iskola adhat megfelelő alapműveltséget, hogy ennek segítségével szakmájában minél nagyobb eredményt tudjon majd elérni. Ismételten kifejezte azonban a község a polgári iskola létesítésének készsége mellett a gimnáziumhoz való ragaszkodását is és reméli, hogy a gimnázium a polgári iskola mellett is állandósulni fog. A fent jelzett cikk megemlíti, hogy mái megindult volna Dunaszerdahelyen a vetélkedés, hogy a két iskola közül »melyik fontosabb, nivósabb, elegánsabb stb.« Az összehasonlításnak, összemérésnek bizonyos szempontból ran is jogosultsága. A gimnázium valóban »több«, mint a polgári iskola, de ennek a »több «-nők megállapításában nincsen lenézés. Tény az, hogy a gimnázium a középfokú iskolák közül a legelitebb. Itt készül jövendő feladatára, itt szerzi meg az általános műveltséget az, aki a társadalmi vezető osztályba akar emelkedni. A polgári iskola viszont elsősorban az iparosnak, kereskedőnek készülő fiúk és némi műveltséget szerezni akaró lányok iskolája s csak másodsorban jön tekintetbe, mint a szakirányú középiskolák alapiskolája. Fontosnak tehát mindkét iskola egyformán fontos, de rang és nívó tekintetében a gimnázium telette áll a polgárinak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a gimnáziumban is ne lennének rossz tanulók és a polgáriban jófejű gyerekek. Az említett cikk felveti azt a kérdést is hogy milyen középiskola kellene Dunaszerdahelyre. Ezt a sokszor megvitatott kérdést a dolgok mélyére nem hatoló s az adottságokat számba nem vevő, felületes állásfoglalással eldönteni nem lehet. A vélemények és állásfoglalások többsége kétségtelenül a gimnázium véglegesítését kívánja. Vannak azonban olyanok is, akik gimnázium helyett kereskedelmi, mások pedig mezőgazdasági középiskola felállítását tartják szükségesnek. Kereskedelmi iskolára nincs szüksége sem Csallóköznek, sem magának Dunaszerdalielynek. A kereskedelmi iskolából kerülnek ki az ipari és kereskedelmi vállalatok és pénzintézetek tisztviselői. Kereskedelmi iskolára tehát csak nagyobb ipari és kereskedelmi központokban, városokban van szükség (pl. Győr), nem pedig a mezőgazdasági jellegű Csallóközben, sem1 a kisiparos és kiskereskedő lakta Dunaszerdahelyen. A kisiparosnak, vagy kiskereskedőnek készülök, miután a polgári iskolában megszerezték a szükséges alaptudást, szakmájukat mint tanoncok sajátítják el valamelyik iparosnál, ill. kereskedőnél és' a tanonciskolákban. Különben is a felszabaduláskor már bebizonyosodott, hogy kereskedelmi iskola iránt csak igen kismértékű az érdeklődés. A felszabaduláskor Szenoen létesített kereskedelmi iskolát is Érsekújvárra helyezték át. Első pillanatban logikusnak és tetszetősnek látszik az a felfogás, hogy a mezőgazdasági jellegű Csallóköznek gazdasági középiskolára van szüksége. Ha azonban a dolog mélyére nézünk, más belátásra jutunk. A mezőgazdasági középiskolának az volna a feladata, hogy azokat a gazda-ifjakat, 1 lakik majd odahaza maradnak a gazdaságban, ennek megfelelő irányban művelje ki s így a mezőgazdaság színvonalának emelkedését mozdítsa elő. Ez az iskola-tipus azonban a gyakorlatban valahogy nem válik be, nem tudja betölteni; rendeltetését. Ennek az az oka, hogy amint! a házépítést sem, lehet kezdeni a közepén, hanem először az alapokat kell lerakni, éppúgy mezőgazdaságiink színvonalának emelése érdekében is nem annyira mezőgazdasági középiskolákra, hanem az alsőfokű gazdasági iskolák szaporítására és féli gazdasági tanfolyamokra volna elsősorban szükség. De még — tudjuk — ezek is igen nehezen, népesülnek be. Példa rá a komáromi alsófokú gazdasági iskola. Annál kevésbbé volna tehát értelme gazdasági középiskolát felállítani Dunaszerdahelyen. A nagy- és közép-* birtokok tulajdonosai közül sokan nem laknak Csallóközben. De akik itt laknak, azok sem adnák be még a gazdálkodni készülő gyermeküket sem. a dunaszerdahelyi mezőgazdasági középiskolába. Mindenképpen gimnáziumot végeztetnek vele s azután küldik mezőgazdasági akadémiára. Csallóköz gazdáinak*azonban túlnyomó többsége kisbirtokos. Közöttük, igaz, kevés van olyan, akinek 100 hold körüli, vagy azon felüli birtoka van. Ezeknek gyermekeivel — ha be is íratnák őket — bizony nem telnék meg egy gazdasági középiskola. De ezek sem íratnák be oda gyermeküket, még kevésbbé! tehát a többi kisgazda, akik között 30—40 holdas is már aránylag kevés van. A sokgyermekes kisgazda sok gonddal küzd! Gyermekeit hamar befogja a gazdaságba, hogy ne kelljen munkást fizetnie, cselédet tartania. Ki van zárva tehát, hogy a gazdaságban maradó gyermekét nagy költséggel 8 évig taníttassa, s azután fogja az eke szarvához. Azt tartja, hogy a gazdálkodást odahaza is elsajátíthatja a gyermek. Ha az ilyen kisgazda sok gyermke közül egyet-kettőt taníttat, azt nem mezőgazdaság;! középiskolába küldi, hanem olyanba, mely másirányú elhelyezkedést biztosít számára. Vagy négy polgárit végeztet tehát vele, hogy azután iparos-, vagy kereskedőtanonenak adhassa, vagy pedig gimnáziumba Íratja, hogy »úr« legyen belőle, o birtok pedig maradjon a gazdaságban maradt gyermekek kezén. Ezzel elkerüli a kis birtok túlságos íelapró- Zóaását. A csallóközi mezőgazdaság színvonalának emelésére tehát egyetlen célravezető eszköz a téli gazdasági tanfolyam lenne és esetleg egy alsófokú mezőgazdasági iskola. Mezőgazdasági középiskolát legfeljebb Komáromban lehetne nyitni, ahová az egész vármegye területéről talán verbuválódnék össze elegendő tanuló. Amint a múltban, úgy a jövőben is a gimnázium lesz a leglátogatottabb iskola éppen azért, mert nem szakiskola, tehát tanulói sokfelé elirányulhatnak, sokféle életpálya között választhatnak. Dunaszerdahelyen tehát csak gimnáziumnak van létjogosultsága. Kézzel foghatóan bizonyítja ezt a már működő gimnázium tanulóinak nagy száma (kb. 350). De még ez sem mutatja a teljes képet. Dunaszerdahely vidékéről még ma is elég sok gimnazista tanul Komáromban, Győrött, vagy még messzebb. Ennek oka a dunaszerdahelyi gimnázium bizonvtalan sorsa, mostoha elhelyezése, továbbá a bentlakás nehézségei, amin intemátus létesítésével lehetne csak segíteni. Ha a dunaszerdahelyi gimnáziumot megszüntetnék, a gimnáziumba törekvő csallóközi tanulók kénytelenek volnának valamennyien a komáromi, vagy a győri gimnáziumba menni. Megint ugyanaz lenne a helyzet, mint a cseh megszállás idején, amikor a komáromi gimnázium oly túlzsúfolt volt, hogy 80—90 tanuló is volt egy osztályban, az eredményes tanítás nem kis hátrányára. Volna-e értelme annak, hogy ott újabb párhuzamos ősz* tályokat nyissanak, amit csak új építkezéssel lehetne megvalósítani? A mammut-gimnázium nem egészséges dolog. Ezen a téren is decentralizációra van szükség, mert nemcsak a közigazgatási, hanem a, kulturális decentralizáció is a legaktuálisabb magyar problémák közé tartozik. A decentralizáció lehetővé teszi, hogy az iskola közelsége révén azok a tehetségei gyermekek is elvégezhessék a gimnáziumot, akik máskülönben szegénységük miatt elkallódnának. Már pedig általánosan hangoztatott elv, bogy a nép köréből kell felfrissíteni a társadalmi vezető osztályt. Nos: A Falu Magyar Gazdaszövetség, a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara és a Hangya Szövetkezeti Központ a tatai és gesztesi minta járások székhelyén, Tatán és Nagyigmándon máj. 31 -én gazda- és szövetkezeti nap>ot tartottak. A foldmívelésügyi minisztert Fabiny Tibor min. osztályfőnök képviselte. A község nevében Nagyigmándon Szántó Géza fő-, jegyző, Tatán pedig Tóth Miklós főjegyző üdvözölték a mintajárásinap megrendezőit. Krúdy Ferenc országgyűlési képviselő, a Faluszövetség alelnöke beszédében hangoztatta, hogy a falu mezőgazdasági mozgósítása éppen olyan fontos, mint a katonai moz\> gósítás-A jövő Európájában igen nagy szerep hárul ránk; mi leszünk az az ország, ahonnan Európa állatban és más terményben a minőségi árut kapja. Hogy ennek a hivatásunknak megfelelhessünk, szükséges, hogy a szövetkezeti hálózatot kiépítsük. — Dr. Kiss István egyetemi tanársegéd a betegsége miatt távollevő Magyary Zoltán dr. egyetemi tanár meg/ bízásából a mintajárások jelentőségét ismertette. Dr. Wünscher Frigyes, a Hangya aldnök-vezérigazgatója nagy tetszéssel fogadott előadásában a szövetkezeti terveket ismertette a mintajárásokban. A társadalomnak meg kell mozdulnia, a sok-sok kisembernek össze kell fognia. A kormány is csak akkor tud hatásosan eselekedni, ha a társadalom maga' is cselekszik. Anyagi jólét nélkül sem az egyén, sem a társadalom, sem a nemzet Trianonban a Ki* Magyar Alföld északi részét elszakították az anyaországtól és a nemzeti vagyon jelentős része, az »Aranykert«, a Csallóköz idegen uralom alá került. A felszabadulás után a kormány első feladatának tartotta a visszacsatolt részek gazdasági újraépítését. A Kis-Alföld öt vármegyéjében s azoknak is visszacsatolt területi részén a földművelésügyi kormányzat ötven állattenyésztő községet létesített. Ezzel párhuzamosan kiterjesztették az üsző- és tehénakciót, amelynek keretében •z elmúlt évben 407 darabot, a borjúakció keretében pedig összesen 2133 darabot osztottak ki. Ez évben a Kis-Alföld szarvasmarhaállománya jelentősen megnövekedett mennyiségileg és minőségileg. Minden bizonnyal a Kis-Alföld rövidesen az ország állattenyésztő vidékeinek legjobbjai között* fog szerepelni. Nagyszerű eredménnyel folyik ití a lótetayésztés is. Az angol félvér és Nonius tenyésztési irányát bevezették. Mind a belföldi, mind a háborús viszonyok miatt mérsékelt külföldi lóvásárlások nagy sikerrel folytak le. A Kis-Alföldön igen jó a talaja a sertéstenyésztésnek, különösen a mangalica sertés és a jnémet nemes hússertés tenyésztése terjedt el a gazdák között. Most folyik a sertésállomány törzskönyvezése, egyelőre hatvannégy tenyészetben, de * jövőben a sertéstenyésztés fejlesztése érdekében jelentősen fokozódni fog. Az elmúlt évben ötszázötven tenyészkocái osztottak ki a kedvezményes mangalicaakció kapcsán. A juhtenyésztés terén a Kis-Alföld öt vármegyéjében az utóbbi években örvendetes fejlődés tapasztalható. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy évente körülbelül 600 jerkebárányt oszlottak ki kedvezményes áron * népies juhászat fejlesztése céljából. De fontos itt is az állatállomány törzskönyvezése. Eddig nyolc községben van törzskönyvezett juhászat. A vármegye mezügazdasága A vármegyei gazdasági felügyelőség havi jelentése szerint az időjárás az elmúlt május hónapban egy-két száraz és esőmentes nap kivételével túlságos csapadékos volt, sőt két Ízben rövid pár óra alatt oly bőséges, lelhőszakadásszerü zápor, illetve zivatar vonult végig megyénkén, mely az itt-otl szikkadni kezdő földeket újból elárasztva károkat és vízállásokat okozott. Főleg a laposok, továbbá legelők és rétek kerültek ismét víz alá. A bőséges csapadék a gyomnövények növekedésére volt kedvező hatással s miután a sok esőzés miatt a kapálások nem voltak keresztülvihetők, a kultúrnövények rovására növekedtek. A túlságos sok eső mellett is a május hónap nevelő hatása a gabonáknál előnyösen éreztette hatását. Ez alól csak a rozs kivétel, mely általánosságban igen ritka, gyenge s így gyengébb termést Ígér. Kapások — főleg pedig a kukorica — szépen fejlődnek, bár kukoricából az elmúlt évi bevetett területtel szemben, mintegy 30o/o-os vetésterületcsökkenés tapasztalható. Az olajos és ipari növények fejlődése eddig bíztató. A takarmányféleségekre a sok csapadék előnyös, növekedésük erőteljes, nagy mennyiséget ígérnek. Legelők, rétek főnövekedése szintén igen kedvező, kivéve, ahol vízállásos részek vannak. A földmívelésügyi kormányzat 380 mázsa kedvezményesáru árvizes kölesvetö magot osztott szét a vármegyei m, kir. gazdasági felügyelőség útján. Belvárosban__ kétszer kétszobás komfortos l.ká»bél, 2 üzlethelyiségből és egy gnragebó Jálló két-uccára nyíló sarokház eladó. Cím a kiadóhivatalba». 37á uháia ui lesz, ha. 8fi SZALAY-nál festeti es tiszt itatja. Komárom* Hádor-utco 14. sz. - Saját ház. Neszmélyen 364 C*m 3 holdas sxőlőbiriok 2 szobás villával, 200 termő gyümölcsfával, műúí, vasút és a Duna köre- _ m___g # lében halálozás miatt 01000« özv. Nagy Béláné Budapest, Edison-utca 5. szám. Nagy (irályokban fajliálll Csallókiz állaHanyéutáse a ftlsz»b»á«IA» óta A rövid adatokból és ismertetéséből is világosan látni *zt * megdönthetetlen tételt, hogy ahol a termelés és értékesítés teljes összhangban van, ott örvendetes fejlődé* indul meg. _____
