Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-06-20 / 25. szám
Haivanhctrmadik évfolyam 25. szám Szombat, 1042 június 20 Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tüzoltószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: OR. GAAL GYULA. Felelős szerkesztő: DR. KÁLLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BARANYAI JÓZSEF. Főmunkaíársak: SZOMBATIIY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. .uagmesaa;w i ■ i .1 »..!■««—ngaa—BEigia^fa:; .' qgaii’ 1—muris 1 1111 w 111 Tisztújító közgyűlés n hadirokkantak komáromi szövetségében A Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetségének északkomáromi csoportja junius hó 14-én d. e. 11 órakor tar* . tóttá évi rendes közgyűlését a városház nagytermében. A közgyűlést dr. Rállay Endre elnök nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a most dúló második .világlátóm természetszerűen szanorí ani lógja a hadigondozottak .számát. A nemzet 1 iái azonban szívesen hozzák meg a legnagyobb áldozatot is, hogy a győzelmet kiharcolják és igy megteremtsék az új Európa és új Magyarország előfeltételeit. Vázolta a hadigondozottak általános helyzetét, amely nem mondható valami rózsásnak, de ennek oka az első .világháborúban vesztes" ország szegénységében keresendő. Az ország fokozatos megnagyobbodása és gazdasági megerősödése, — amire a most dúló világháború győzelmes befejezésével bizton lehet számítani —, segíteni fog a hadirokkantak helyzetén is. A Szövetségnek tehát minden erejével oda kell hatni, hogy ez a kedvező fordulat bekövetkezzék s dolgoznia kell az új rokkantak érdekében is. hogy jobb legyen a helyzetük, mint a vesztes világháború rokkantjainak eddig volt. A tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után a közgyűlés meghallgatta Putz Károly titkár évi jelentését, amely részletesen beszámolt a helyi csoport múlt évi működéséről. A helyi csoport mindent megtett tagjai érdekében, a törvényszabta százalékarányt meghaladóan is elhelyezte a tagokat a közüzemeknél, érdekükben beadványokat, kérvényeket, felterjesztéseket szerkesztett. Hátráltatta a csoport működését a ' folytonos irodaváltozás, amely végül is odavezetett, hogy ez idő szerint nincs is a csoportnak hivatali helyisége. De azért nem lehet okolni senkit, mert a folyton szaporodó hivatalokat is már bérházakban, bérelt helyiségekben kell elhelyezni. A jelentéshez P Nagy Ferenc, Koczó Péter, Maurer Imre tagok szóltak hozzá, mindannyian a rokkantellátás hiányosságát, a felülvizsgálatok elégtelenségét, a járadékok alacsony voltát tették panasz tárgyává és kívánták, hogy a rokkant* ügyet a katonaság hatáskörébe utalják. Az elhangzott panaszokra az elnök és a titkár adtak megnyugtató választ, kiemelvén, hogy a felhozott bajokon csak új törvénnyel lehetne segíteni. A titkári jelentést egyébként, a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette. Szendy Mihály pénztáros ismertette az elmúlt évi zárszámadást, amit a közgyűlés a számvizsgálók jelentése alapján elfogadott. Ugyancsak elfogadták a jövő évi költségvetést is. Ezután következett a tisztújítás, mert az eddigi tisztikar .és választmány megbízatása lejárt. A közgyűlés Szarka János korelriök vezetése mellett tartotta meg a tisztújítást és egyhangú lelkesedéssel díszelnökké választotta vitéz Nagy \ Nándor főispánt, Alapy Gáspár polgármestert, Reviczky István alispánt és Tenke Lajos ezredest. Ugyancsak egyhangúan választották meg az eddigi tisztikart is, majd megalakították az új választmányt. Az új tisztikar nevében dr. Kállay Endre elnök köszönte meg a bizalmak Kijelentette, hogy úgy ő maga', mint tisztviselőtársai vonakodtak a jelölést elfogadni — és 'ezt a jelölőbizottságnak is bejelent ették —, mert a sok sikertelenség, melylyel a letelt három év alatt találkoztak, kedvüket szegte. így nem találtak megértésre az or szí. központnál, ahol a közelmúltban személyi ellentétek forgatták fel a rendet, többszöri elutasításban részesültek beadványaik, melyeket a hadirokkantak helyzetének javítása érdekében nyújtottak be különböző hatóságokhoz, az egyesületi helyiség hiánya pedig lehetetlenné tesz minden normális egyesületi életet. Mégis elfogadják az újabb megbízást, mert be kell látniok, hogy mindennél fontosabb az új rokkantak érdekeinek előkészítése és ebből a célból a csoport-működés folytonosságának fenntartása. Ehhez azonban kéri a csoport minden egyes tagjának a támogatását. Ezután a közgyűlés az elnök indítványára köszönetét szavazott Komárom városnak és Komárom vármegyének a nyújtott hathatós támogatásért, majd a közgyűlés az elnök zárószavaival végétért. A káromkodás elleni mozgalom törvényhatóságaink előtt Előfizetés: Egész évre 10 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.59 pengő. Egyes példány ára 8.29 pengő. 74 életév már magában is Isién különös adománya. Hát még mennyire Isten kegyeltjének kell tennie annak, aki ez. a hoszszú idői szellemi és testi erejének teljes birtokában akként élhette le. hogy abból .nemzetének, fajtájának boldogulására több mint kél évtizedet fordíthatott ! Egy üyea gazdag életei ünnepelt most a magyar nemzet, amikor hőn szeretett Kormányzójának hetvennegvedik születésnapján tömegekben zarándokolt az Ur házába, hogy hálát adjon a Teremtőnek azért, mert éppen akkor rendelte az élre ezt az erős akaratú, józan ítétőképességű, bölcsen óvatos és mégis elszántan bátor vezéregyéniséget,. amikor a költő látnoki jóslata szerint már népek gyülekeztek a sir körűi, melyet a nemzet maga ásott meg, hogy elsüllyedjen benne. Az első világháború győztesei úgy látták, hogy meg vannak számlálva napjaink s minden részvét nélkül ránkszabadí?olták a körülöttünk óláikodókaf, hogy köntösünkön osztozkodjanak. A szélt sell, szétszaggatott ország megmaradt csonkján tétován kereste az utolsó szalmaszálat sok aggódó szem, vágyia a mentés munkáját sok dolgozni kész magyar, de az összefogó erő, az irányító kéz hiányában minden nemes törekvés hiábavalónak bizonyult. Ekkor a Gondviselés kegyesen ránktckiniélt s útnak indította a Vezért a lerongyolódott Ságból csodálatos módon életre kelt nemzed hadsereg élén a »bűnös város« felé. S a Vezér nem büntetett, nem állt bosszút a megiévedt városon, hanem keresztényi lélekkel megboesájtott a bűnösöknek és kezét nyújtotta feléjük, hogy elvezesse őket a megigazulás, ia megtérés fárasztó, de egyedül üdvözítő útján a feltámadás felé. Megindult a nenizeíinenlő munka s ínki csodál várt, az csodát is láthatott. A Vezér hite öntudatra ébresztette a nemzetet, melyet le nem győztek és mégis elbukott, a Vezér akaratereje talpraállította az elbukotlat, hogy az ő irányítása mellett eltávolítsa a romokat és azok fölött új életet építsen. S ennek az akaratnak a szívóssága, az erős hitnek a kitartása bizalmat öntött a már-már elcsüggedt nemzet leikébe, amely lassan, de biztosan elindult a feltámadás felé. Sok akadályon, sok viszontagságon keresztül vezetett ez az út. a lábakat in elvérezték a tövisek és kövek, mely okikéi ez az út ki volt rakva, a Vezér azonban rendíthetetlen bizalommal a nemzet újraéledése iránt vezette népét a cél felé, míg végre elérkezett a trianoni bilincs széttörésének első állomásához. Feledhetetlen nap ez különösen nekünk, meri a Vezér itt, Komáromban lépte ál először a trianoni határt, e városból köszöntötte haza-érő népét,- s innen indult a dicsőséges beteljesedés további útjára, Kárpátalja. Erdély és a Délvidék felé. Neki köszönhetjük, hogy a kezdetben rongyos, szánalmasan szegény felszerelésű nemzeti hadsereg ma mint Ireltegelt erő küzd az ellen a vörös fantom ellen, amely a kétségbeesés napjaiban bünrecsábítója volt a »bűnös városnak és amely lelkiismerelfurdalás nélkül akarta ezt a legyengült nemzetet sírjába taszítani. Neki köszönhetjük, hagy hatalmas nemzetek kapva kaptak szövetségünkön és barátságukba fogadtak, az ő érdeme, hogy ma olt vagyunk a jövő Európa ép résénél és beleszólásunk van a világ sorsába. A káromkodás elleni mozgalom már az egész magyar közélet széles folyammedrében hullámzik és mossa, tisztítja ettől a sajnálatos magyar bűntől a magyar lelkeket. A hullámok most eljutottak már az egj'házi élet medrein túl a hatóságok árterületére is, amint ezt Abauj-Torna vármegyének Komárom város és Komárom vármegye törvényhatóságaihoz intézett átiratából örömin el m egáll apít h at ju k. Abauj-Torna vármegye törvényhatósági bizottságához ugyanis Vitéz Atilla orsz. képviselő, lörvh. mz. tag a követke») indítványt nyújtotta he: Plakátok jelentek meg, melyek a megíeszített Jézust ábrázolják és azt kérdezik:, imért bántod? s arra kérnek: ne káromkodj! Ha az ember ezeket a plakátokat nézi, nagyon vegyes érzései támadnak. Szomorúság tölti el, hogy ilyesmire szükség van és örül, hogy végre történik valami. Nagyon helyesen: szigorú törvények vannak az államfők személyének és nevének védelmére s ha bárkit is megbánt vagy becsületében sért meg embertársa, az illetőnek törvény adta joga van arra, hogy azt megtorolhassa, . csak az Isten Nevét és Személyét piszkííhatfa szabadon minden magáról megfeledkezett ember. Mért van nekünk ma is érvényes törvé* inak azért, mert öt adta nekünk és amíg kérjük, tartsa meg még soká j nemzetünk boldogulására, felvirágozá- j Sára, engedje megérnie, hogy ni eg- I kezdett munkáját Jeíjes siker koro- j mázza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucca 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. nyűnk a káromkodás ellen, mely az ilyenmódon közbotrányt okozókat pénzbüntetéssel és szabadságvesztéssel sújtja, de a nagyhiba ott van, hogy ma már emiatt nincs közbotrány, sőt minél kevesebb a magáníró tránkozás is. Szeretném hinni, bőgj7 ennek az ocsmány szokásnali talán nem a mi népünk a legnagyobb művelője, de azt is szeretném, ha a káromkodás ellen nemcsak az egyházak vennék fel a legkíméletlenebb harcot, hanem a politikai hatóságok, testületek, intézmények is és minden istenfélő ember, Ha a rémhírterjesztés és fecsegés hazaárulás — mert az —, akkor a káromkodás: is legalább olyan mértékben az, mert befelé mételyezi a lelket, kifelé rontja a család, a társadalom, a nemzet tisztaságát, erejét. Olaszországban évente káromkodás elleni napot tartanak, Hollandia határállomásain pedig nagy, ■ kivilágított figyelmeztetések hívnak fel Isten nevének megbecsülésére. A nemzetek felelős vezetői nem tűrik Isten nevének gyalázását, felségjogainak csorbítását, mert jól tudják, hogy a legerősebb vár* az Isten. Az istentelen irányzatok s azoknak fékevesztett hordái legelőször mindig ezt a legerősebb bástyát akarják bevenni s (mindenütt ez ellen támadnak, miként az a spanyol és orosz, de — sajnos — a magyar“ rémnapokból is látszott. Isten felszentelt házainak s félként szolgáinak elpusztítása jelezte először mindenütt alávaló tetteiket s tetézte bűneik halmazát. Honvédeink a keresztes hadak példájára, de azoknak ellenfeleinél sokkal veszélyesebb ellenség ellen küzdenek. Ma azi a fel fogás — és ez igaz is —, hogy mindenki katona, legyen hát egyforma a kötelesség is és' ha ÍSl8-ban akadt sajtóorgánum, mely mételyezte a lelkeket és megbontotta a katonai fegyelmet és lehetett olyan aljas valaki, aki nem akart katonát látni, legyen most szerte az országban s annak legkisebb falujában is minél több írás, szemléltető plakát, kulturális, színi- és filmelőadás, társadalmi megmozdulás, mely küzd a káromkodás ellen. Teljes bizalommal kérem tehát, méltóztasséli elfogadni, letárgyalni és elfogadtatni a következő indítványomat: Abauj-Torna vármegye örömmel üdvözli azt a törekvést, mely Isten nevének megszentségtelenítése, kigúnyolása és káromlása ellen küzd, ennek minél eredményesebb munkálásálioz a maga anyagi és erkölcsi erejét felajánlja, az ez ellen vetők megbüntetését célzó tételes törvényeink szigorú alkalmazása érdekében a kormányhoz felír, polgári és katonai hatóságainkat megkeresi s hasonló állásfoglalásra a társtörvénylratóságokat felkéri.« Az indítványt Abauj-Torna vármegye törvényhatósági bizottsága elfogadta s határozatát az ' összes társtörvényhatóságokhoz megküldte hasonló állásfoglalás és kormányfelirat céljából. A kérdéssel Komárom vármegye június 9-i kisgyűlése foglalkozott is már. Tanulmányi segély, illetve ösztöndíj! hadigondozoiiak részére A m. kir. honvédelmi miniszter úr Fuchs Leóné szül. Fayer Rózsa nevét viselő hadialapítvány vagyonának 1941. évi jövedelméből az 1942. évben vagyoni helyzeténél fogva arra reászoruló és érdemes 20. életévüket be nem töltött hadiárvákat, illetve hadigyámoltakat, to-, vábbá a 30. életévét még túl nem haladott hadiözvegyeket tanulmányi segélyben, illetve ösztöndíjban kívánja részesíteni. A tanulmányi segélyek céljára az 1942. évben előre láthatóan 2.700 P- fog rendelkezésre állani. A tanulmányi segély iránti folyamodványokat a város polgármesterénél kell benyújtani. A kérvények benyújtásának határideje 1942. évi július hó 15. napja. Bővebb felvilágosításokat az érdekeltek részére a polgármesteri hivatal ad. (I. em. 15. sz. ajtó.) Bármennyire nincs ma ideje az ünj (népiesnek, ezen a szép napon, Kormányzóink helvennegyedik születésnapján mégis csak meg kellel! áll- i Inunk, a munkát abba kelleil hagy* ! műnk legalább annyi időre, amíg elmondjuk hálaimánkai a Mindenható
