Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-05-23 / 21. szám
184Ü. május 23. KOMÁROMI LAPOK 3. «Mal. Trianoni magyarság — kisebbségi magyarság és egységes magyar lelkiség E cím alatt a »Nagymagvarörszág« című időszaki lapban, mely a Magyarok Világszövetsége hivatalos lapja, érdekes cikk! jelent meg' a .trianoni szétdarabolás folytán különböző uralmak alá került magyar országrészeken és a trianoni Magyarországon húsz év alatt kialakult s egymástól többékevésbé elütő lelkiségekről. Anélkül, hogy a cikkel vitába szállnánk, vagy ahhoz kommentárt fűznénk, annak minket is érdeklő részét az alábbiakban közöljük egészen újszerű felfogása miatt. A cikk a nagyváradi Szent László ünnepekből indul ki, majd így folytatódik: Ezekben a napokban sokat beszéltek a ielvidéki, az erdélyi és a délvidéki lelkiség-, löt. Talán többet is, mint kellett volna. Talán más jelentőséget kölcsönöztek az eltérő szellemiségeknek, mint amilyen megillette azokat. Nézzük kissé közelebbről ezt a sokat vitatott kérdést. A milliőelmélet kategorikus imperatívusza alól nincsen kivétel a ter-j anészetben és a társadalomban'. Más a hegyvidéki ember és egészen másként gondolkodik, mint az alföldi. De a regionalizing elve nem csupán a földrajzi tényezőkben érvényesül, hanem még fokozottabban a lelkiekben. Trianonban az északi, keleti és déli magyarság nagyrésze elszakadt az anyaország mindent kiegyenlítő, egységes iiemzetszemlétetétől és három különböző nemzetszemlélet terrorisztikus akciórádiuszába sodródott. Mintahogy törvényszerűen más és más volt a cseh, román és a szerb mentalitás, az elszakított magyarság a rákényszerített mimikriben« más és más jellegű védekezésre kényszerült létfenntartása érdekében. Az intelligencia-túltermelésben szenvedő Csehszlovákia, a népszövetségi politika legalkalmasabb eszköze, hatásos propagandaszervezetével a legraffináltabb politikai rendszert termeli ki uralmának biztosítására és elméleti, mind gyakorlati síkon a leghevesebb támadásokat folytatja a kisebbségi magyarság ellen. A szükségszerű védekezés a felvidéki magyarság körében nagyszerű debattereket nevelt, akik elsősorban a szellem fegyverével küzdenek a cseh parlamentben, a sajtóban és a kisebbségi fórumokon a cseh elnemzetlenítés elleu. A cseh demokrácia a bécsi Reichsratban szerzett gyakorlathoz -—.a 40 százalékos! államalkotó nép uralmának biztosítására — a legraffináltabb politikai rendszer magasiskoláját párosítja. K felvidéki magyarságnál tehát elsősorban a politikai szervezkedés fejlődött ki erősen mint önvédekezés. Ezért látjuk, hogy a felvidéki magyarság fejlett politikai érdeklődést hozott magával, demokratikus hajlammal. Ezzel szemben, az erdélyi szellemiség ínár századok óta hatalmas önálló fejlődésen ment keresztül Erdély különállása révén. Az ott élő 3 népelem egymásrautaltsága határozta meg elsősorban ezt a fejlődést. Ez az alkalmazkodási kényszer rendkívül megerősítette a gyakorlati érzékét. A Romániához csatolt Erdély tehát gyakorlati, gazdasági téren védekezhetett legsikeresebben. Tehát míg a felvidéken - a politikai szervezkedés vált be, addig Erdélyben a gazdasági. Az erdélyi kisebbségek számára a századok éta kifejlődött »transzilvánizmus« kínálkozik alkalmas kristályosodási központnak. Szekfíi Gyula következőképp határozta meg pzt a fogalmat: Ez az erdélyi sajátosság nem más, mint az ellentétek közt kiegyensúlyozott magyar lélek manifesztációja«. • ‘ A szerbek uralma alatt sínylődő magyarság elnyomása a legerősebb. Ezért nem, igen nyílik alkalom sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális szervezkedésre. Az egyetlen lehetséges védekezés a passzivitás és a kényszerhelyzet türelmes elviselése. Bállá szerint Jugoszláviában erősen érvényesül: a brutális és patologikus nacionalizmus. Szeklíí Gyula véleménye szerint a leszakadt magyarság mentalitása már ezért is eltérő a csonkaországiétöf, mivel nem ment keresztül a Trianon utáni neobarokk szellemi fejlődésen. Hiszen a megszállók mindent elkövettek, hogy a trianoni lelkiségtől Első szereplésünk helye Ekel község volt május 17-én, vasárnap. Megérkezésünkkor úgy az állomáson, mint a faluban rendkívül meleg fogadtatásban volt részünk. A magyar falu és város ifjúságának ölelkezése volt ez a nap. Alkalmunk volt körüli járni a falut, megismerni a falusi népet, annak lelkiségét és életmódját. »Nincs szebb élet, mint a falusi paraszt élet!« — hangzott el több bajtársam szájából ez a kijelentés. Becsületes munka jó levegőn, napsütésben, nádfedeles ház, a kémény tetején gólyafészek, szép nagy család, - háti lehet ennél szebb, boldogabb életet, elképzelni? Délután szabadtéri előadást tartottunk, (aminek nagy sikere volt. A falunak aprajanagyja eljött azt megnézni., Legnagyobb tetszésnek örvendtek egyéni mókás számaink 'ps a magyar nóták, amelyeket saját zenekarunk kísért. Műsor után folytattuk az ismerkedést, táncoltunk, szórakoztunk. A legszebb percek voltak* mégis a búcsúzás percei. A lányok elhalmoztak bennünket virággal, nem volt fiú, aki virág nélkül jött volna haza. Amikor már siettem, a kocsiki hoz, melyek az állomásra vittek bennünket, egy három-négy éves pöttömnyi rózsáseltérő fe jlődési irányba kényszerítsék a magyarságot. De mégis mit tapasztalunk napjainkban? Bárha mulatkozott. is feszültség és ellentét a kényszerítő körülmények hatása alatt a. trianoni és a visszatért magyarság között, mindenkor volt egy állandó kristályosodási góc, amely más-más formában nyilvánul meg ugyan, de centrifugális erőként hatott. Ilyen volt a visszacsatolás élőit a révizió kívánsága és a jelenben: a bolsevizmus elleni küzdelem parancsa. A természetes magyar önvédekezés mindenkor kitermelte azt a csodálatos szérumot. amely az egységes magyar lelkiséget erősíti és amelynek hatalmában a világon élő minden magyar hisz. Minden különbséget- kiegyenlít tehát egy hatalmas erő, amelynek a magyarság büszke és boldog birtokosa. A magyar lelkiség csodálatos talizmánja: a szentistváni birodalom ezeréves eszméje, amely, a tér és idő akadályainak legyőzésével égybeolvasztja a magyarságot és a magyar állameszméhez hű idegen nemzetiségeket.« arcú szőke kislány állt elém ezekkel a szavakkal: Levente bácsi, tessék virág!« — és egy nagy csokor tulipánt nyújtott feléim Hirtelen nem is tudtam szólni a meghatottságtól, csak megsímogattam selymes szőke haját, leírhatatlan örömömben szerettem volna megölelni ezt a kedves kislányt, de elszaladt, hogy egy másik bajtársamat is hasonlóan megajándékozzon, ügy látszik, nem csak mi szerettük meg a falusiakat, ők is megszerettek minket és szeretetiiket velünk virág alakjában tolmácsolták. Némelyik regös pajtásunk búcsúzáskor a sok szép gyöngyvirág mellett még puszit is kókuszpuszit kapott. Regőscsoportunk műsorába minden vasárnapi',i egy-egy falut vagy várost iktattunk. így pünkösd vasárnapján Nemesócsa, hétfőn Csallóközaranyos, majd Esztergom, Székesfehérvár stb. felkeresését tervezzük a közel jövőben. Mi, ifjúvezetőképzősök, az új magyar szellem fáklyavivői, mindenütt hirdetni akarjuk az új magyar szellemet, a tisztább és az örök magyarságot, hogy mi is méltó részesei lehessünk a háború utáni új, boldogabb magyar élet kialakításának. ma megtehet, ne halassza holnaputánra, mert június 5-én van a jótékonycélu magyar királyi állami sorsjáték húzása, amelynek főnyereménye 40.000 h. P 29360 nyeremény, 42000 P értékben. A sorsjegy ára: egész P 3, fél P P5«, A sorsjegy kapható minden sorsjegyfőárusííónál, valamint az összes dohányfőzsdékben Munkásszázadok a mezőgazdasági munkák elvégzésére A földmívelésügyi miniszter valamennyi törvényhatósághoz körrendeletét intézett a mezőgazdasági termelést biztosító munkásszázadok felállításáról. Közli, hogy a hon-* védelmi miniszter által rendelkezésre bocsátott egy-egy munkásszázad .217 személyből áll. Átlagban tehát századonként mintegy 200 munkáskézzel lehet számolni. Mezőgazdasági kézieszközökkel a munkásokat a munkaadónak kell ellátnia. A kiadható legkisebb egység legfeljebb 50 főből állhat. Kivételesen félszakasz is kiadható. Azok a gazdák, akik egy magukban nem tudnak legalább félszakaszt foglalkoztatni, igénylésüket egyesíthetik, amennyiben a munkahelyek egymástól nem esnek távol. A munkaszázadok felállításával és a szállítással járó költségeket a honvédelmi kormány előlegezi. A munkaadó által foglalkoztatott munkaosztagos után fizetendő térítés összege naponként 3 pengő 80 fillér. Vasárnapra csak az esetben kell térítést fizetni, ha a munkást a munkaadó foglalkoztatja. A munkásszázadot együttes alkalmaztatás esetében a honvédség élelmezi. A századokat vagy szakaszokat, illetve félszakaszokat az Országos Munkásszázadok Kormánybiztosának utasítására a gazdasági felügyelőségek fogják az igénylő gazdák között szétosztani. — Tűzharcos Főcsoport tisztújító közgyűlése. A Magyar Tűzharcos Szövetség Komáromi Főcsoportja f. évi június hó 4-én, Űrnapján délelőtt fél 12- órakor az Ipartestület nádor-utcai székházéban tisztújító közgyűlést rendez, melyre a bajtársakat ez úton is szeretettel meghívja aa Elnökség. Fekete Sándor, -ifjúvezető. A komáromi ifjúvezeiőképzős leventeszakasz regőscsoportja megkezdte működését (Beszámoló) rózsa! A hangja nem volt valami barátságos az öregnek, de a körülményekből következtetve, ezt nem is lehet, csodálni. Vitte a három rózsái az üzletbe. Évike egy pillanatra hálramaradt s a tekintete találkozott a bokron való utolsó — A főnök úrnak holnap lesz. a. születésnapja. Elfelejtettem megköszönteni. — Csak siess. Itt foglak várni.. Ahogy elhaladt a kerítés mellett, eszébe julolt valami. Miska bácsi biztosan nem tudja, hogy a főnök úrnak születésnapja lesz, máskülönbem már egész nap erre Éviké valami szúrásfélét érzeti a szíve Iáján. S a pünkösdi rózsát, mázsás súlynak vélte a keble fölött... Rohant vissza Miska bácsi úján. . . . Az öreg olt állt a virágtalan bokor élőt!, a fejét mélyen lekonvítoiía s a szemei sarkából lassan-lassán könnyek kicsi, --■mondta csendesen Palaky Pista — és nagyon nagy bánatot szereztem magúnak... de... nézze... tavasz van! — Tavasz! — morranío'.t az öreg s az Évikétől álveit virágot pödörgette. És mi olyan fiatalok vagyunk! — folytatta Pista. virágéval. A virág is nevetett, meg ő is. Aztán mind a ketten kacsintottak egymásra ... Zárás után Pisla már a sarkon várta. Gyönyörű este voll, .rózsaillat szállt a levegőben, a hold ezüsttel öntötte végig a kis falut, a csillagok tengerében apró bárányfelhők bukdácsollak s a Duna felől lengedező szellő szerelmesen suttogott az akácfák lombjában . .. Pista kezében már olt volt a pünkösdi rózsa. — Elloptad? —• Holnap'másik lxikrot keresek. Ili ez volt az utolsó. — És Miska bácsi? — Olt szundikál a bokor mellett. — Nem vett észre? — Fáradt szegény. Elnyomta a Imzgóság... — Te ... te tolvaj... Te édes! Az ajkuk összeért. Fölöttük füiemile kacagott a lombok közt, az akácvirágok kefyhébeu kisbogárkák dúdolgattak s lent a Dunán egy kakuk számolta kitartóan, hogy mennyi tavaszt ér a boldogságuk ... — 1-1 jnye, Pisla! — ijedt meg hirtelen a kislány. — Vissza kell mennem egy percre. — Hová? készült volna, A főnök úr pedig nem olyan ember, hogy a maga születésnapjára hívja fel az alkalmazottai figyelmét. Miska bácsi nagyon rés lelni fogja, hogy ő megfeledkezett az előesti köszöntésről. — Szólok neki — határozta -el magát Évike és belépett a kertbe. Az öreg oil feküdi a pokrócon a pünkösdi rózsáimkor mellett s jóízűen hortyogo’t. — Miska bácsi! Keljen fel... — Mi... hogy ... ? 1 Egy pillanat', már talpon volt. A husángot is fogta már, ami mellette feküdt. — Mégis maga az? - - kiáltotta, mikor megismerte Évikét. .— Agyon ne csapjon, Miska bácsi! Nem én vagyok a tolvaj i — Hál ki? — Nem tudom. Én mást tudok.,, ,— lehalkította a hangját. — Ma van a főnök úr születésnapjának uz előestéje...-— Micsoda? Igaz ez? .— Persze, hogy igaz. Jöjjön, együtt gratuláljunk neki. Síelve indultak ki a-kertből, de az ajtóban megállt hirtelen Miska bácsi. Tudja mit? —• mondta. -- Leszakítom ezt az árvaszál pünkösdi rózsát. Azzal kívánok a főnök úrnak erőt, egészsége!.. Baktatott vissza a bokor felé. gördüllek alá napbarnított, ráncos képén ... csak gördüitek-gördüllck:.. egyik barázdából a másikba. . . aztán végre lehullottak arra az árvasagba-tenietkezeU pünkösdi rózsa-bokorra . . . Miska bácsi! — csuklóit meg Évike hangja. — Éh ... én ... vissza adom ezt a rózsát... Letépte a szívéről, nyújtói la az öreg felé. A szemei már neki is' tele voltak könnyel.-- Mégis maga volt... — mondotta csendesen Miska bácsi, de nem nézel! fel.-- Igen, én voltam ... — sikollolt szinte Évike és elkapta az öreg kezét.- Nem igaz! — hangzott a lui'.uk mögött keményen. - Én vagyok a tolvaj! Megfordultak. Paíaky Pisla állt élőt lük. Maga!? — kiáltotta Miska bácsi s a könnyein át is megvillantak a .szemei. A botja, után kapott... Igen, én! — felelte nyugodtan Pista. — Én loptam el az összes pünkösdi rózsákat. Ezt uz utolsót is. Az öreg csodálkozva nézett rá. Lassan leeresztette a husángot... Csend volt. A szellő is megállt talán a fák közt s az akácliirlök i; mozdulatlanul figyel lek. Az ■utca Végén lefutott égy csillag. — Tudom, hogy bűnös vagyok, Miska — Fiatalok ... visszhangozta Miska bácsi, mint valami öreg komondor a túlsó faluvégről. — És szeretem ezt a kislányt, Miska bácsi és az összes virágot,csak neki szeretném elhozni.. . Megint csend támadt. A hokifény megcsillantotta a könnyeket a rózsabokor levelein. Ezüstharmatnak tűnték. Évike lassan áiölelte Miska bácsit. Igaz hangon, szent-komolyán mondta neki: — Bocsásson meg nekünk!... Az öreg ránézett a kislányra. Egy darabig csak benne fürdette a szemeit a tekintetében. Aztán nyelt egyet. Aztán hümmenlett egyet. Aztán csoszogva elindult a kerlajló felé. Úgy vitte a pünkösdi rózsát, mint a pap az 01 lóri szentséget. — Hová megy, Miska bácsi? — Megköszöntöm a* főnök urat. — Várjon egy kicsit. Csak két percet. Palaky Pisla gyöngéden visszahúzta az ajtóból s ő maga . rohant ki sebesen Kisvártatva egy óriási csokor pünkösdi rózsával jött vissza. Volt a csokorban vagy tizenöt szál virág. — Ezzel köszöntse meg a főnök urat! — nyomta az öreg kezébe, — Honnan szerezte? — Loptam! A hentes CJborék k-, rí jé.. bői !
