Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-01-24 / 4. szám

2. «Idol. Orvosok ezrei ajánlják a Togal-i rimimatikus és köszvényes fájdalmak ellen idegfájdalmaknál, fejfájásnál, tag- és izületi lájdalmaknál, valamint meghűléses beteg­ségek ellen. Tegyen még ma egy kísérletet Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t, Kérdezze meg orvosát. Teljesen ártalmatlan. Minder gyógyszertárban. P 1.60. (40) Nyékvárkony község jövője Irta: Oernyánszky István körjegyző Nyékvárkony község Dunaszerdahelytől 9 km-re fekszik a győri országút mellett. Éppen azért, mert Dunaszerdahelyhez jól megközelíthető útjai vannak, predesztinálva van arra, hogy fejlődési lehetőségét első­sorban Dunaszerdahely nyújtsa. Dunaszerdahely lakosságát, mint tudjuk, túlnyomó részben zsidók képezik. így az ott lakó keresztény polgárok nagy része vágyó­dik régen egy olyan közelben fekvő kirán­dulóhely felé, ahol a jól megérdemelt heti smunka fáradalmait kipihenhetik. A község fejlődését elsősorban ilyen irányban gon­­ítoltam előmozdítani, hogy a szomszédos B000 lelkes község keresztény lakosságának legyen egy közelben fekvő, jól megközelít­hető, szórakozó és kiránduló helye. Hogy ezt az eredményt elérhessük, addig .igen sok közügyét kell “községünkben meg­valósítani, ami igen nagy munkával, után­járással és főleg anyagi áldozattal jár. Úgy gondoltam, hogy a község fejlesztése addig tehetetlen, amíg elsősorban a villanyvilágí­tás kérdése nincs megoldva. Nehéz és fá­radtságos propaganda után elértük azt, hogy annyi jelentkező van már a villanyvilágítás bevezetéséhez, hogy a tárgyalásokat komoly «vederbe lehet terelni. Ezt a munkát a szomszédos Bős nagyközséggel karöltve akarjuk elvégezni. Komoly lépések történtek oly irányban tó már, hogy Nyékvárkony község köze) 2000 lakosa a mai viszonyoknak megfelelő íiiodem leventeotthonf és egyben művelő­désházat is kaphasson. Ez a község leg­égetőbb problémája, mert ma nincs hely a községben, ahol a fiatalságot ,de magát a lakosságot is összefoghassuk és a közös céljaink elérése érdekében megfelelő mó­don nevelhessük. Istennek hála, ugyan­csak sok utánjárás és tárgyalások után ma. már ügyünket annyira eíőbbrevittük, hogy megfelelő anyagi támogatásokra Ígéretet kapva, komolyan gondolhatunk 1942. évben a leventeotthon és a kultúrház létesíté­sére. Ebben a munkában községünk r. k. esperese, Gaál Ferenc is állandóan támogat és az otthon és művelődésház felépítésére a község központjában erre a célra az egyház telkét is felajánlotta. Ma már a tervek ki-' dolgozásánál tartunk és minden remény megvan arra, hogy tavasszal a komoly épí­tőmunka is megkezdődik. Ha a villany­­világítás és leventeotthon, kultúrház kér­dése megoldást nyer, akkor ennek termé­szetes folytatása lesz a községben a han­gos mozi létesítése. Ma már a falunak egy fontos problémája ez, mert különösen a fiatalság látókörének bővítésére igen fon­tos és elemi föltétel a megfelelő mozgókép­színház. Nemcsak Nyékvárkonyé, hanem a környékbeli községek egyenes óivá ja, hogy ezt megoldiuk. m'5’-* közelben műkö­dő jó mozit nem lehet találni. Községünk fejlődésének igen fontos alap­köve lesz a helybeli lelkipásztor oly irányú ígérete, hogy a község fejlődésén az egy­ház is igyekezni fog segíteni, mert Vár­­kony ezerésztendős ősrégi temploma biztosí­tékot nyújt Nyékvárkony község búcsú­­járóhellyé való fejlesztésére. Erős mozgalom indult a község jó ivó­vízzel való ellátása iránt és ennek ered­ményeként reméljük, hogy az 1942-ik évben az arlézikút-fúrás is valóra válik és köz- Bégink egyik igen nagy problémája ezál­tal megoldást nyer. Ma mar minden polgáij községemben tudatában van a rossz ivóvíz egészségileg káros következményeinek, úgy. hogy ma már a lakosság egyenes óhaja a ió ivóvíz. Erre már a község képviselőtestü­lete az 1942. évi költségvetésben fedezetet is nyújtott. Problémáink megoldásának következő ál­lomása a községi strandfürdő építése, mely­re igen alkalmas hely mutatkozik a köz­ség közelében, ahol forrásvíz fogja majd táplálni a megépítendő strandot, a duna­­szerdahelvi és környékbeli keresztény la­kosságnak nyári üdülő pihenésére. Egy­idejűleg lépéseket tettünk egy közeli erdő­nek községi tulajdonba vételére és ez biz­tosítaná a kirándulóknak azt a helyet is, amire mindenki vágyik nyáron, — a kel­lemes és tiszta erdei levegőt. Ha ezek a kérdések nem is azonnal, de legalább a háború közvetlen befejezése után megoldhatók lesznek, úgy Nyékvár­kony község a Csallóköz legmegelégedettebb községei sorába fog kerülni. A megoldások biztosítékának záloga, hogy a medvci dunahíd építése is befejezéshez közeleg, de határozott Ígéret van közsé­günk határában húzódó győr—galántai műút sürgős megépítésének megindítására is, így a község fejlődési lehetősége sok'szorozottan fog emelkedni, a jó út és a Dunán keresz­tül Győrrel való összeköttetés folytán. Összes rendszerű Írógépek, számológépek részletfizetésre is kaphatók. Bemutatás díjtele n. Hoaznált gépekei becserélek. Használt gépek raktáron! BARÁTH MIHÁLY S65 Komárom, Kígyó-utca 7 sz. KOMAROMI LAPOK Elitélték az almásfüzitői motalkólolvajoka) A iőbűnBi háromévi {egyházat kopott A komáromi kir. törvényszék Nagy Vilmos-tanácsa pénteken délelőtt hirdetett ítéletet abban a nagyarányú lopási ült­ben, amelynek hősei hónapokon át a Va­cuum Oil Company almásfüzitői olajfino­mító telepét dézsmálták s onnan inajünem 5000 pengő értékű motalkót s olajat lop­tak el. Az ügynek kilenc vádlottja" volt. Az elsőrendű vádlott, Páltelki Fe- Frenc, 29 éves, nőtlen almásfüzitői lakos, mint I. oszt. pénzügyőri vigyázó teljesített szolgálatot a gyártelepen. A múlt év tava­szán azt az ajánlatot tette Puppi István tatai autófuvarozási vállalkozónak, hogy részére szívesen szerez motalkót s olajat;. Puppi elfogadta az ajánlatot s a múlt év novemberéig többízben megjelent tehergép­kocsijával Almásfüzitőn. Éjnek idején a telep egyik mellékkapuján Páltelki összesen 11 vashordó motalkót, mintegy 10 hordó olajat s petróleumot lopott ki s Puppi, valamint ennek alkalmazottai segítségével a gépkocsira rakta. Puppi és h többiek tudlak a lopásról 8 a vállalkozó minden alkalommal több száz pengő összegben pénzt adott át Páltelkinek, aki cinko»­­tórsaival osztozott a pénzen. Üzehneiknefc 1941. novemberében a rendőrség vetett végett, amely tétlenért« őket. Páltelki és Puppi", valamint társaik & lefolytatott vizsgálat s főtárgyalás során be­ismerő vallomást tettek. Páltelki Ferencet háromévi tegy­­f- házra, Puppi Istvánt pedig 1 évi fs 6 hónapi börtönre ítélte a bíróság. Selmeczi Károly 4 hó­napi, J é g e r Béla 7 hónapi, M a r ó t h y László 2 hónapi, Richter József, K o - v á c s Sándor és Vajda István pedig 1—1 hónapi fogházbüntetést kapott. § z a - b ó Lajost 15 napi fogházra ítélték, de ennek a büntetésnek a kitöltését három évre felfüggesztette a bíróság. Az ítélet! nem jogerős. Nevelni kell a közönséget a klasszikus zenére örvendetes tényként állapítja meg zenekritikusunk, hogy Haydn »Te­remtés« c. oratóriumát, ezt a csodála­tosan szép, egész estét betöltő s min­den ízében klasszikus zeneművet Ko­márom közönsége megértő szeretettel és belemerülő műélvezettel hallgatta végig, mintha csak mindnicgannyian müértő, szakszerűen művelt zeneba­rátok lettek volna. Ennek magyaráza­tát kritikusunk főként abban látja, hogy a szólórészeket hivatott éneke­sek látták el'. Kétségtelen, hogy a pompás szóló­számok nagymértékben megkapták a közönséget és a nehéz mű élvezetessé lététében oroszlánrészük volt. Szerény véleményünk szerint azonban maga az előadás precizségc, szépsége és közvetlensége magában még nem elég ahhoz, hogy egy klasszikus zenemű­vet a laikus is élvezni tudjon. Ehhez elengedhetetlenül szükségesnek tart­juk, hogy a zeneileg nem képzett hall­gató tisztában legyen a zenemű értel­mével, ismerje annak belső tartalmát és a zenével kifejezett hangulat, érzé­sek és szemléltetések lényegét. Köze­lebb járunk tehát az igazsághoz, ha a komáromi közönség lenyűgözött fi­gyelmének magyarázatát abban a gyö­nyörű szép bevezelőbeszédben keres­sük, amelyet dr. Weszelovszky János, az Énekkar elnöke mondott el, e amelyben költői szépséggel adta meg a magyarázatát a hatalmas zenei mű­nek. Ez juttatja eszünkbe, hogy volt idő Komáromban, amikor senki sem le­pődött meg a közönség hozzáértő fi­gyelmén hasonló esetekben. A világ­háború előtt és alatt élt ugyanis váro­sunkban egy kiváló zongoraművész, egyben elismert zene-esztétikus, né­hai jó Berzsenyi-Janossits József, az államépítészeti hivatal volt főnöke, s a Jókai Egyesület zeneművészeti osz­tályának volt elnöke. Ez a ritka ké­pességű muzsikus elhatározta, hogy istenadta tehetségét lehetőség szerint közkinccsé teszi. Ezért éveken keresz­tül a téli hónapokban vasárnap dél­utánonként előadásokat tartott a Kul­túrpalotában. Belépődíj nélkül, hogy mindenki meghallgathassa. Egy-egy vasárnap délutánra, sőt sokszor több egymásutáni vasárnapra is egv-egy nagy zenész életének és műveinek is­mertetését tűzte ki. Grieg, Beethoven, Mozart, Liszt és a többi zenei óriások következtek egymásután és a Kultúr­palota nagy lernte mindannyiszor szűk­nek bizonyult az érdeklődők befoga­dására. Kotta nélkül játszotta a leg­nehezebb zenei műalkotásokat is (cso­dálatos zenei memóriája volt) és köz­­ben-közben előadását magyarázattal kisérte, helyesen: tanított. Sikerült is nagy kitartással és ügybuzgalommal Komáromban olyan műértő közönsé­get nevelnie, amely hosszú éveken ke­resztül becsületére szolgált ennek a városnak és amelyről az ittjárt elő­adóművészek kivétel nélkül a legna­gyobb elismeréssel emlékeztek meg. Sajnos bizony, ez már elég régen volt. Alig vagyunk még egynéhányan, akik hallgatói lehettünk Berzsenyi- Janossits klasszikus előadásainak, de még mindig a legnagyobb gyönyörű­séggel gondolunk vissza azokra az él­vezetes és tanulságos vasárnap dél­utánokra, amelyekre már egy órával előbb tolongott a közönség, hogy he­lyet biztosíthasson magának. S ennek a klasszikus zenére nevelésnek a ha­tása abban nyilvánult meg, hogy nem­csak a belépődíjmentes előadásokra tódult a közönség, hanem az elég ma­gas belépődíjas hangversenyek is zsú­folt ház előtt folytak le abban és az azt követő időkben. Nem kellett szé­gyenkezni a komáromi közönség el­maradása miatt, mint például legutóbb is, a Művészeti Hetek hangversenyén. Nevelni kell a közönséget a klasz­­szikus zenére. Itt van előttünk Ber­­zsenyi-Janossils esete, amely például szolgálhat a tekintetben is, mit és ho­gyan kell tenni? Ma is vannak váro­sunkban kiváló muzsikusok, akik Ber­­zsenyi-Janossits munkáját maguk kö­zött felosztva igen sokat tudnának tenni és elérni. Vegye az ügyet ke­zébe a Jókai Egyesület zeneművészeti osztálya. Maga az Egyesület elnöke, dr. Szíjj Ferenc is kiváló képességű zongorista és zeneesztétikus, aki szin­tén közvetlen tanúja volt Berzsenyi- Janossits munkájának. Az ő irányí­tása mellett Sendlein János, Korács Gergely, Turasán Ottmar, Schmidt Viktor, Vida járásbíró és még töb­ben, akiket az Isten zenei képességek­kel áldott meg, igen termékeny mun­kát t udnának végezni közönségünk ze­nei megnevelése terén. Erre különö­sen nagy» szükségünk volna ma, a rádió korában, amikor a klasszikus zenetermékeket úgyszólván napról­­napra módunkban áll hallgatni. Saj­nos azonban, csak hallgatjuk azokat; megérteni azonban nagyon keve­sen tudják. De főként kívánatossá tenné ezeket az ismertető előadásokat a modern zene, amivel a hallgatóság legnagyobb része értelmetlenül áll szemben. Kodály, Bartók és a többiek a külföldön egyik sikerüket a másik után aratják, tehát a modem zenében is kell értéknek, kell szépségnek lenni, csak meg kell érteni. Értessék meg hát a közönséggel azok, akik már értik, vezessék rá a hallgatóságot a nehezebb zeneművek szépségére, kifejezőkészségére, gondo­latgazdagságára a hivatottak s mi hisszük, hogy ismét megszületik Ko-« móromban a zeneművészet reneszán­sza, ismét nem kell csodálkozni azon, hogy a hangversenyek zsúfolt házak előtt folynak le és hogy a közönség belemélyülő szeretettel és érdeklődés­sel hallgatja azokat végig. —y. 1042. január 24 Megnyílt a Komárom városi GfiZ- ÉS KÁDF0RDÖ modernül átalakítva. A kádllrdő naponta nyitva! Górftirdé hölgyeknek hétfőn és pénteken, férfiaknak csütörtök, szombat és vasárnap ISzappa k o I á s I Szives látogatást kér TÓTH MÁRTIK («8) fUnWbérl«. Negyven éves a .Zászlónk' Csendes, szép jubileumot ül egy ißfcf sági folyóirat, mely negyven éves mullífc tekint vissza az új világháború épen maradt kis magyar szigetén, önkéntelenül eszünkljik jut, amikor a magyar ifjúság e halk ünne­pét. látjuk: a jó nem csinál zajt, s a za$* nem tesz jót. Csendes volt a •munka, negy­ven év küzdelme s (ezért jó is volt. Négy évtizeddel ezelőtt az intelligens magyar étófc szinte teljesen keresztény télén lelki és szel­lemi sivárságába üdítő forrásként jött, jö­vőben bízva, teremtő erőt érezve a kai»­­likus középiskolai ifjúság lapja, a a Zász­lónk -. Fiatal lélekkel a fiataloké akaíL lenni, hogy beléjük oltsa az ezer év« magyar és 900 éves keresztény múltból ma­gával hozott örök értékeket: az Evangé­lium tanítását, mely nem holt betű, de élet és lélek, s az ezzel megszentelt magyar vitézséget és becsületet. S a my szeplőtelen »Zászlónk« — mint Prohászktt írja — ^élesre bontja ki kigyulladó nem­zeti színeit, megcsattogtatja “őszi szélből, lobogó redöit a lélekben-testben beteg ma­gyar társadalom, a lezüllött középosztálya ■ a földnélküli magyar Jánosok, a romb*­­dőlt alkotmány fölött, s az a gárda oft a zászló alatt: ...a romok és romlás fölött eltekintve meglátja eddigieknél is sürgő­sebb teendőit, á keresztény magyar ifjúság eszményi feladatait. Néhány százezer olv* sójában megteremti ezért az új keresztény­magyar embertípust, az új nemzedék®! mely nem jámbor óhaj többé, nem is név*­­lési kísérlet, hanem drága kincs, lükteti valóság, lendületes, egészséges, tiszta te erős, harmóniával bíró« tüzes élet. Kemény-, férfi munka volt. S e célkitűzés örök. Ej| a szellem teremt és teremtsen sokáig százezreket Ad multes armos* A Felvidéki és Kárpátaljai Magántisztviselők és Alkalmazottak Érdekvédelmi Szövetsége szervezőbizottsága értesítette komáromi kép­viselőjét, hogy felírt a belügyminiszterttep lapunk legutóbbi számában közölt, még anf hónapban kibocsátott rendelettel megállt pitott magántisztviselők és alkalmazott** aggkori, rokkantsági, özvegyi és árvajárnlá­­kosai 15 százalékos drágasági pótlékai kést» delmes folyósítása tárgyában. ElpanasnoK tűk és az illetékesek figyelmébe ajánlotta®! azt a késedelmességet, mely a folyósfUS- körül jelentkezik, türelmetlenséget szítta? a drágasággal sújtott sok-sok várakozónál Értesülésünk szerint a számfejtésre kikül­dött bizottság már több mint egv hónapit, a rendelkezésére bocsájtott adatokkal, tá­vozott városunkból és dacára ennek, ered­ménytelenek a reklamációk. A fent leírtak is indokolják, hogy meny­nyire szükség van az érdekvédelmi szS- vetségre, melynek alapszabályait a szer­vezőbizottság értesítése szerint — méltányol­­va a szövetség közérdekű munkálkodássá * belügyminisztérium jóváhagyta s ez rövidesen kézbesítve lesz. így törvényes alapot nyerve, még hatáso­sabban dolgozhatik majd a szövetség tag* jai és közvetve az egész ország magán­tisztviselői és alkalmazottai érdekében. A rendelet az OTI-t és a MABI-t köte­lezte- a 15 százalékos drágasági pótlékoknak a nyugdíjasok részére való folyósítására, felírt a szervezőbizottság az OMBI-ba sonolS tagok érdekében, hogy részükre is folytt* SÍttassék a drágasági pótlék, mert méltány­talan, hogy a visszacsatolt részeken n OMBI tagjai is egységesen fizették be tag­díjaikat a múltban, így mindannyiukat meg­illeti a drágasági pótlék is. Nemcsak a belügyminisztériumban, 9m az illetékes államtitkárnál és osztálytaná­csosnál is interveniált a szervezőbizottsálj, kiknek ezen ügyek intézése a munkakörük­be tartozik. A szövetség komáromi képviselője a szer­vezőbizottság felhívására ezúton is telkéig a tagokat, hogy tagdíjaikat a múltra te ezen évre is fizessék be a szövetség pénz­tárába (Rimaszombat, Forgách-utca 12 sz.}, ahonnan esetleg csekklapokat is igényel­hetnek a tagdíjak beküldésére. Gr. f* Hj I Bébi gumibugyik kaphatók 1 DOBOS I-NÁL 1 VARMEGYE-U 9. TELEFON 210.

Next

/
Thumbnails
Contents