Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-01-24 / 4. szám

...... í. ’-.j •' ft*'- ••• i"' Hatvanharmadik évfolyam 4. szám X£:ri;& £ Szombat, 1042. jenuér 24. társadalmi é s közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági. Szövetkezet, Tüzoltószövetség, a Vármegyei Daloskerület |és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesü'et hivatalos' lapis tés: Rjjész évre 10 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.50 pengő. Egyes példány ára 0.20 pengő. Alapítana: néhai TUBA JANOS. -. Főszerkesztő; DR. GAAL GYULA. Felelős szerkesztő: DR. KALLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BÁRÁNYAY JÓZSEF. Főniunkatársuk: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucca 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adónk vissza. * !.ssa*-;'V. Tehetségkutató és teheSséglámogató akciói kezdett a folyó iskolaévvel a kuUuszkormány, amikor elrendelte, hogy az állami gimnáziumokban a bukott diákok a jnvílóvizsgán 25 P-t, az ismétlők 50 ÍM, a többiek pedig fejenként 2.50 P-l kötelesek lefUeíni arra a célra, hogy ebből tehetséges, de szegénysorsú fa­lusi gyermekeknek lehetővé vá’jék a továbbtanulás és így igen sok tehetség megmenekülhessen az elkal ódáslól. X statisztika ugyanis azt mulatja, hogy .középiskoláinkból jóformán teljesen hiányzol! a szegény falusi réteg, a gazdasági cselédek, napszámosok vagy törpebirtokosok gyermekei, akik kö­zött pedig igen sok tehetséges, tiszta eszű, egészséges felfogású tanuló tűni fel a falusi elend iskolákban. Ám a magas tandíj, a városi lakás és ellátás drágasága elvágta ezeket a nemzeti értékeket az érvényesü’é&től s a to­­vábbisko'áztaíást úgyszólván a vagyo­nosabb gyermekek privilégiumává tette. — ' A mentőakció lehat megindul*, a fo­lyó iskolaév kezdetén már 87 tehetsé­ges szegény falusi gyermek szállóra vá’t lehetové a közoktatásügyi minisz­ter szociális és egyetemes nemzeti ér­dekeket szem e'ő't tar*6 intézkedése nem szerepel közöttük. így idejét múlta ma már az ösztöndíjnak kizá­rólag a magyar nemesi származáshoz kötése. Ennek meg volt az értelme az alapítás feudális korában, amikor még a nemesi előjogok egészen természe­tesek voltak. Ma azonban ezek már csaknem teljesen megszűntek, helyük­be tékái egész nyugodtan a tehetséget és szegénységét lehetne beállítani anélkül, hogy az alapító egyébkén! lisz'e'ereniéLó szándékai sérelme! szenvednének. Sőt, hogy az alapító elgondolásához minél közelebb ma­radjunk, a tehetségek közölt elsőbb­séget lehetne biztosítani a nemesi származásúaknak az alapítólevélben megnevezett családok leszármazó! ré­szére kikötőit privilégiumuk teljes cp­­ségbenhagyásával. Az alapítólevél kor­­inányhatósági jóváhagyással megvál­toztatható. Nem hinnök, hogy az a kormány, amely a szegénysorsú te­hetségek érdekében máris ily messze­menő intézkedésekei felt, ne járulna hozzá az alapítólevél ily értelmű meg vá'toztalásához. További anachroniZmus az alapító­levélben, hogy a gimnázium elvégzése után kizárólag a jogi fakultáshoz köti az ösztöndíjai. Ez nyilván onnan ered, hogy az alapító idejében a világi fő­iskolai továbbképzés úgyszólván egye­dül a jogtudományokra szorítkozott. Hol volt még akkor a magyar orvos­képzés, ki álmodott akkor műegye­temről vagy közgazdasági egyetemről? Ezt az elavult feltételt a gyakorlat máris több esetben korrigálta s így nyilván semmi akadálya sem volna annak, hogy ezt a feltételt is kiszéle­sítsék, miáltal a tehetség szabad, ér­vényesülése mind n korlátozástól mentesülne. A komáromi főgimnáziumra tehát a kultuszkomiány nemes akciója, vala­mint a felhozott helyi kedvező adott­ságok folytán fokozott feladatok vár­nak a magyar tehetségek felkutatása és felkarolása tekintetében, ismerve azt a nemes szellemet, amely az inté­zet vezetésében a múltban is mindig megnyilvánult, amely a cseh megszál­lás alatt úgyszólván egyedü l meleg­ágya volt ifjúságunk magyar nemzeti Irányú nevelésének, pillanatig sem ké­telkedünk, hogy e feladatát is mara­déktalanul teljesíteni fogja és néni riad vissza attól, hogy a fcnkölt lelkű Kirű'y püspök alapítványába az ala­pító intencióinak modern szellembe átültetésével bJevigye a maga lelkét a maga szívé?, a maga szellemét. a>a.»ESa-'r* JSSHavr**---A házasodási kölcsön fo’ylán a továbbképzés éspedig a ka­rácsonyi iskolai eredmények tanúsága szerint teijes sikerrel. Ez az ered­mény, — mint értesülünk, — arra készto i a kultuszminiszter!, hogy ak­cióját kiterjessze a felekezeti isko­lákra is, miáltal a következő iskolaév­ben már mintegy 509-ra volna emel­hető a megmentett tehetségek számai örömmel üdvözöljük a min'szter ez­­irányú törekvését, ameiy már min­ket, a mi vidékünket is közeiről érinti, fli'u án Komárom egyetlen gimnáziu­ma is fetokezeli iskola és a közeli kö­zépiskolák nagyobb része szintén egy­házi jellegű. Á komáromi bencés fő­gimnázium egyike a legnagyobb lét­számú intézeteknek és így hivatottnak látszik arra, hogy jóval nagyobbszá­­mú lehe'séges szegény fiú előtt nyissa meg kapuit, mint más kisebb intéze­tek. Emellett azonban nemcsak a na­gyobb létszámmal velejáró magasabb vizsga-, ismétlő- és járulékalap szól, hanem egyéb kedvező körülmények is. Ilyen lehetőségei nyújtó kedvező Körülmény például a gimnázium mel­leit működő két internálás, a Mariá­­ifum és a Bencés Diákotthon (Diák­­menza). ame'yek lehetővé tes dk a fel­karolt falusi tehetségek mindenben megfelelő e’.heyezésál és kedvsz­­ményben részesítésé.!. Ez a két intéz­mény a maga részéről már eddig is niig'e te kő «'ességéi a szegénysorsú tehetségekkel szemben, így a Mariá­­num a most folyó iskolaév kezdetén már 15 első osztályos szegénysorsú lebe ség s fiút *e jes n ing ©neten ve t fél bentlakói közé és ezt a következő években is fo'ytaíni szándékozik, a Reacés Diákotthon pedig már a cseh megszá lás alatt is részben ingyenes, részben kedvezne nyes he yckl el la te lehetővé a falusi tehetségek fejlődé­sét. De még további éspedig ig ái figye­lőn remilló hhe es' cket nysij In ina Komárom vármegyéhez és a komáro­mi gimnáziumhoz kötött Király püs­pök« ösztöndíjalapítvány is, ha az ala­pítványi fel*ételeket némiképpen mó­dosítanák. Áz alapi öleié"ben ugyanis vannak ma már elavultnak mondható fellé elek is, csak éppen a tehetség Az újév a magyar szociálpolitikai intéz­kedések körét jelentős újítással gazdagí­totta. A m. kir. belügyminiszternek a há­zasodási kölcsönről szóló 1100/1911 B. M. számú rendel ete ismét hatalmas lépést je­lent a kormányzási program megvalósításá­ban, ■' ,A, statisztika azt bizonyítja, hogy a kis­jövedelmű, szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező társadalmi osztályból kerülnek ki azok, akik kellő időben, tehát abban az életkorban kötnek házasságot, amely nem­­csak -egészséges új generáció életrehívására, de ez;ek felnevelésére is alkalmas. Eddig a közös éjétút kezdeten álló fiatal házasulok azonban ^legtöbbször és természetszerűen legfeljebb azt u minimális keresetet tudták magúknak biztosítani, mely elsőrendű élet­­szükségleterfjef fedezte ugyan, arra azon­ban már neiff'r'rölt elegendő, hogy a házas­­élethez nélküíüáfietelien beruházásokat is fedezze Nagyon,-.sokan válaszúira kerül­tek így. A gveng’lbb.ek. vagy alacsonyabb értelmi és erkölcsi ^Színvonalon állók túl­tették. magukat bz Asléni és emberi törvé-. nyékén: együttélésükön ;§s annak gyümöl­csein így nem is lehefey,. áldás. Az erő­sebbek, magahlzók, érteím&ek viszont kény­telenek voltak házasságukai afíár terhes adós­sággal, keresetük teljesítőké jtosségét meg­haladó részletfizetések vállalásával . kezdeni, ameiy azután a gyennekál dósok ‘ item je­lentéktelen anyagi terhét is szárrtfíwi, sú­lyos anyagi nehézségekben jelentkéhefít. és sekszor megkeserítette, sőt felborította-1 a, családi életet, de legalább is arra vezetett,, hogy a szülők a gyermekáldás korlátozásá­val igyekeztek anyagi helyzetükön javítani. A házasodási kölcsönnel — amelyet ez év január hó 1-étol lehet kérelmezni — ez a helyzet megszűnt s megszűntek azok a veszélyek is, amelyeket az anyagink hiánya erkölcsi és népszaporodási téren magában rejlett. Ez a kölcsön' nemcsak azért nem jelent terhet a házasfelekre, meri kamat­mentes, de azért sem, mert még a havi ly/o-os törlesztést sem kell fizetniük azok­nak, akik a házasság tulajdonképpeni cél­ját felismervel s a nemzet érdekeit megértve kellő $zámú utóddal ajándékozzák meg a házát. A gyermekáldások ugyanis egyben a kölcsön tekintélyes részének — négy gyermek születése esetén az egész összeg­nek — elengedését jelentik. Ezzel az Országos Nép- és Családvédelmi Alap hatósugara — melyből a házasodási kölcsönöket is folyósítják — lényegesen bő­vült. Az Alap alig másfél éves fennállása óta a sokgyermekes családok ezreinek nyúj­tott exisieneiát jelentő támogatási, most emellett új feladatává vált az, hogy élet­képes, egészséges és terebélyes új magyar családok alapítását segítse elő., tegye te­hetővé. Éppen ez utóbbi cél indokolja a kölcsönben részesíthetők körének bizonyos- • fokú megszorítását, mert a hangsúly -nem a házasságkötések számának emelésén, ha­nem a népszaporodás előmozdításán nyug­szik. Ebből a szempontból természetszerűen elsősorban á fiatal és egészséges egyedek egybekelését kell lehetővé tenni, ezért mondja ki a rendelet feltételként mindkét házasuló félnél a 32 éves felső korhatárt,' ezért állítja további előfeltételként egész­séget és a fedhetetlen erkölcsi előéletet. Kevesebb szigorral szabja meg a rendelet a kölcsönben részesíthető házasulók va­gyoni és jövedelmi határát, amikor lehetővé teszi, hogy 5000 pengő értékű vagyonnal és 300 pengős együttes havi jövedelemmel bíró házasulok még részesülhetnek a házasodási kölcsön kedvezményében, nyilvánvalóan az- * zal a célzattal, hogy egy kis lakóház, szeré­nyebb állás,, vagy közös kereset ne állja útját-'az egyébként réászoruló házasulók ilyen megsegítésének. A? Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló 1940. évi XXI1T. ic.-ben lefektetett célt hivatott a rendelet szolgálni .továbbá azzal, hogy a j mezőgazdasági népességből és sokgyerme­kes családokból származó házasulandóknak előnyt biztosít a kölcsön elnyerésében. Az új intézkedés tehát céljának az egészséges népszaporodásnak szolgálatán felül telítve van nemcsak szociális, de faj­­védelmi és erkölcsi tartalommal. • • A vármegyék alispánjai és városok pol­gármesterei a hozzájuk beérkező kérelmek elbírálása alapján rövidesen megkezdik a kőfesönök folyósítását. Ettől az időtől kezd­ve megszűnik,saz. a. gyakori akadály, mely eddig oly sokszor útját állta a két egymás­nak teremtett emberpár egybekelésének, de egyben, megszűnik annak lehetősége is, hogy életerős emberek "anyagiak, vagy megfelelői támogatás .hiányával indokolják terméket­len életüket és kötelességmulasztásukat a nemzettel szemben. Az állam ismét segítőkezet nyújtott né­pünk egy jelentős rétegének, annak a nép­­rétegnek, amelynek szent és magasztos hiva­tása a magyar jövő, az új,, erős magyar nemzedék biztosítása. Soha talán nagyobb szükség nem volt sok-sok kis magyarra, soha nem függött talán nemzetünk léte és boldogulása jobban attól, hogy tíz, húsz, vagy. ötven év múlva hányán leszünk, mini éppen a mi időnkben. Hisszük, hogy a magyar anyák valamennyien s , elsősorban azok, akikéi a Nép- és Családvédelmi Alap juttat családi tűzhelyhez, magasztosan szép hivatásukat olyan kölelességtudással teljesí­tse, amilyen kötelességtudás a magyar asz­­szonyoknak századokon ái mindig saját­ja volt. Fegyelem és bizalom Háborús időkben tulajdonképpen magá­iéi értetődő dolog, hogy az államhatalom veszi át a közelláíás keretében a nemzői tagjairól való gazdasági gondoskodást, á közellátási intézkedések szociális és köí}­­órdekü volta kétségtelen ugyan, mégis, a» intézkedések egy részét a társadalom ide­genkedéssel fogadja. Nem lehet csodálkozni e magatartás fölött, mert hiszen a közellá­tási intézkedések legnagyobb része korlá­tozások alakjában jelentkezik. A társad»? lom nehezen törődik tele egyéni gazdasági szabadságának szabályozásába, inert béke­beli termelését, vagy fogyasztását legfeljebb csak a rendelkezésére állott anyagi eszkö­zök korlátozták. Ila nagyjából tehát meg is leltet érteni, hogy a társadalom legtöbbször önmaga el­len irány illának tekinti a közellátást korlá­tozó intézkedéseket, ez ellen védekezni kell és lehet is, annál is inkább, mert a háborúi már megtanította a társadalmat arra, hogy bizonyos korlátozások mellett is van élet, termelő munka, van fejlődés. A korlátozá­si £ a közérdek szolgálatát jelentik s ennefc a tudata lassan-lassan átmegy már a köz­véleménybe is, mert a magyar néplélekben kifejlődőben van n nemzeti katasztrófák ta­nulságain alapuló közösségi tudat. Háborús időkben nélkülözhetetlen szükség van á nemzeti közösség gondolatának politikai és gazdasági téren való megvalósítására. Poli­tikai egységünk kétségtelen, tovább kell fejleszteni azonban a gazdasági egységet tes, Jipgy azt a harcot, amelyet Európa és ön­­inagunk védelmében folytatunk, az eddigi eredményekhez méltóan győzelemmel fejez­hessük be. ! -: L-e-\ í|1 > j.s partinesaá szerint a nemzet minden egyes tagjának lte kell látnia, hogy a zavartalan közel'ó­­tást csak bizonyos korlátozó intézkedések­kel lehet biztosítani. Termelő, fogyasztó, közvetítő egyaránt értse meg, hogy mind«# ilyen intézkedés a nemzet javát szolgálja, s ezeket az intézkedéseket fegyelemmel és bizalommal kell fogadni. A közellátási mo­rál társadalmi kialakulásában a fegyelem é«s a bizalom az alap, amelyre építhetik az illetékes hatóságok n közellátás biztosítá­sának megfelelő intézkedéseit. Kell, hogy a rendeleteket a közönség nyugodt és fe­gyelmezett magatartással fogadja, meg lé­vén győződve azok szükségességéről, köz­érdekű voltáról, A közellátási morál hoz­zátartozik a nemzeti egységhez, mert á feltétlen bizalomnak, a fegyelmezett, ál­­dozitrakész magatartásnak kifejezője. Az igények csökkentéséből, a fogyasztásnak cél« tudatos korlátozásából és a józan takarékos­ságból álló áldozatot mindenkinek szívesen kell meghoznia, mert mindenki meggyőződ­het arról, hogy ezek az áldozatok nagy nemzeti céljaink megvalósítását segítik elő. Tűz a Legényegylet színpadán Csü'öriökön hajnalban veszedelmes tűz támadt a Komáromi Katolikus Legény­­egylet szinháztermében. Az egyik utcai járókelő arra . lett figyelmes, hogy' a székház emeleti ablakai világosak s hogy azokon füst szivárog ki. Azonnal jelen­tette ezt a házfelügyelőnek, aki rögtön a terembe sietett s meglepetve látta, hogy a színpad, lángokban áll. Szeren­csére a házfelügyelőnek két öccse is otthon tartózkodott és sikerült a szórni-. szédság segítségét is felhasználni az ol­táshoz. A tűzoltók is hamarosan megér­keztek és így sikerült a veszedelmes tüzet elfojtani. Ekkorra azonbán már a színpad első részén tetemes kárt okozott! a tűz. Elégett a nehéz bársonyfüggöny s még több más függöny, valamint a színpad szuffitái is megrongálódtak. A színpadon, mint ismeretes, most a Vértes-szintársulát játszik, amely előző este is előadást tartott. Az a gyanú merült fel először, hogy valamelyik szí­nész eldobott cigarettája okozta a tüzet, azonban a kiszállt tűzrendészed bizott­ság minden- kétséget kizárólag megálla­pította, hogy a tűz oka[rövidzárlat volt. A színház előadásait zavartalanul foly­tatja, mert a színpadot sikerült rendbe­­liozni. A kár, mint értesülünk, bizto­sítás útján megtérül.

Next

/
Thumbnails
Contents