Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-04-18 / 16. szám

Hatvanharmadik évfolyam 16. szám. Szombat, 1942 április 18. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tüzoltószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre li pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.5# pengő. Egyes példány ára 0.29 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: DR. GAAL f:YULA. Felelős szerkesztő: DR. KALLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BÁRÁNY A Y JÓZSEF. Főműnk«társak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucca 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik mkiden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A vármegye integritása éppoly nagyjelentőségű a vármegye hű lakosai előtt, mint az jország épsége a haza hü gyermekei számára. Ezt a ragaszkodást nemcsak a hagyományok tisztelete hozza magá­val, hanem a hosszú évszázadokon ke­resztül kifejlődött és vérré vált ősz­­szetartozás érzése is. Amint egy nagy család az egész nemzet, ugyanúgy szübebb családi kört alkot a magyar vármegye is. Amint fájdalommal tölti el az egész nemzetet, ha családja jegyes tagjait a hatalmi szó, a kény­szer idegen uralom alá hajtja, ugyan­úgy fájdalmas az egész vármegyére, ha területének megcsorbításával test­véreit elszakítják tőle. Ez természetes is, hiszen a magyar vármegyék csaknem egykorúak magá­val az országgal. Kileneszáz évvel ez­előtt alapította első nagy és szent királyunk a vármegyéket. Ilyen hosz­­szú időn keresztül pedig a közös cé­lok, közös érdekek, közös életrend, tehát a törekvések és vágyak azonos­sága annyira át- és átszőtte egy-egy vármegye területét,és lakóit, hogy en­nek a több évszázados életközösség­nek a hirtelen megszakításába az ér­dekeltek soha sem tudnak belenyu­godni, bármennyire is ajánlatosnak mutálná azl az úgynevezett praktikus­ság, mert hisz az emberi tulajdonsá­gok örök törvénye szerint az érzelem mindig erősebb az értelemnél. A nem­zedékről nemzedékre álöröklődöDí együttérzés oly erőssé fejlődik ki a hosszú évszázadok során, hogy azl még jelentékeny gazdasági előnyök sem képesek kiölni a szívekből, an­nál kevésbé holmi apró-cseprő ké­nyelmi szempontok. Ebben rejlik az irredentizmus magyarázata is. Ma­gunkról tudjuk, hogy akkor is törelle­­hül élt bennünk a magyar hazához visszatérés vágya, amikor elszakított­­ságunk alatt anyagi helyzetünk gond­talanabb volt, mint honi testvéreinké. Vágytuk a magyar szegénységet, mert magyar volt s testvéreinkkel abban is osztozkodni kívántunk, amint évszáza­dokon keresztül osztozkodtunk velük jóban-rosszban egyaránt. Ez a sorsközösséghez való ragasz­kodás szólalt meg a napokban a bor­­sodmegyei alispánban is, amikor a megyéjét fenyegető hasonló veszély ládára önérzettel kiáltotta a nálánál nagyobbak és hatalmasabbak szemé­be, hogy »megyémből pedig egy tal­palatnyi főidet sem engedek!« — s Ugyanez a lélek sugalta a Komárom vármegyétől három évvel ezelőtt el­szakított területen lakó öreg ma­gyar úr tolláira ezeket az egyik régi barátjához intézett sürgönysoro­kat: »Borsód megye alispánja szolgál­jon például Komárom vármegyének!« örömmel vesszük tudomásul ebből a sürgönyből, hogy vármegyénk el­szakított részében is él az irredentiz­mus, jól esik testvéri szívünknek a testvéri szeretet és a hazavágyódás e nemes megnyilvánulása, amiből be­igazolva látjuk, hogy a vér nem válik vízzé. Biztosítjuk őket, hogy mi sem nyugodtunk bele kileneszáz éves ha­táraink megcsonkításába, ami annak idején nem okozott nekünk sem ki­sebb fájdalmat, mint amiiyen nagy volt afölötti örömünk, hogy visszatér­hettünk magyar hazánk ölébe. Ebben a nagy örömben is első gondolatunk és összefogásunk a vármegyénk meg­csonkítása elleni tiltakozásban nyert kifejezést, amit alapos megokolással írásban juttattunk el az illetékesekhez. Szabályrendeletek napja a vármegyénél Kisgyűlés és közigazgatási bizottság Április 14-én tartotta a vármegye kis­­gyűlése és közigazgatási bizottsága szo­kásos rendes havi ülését a vármegyeház kistermében. Mindkét ülésen vitéz Nagy Nándor főispán elnökölt. Kisgyűlés A kisgyűlés d. e. g órakor kezdődött s miután napirend előtti felszólalás nem volt, nyomban a tárgysorozat került tár­gyalás alá. A közgyűlés elé tartozó ügyek nagyrészét régi szabályrendeletek módo­sítása és újak alkotása tette. Ugyanis a legutóbbi közgyűlés kimondta, hogy az idejét múlt régi szabályrendeleteket ha­tályon kívül helyezi, a részben elavulta­kat pedig korszerűen módosítja, vagy pe­dig újakkal pótolja. Ezt a programot kezdte meg most a kisgyűlés. így újjáalakítását javasolja a kisgyűlés a vasúti átjáróknál és közúti kanyarok­nál a szabad kilátás biztosítása tárgyá­ban alkotott régi vármegyei szabályren­deletnek, mert az azóta kifejlődött nagy gépkocsiforgalomnak ez már nem felel meg. Az új szabályrendelettervezet elő­írja, hogy a közlekedésre veszélyes helyeken az áttekintést szabaddá kell tenni, ilyen helyeken fát, sövényt, kerítést csak oly mértékben enged meg a szabályrende­let, hogy az a kilátást ne zavarja. Az áttekintést gátló tárgyak eltávolítás sára az illetékes főszolgabíró hívja fel a tulajdonosokat s lajki a felhívásnak ele­get nem tesz, nemcsak kihágás címén büntethető, hanem az eltávolítás az ő költségére hatósági úton foganatosítható. A kisgyűlés hosszabb, de magvas jogvita u'án kimondta, hogy elfogadásra ajánlja a tervezetet a közgyűlésnek. Ugyancsak újjáalakításra ajánlja a kis­gyűlés a várnagyi teendők és a szolga­személyzetről alkotott régi szabályrende­letet is. A kisgyűlés itt javasolja, hogy a »várnagyi« elnevezést a hagyomá­nyok megőrzése kedvéért továbbra is hagyja meg a szabályrendelet, a szol­gaszemélyzet elnevezést pedig ugyan­csak a hagyományos »,hajdú« névvel jelölje meg és zár jelben említse csak az I. és II. altiszti és kisegítőszolgai elnevezéseket. Várnagy a mindenkori irödaigazgató, de akadályoztatása esetén mást is kinevez­het az alispán. A hajdúkat ugyancsak az alispán nevezi ki, valamint ő bocsájt­­hatja el. A törvényhatósági kezelés alatt álló uta­kon hófúvás, hegyomlás, árvíz esetén elő­forduló közlekedési akadályok elhárítása tárgyában is szükségét látja a kisgyűlés szabályrendelet alkotásának. Ugyanis a kereskedelmi kormány rendeletet adott ki e tárgyban az összes törvényhatósá­gok részére, amely rendelet szerint ily esetben közmunkát kell igénybe venni. Ámde Komárom vármegye e tekintetben azt a szociálisabb gyakorlatot honosí­totta meg, hogy a közmunkát a lehető legritkább esetben veszi igénybe. A be-Az országos öröm első mámorában azonban elveszett a mi jelentéktelen­nek láíszó fájdaljmunk s mert akkor még egyáltalán nem volt sem főispá­nunk, sem alispánunk, aki borsodi módra megálljt kiálthatott volna és tiltakozásunknak súlyt adhatott vol­na, az apró helyi érdekek tülekedésé­ben igazságunk elsikkadt. Ma azonban már vannak kiváló ve­zetőink, van megyéjét szerelő törvény­hatósági bizottságunk, akik az irre­nyújtott szabályrendelettervezet ezt a kétféle megoldást egyesíti olyként, hogy a költségvetésben rendelkezésre álló. fedezet erejéig megengedi az alispán­nak, hogy napszámosokkal végeztesse el az elemi csapások okozta akadályok elhárítását és eleve fektesse fel azokat az útvonalakat, amelyeken a hasonló munkálatoknál közmunkát igénybeven­ni nem kíván. Kötelezi továbbá a szabályrendelet a köz­ségeket, hogy hóekéket tartsanak s a községi utakat ezek segítségével tegyék járhatóvá. — A kisgyűlés a javaslatot ugyancsak elfogadásra ajánlja a köz­gyűlésnek. Módosításra ajánlja továbbá a kisgyü­­lés az iskolai rend védelme tárgyában alkotott régi szabályrendeletet, amely módosítás főként átstilizálásban áll. A medvei híd építésével kapcsolatban kiépítésre kerül a Győr—Galánta közötti alkum útvonal. Ez több helyen átszeli a megyei utat s ezt felüljáróval óhajtják megoldani. Ehhez azonban egy körül­belül iooo km, hosszú új útkanyar ki­építése válik szükségessé a vármegyei úton, amit a vármegye köteles elkészít­tetni. Erre a célra ajánlja a kisgyűlés a közgyűlésnek, hogy a jövő évi költség­­vetésébe 35.000 P-t állítson be. Kovács Károly bizottsági tag írásbeli indítványt adott be a közgyűléshez, ír­jon fel a kormányhoz, hogy a vidéki keresztény vaskereskedök áruval való el­látását terjessze ki. Ugyanis rendelet szabályozza, hogy a vaskereskedők 50 százalékát kaphatják annak az anyagnak, amit 1939. évben kaptak. Ámde a felszabadult területeken többen még nem is voltak 1939-ben vaskereske­dők. illetve csak ekkor kezdték ezt a foglalkozásukat, méltánytalan tehát, hogy ezeknél is az 1939. év legyen az irányadó. A kisgyűlés arra az álláspontra helyezke­dett, hogy ez a kérdés sokkal sürgősebb, semhogy elintézésével a legközelebbi köz­gyűlésig várni lehetne. Ezért az indít­ványt alispáni hatáskörbe utalta és fel­kérte az alispánt, hogy ez ügyben az il­letékes köröknél sürgősen járjon el. Há azonban eljárása nem vezetne eredmény­re, úgy az indítvány közgyűlés elé kerül. Ezután a kisgyűlés saját hatáskörében a \ ár (ne gyei ázi építkezések Lefejezéséhez még szükséges 2380 P költséget meg­szavazta,. majd az egyes községektől jó­váhagyásra felterjesztett határozatokat bírálta felül. Közigazgatási bizottság A közigazgatási bizottság d. e. fél 11 órakor kezdte ülését az alispáni jelen­téssel. Eszerint az abrak- és takarmányhiány érezhető volt a vármegyében, ami a zsírellátás­ra is kihatással volt. Egyébként a közellátás tekintetében a helyzet tűrhető. A vármegyei közigazgatásban mind­jobban érezhető a munkaerők csökke­nése, ami az ügyek elintézését nagy­ban akadályozza, késlelteti, sőt egyes ügyágakat kénytelenek lesznek teljesen kikapcsolni. Ezért foglalkozott az alispán a nyugdíjas tisztviselők behívásával, ez azonban nem jelent teljes pótlást. Az eredményt jelen­teni fogja. Tetézi a bajt, hogy a meghir­detett közig, gyakornoki állásokra pá­lyázó egyáltalán nem jelentkezik. A közbiztonság az elmúlt hónapban kielé­gítő volt. Tűzvész 4 esetben fordult elő. - A lakosság áldozatkészsége a hadi­szolgáltatások tekintetében p>éldás. Ordódy István biz. tag indítványozza, írjon fel a bizottság a kormányhoz, hogy a vármegye területén megejtendő tagosí­tásoknál hatalmazza fel a tagosító bírót, hogy az illető község házhelyigényére, valamint egyéb közérdekű létesítmények­re (levente gyakorlótér, lőtér, iskola,1 óvoda stb.) céljaira is megfelelő terüle­teket kihasíthasson. — A bizottság az in­(leulák jajkiáltásait nem engedik ke­resztül a fülükön, hanem szívük)«? vésik azokat. Az ő kezükben jó he­lyen tudjuk vármegyénk sorsát és így nyugodtak lehetünk afelől, hogy tőlük telhetőén mindent elkövetnek várme­gyénk területi épségének visszaszer­zéséért és megragadják az első kínál­kozó alkalmat, hogy az egész ősi vár­megye minden lakójának leghőbb óhaját teljesedésbe vigyék. S ezt a vármegye közönsége el is várja tőlük. dítványt elfogadta, az alispáni jelentést pedig jóváhagyóan tudomásul vette. Dr. Boncz Nándor árvaszéki ülnök az árvaszék működéséről terjesztette elő sta­tisztikai adatokat tartalmazó jelentését, Jánossy Károly pénzügyigazgató pedig az adókivetés és behajtás eredményeit ismertette.­Dr. Székelyhidy György t. főorvos je­lentése szerint a közegészségügyi állapxrt kedvező, fertőző betegség járványosán nem lép>ett fel. A természetes szaporulat az elmúlt hó­napban 22Í lélek, a gyermekhalandó­ság 9.76 °jo, tehát kedvező. Legkedvezőbb az eredmény —- 4.7% — a gesztesi járásban. A halálos balesetek száma 3. lmreh Géza kir. ügyészségi elnök a törvényszéki fogház helyzetéről terjesz­tett elő jelentést,, mely szerint a fegyelmi és egészségügyi helyzet kielégítő s az élelmezés sem mutat fel aláhúzásra érde­mes hiányokat. A kir. tanfelügyelő jelentéséből meg­tudta a bizottság, hogy a nem állami ta< nítók ideiglenes díjlevelét a kormány be­kérte s így remény van ahhoz, hogy dí­jaikat véglegesen meg fogják állapítani. A tanítók a múlt hóban 18 napon ke­resztül végeztek díjtalanul összeíró munkálatokat a közoktatásügyi minisz­ter rendelkezése folytán. Az állami iskolák tanítói létszámát a mi­niszter megállapította úgy, hogy e lét­szám mellett a tanítás biztosítottnak te­kinthető. Dr. Deme Sándor műszaki tanácsos az államépítészeti hivatal, Pünkösdy Pál a gazd. felügyelőség jelentését terjesztette elő, dr.. Bajor László m .ldr. íőáliatorvos­­pedig az állategészségügyről számolt be. Jelentéseiket másutt részletesen ismer­tetjük. A gazdasági felügyelő jelentésénél Bittó Kálmán bizottsági tag szóvátette, hogy a mezőgazdasági munkások napszá-

Next

/
Thumbnails
Contents