Komáromi Lapok, 1941 (62. évfolyam, 2-6. szám)

1941-01-18 / 3. szám

Lapunk mai száma Hatvankettedik évfolyam a jövő heii budapesti rádióműsort hozza 3. szám Szombat, 194L jam*ár 18 Korlátozások Az utóbbi időben mind sűrűbben jelennek meg gazdasági szabadságun­kat korlátoz!) rendeletck. Teleki Pál gróf miniszterelnök is elismeri mis­kolci beszédében, hogy ma nehezebb az élei, sok mindenben hiányt szen­vedünk. Hozzáteszi azonban a kér­désszerű választ: »de mi van másutt?« Hál bizony mi is csak erre gondo­lunk, valahányszor halljuk iit-ott a kishitűek panaszkodását. Mi vau másutt? Gondoljunk arra, valahány­szor nélkülöznünk kell valamit meg­szokott régi kényelmünkből, mennyit nélkülöznek az emberek másutt! Ha végig tekintünk Európa államain, Portugália kivételével inindrniUI jegy­rendszerrel, a fejadagok megrövidíté­sével. a közérdekben hozandó áldo­zatokkal találkozunk és pedig sok­kal fokozottabb mértékben, mint ná­lunk. A miniszterelnök miskolci be­szédében példákat is hozott fel erre. He* ha nem tekintünk a külföldi állapotokra, akkor is be kell lát­nunk, hogy a korlátozásokra szükség van. Európa közepén fekszünk s tő­lünk jobbra-baira dúl a háború. Az okos ember ily helyzetben elövigyá­­zstos, mert nem lehet tudni, hogy a Jugoszláviában eldobott kő hol áll meg.« Fejünk fölőlt lóg a Dani okíts kardja, nem szabad, hogy bármily változás is készületlenül találjon. Kritikákat hallunk többek közölt a liszlrendrletre. Az bizonyos, hogy nem a IcgkoUemesehb meglepetés, ha az eddigi kalács helyett 85 százalékra kiőröl (lisztből kell kenyerei ennünk. Különösen nem kellemes ez nálunk, akik megszoktuk, hogy' mint agrár ál­lam mindég dúslnkodtunk a legfino­mabb süteményekben. Ámde. ki lehel arról, hogy az elmúlt katasztrofális esztendőben ti millió métermázsa ferméshiányunk mutatkozott? Ezt a hiányt pedig valahogy lie kell hozni éspedig akként, hogy a folyton han­goztatott szociális elgondolásnak meg­felelően ez lehetőleg igazságosan tör­ténjék. Márpedig a kiadott rendelke­zésnek feltétlenül meg van az a nagy­­előnye, hogy a vagyonosabb osztályt épp úgy érinti, mint a szegény osz­tályt. Itt a vagyon nem segít, itt min­denkinek egyformán keil áldozatot hoznia. Sok panaszt hallunk a vasúti köz­lekedés korlátozása miatt is. Ám bi­zonyos körök kormánybuktató szán­dékkal jónak látták megrendezni a szénbányász-sztrájkot, ami egy hó­napi termelés kimaradását eredmé­nyezte. Ezt is pótolni kell, másként pedig ez nem megy, mint okos, be­osztott takarékossággal. Akinek nincs halaszthatatlan dolga, ne utazzék s akinek feltétlenül utaznia kell, az vi­selje a korlátozással járó némi ké­nyelmetlenségei és köszönje meg azoknak, akik elég lelkiismeretlenek voltak ilyen nemzetközi viszonyok mellett s a nehézségek legjobb isme­retében a bányamunkásokat meggon­dolatlanságba sodorni. Ezen felül ne feledjük el. hogy van­nak kötelezettségeink is azokkal szemben,, akiknek a Felvidék, Kárpát­alja, a keleii részek és Erdély .egy je­lentős részének visszatérését, leg­nagyobbrészt köszönhetjük, anélkül, hogy jelentékeny véráldozátot kellett volna hoznunk értük. Kötelességünk támogatni azokat, akik nemcsak' nél­külöznek, nemcsak gazdasági és köz­ellátási korlátozásokat szenvednék. Ülést tarlóit a város közigazgatási bizottsága A polgármester jelentése Komárom thj. szál), kir. város köz­­igazgatási bizottsága f. hó 11-én tar­totta ülését a városháza nagytermé­be!! vitéz Nagy Nándor főispán el­nöklése melleit.. A. polgármesteri jelentés mélységes fájdalommal emlékezett meg arról a súlyos veszteségről, amely a városi hűséges fia. Fül öp Zsigmond m kir. kormány fő tanácsos, volt polgármester elhunylával érte. December 28-án mondja a jelentés, — utolsót dob­bant a nemes szív, amely a legnehe­zebb; időkben, a legsúlyosabb meg­próbáltatások közepette törhetetlen magyar hittel a legönzetlenebbül szol­gálta hazáját és szülővárosát Jelentette a polgármester, hogy a ni. kir. belügyminiszter úr a tanács­noki állások számát átmenetileg há­romra emelte fel és az újonnan rend­szeresített állásra dr. B é 1 l e ky Gyula vm. számvevőségi főtanácsost nevezte ki, akit a polgármester az adóhivatal vezetésével és a város pénzügyeinek intézésével bízott meg. A továbbiakban vitéz F eket e b a I- my-F, ze i d ne r Femje tábornok és vitéz Marton Károly alezredes, tű­­zérosztály parancsnok Komáromból való elköltözését jelentette be a pol­gármester. Mindketten meleg érdek­lődéssel kísérték a város ügyeit és bennük — különösen katonai termé­szetű ügyekben — ittarlózkodásuk ideje alatt megértő segítőtársat talált a polgármester. Szociális szempontból fontos ese­mény volt a nép és családvédelmi törvény életbe léptetése és ezzel kap­csolatban az iuségakció megsz üti tető­se. Az új alapra való áttérés nem ment zökkenő nélkül és bizonyos fo­kú zavarok még most is tapasztal­hatók. Az inségalap a város különbö­ző hivatalaiban az év végén 21 szel­lemi szükségnuiukásl foglalkoztatott., akiknek a díjazása vissza nem térő szolgáltatás jellegével bír és ezért a nép- és családvédelmi alap terhére nem lehel elszámolni. Ezeknek a szel­lemi szükségmunkásoknak az. alkal­mazása érdekében polgármesterünk minden! elkövet, hogy ne legyenek máról-holnapra megfosztva amúgy is szerény keresetüktől. A katonai szolgálatuk következté­ben nyári keresetüktől elesett idény­munkások ,támogatása • céljából min­den igényjogosult családja részére két gyermekig bezárólag 80 P, a harma­dik s azonfelül minden gyermek után további 10 10 P-l .utalt ki a polgár­­mester beszerzési előleg Címén. A le­hetőséghez képest biztosította a gond­talan karácsonyi ünneplést azoknak a dolgozni akaró, becsületes munkások­nak is, akik az elmúlt év folyamán katonai szolgálatot nem teljesítettek. A katonai kincstártól nnmkásházak építésére kért területen megindult a lerepegyengelési munka, hogy a ta­vaszi idő beálltával megkezdődhessék az építkezés. A munkások akkordban dolgoznak, napi kerestük 3—4.20 P közölt mozog. Őrömmel állapítja meg a polgármesteri jelentés, hogy a mun­kások szorgalmasan dolgoznak, mun­kájuknak máris megvan a várt ered­ménye, A városi népkonyha helyiségében, a Simor-zárda napközi otthonában és a jobbparti városrészben levő szere­­lelházban megkezdődött a gyermek­­étkeztetés, hol a szegénysorsú gyer­mekek naponként bőséges és Ízletes ebédét kapnak. A munkások egy ré­szének gondolkozására jellemző, hogy gyermekeiknek megtiltják áz ebéd­adag elfogadását, mert egyhavi étkez­tetésért nem hajlandók két napi mun­kál végezni. A Simor-zárda napközi otthonában ennek következtében a gyermekek száma annyira leapadt, hogy polgármesterünk kényteier. volt ott az étkezést beszüntetni s a meg­maradt gyermekeket a városmajori népkonyhához beosztani. Az étkezte­tett gvermekek száma a városmaior­ban 50, a jobbparii szereletházba« l(X) körül mozog. A harmadik tanácsnoki állás uíég­­szervezésén és betöltésén kívül a tisz­tikarnál változás csak annyiban tör­tént, hogy a kórház igazgatója, dr. Singer Dezső belgyógyász osztályos főorvos nyugalomba vonult és a m. kir. belügyminiszter úr a belgyó­gyász főorvosi állást dr. Ferenczy Sándor szakorvossal töltötte be. A gondnoki állási saját hatáskörében töltötte be, de ezzel személyi változás nem történt, mert Müller Józsefet nevezte ki, aki a csehszlovák uralom ideje alatt kapott megbízás alapján eddig is gondnoki teendőket végzett. Majd a városi közigazgatás ügyfor­galmáról számolt be a polgármesteri jelentés és ismertette a kiadott ipar­­jogosítványok szárnál. A polgármesteri, jelentést a köz­igazgatási bizottság élénk érdeklődés­sel hallgatta végig s köszönettel tudo­másul vett. Gróf Teleki Pál miniszterelnök köszönetét az erdélyi országrészek visszacsatolása alkalmával küldött üd­vözlő táviratért, az egyes szakelőadók jelentéseit kisebb hozzászólásokkal a közigazgatási bizottság tudomásul vet­te. Elekes Imre m. kir. gazdasági felügyelő Kolozsvárra történt áthelye­zését sajnálattal vették »tudomásul s elnöklő főispán n távozó gazdasági fő­felügyelőnek komáromi tartózkodása alatt kifejtett munkásságáért leglníiá­­sabb köszönetét nyilvánította. Az ülés ezzel véget ért. Mindenkit érdekel A háztartások és vendéglők élelmiszerkészleteinek korlátozása hanem harcainak is, véreznek is, mi pedig — hála az isteni gondviselés­nek, — még mindig kívül vagyunk a háború pusztításon. Gondoljuk nng, mennyi vért, > életet takarítunk meg nélkülözésünk árán! Ez a leg­kevesebb áldozat, amit meghozhatunk azérí, hogy ne halljuk az árvák ' Sí­rását, ne lássuk az özvegyek köny­­nyeit, ne fogadjunk sel>esüllszállíió: vonalokat, ne kísérgessiink mgnélsziá-­­zadókat. Nincs az a nélkülözés, nines az az áldozat, amit ez meg nem érné! N'chízeíi összefogásra van tehát Rendkívüli fontosságú kormányren­delet jelent meg az őstermelő és vá­rosi háztartásokban, valamint vendég­lőkben tartható élelmiszerkészletek korlátozásáról. A következő maximális készletek vannak megengedve: január I és áp­rilis'lő-e között: 1. őstermelő háztartások számára 110 kg., városiak számára személyen­ként 25 kg. búzaliszt; 2. szárazfőzelékből (bab. borsó len­cse) őstermelő háztartásokban szemé­lyenként legfeljebb ti kg, városiak 2 kilogram: 8. zsírból, szalonnából, bájból ős­termelő háztartásokban személyen­ként legfeljebb 11 kg., más háztartá­sokban és üzemekben legfeljebb 8 ki­logram; * I. tengeriből a néni mezőgazdasági őstermelő háztartásokban csak annyit szabad tartani, amennyi a birtokuk­ban levő állatok takarmányozására szükség és ebbe beletartoznak ezek a nélkülözések is. Mert amint a mi­niszterelnök mondta, a nemzeti Össze­fogás íiem szájaskodásból, nem szó­noklásból, hanem ilyen kis áldoza­tokból áll, amelyek egymásra halmo­zódva rengeteget jelentenek a nem­zet élétében. Szembe kell néznünk minden veszéllyel, ennék pedig egyet­len' módja áz, • hogy magyarok le­gyünk, magyarságunkból ne enged­jünk, ne legyünk kishitűek és kishitű­ségből tte .hódoljunk! be. semerre és Senkinek.: e " 1 . > / 1941. nov. 4-ig elengedhetetlenül szük­séges. Az üzemekben, vendéglőid Am“ l.irL- haló készletek kiszámítására az 1940. év hasonló időszakának vendégforgal­mát kell alapul venni. 1941. április 15-o után a háztartá­sok az 1 I. pontokban meghatáro­zóit mennyiségeknek legfeljebb a fe­lé! I.irthatják birtokukban, 1941. aug. í5-e után 1941. évi Vagy korábbi termésű búzaőrleményí és szárazfözeléket senki sem tarthat birtokában. Amennyiben valakinek birtokában a fenljelzett mennyiségnél nagyobb van, köteles a megengedeti mennyiséget meghaladó készletet mostantól kezd­ve vagy a beszerzéstől számított nyolc nap alatt a Hangya szövetkezetnek, a Községi Élelmiszer üzemnek vagy a Köztisztviselők szőve! kezeiének megvételre felajánlani. E szövetkezetek, vagy ahol ezek nin­csenek, az elöljáróság állal kijelölt kereskedők hatósági áron készpénz­­fizetés ellenében kötelesek átvenni 8 százalékos költség levonásával. A közélelmezési hatóságok iga­zol l t i sz tv i.s e 1 ő i a. készleteket megvizsgálják és házkutatást, -is tart­hatnak! Jogukban áll karhatalmat is segítségül hívni!' • . -. • V.;T Aki a rendelőiéi megszegi 2 'hónapi i Izárásra, hábarú esetén félévi el­zárásra, valamint jpénzhiinféiésre is büntethető. A kihágás felderítése körül,, akik kü­lön érdemekét szereznek',' jutalomban részesülnek. - 1 .V- v

Next

/
Thumbnails
Contents