Komáromi Lapok, 1941 (62. évfolyam, 2-6. szám)
1941-01-18 / 3. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK Ifit! január 18. A vonatkorlátozásokra való tekintettel A START autóbuszvállalat 20 jelentkező utassal Komárom Kossuth-térről reggel 8 órai indulással Budapest Berlini térig járatot indít. Menettérti jegy ára 10.— pengő. Budapestről indulás 17 órakor. — Érdeklődni lehet a Kopócs vendéglőben Észak-Komárom, Kossuth-íér, 4i valamint a délkomáromi megállónál, Ray vendéglő. Február 2-án (vasárnap) lesz városunkban a MÉP nagy választmányának ülése Dr. Zsindely Ferenc államiitkár, az országos központ magas állású politikai kiküldöttei, vármegyénk összes országgyűlési képviselője a nagyválaszimányi értekezleten Kisgyűlés és közigazgatási bizottsági ülés Komárom vármegyénél Kisgyűlés A Magyar Élet Pártja a mai idők nagy eseményeinek megfelelően csendes pártéletet él, de a legkisebb községre is kiterjedő szervezeteiben folyik a nemzetépítő munka. A MÉP országos vezére és vezetősége most az ország valamennyi vármegyéjének és törvényhatóságának területén nagyválaszlmányi üléseket tart, amely értekezleteken a párt országos vezérei és vezetői is megjelennek. Vármegyénk és törvényhatóságunk nagyválasztmányát az a megtiszteltetés érté, hogy f. év február hó 2-án városunkban, a Kultúrpalotában tarlandó ülésen megjelenik Zsindely Ferenc államtitkár, továbbá megjelennek az Orsz. Központ kiküldöttei, A m. kir. Pénzügyminisztérium értésítése szerint a Hypotecsná Cseszká Bankkal szemben fennálló hátralékos törlesztőrészleteket, amennyiben azok a visszacsatolás előtti időből 1938. november 2. maradtak fenn, meg kell fizetni. Azokat a törlesztőrészleteket, melyek a viszszacsatolás napjától 1910. évi június hó 30-ig maradtak fizetettének, 1941. évi január hó l-lől 5 éven ál 10 félévi részletekben kell vissza, illetve megfizetni a nemkülönben a vármegyénk területén lévő országgyűlési képviselők. A nagy érdeklődéssel várt Komárom vármegyei nagyválasztmányi ülés bizonyára jelentős eseménye lesz az ország politikai életének. A nagyválasztmány ülése után közös ebéd lesz a Troinler-féle Központi vendéglő nagytermében, melyen megjelennek a vármegye, város és községek vezető egyéniségei. Egy teríték ára 2.50 pengő. Az ebéden való részvételt f. év január hó 28. napjáig a MÉP központi vármegyei titkárságán kell bejelenteni szóval, írásban vagy telefonon. (Komárom, Deák Ferenc-ucca 3. sz. Telefon: 48.) január hó 1. után esedékes részletekkel együtt, egyelőre kanulmenlescn. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara felhívja az érdekelt gazdákat, amennyiben a fentiektől eltérő fizetésre kapnának felszólítást, azt vagy annak másolatát a szükséges intézkedések megtétele végett, akár a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarának, akár közvetlenül a Pénzügyminisztériumnak küldjék meg. .lanuár 14-én, 9 órai kezdettel tartotta a vármegye törvényhatósági bizottságának kisgyűlése szokásos havi ülését a vármegyeház kistanácstermében vitéz Nagy Nándor főispán dlnöklé sével. Napirend előtt Ducz Antal bizottsági tag szólalt fel a vármegyei nmnkabérmegállapító bizottságnak a gazdasági munkabérek megállapítására vonatkozó határozatához. Ez a határozat ugyanis minden terhet a munkaadóra hárít és emeli a tejjárandóságol a gyermekek létszáma szerint. Az ilyen intézkedésnek az lesz az eredménye, hogy nem fogadnak fel a kisebb gazdák többgyermekes cselédeket és munkásokat, vagy ha már ilyen van náluk, azoktól szabadulni igyekeznek. Az ilyen töblellerhct tehát az államnak kellene magára vállalni, mert különben ellenkező eredményt érünk el a gyermekszaporodás terén, mini ami kívánatos volna. Vitéz N agy Nándor főispán válaszában kijelentette, hogy a kérdéses határozat megváltoztatása tekintetében a vármegyének nincs illetékessége, mert az az országos munkabérmégállapító bizottsághoz tartozik, a panaszok tehát ott terjeszteiídők elő. Péntek Pál biz. tag a vasúti személyforgalom korlátozását tette szóvá. Jól tudjuk, hogy a korlátozás szükséges, azonban véleménye szerint c kérdést meg lehetett volna oldani úgy is, hogy minél kevesebb hátrány származzék belőle. A jelenlegi menetrend mellett az iskolásgyermekek Ács felől nem tudnak bejárni az iskolába, mert hajnali 2 órától délután 2 óráig nincs vonat, melylyel beutazhatnának Komáromba. Ellenben délután fél órán belül két vonat is közlekedik. Az egyiket át lehetne tehát helyezni reggelre. Kéri a főispánt és az alispánt, hogy a vasutigazgatóságnál és a kereskedelmi miniszternél járjanak közbe a helyzet megjavítása iránt. Reviczky István alispán válaszában hangsúlyozza, hogy már két Ízben is kísérletezett ez ügyben illetékes helyeken, mert ugyanez a helyzet a többi vasútvonalakon is, de azl a választ kapta, hogy március közepéig egyáltalán nem lehetséges a változás. Mindazonáltal nem szűnik meg ezután is tovább zörgetni a méltányosság kapuján, hátha mégis kinyílik Esterházy Móric gróf a lisztőrlési százalék helyesbítése iránt tartja szükségesnek a vármegye fellépéséi. Az egymást követő rendeletek mellett kevés a főzöliszl és sok a kenyérliszt. Ennyi kenyérlisztre semmikép sincs szükség és a konvéjnciós cselédek, hogy több főzőliszlhez jussanak, a konvenció felemelését fogják kérni. így a kenyérlisztben fölösleg fog mutatkozni, de nincs intézkedés az iránt, mi történjék evvel a fölösleggel, ki köteles azt átvenni? Akik pedig fix lisztjárandóságot kapnak, azoknál több búzát kell Őrőltetni, hogy a kikötött minőségű lisztmennyiséget ki lehessen adni, . Garzu'ly József dr. véleménye szerint azl kell kérni, hogy a nullás és a kenyérliszt közér még egy középminőségű főzőliszlet iktassanak be, miáltal a kenyérliszl kevesebb lenne. Péntek Pál helyesebbnek véli, ha a nullás- és főzőliszt helyett egységes minőségei adnának, mert a nullásliszt a falusi embernek nem olyan fontos, mint a főzőliszt. Hibáztatja a kukorica árának maximálásai, mert ezáltal csak az iparszerű sertéshizlalók gazdagodnak u kisgazda kárára. Reviczky István alispán indítványozza, hogy a kiőrlési százalék csökkentését és a jegyrendszer behozatalát kérje a törvényhatóság a kormánynál, miáltal a'liszt minőségének javulása és szétosztásának igazságossága jobban elérhető volna.' A kisgyűlés ilyérteléfnben foglal állást. Csiba István biz. tag kérte az alispánt, hogy az országutak melletti fákból jelöljék ki a kivágásra szántakat, hogy így a gazdáknak módjukban álljon a vonatkozó kérvényeket beadni. Vitéz Hunyadi László dr. főjegyző lehetetlennek tartja ezt, a vármegye nem foglalkozhatik minden egyes útszéli birtokossal külön-külön Itt a már elfogadott és életbeléptéül Hypotecmá Cseszká Bankával szemben fennálló hátralékos törlesztő részletek megfizetése Vérlelen, vé-jső lázadásom Csatáimat piacra hordom s itt, mindnyájatok előtt mondom, újságolvasó, messzi lelkek, közömbösek, gondokkal teltek, itt mondom el. mindenki lássa, milyen egy összezúzott ember vértelen, végső lázadása: — Uram, túlnehéz a kereszted, elégeld meg a sors adóját, lásd, vállam roskad, lelkem reszket — Uram. nem vállalom a próbát! Gétsemánéba ne vigy engem, szörnyű a vérizzasztó óra — összetörhetsz, de tört szívemben ott leng a remény lobogója. És elitélve, szám űzötten, mégis Feléd fordítom arcom: Uram, megint pártot ütöttem s egyességiinket be nem tartom. Te kínra hívtál: én vállaltam. De gyönge vagyok a nagy sarchoz, gyönge vagyok e bús, áldatlan, úristeni, komor haraghoz. Visszamegyek hát, merről jöttem, a kínok kelyhét adjad másnak, valami nagy sugárözönben érkező, igaz Messiásnak. Hidd el, nekem több hasznom látod, ha dalt vetve s mosolyt aratva munkálom szent parancsolásod és fényt lopok egy kedves arcra. Vedd vissza hát a kín keresztjét, úgy hív az öröm rózsalángja! Ha úgy akarnád, én lehetnék világod legfénylőbb paránya. Komárom, 1941. jan. 8. Jámbor László. Miket doboltak ki a múltban Szemelvények a város levéltárából A városi levéltár első állványának első rekesze nyolcadik sorában három érdekes és értékes könyv fekszik. Címük: »Publicationes«. Ök őrzik a várost érintő egyszázad előtti eseményeket, mik dobszó által lettek közzé léve, hírül adva a közönségnek. Mindjárt az első lapon 1815-ből a Helytartótanács rendelete szerepel a vasár- és ünnepnapok megtartására vonatkozólag következőkép: »Ezen dobszó által tudtára adatik az Publicumnak az Fölséges Királi helytartó Tanátsnak azon Kegyes Rendelése, hogy az ünnep és vasárnapokat mi módon köteleztetnek minden Renden levők ő Királyi Fölségének Kegyelmes Parantsolatából egyáltalában megtartani: Elösször: Ünnep és Vasárnapokon szolgai kézi munkát a vagy más egyéb más Mesterségnek gyakorlását senki se mívelni ne merészeljen, hanem mindenek az ö vallásuk szerint Isteni Szolgálatban Szent Mise és Prédikáció halgatásban és egyéb körösziényi ájtalosságoknak gyakorlásában szorgalmatossan megjelenjenek és aféle Istenes foglalatosságokat fontos és elégséges ok nélkül el mulatni vagy éppen megvetni vagy az Isteni szolgálatnak idein a kortsmákban és kávéházokban eszem iszommal és más efféle rendetlen tse!ekedetekkel játékot, lármát, pörlekedést és veszekedést elkövetni ne bátorkodjanak. Ugyancsak keményen intetnek, akik pedig ezen Kegyelmes Parautsolatnak ellenére tenni bátorkodnának az ollanok az ö sorsukhoz és személükhöz ké peest az végbe vitt rendetlenségnek mi volta szerint érdemlett bünte és-ől mentek nem fognak lenni. Másodszor. Ünnep és Vasárnapokon az mulatságos játékoknak nézése, úgy szinte a Kotsmákban és Vendégfogadókban nem kü lönben a magános házakban is a muzsikáknak zöngése és az henyélő embereknek lármás öszve gyűlése délutáni 4 óra előtt tilalmaztatik, egyáltajában pedig mindenféle játék ide értendődvén az úgynevezett biliárd játék is mely efléie mulatságok akár í.ávéházakban, akár kortsmákban vagy más egyéb heleken délután való 4 óráiul íogvást estvéli 10 óránál tovább meg nem engedtetlek, az utasoknak mindazáltal eledel-t adni minden időben szabad lészen. Harmadszor: Ünnep és Vasárnapokon kotsik nehezebb teherrel ne terheltessenek, az megterhelt kolsik pediglen reggeli 9 óra előtt az Városbul Isteni szolgálat előtt ki indíttatni nem szabad lenni, mindazáltal az úton levők az ő utazásukban meg ne gátoltassanak, sőt aféle szekereknek véletlenül történhető eltűrését is megtsináltatni megengedtetik. Negyedszer: Mindenféle kereskedő, füszerszámos, tobákos és egyébié.e bobok, Ünnep és vasárnapokon zárva tartassanak, úgyszinte olvasók, imátságotskák templomok előtt áruitatni Ünnep és Vasárnapokon aféléknek confiscatiója alatt tiltatnak, mindnzáltal a Borbél mihelek, hajfodorító és fürdő házak kinvittatása szabadon lészen, úgyszintén kü'ömblé e é lességeknek, mézes kalátsnak és viaszgj ertyának árusítása Isteni szolgálatok u!án szabadon engedtetik, ellenben a szappan} os boltoknak föínyitása téli időben 4 ói a e ö.t, nyáron peediglen 6 óra előtt az áruba.ás végett megtiltatik, a mesteremberek pedig délutáni ájtatosságok után tzéhel tartani szabad légyen. ötödszer: Vu.ar.int egyebeknek ugyszinte az gyümöitsnek, kenyérnek és tejnek árusítása is Ünnep és Vasárnapokon tilalmaztatik oly értelemmel mindazáltal hogy azoknalí áruitatása egész addig migien az Isteni szót gálát má o i:,át harangozzák meg engedtetik, a húsnak, hálnak áru á.a mindazonáltal Ünnep és Vasárna]>okon is reggeli 8 óiáig szabadon engedtetik. Amel Kegyelmes Rendelések által vala mint Eö i ö.sége egyáltaljában az Isteni di (tőségnek öregbítésére és az által az buzgó aiv népnek lelki hasznára czélozni kíván, úgy szinte akik tsaárd roszaságbul ezeknek ellenére tenni há or olnának, azokra minenkitelhető vigyázatot és egyszersmind aféle vétkes tse'e e e e éri méltán érdemlő és elke ülhe.eúen büntetést is ke yelmesen ren lelni méllózialott.« Az 17G3-Í1- i nagy földi engés évlordulójá. minden évben gyáJzüaner..rént tartották meg s megtartását a magistrátus dobszo által hirdettelte az alábbiak szerint: »Minthogy ismét elérkezik azon szomorú emlékezetű nap, mely napon 1763. esztendőben az Fölséges Ur Istennek Rettentő földindulással reánk botsátott súlos ostorát siralmas és rettegő sorsban tapasztaltuk, mel rettenetes tsapástúl hogy az Irgalmas Isten ezen városunkat ég ennek lakóit ennek utánna kegyelmesen meg menlse és mi is amit a rettentő veszedelem idején teljes buzgósággal fogadtunk úgy szinte a veszedelem kívül is mindnyájan szentül megtartsuk, ugyan azért ezen dobszó által minden kinek tudtára adatik, hogy reánk következő Vásarnap ezen városban és ennek határában, légyen az akármi néven nevezendő musika, kuglizás 5s más egyéb lármás játék úgy szinte a kávéházakban és korcsmákban a bor ivás közt történhető lárma, komédia, játék, nemkülönben akármiféle boltnak föínyitása meg nem engedtetik. A Proeessió idején pedig húsnak, tejnek és zöldségnek s más efféléknek áruitatása kemény büntetés alatt tilalmaztatik, a gyümölcsnek árulása délután 4 óra után a Győri és Vágduna mellett és a régi temetőn (mostani Kossuth-tér) megengedtetik.« * A múlt század elején a mai Kossuth-teret régitemető néven ismerte az akkori generáció. 1710-ben a város lakosait pestis tizedelte és a ragályban elhaltak temetkezési helyéül külön temető állíttatott fel, mely a ragály megszűntével lezáratott és felbontását i Helytartótanács örök időkre betiltotta Dehát semmi sem örök az életben. Ma szép új tisztviselőházak állnak az egykori temető helyén, neve is változásokon ment keresztül; egyideig a »Disznóóláé« díszes nevét viselve, majd a felállított Szent Rozália kápolna után a »Rozália-tér«, 1896-ban pedig a mai nevét nyerve. * A »Publicationes« három könyve szerényen húzódik meg állványán, több évszázados társa mellett, pedig sok, sok oly érdekes dolgot tartalmaz, ami a ma embere előtt ismeretlen és vonzó. Hogy a köz előtt ez el ne vesszen, fel-fe'lapozom majd időnként iit a nyilvánosság előtt. Farkas Péter.
