Komáromi Lapok, 1941 (62. évfolyam, 2-6. szám)

1941-02-01 / 5. szám

1941. február 1. KOMAROMI LAPOK ___________. ._________ 3. oldal, JÖN A TAVASZ! Tisztítássá és festesse már most tavaszi ruháit Polák Miklós kelmefestő — vegytisztítónál KOMÁROM l, RÁKÓCZI-U. 21 Szakszerű elkészítés. 45 olcsó árak! Meghalt Lőristezy György A háború előtti Komárom jellegze­tes egyénisége és büszkesége, Lóri n­­czy György nyug. kir. tanfelügyelő, a kiváló író Budapesten, január 27-én, 80 éves korában meghalt. Ebből a matuzsálemi s csak jó em­bereknek kijáró 80 esztendőből 12 évet töltött el Komáromban, mint tanfelügyelő és írásai arról tanúskod­nak, hogy ez a 12 év maradandó nyo­mokat hagyott finom lelkében. . »Vé­­gigálmodtam Komáromban ezt a 12 évet«, mondogatta gyakran s ha ko­máromival találkozott, nem fogyott ki a kérdézősködésekből és az emléke­zésekből. Komáromban születeti meg a Ré­tek lelke című elbeszélés-gyűjtemé­nye is. Végtelenül szerette a magyar népet s minden igyekezete az volt. hogy ennek értékeit minél belterje­sebben kiaknázza, fölszinre hozza. Iskolalátogatásai során gyakran fel­kereste a bogyai réteket s üt ismer­kedett meg a Rétek leikével, az áldo­zatos magyar paraszttal, aki magán­­szorgalomból tanítgatta a rétek la­kóit betűvetésre, olvasásra és a ma­gyar könyv megkedvelésére. Ez a múlt évben elhalt öreg réti lakó ih­lette meg őt legszebb népi elbeszélései megírására. Talán ezért is szerette volt működési heh’ei közül legjobban Komáromot, sőt mondhatjuk, hogy -ezek közül csak Komáromot szerette. Épen ezért mély szomorúsággal és részvéttel vesszük tudomásul elköl­tözését. »Meghalt a mese — írta egyik elbeszélése elé címül. Most már valóban és véglegesen meghalt a mese az ő ajkán is, a magyar iro­dalom nagy veszteségére és a mi mély fájdalmunkra, örök álma bizo­nyára folytatása annak az örökös ál­modozásnak, mely szép lelkét gaz­dagította, díszítette, gondolatait szí­nesekké, szavait behízelgőkké tette. Lőrinczy György Nagykállóban született 1860-ban. Előbb lapszer­kesztő, majd a Felvidéki Magyar Köz­művelődési Egyesület titkára volt. vé­gül tanfelügyelő lett s e minőségben Komáromban, Nyitrán, Budapesten és Gömör vármegyében működött. Iro­dalmi működését versekkel kezdte. Első verseskötete »Ne felejts« címen összegyűjtve 1888-ban jelent meg. Ké­sőbb a szépprózát műyeite_ elbeszé­léseket, leírásokat adott ki lapjaink­ban. Több elbeszélése jelent meg a Komáromi Lapok hasábjain is. Egyike volt a legmagyarabb ízű és gondo­­latvilágú íróinknak. Számos könvvet írt az ifjúság számára is. írásainak tárgya a magyar föld és népe s meg­figyeléseit közvetlenül, természetesen és az egyszerűség bájával tolmácsolta. Több mint száz könyve jelent meg. Nevezetesebb művei: A magam föld­jén, Az öreg pandúr, A bujdosók és a Rétek lelke. Halálát három gyerme­ke és az egész magyar irodalom gyá­szolja. Január 31-én temették el Bu­dapesten a Kerepesi temetőben nagy részvét mellett. Temetésén a Kisfa­ludy Társaság és a Petőfi Társaság, melyeknek tagja volt, testületileg je­lent meg. Nagy társadalmi esemény volt a Vörös Kereszt teaestje • Komárom, -- január 31. Nem farsangi báli beszámolót aka­runk ehelyütt adni. Nem is a szóra­kozás, a tánc volt az első célja a ja­nuár 26-iki rég nem látott nagy si­kerű teaestnek, melyet a komáromi Vörös Keresztes hölgyek rendeztek á Központi szálló nagytermében. Rég nem látott hatalmas közönség, a vár­megye és város előkelőségei, de a társadalom minden rétege kivétel nélkül teljes számmal képviseltette magát. Nagy őrömet kelteit a megjelentek szivében, hogy a Vörös Kereszt orszá­gos elnöke:, dr. vitéz Simon Elemér ni. kir. titkos tanácsos, országos el­nök és báró Apor Gizella főnökasz­­szony, V ál lay központi igazgató is eljöttek Budapestről, hogy lássák a komáromi magyaroknak magyar lel­kesedését. Az előkelő vendégeket szeretettet fogadta báró Mal com es Gyuláné, aki az est megrendezésében és a Vörös Kereszt szervezésében elévül­hetetlen érdemeket szerzett, továbbá vitéz Nagy Nándor főispán, Re­viczky István alispán, dr. Alapv Gáspár polgármester feleségeikkel, dr. Geöbel Károly főszolgabíró, K r i s­­t ő f f Sándor, vitéz Hunyad y László és Csorba István vm. fő­jegyzők, dr. Hidvég'hy tiszti fő­orvos, dr. Tóm orv Ernő ezred or­vos. valamint a komáromi honvéd­tisztikar teljes számmal szintén me­legen köszöntötte a központ képvise­lőit. A vendégek megérkezése után K i­­rály József, országgyűlési képviselő, a Vörös Kereszt megbizotlja mon­meg, sőt fokozzák a Vörös Kereszt iránt s minél szebb eredménnyel zárják a helyi Vörös Kereszt szervezését, továbbá legyenek készek arra is. hogy ha szükség volna reá, vért is szívesen adjanak a szenvedő magyarok meg­mentésére. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után á közönség hosszasan ünnepelte az elnököt, főnökasszanyt és igazga­tót. A tánc és szórakozás a helyzet ko­molyságához mérten a legfegyelme­­zettebb módon folyt a hajnali zár­óráig. Nagy örömmel kell megemlítenünk, hogy a fentebb felrosoltakon kívül olt láttuk az Egyházak képviselőit, Csery István tanf. esperest, dr. L e s t á r prépost-plébánost, N e m - esik Valter bencés plébánost, a két testvérváros ev. lelkészeit, Kowal­­cze Anilta főnöknövel a szociális testvéreket, dr. Soós Imréné vezető-, sével a nőegyletet, a győri nőegylet és Vörös Kereszt képviselőit, az egész komáromi m. kir. honvédtisztikar, a város tisztikarát, a vármegye tisztvi­selőit, az orvosi kart teljes számban, a vidék földbirtokosait: F es z ty, HL kisch, Ru11kay, Pázmány csa­ládokat, az iskolák tanári s tanítói karát, az iparos és kereskedő társa­dalmai és másokat. Meg kell azonban emlékeznünk ar­ról a lelkes hölgygárdáról, amely ke­zébe vette a Vörös »Kereszt mozgal­mai s nagy fáradság árán, étel s ital­­némü ajándékaikkal, szorgos munkál­kodásukkal megmutatták, mily szíve­sen áldoznak a Vörös Keresztért: br. A tavaszi könyvnapi olcsó könyveken kívül az „UNIÓ" kö»Yvkes:esk©désben a leltározás alkalmával leírt könyveket ____fillérekért megveheti Használja ki a kivételesen kedvező alkalmat és egészítse ki könyvtárát ! dott lelkes üdvözlő beszédet, melyben rámutatott arra, hogy készen kell lennie minden magyarnak, hogy a hazáért a nehéz időkben is készség­gel hozzon áldozatot, még ha életet, vért, vagyont is kívánna a sors tő­lünk. Azért jöttünk össze — mondotta-­­hogy egymás szemébe nézzünk s egymás szemén keresztül a szívbe a vizsgáljuk, hogy meg van-e az igaz magyar szeretet minden magyar szívben, mely segíteni tud a szen­vedés idején is, ha veszélyben ten­ne a haza. Ez a fő célja a mai Vörös Kereszt összejövetelnek is s ezt kell meg­mutatni majd akkor is, ha rövidesen a szervezés munkája megindul. Há­lával köszönti a központi vezetőséget, az országos elnököt, a Magyar Vörös Kereszt főnökasszonyát, aki megtisz­telte a komáromi Vörös Keresztes hölgyek ily szépen előkészített teaest­jét. Nagy tapssal, lelkesen köszöntőitek a beszéd végén a megjelenlek i ven­dégeket. Az országos elnök, vitéz Si­mon Elemér mondott ezután lelkesítő beszédet a komáromi közönséghez s felhívta a lelkes magyar szíveket, hogy e/.t a ragaszkodásukat őrizzék Male o m e s Gyuláné, vitéz Nagy Nándor főispánná, vitéz Sziki aj’ György ezredesné, Alapy Gáspárné, T ö r ö k Istvánná, L c h o t z k y-né, Acs Istvánná, Pőry Imréné, l o­rn o r y Ernőné, M a r o s f a 1 v y-né. Ten ke Lajosné, dr. Ferenc An­­talné, V u k o v i c h-né, K é k e s y Sán­­dorné S i k e y Sándorué, V á r­­hegyi Gáborné tisztihölgyek, E k - k o r t Lászlómé, R e v i e z k y István­ná, Rády József né, Király József­­né, II l a i k y-né igen sokat fáradoz­tak a siker érdekében. Káli a y End­­réné, P a p p-K o v á c h Elemérné ve­tésével a ref. nőegylet, Katona Jó­zsef né, Ze eh meiste r Sándorné, Patzen h o f e r cukorgyári igazgató­nő, Fidler Jánosáé nagyban elő­segítették az összejövetel szép ered­ményéi. A terem ízléses díszítése a Cikta ki­rakatrendezőjének tervei szerint ké­szüli. A Vörös Kereszt ezúton mond kö­szönetét a Komáromi Lapok szer­kesztőségének is a szives közreműkö­désért. A leaesl alkalmával a Vörös Ke­reszt céljaira történt felülfizetésekről. valamint a tiszta bevételről a Komá­romi Lapok következő számában szá­molunk be, k. j. ahogy a mamák szemnek: uyy megszépít [ük a meny­asszonyt, hogy még I ti jaj tton édesanyja is atig ismer ró!.. Magyar ruhánk egyként meg­­igézi, azt is, aki hordja — azt is, aki nézi! Kérje iar­­sangi Magyar Divatlapunkat. — Az illeiékegyenérték kivetéséhez szükséges vallomás beadása. Á m kir. Pénzügyminiszter 1940 évi 156.055 számú rendelete értelmében a városi adóhivatal felhívja Komárom város területén adózó, s illetékegyenérték fizetésére kötelezel! alapítványok, .szerzetesrendek, káptalanok és egyéb egyházi javadalmak kezelőségét, in­tézmények, egyesületek, részvényes vagy üzletrészekre alakult vállalatok, korlátolt felelősségű társaságok veze­tőségét, hogy az illetékegyenérték ki­vetéséhez szükséges vallomásaikat tűit február 15-ig a városi adóhiva­talnál adják be sürgetés bevárása nélkül. Ez a felhívás csak oly társu­latok, intézmények és egyesületekre vonatkozik, amelyeknél a tagoknak az egyesület, stb. vagyonában tulaj­donrészük nincsen. A bevalláshoz szükséges nyomtatvány a városi adó­hivatalnál díjtalanul kapható. — A »Klapka György Postagalamb Spuri Egylet« a napokban tartotta III. rendes közgyűléséi. Az elnök megnyitója után Török Isi van m. kir. honvéd őrnagy Vette át a szót és méltatta az egyesület munkáját, majd a titkár beszámolt az egyesület évi működéséről. Jelentette, hogy az egyesület az elmúlt évben két versenyt rendezett, amelyeken a tagok szép szám­mal vettek részt, az indított galambok szá­ma mindkét esetben meghaladta a három­százai. A pénztáros az egyesület anyagi helyzetét ismertette, utána az 1941. évi költségvetést olvasta fel. Jelentésében meg­említette, hogy Komárom város közönsége megértette az egyesület kérő szavát és a hazafias cél érdekében anyagi áldozatokat is hozott. Az Alispáni Hivatal 30 P, a .Ko­máromi Elektromos Művek 25 P, a Komá­romi Járási Hitelszövetkezet 20 P, Komá­rom város polgársága pedig kisebb téte­lekben 30 P adományt juttatott az cgye­­süietnek. Ezután Török őrnagy köszönetét mondott a lelépő tisztikarnak és a köz­gyűlés a íelmentvényt megadta, majd a választmány által javasolt új tisztikar név­sorát olvasta fel. melyhez a közgyűlés egy­hangúlag hozzájárult. A közgyűlés az el­nök buzdító szavaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents