Komáromi Lapok, 1941 (62. évfolyam, 2-6. szám)
1941-02-01 / 5. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1941. tehrűár t. őrzi ellen az elfogyasztott összeget, ahol tehát felelősség nélkül történik a fogyasztás. A város azért állapította meg a víz árát köbméteremként 30 f.-ben, mert enynyiben van a víz kitermelése, ezen az tizemen nyerészkedni nem akar. de nem is szabad. , \ legnagyobb visszaélés tehát annyi vizet elpazarolni, hogy annak köbméterjére csak 8 fillér essék a vízdíjból. Ezt az igazságtalanságot is haladék nélkül meg kelt szüntetni akként, hogy mindenhova vízórát kell beállítani, amint ez pl.i a gáznál megvan, Erő£ a meggyőződésünk. hogy már maga ez az intézkedés igen nagyban javítana a mai helyzeten. III. Hasznos beruházások Az egész költségvetésben nem találunk érdemlegesebb befektetés-előirányzatot, ami annyit jelent, hogy a város ebben az évben fejlődni nem szándékozik. Nagyon jól tudjuk, hogy a mai viszonyok nem serkentik az építési kedvet. Anyagbeszerzési nehézségek és az anyagárak folytonos felfelétörekvésc tehetetlenné teszi a reális számítást. Ez azonban nem jelenti azt. hogy felíéileniil stagnálnunk kell. hanem csak arra figyelmeztet, hogy könynyelmüen ne bocsájtkozzunk építkezésbe. Nem zárja ki azonban azt, hogy olyan lefektetéseket ne eszközöljünk, amelyekre egyrészt erkölcsi kötelességünk szorít, másrészről rentábilisak, sőt haszonhajtők. Közvágóhíd Ilyen erkölcsi kötelesség a közegészség védelme. Hja a közegészség sürget, huzódozásnak. alkudozásnak nincs helye. Ilyen a közvágóhíd is. Évek óta érezzük a balparti városrészben ennek hiányát. A cseh megszállás alatt már egyízben egész a megvalósulás stádiumáig jutott ez a kérdés, az akkori vezetőség azonban a város szorult anyagi helyzetében a már kéznél volt fedezeti összegei másra költötte el s igy a vágóhídból nem lett semmi, maradt minden á régiben. Pedig ó helyzet itt is tarthatatlan, a házivágás baktériunifészkekel teremt s a fogyasztás ellenőrzése is lúlnehéz, költséges és ezért gyakori a -feketevágás«, amint a költségvetés a titkos, be nemi jelentett vágásokat nevezi. A vágóhidat tehát elsősorban egészségi okokból kell mielőbb felépíteni. De ez a befektetés meg is hozza gyümölcsét, amit a déli városrész új vágóhídjával való öszszehasonlítás igazol legjobban. A költségvetés adatai szerint ugyanis a déli városrészben, ahol már új, modern vágóhíd áll rendelkezésre, a vágódíjak évi összege 11-t Mt P, míg az északi városrészben, ahol pedig a vágások száma háromszor annyira tehető, ez az öszszeg csupán 10.275 P. Az új. kibővített és modern felszerelésű vágóhíd felépítése esetén teliál ennek legalább háromszorosára lehet számítani. Evvel szemben a dologi kiadások a déli vágóliídnál az építési kölcsön amortizációját nem számítva — 1590 P-t, az északi régi. elavult vágóhíditól pedig 3255 P-t lesznek ki. Az új vágóhíd építésére á karmám már 200.000 P kölcsönt engedélyezett is. Alig hihető, hogy ez elegendő volna, ami azonban nem ok arra, hogy megelégedjünk e kölcsönnek a közvágőhídépitési alaphoz való csatolásával, mert ebből közvágóhíd még nem lesz. El kell készíteni a tervet és költs ég vetést, s a hiánvzó öszszeget más úton kell biztosítani. Nem vitás. hogy az új vágóhíd jövedelme busásan fedezi az egész építési kölcsön kamatait és annuitását s így e réven pótadóemeléssel nem is kell számolni. Nem osztjuk a költségvetés bevezetésében tehetett megoldást, amely az egész város vágóforgalmát a jobbparti vágóhídon véli lelronyolítandónak, mert evvel csöbörből vödörbe jutunk. A balparti vágóhíd ugyanis egy 9000 lakosú város számára készült, a 30.000 lakosú egyesített város igényeinek kielégítésére tehát elégtelen. A gimnázium kibővítése A másik hasonló eset a gimnázium kibővítésének kérdése. A gimnáziumot a város építtette, ő is a tulajdonosa az épületnek s őt terhelik a fenntartási és fejlesztési költségek. Már a , cseh megszállás alatt oly kiváló hímek örvendett főgimnáziumunk, hogy a magyar szülők egész Szlovákia területéről, sőt Kárpátalja területéről is ide hozták gyermekeiket, ha súlyt helyeztek arra. hogy magyar szellemben neveltessenek. Ennek természetes következménye, volt a tanulók létszámának folytonos emelkedése olyannyira, hogy már a megszállás utolsó éveiben is több osztályt kellett párhuzamosítani, ami viszont maga után vonta a tantermek szaporításának szükségességéi. Akkor azonban ez még megoldható volt újabb építkezés nélkül. Felszabadulásunkkal azl hittük, hogy a létszám apadni lóg, mert hisz a közelben löbb intézet nyújt lehetőséget a tanulók befogadására és mindegyik egyformán magyar szellemű. Ámde kellemesen csalódtunk, mert ki létszám nemcsak nem apadt, hanem tetemesen szaporodott olyannyira, hogy további osztálypárhuzamosítások váltak szükségessé. A továbbfejlesztéshez elkerülhetetlenné vált tehát új tantermek építése. A közgyűlés e célból meg is szavazott 100.000 P kölcsönt. Telte ezt elsősorban a nemzeti kultúra fejlesztése érdekében, de tette azért is, mert ez is hasznos befektetés. Ha nem is jelent magának a városnak mint korporációnak bevételi többletet, jelent azonban a város közönségének, a sok idegen diák és az e réven növekvő idegenforgalom által. A kölcsön megszavazása ellenére — anyagbeszerzési nehézségek miatt — elmarad! az építkezés. Ezért ma a helyzet az, hogy egyes párhuzamos osztályok részére délután folyik a tanítás. Ugyanabban a teremben tehát délelőtt és délután egyforma óraszámban tartózkodik az ifjúság, ami pedig úgy egészségi, mint erkölcsi szempontból kifogásolható. Ennek felismerése folytán az intézet igazgatósága úgy nyilatkozott, hogy jövő [évre kénytelen lesz az el nem helyezhető párhuzamos osztályokat beszüntetni és a törvényben megengedett létszámig csökken leni a tanulók szárnál. Felvételre számíthatnak elsősorban a helybeliek s csak azután a vidékiek. Márpedig a város közönségére nézve az anyagi előnyt a vidékiek jelentik, nem is szólva arról a Veszteségről, amely a várost erkölcsi szempontból sújtja a tanulók létszámának csökkenése folytán. Ezek tehát olyan körülmények, melyek indokolják az "építkezési akadályoknak minden áron leendő elhárítását. A kölcsönt tehát fel kell venni, kamatait, törlesztési részleteit pedig a költségvetésbe beállítani. Ez pedig már pótadót jelent. (Folytatjuk.) —y. Értekezletei tartott a városházi MÉP párikluh A MÉP Komárom városi I örvényhatósági bizottsági tagjaiból alakult pártklub 1941. évi január 27-én értekezletet tartott Kői lányi Miklós tb. elnök elnöklete melletl. A klubülést, melyen 26 bizottsági tag volt jelen, az elnök szavai nyitották meg, aki üdvözölte a klubülésen elspizben megjelent dr. Szőke Bálint Lajos központi vármegyei titkárt. majd pedig kegyelettel adózott gróf Csáky István elhunyt külügyminiszter, valamint Fülöp Zsigmond m. kir. kormányfőtanácsos th. biz. tag emlékének. A klubülés tagjai a Fülöp Zsigmondról való megemlé-FŐVÁROS1 VILLAMOSSÁGI RT. keres hatóságoknál, villamos és ipartelepeknél, továbbá szellőknél jól bevezetett agilis körzeti megbízottat illetve képviselői, aki a körzeti terület intenzív megszervezésére alkalmas. Műszakilag képzettek előnyben. Ajánlatokat „Újjáépítés“ jeligére TENZER hirdetőjébe BUDAPEST, 71 IV. Szervita-tér 8. kezés jegyzőkönyvi megörökítését határozták el. Majd az ülés a f. hó 29. napján tartandó törvényhatósági közgyűlés tárgysorozatát pontonként tárgyalta meg. Élénk hozzászólásokat váltott ki a jelenlévőkből a tárgysorozatnak utca-elnevezési pontja. A klubülés a hivatalos javaslatot elfogadta azzal az eltéréssel, hogy a Nádor-utcát Szent István királyutcára. a Megyercsi-ulcát pedig Fülöp Zsigmond-utcára kívánják változtatni. Az ülés tárgyának második pontja a közgyűlés elé kerülő költségvetés kérdése. A költségvetés egyes csoportjait megfelelő szakembereknek előadás végett kiosztották. A klubülés elhatározta, hogy Ibii évi február hó 4. napján d. u. 5. órakor ismét összeül a költségvetés megtárgyalására, mely alkalommal meghívják Alapy Gáspár polgármestert és Fridrich János főszámvevőt is. Amíg Vh alszik, a Darmol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, mégis —-—- meghozza reggelre az enyhe és fájdalmatlan kiürülést. Kellemes hashajtó: —'—í» mi rjR Elmarad a MÉP komáromi nagyválasztmányi ülése Az országunkat gróf C sáky István külügyminiszter elhalálozásával ért nagy gyász miatt a Magyar Élet Párt f. év február hó 2. napjára meghirdetett nagyválasztmányi ülése elmarad. A vármegyei szervezet elnöksége ezúton is tudatja a meghívott tisztviselőkkel, választmányi tagokkal és tanácskozó tagokkal, hogy a nagy választmányi értekezletei előreláthatólag március hónapban tartják meg. A 12 éves fiúkat és a 16 éves lányokat január 30-ig be kell jeienieni A most megjelent külügyminiszteri rendelet értelmében január 31-ig minden 12 éves fiúi és 16. éves leányt (aki ebben az. évben lölli be ezt az életkort), külön bejelentőlapon be kell jelenteni. Be kell azonkívül jelenteni azokat a 12 —70 év közötti férfiakat, akik az elmúlt év folyamán valamely szakképzettséget, illetve honvédelmi célokat szolgáló tanfolyamon képzettséget vagy főiskolai képesítést szerezlek, továbbá a 16—50 év közötti nőket, ha az elmúlt évben szakképzettséget szerezlek. Részletekről Alapy Gáspár polgármester hirdetmény útján tájékoztatja Komárom város közönségét. Dicsértessék! Ö, erjedő must, fölzavart világ! Ó, ég felé kanyargó, hő imák. a ti időtök jött el. Dicsértessék! Még ragyognak a régi templomok s az oltárképen Mária mosolyog, hogy Ilin lse bennünk a hitet. Dicsértessék ! Az ár szeszélyes, jobbra-balra hány. Zúg a.fej és az arc is halavánv. de kormányon a kéz. Dicsértessék! örökké nem tart az üt a tengeren» kifogunk majd a gyötrő szeleken & a parton mondjuk karban el: Dicsértessék! Tamás Lajos. Szerelem a tengeren Irta: Baranyay József dr. Hajónk a Földközi tengeren úszott Egyiptom felé. Ugyancsak víg élet zsibongott a hajón, az Augusztuson, ebben a 32 ezer tonnás óriási úszó városban, amelyen a legénységgel együtt közel négyezren ringtunk a legjobb egyetértésben. Estélyek, bálok, jelmezes tánckoszorúk, karneválok, mozielöadások, stb. szórakoztatták az utasokat este és éjszaka, — nappal pedig tenisz, ping-pong, tekepályák, uszodák fönn fi fedélzeten és egyéb játékok voltak a búfelejtők. ha ugyan akadt, akinek búja, bánata volt. A táncból mint néző sem igen vettem ki a részem, táncoló párokat lesz még módomban látni az életben, de olyan fenségesen szép holdvilágos tengeri estéket és éjszakákat aiigTia. Olyan szerencsések voltunk, hogy egész tengeri utunk alatt hold világosak voltak az esték és az éjszakák. Nem egyszer reggelig gyönyörködtem a hajó fedélzetén a holdvilágtól megvilágított végtelen tengerben, ebben a fenséges végtelenségben, amelynél szebb látvány aligha van a világon. Szerelmesek is utaztak a hajón, nászutasok is. Őket is a holdvilágos tenger csalla fel a fedélzetre. Odébb a fedélzeten valaki ezt dalolta kedvesének, Ábrányi egyik megzenésített versét: Kék a tenger, kék az égbolt. Ábrándozó szemeid • Viselik a mély tengernek S magas égnek színeit... Mély tengerben drága gyöngy van. Magas égen csillagok ... Boldog lesz a gyöngyhalász, ki. .. a szöveg többi részét elvitte az enyhe tengeri szél. A kékszemíí hölgy (a fenti vers után csakis kékszemű lehetett) is dalolni kezd. kedvesen, behízelgően. lágyan: Az apró dal is jó, ha jó, A tengerre nemcsak nagy hajó való. Repülhet rajta bármi lenge sajka. Ha gyöngyhalászé és gyöngyök vannak [rajta. . Aztán elnémult a dal. lezárultak az ajkak. Bizonyosan csókolódzfak. Szebb nászútat egv szerelmes se kívánhat. A velencei barkarolás. gondoladalos éjszaka is szén, de oav hatalmas, nagy óceániáró hatón a bohlvilágos estéknél és éjszakáknál nem lehet szebb. Melegebben dohog a szív, az aikak egymásba forrnak és itt is, ott is fölhangzik a dal... ... A dal, a dal! A zongorateremben gyakran rendeztünk magyar dalestélyeket, amelyek érdekességét emelte, hogy egy széphangú amerikai angol asszony is énekelte a magyar dal okat. A dalszöveget nem .tudta, mert magyarul nem beszéli, de az áriákat nagyon szépen énékelte: Azt mondotta, hogy Amerikában igen sok magyar Ismerőse van és azoktól sok magyar dalt megtanult, nemcsak az újabbakat, de a régieket is: Ki tanyája ez a nyárfás, Ne menj rózsám a tarlóra, Magasan repül a daru. Hét csillagból áll a Göncöl szekere, és még igen sokat, amit lehetetlenség mind fölsorolni. Ellentétben Szabolcsba Mihály Grand Cafléban című versével, tihol á párizsiakat nem ragadta el a magjai- nóta, itt, a mi hajónkon mindig eseményszámba mentek a mi magyar dalosdélutánjaink és estélyeink a sokféle nemzetiség között. Ilyenkor mindig megtelt a szalon és az angol, amerikai, olasz, spanyol, portugál, francia, német, dán. svéd, japán, kínai, indiai és a jó Isten tudná elmondani, hány féle nemzetiségű hallgató hangosan és lelkesen megtapsolta a mi magj-ar nótáinkat... Az a hosszú, több kilométeres fényes sáv, amelyet a hajó maga ulán hagyott a tenger tükrén, holdvilágos estéken fenséges látványt nvuttott. Mintha ezer és ezer »ellő. villv. hableány, vizi tündér, üdére hófehér fátyolruhában táncol járna abban a végnélküli vizi sávban. Ha láttál fehérhabos tengeri hullámot, akkor elképzelheted, hogy milyen látvány ez a forgó, örvényes. sistergő, kavargó, hófehér habos végtelen út, amely hajónk után maradt. Ennek a tengeri tejútnak a szépsége elfelejltctte a nézővel, hogy ilyen nagy hajót rendesen követi a tenger tigrise, a cápa és bőgj- jelenlétét ne vegyék észre, éppen ebben az örvénylő sávban iramlik a hajó után. Iramlik és lesi a zsákmányt. ..A zsákmányt!... Egyszer egy sejtelmes holdvilágos éjszaka fönn pihentem a fedélzeteim egy csendes, félreeső zugban. Halkan, nesz nélkül csendesen egy szerelmes pár suhan cl mellettem, erősen! összesímulva. Nem vettek észre, önkénytelenül, illetve akaratlanul is hallanom kell, amit az asszony mond: — Én már nem bírom tovább ezt a kettős életet. Az uramnak hazudnom kell a szerelmet, tűrnöm kell a csókjait! Irántad való érzelmemet titkolni, rettegni, hogy elárulom magam, éjjel kibeszélem a titkomat. Lesni, hogy mikor kezd hortyogtii az uram és akkor kisurranni a kabinból ... hozzád! Ha észreveszi a távollétemet, nyugodtan hazudni, bőgj' rosszul éreztem magamat, ki kellett mennem a friss levegőre. Rettegni, hogy egyszer kitudódik minden. Ez a képmutatás már az idegeimre ment. Én már idegroncs vagyok!... Megszólal a férfi: — Miért nem játszik bele a tragédiánkba a sors? Ha az urad egyszer nagyon kihajolna a korláton és kibukna, örökre elnémulna az akadály, elnyelné a tenger ... a cápa ... — Hallgass az Istenéri sikolt föl az asszonj*. Az égen sjrálycsapat fehérsége közeledik felénk. A tengernek ezek a vércséi, keselyűi, fehér hollói. Kellemetlen hangok visítanak, üvöltenek. majd holló módjára kárognak: .1.. Kár ... Kár ... Kár. Hajó jön velünk szembe Egyiptom felöl. Fölrcpül az árboc-lámpa, a hajókürt megszólal, üdvözli a hajót, ahonnét hasonló üdvözlés zúg felénk. A szerelmes pár riadtan eltűnik. A zeneteremből fölhangzik a dal. Tisztán hallom, hogy valaki azt énekli: Panaszom van bíró uram: Nem szeretem én az uram! Ha megcsókol fáj. Ez a pici száj... Bíró mondja: De ha muszáj Szeretni... ... A dal többi részét nem hallotta*®. Rémesen kezdtek újra károgni a sirályok Biztosan észrevették, hogy cápa követi a hajónkat... Cápa, amely lesi a zsákraünvát...
