Komáromi Lapok, 1941 (62. évfolyam, 2-6. szám)

1941-02-01 / 5. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatárs: SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. | Csáky István gróf | Ez a gyászkeretbe vont ősi magyar név ismét a magyar sorstragédiát je­lenti. Akkor veszítjük el legnagyobb értékeinket, amikor a legnagyobb szükségünk volna rájuk. Csáky István gróf külügyminiszter egyike volt azoknak a nagyon keve­seknek, akik a mai kevert, feje tete­jére állított, zűrzavaros külpolitikai helyzetben is tisztán tudtak látni, el tudtak igazodni, a külpolitikában nem ritka meglepetésekkel szemben is meg tudták őrizni hidegvérüket, nyugal­mukat s tisztán, okosan tudtak ítélni és cselekedni. Soha nem volt nagyobb szüksége a magyar nemzetnek Csáky István grófra, mint ma. És pont eb­ben a legnagyobb szükségben vesz­tettük el őt, most ragadta el tőlünk a könyörtelen halál, amikor a fejlő­dés útjára léptünk, amikor mind job­bat! erősödni kezdtünk, s csonka kis államból középhatalommá leltünk. Pedig mindezt nagyrészben neki kö­szönhettük s a továbbfejlődés Ariad­­fne-fonala is az ő kezében volt. A külügyeket az ő kezében tudván bi­zalommal és reménykedve tekintet­tünk a jövő felé, amelytől az ő eddi­gi hatalmas sikerei után a legjob­bakat, a legszebbeket mertük várni. _ Egy munkában és eredményekben gazdag, rendkívüli — s sajnos: túlrö­­vid — élet tragikus megszakadásá­val állunk szemben mély gyászunk­ban. Mint ifjú párisi diák a világhá­borúban francia internálás alá került s a »Fekete kolostorok« ismert bá­násmódja csempészte bele törékeny ifjú testébe a betegség csíráját, mely most átadta őt az enyészelnek. De ott, az internálás alatt is tanult a pyilt szemű és rendkívüli tehetségű ifjú. Megtanulta ismerni a liberaliz­mus által nagyra felfújt francia szel­lemiség és francia lelkiség alanljáró alaptulajdonságait, melyeket eladdig a külső parádés mez ügyesen elpalás­tolt s megtanulta, hogyan nem szabad bánni egy államnak idegen állampol­gárokkal, idegen népekkel, ha nem­zetközi becsületét tisztán és szeplőte­lenül meg akarja őrizni. Az internálásból hazakerülvén a tragikus körülmények között önállóvá vált, de megcsonkított hazájának gyermekcipőkben járó diplomáciája szolgálatába lépett és mint a magyar békedelegáció titkára Apponyi .Albert és Teleki Pál grófok társaságában közvetlen szemlélője volt a győztes hatalmak gőgjének, kíméletlen önzé­sének és korlátoltságának s megta­nulta, milyennek nem szabad lenni egy igaz diplomatának, s hogy a si­kerek csúcsán sem szabad megszé­dülni és elbizakodoltá lenni annak, aki maradandót akar építeni. Tanú­ja volt a trianoni igazságtalanság megszületésének és ott, a csecsemő bölcsője mellett megfogadta, hogy egész életét, minden tudását és mun­kabírását a nemzetén esett igazságta­lanság és gyalázat leküzdésére ál­dozza. S hogy nála ez a fogadalom nem üres szájhősködés volt, hanem őszin­te elszántság és akarat, azt halála igazolja legjobban, mert értékes, de rövid életét valóban a haza oltárán áldozta fel élete egyik legnagyobb müve, a jugoszláv—magyar örökös barátság megalkotása szolgálatában. De igazolja fogadalma őszinteségét az a 20 éves szívós munka is, amejy Csáky István gróf emlékének adózott a város kisgyűlése és közgyűlése Fontos ügyeket tárgyalt a törvényhatóság Január 29-én, d. u. 4 órakor Komá­rom törvényhatósági bizottságának kisgyűlése, 5 órakor pedig közgyűlése tartott ülést a városház nagytermében vitéz Nagy Nándor főispán elnöklé­sével. A kisgyűlés a közgyűlés tárgy­­sorozatát készítette elő s így — cse­kély eltéréssel — mindkettő azonos tárgysorozat mellett folyt le. A KÜLÜGYMINISZTER KEGYELETE Vitéz Nagy Nándor főispán napi­rend előtt Csáky István gróf kül­ügyminiszter haláláról emlékezett meg kegyeletes szavakkal. Egész életét — úgymond — nem­zete szolgálatába állította s ebben az emberfeletti munkában égett cl. Célul tűzte ki, hogy megrabolt nem­zetének igazságot szerezzen s vissza­hódítsa az elrabolt területeket. Az Is­ten kegyes volt hozzá is, hozzánk is, mert megélnie engedte e törekvésé­nek jelentékeny részben történt meg­valósulását. A közgyűlés felállással adott kife­jezést mély gyászának s tudomásul vette, hogy a város nevében úgy a főispán, mint a polgármester rész­véttáviratot intéztek az elhalt kül­ügyminiszter özvegyéhez. Miniszteri rendelet folytán a fel­szabadult felvidéki városok és közsé­gek az országos vásárok megtartá­sát újból kötelesek kérni. A közgyű­lés az eddigi évi 6 vásár engedélyezé­sét kérte azzal az eltéréssel, hogy ezek közül csak a Mátyás-heti és Fe­­renc-heti vásárokon lesz kirakodó vá­sár is, a többieken csak állatvásár. Minthogy a balparti vásártér abszolút rossz és használhatatlan s a törvé­nyes előírásoknak egyáltalában nem felel meg, a közgyűlés úgy határozott, hogy az állalvásárakat a jobbparti sza­bályszerű vásártéren, a kirakodó vásárokat pedig a Kossuth-téren tartják meg. Megalkotta a közgyűlés az autótaxi (Folytatás.) Lapunk legutóbbi számában már rámutattunk arra az erkölcsi sza­bályra, mely szerint a nyújtott mun­ka ellenértékét maradék nélkül meg kell fizetni. Ugyanez áll megfordítva szabályrendeletet, jóváhagyási zára­kat látott el néhány bérleti szerződést tudomásul vett néhány polgármesteri és főmérnöki jelentést. A gőzfürdőt 1 évre az eddigi bérlőnek adták is­mét bérbe évi 500 P bérösszegért, egyben a gőzfürdő felszerelésére 1700 P-t szavazlak meg. UTCA-ELNEVEZÉSEK Végül elfogadta a közgyűlés az elő­készítő bizottság által javasolt utca­­elnevezéseket, amint azokat már ko­rábban közöltük, azzal a váloztatás­­sal, hogy a Nádor-utca nevét »Szent István király-út«-ra a Megyercsi-utcát »Fülöp Zsigmond-utcá«-ra, a Széna­teret »Domány János-tér«-rc, a Klapka György-útnak a Péczely-tér és a Szent László-út közötti részét pedig »Hitler-út«-ra változtatta át és felhatalmazta a pol­gármestert, hogy az utcanevek tábláit a népszámlálás megkezdése előtt el­helyezhesse. is:; a megfizetett, illetve felvett ellen­értékért megfelelő, szerződésszerű tel­jesítést kell nyújtani. Ha valaki be­csülettel megfizeti az áru egyenérté­­két, ugyanolyan becsületességgel kell az árut is kiszolgáltatni. Póiadócsökkenlés Hozzászólás az 1941. évi városi költségvetéshez ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK Napirendre térve tudomásul vette a közgyűlés a kormányzó úr és a mi­niszterelnök köszönőtáviratát a fel­­szabadulásunk második évfordulója alkalmából hozzájuk intézett üdvöz­letekre, tudomásul vette báró Apor Vilmos győri püspök és dr. Cserzy István miniszteri titkár hasonló tár­gyú köszönő leiratát, T e 1 e k y Mi­hály grófnak a föfdmívelésügyi mi­niszterségből történt távozását beje­lentő leiratát és báró B á n f f y Dá­niel földinívelésügyi miniszterré tör­tént kinevezését. Szeged városnak az összeférhetet­lenségi törvény mielőbbi beterjesztése tárgyában tett feliratát, Csongrád vár­megyének a közigazgatási tisztviselők anyagi helyzetének javítása iránt tett felterjesztését a közgyűlés hasonló szellemű felirattal lámo­­gatja, ellenben levette a napirendről Szeged városnak propagandaminisztérium felállítása iránti, valamint a komá­romi ügyvédi kamarának a két járás­­bíróság egyesítése iránti feliratát SZABÁLYRENDELETEK, VÁSÁRÜGY Megalkotta a törvényhatóság az eb­tartási szabályrendeletet, mely sze­rint házőrző kutyák után 2 P, vadász­kutyák után 5 P, egyéb kutyák után 10 P, farkaskutyák után. ameny­­nyiben nem házőrzők, 15 P lesz áz; ebadó. Trianontól Münchenen, Rómán, Be­csen át végül is Zágonig vezetett. És ki tudja, hova vezetett volna még, ha a könyörtelen halál ki nem ragad­ja őt a magyar külügyek vezetéséből. Valóban a nemzetéért folytatott munkában égett el ez a csodálatos élet, — amint Nagy Nándor főispán mondotta Komárom város közgyű­lésén. Naponkint 18 órát dolgozott A város, mint erkölcsi testület szerző­désre lépett polgáraival, — háztulajdono­sokkal, iparosokkal, kereskedőkkel, mun­kásokkal stb., — hogy a vízműszabály­rendeletben lefektetett eivek szerint meg­határozott vízdíjért vizet szolgáltat az egyes lakásokba bevezetett vízvezetéki csöveken át, mégpedig annyi vizet, ameny­­nyi a normális életmódhoz szükséges. A közönség a szerződést a maga részéről köteles betartani, mert különben végre­hajtják. A »ózdiját tehát meg kell fizetni s a város érdekeit e tekintetben végrehaj­tási szankciók védik. Evvel szemben a polgárnak semmi szankció nem ált rendelkezésére, hogy vízigényét a város­sal szemben biztosítsa. A város kötelezettsége tehát lényegében csupán erkölcsi kötelezettség, az ilyent pedig egy erkölcsi testületnek fokozottabb mértékben kell teljesítenie. Sajnos, a helyzet nem ez. Már hosszú évek óta nem. Ezt külön is hangoztatjuk, hogy a város mai vezetőségének válláról eziért a felelősséget eleve levegyük. A( helyzet évek óta az, hogy csak víz­hez való jogunk és igényünk van, vizünk (azonban — főként a magasabb lakások­ban — nincs. ' Legalábbis nincs szerződésszerű módon és mértékben, Mert ugyan az emeleti lakos is hozzájuthat lecsökkentett vízszükség­letéhez, de csak úgy, ha a földszintről fclhordatja. Ámde a szerződés szerint a város a vizet, vízvezetéki csövein át ott köteles szolgáltatni, ahova ezek a csövek vezetnek. Erkölcsi kötelessége tehát a városnak, hogy ezt az áldatlan állapotot megszün­tesse és pedig a lehetőség szerint miinél előbb. Mint az újévi polgármesteri nyilat­kozatból tudjuk, ezt a város is érzi és meg van benne a legőszintébb jóakarat, hogy kötelességének megfeleljen, amit megnyugvással veszünk tudomásul. Ugyan­pihenés nélkül, még az ebédjét is hivatali íróasztalánál költötte el. Amint ő tanult egész életén át, úgy az ő életéből mi is csak tanulhatunk. Tanulhatunk hazaszereletet, áldozat­készséget, kitartást, hitet és munkát, tanulhatunk becsületességet, egyenes­séget. Példája lebegjen előttünk ál­landóan s ezért őrizzük meg szívünk­ben emlékezetét. .csak a nyilatkozatból tudjuk, hogy ez te­temes költséggel jár és hogy erre a fede­zet is meg van, a vízmű alapnak mintegy 92.867 P tar­taléka van erre a célra. Ilyen körülmények között tehát ez a pót­adó alakulására" kihatással nincs, ami szin­tén örvendetes körülmény. Mi az oka a vízhiánynak ? A munkálatok megindítása előtt azonban a legalaposabban kell kutatni a vízhiány oka után. Az a felteviés, hogy a téli fagy elleni védekezésül állandóan folyatják a Űzet, aligha áll meg, miért a most elmúlt 12 fagymentes, sőt erősen olvadásos nap alatt sem javult a helyzet. Máshol kell te­hát a hibát keresni. Vájjon nincs-e befo­lyással a vízhiányra az, hogy több eme­letes ház külön szivattyúval nyomja fel a vizet a magasabb lakásokba? Igaz ugyan, hogy ez sem változtat azon a szomorú valóságon, hogy kevés a víz­termelés, mert ha elegendő volna, úgy nem volna szükség ilyen segítsmagadon eljárási módszerekre. További ok lehet valamely rejtett földalatti csőrepedés is. De azt sem tartjuk kizártnak, hogy az egész vízműrendszerben van a niba. Ugyanis nálunk a nyomást nemi a vízto­ronyba összegyűjtött víz adja saját önsú­lyával, hanem maga a víztelepi szivattyú­erő. A víztoronyban tehát csak akkor van víz, ha marad fölösleg, amit azután itt tartalékolnának. Minthogy azonban fölös­leg soha sincs, a víztorony is állandóan üres. Márpedig valószínű, hogy a vízto­ronyból kiinduló sajátsúlyú nyomás sok­kal erősebb, mint a szivattyúnyomás. Ezek azonban már szakkérdések, amelyekbe be­leszólni nem tudunk. Mi csak egyet tudunk: nincs víz. Azaz megtudtunk még valamit. Ahol na­gyobb a fogyasztás, ott a város nagyon helyesen vízórát , állított be. A vízórás háztulajdonos tehát az elfogyasztott víz pontos mennyisége után fizeti a vízdíjat’ éspedig köbméterenként 30 f-t. Evvel szem­ben az évi fogyasztási statisztikából ponto­san megállapítható, hogy Hízóknál, akiknél vízóra nincs, ahol te­hát lakrészek után történik a vízdíj fi­zetése, egy köbméter vízre csalit 8 fillér esik. Hát ez borzasztó igazságtalanság és ez az eredmény legfényesebben igazolja, mily vízpazarlás történik ott, ahol a vízóra nem II. Vízellátás

Next

/
Thumbnails
Contents