Komáromi Lapok, 1941 (62. évfolyam, 2-6. szám)
1941-02-01 / 5. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatárs: SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. | Csáky István gróf | Ez a gyászkeretbe vont ősi magyar név ismét a magyar sorstragédiát jelenti. Akkor veszítjük el legnagyobb értékeinket, amikor a legnagyobb szükségünk volna rájuk. Csáky István gróf külügyminiszter egyike volt azoknak a nagyon keveseknek, akik a mai kevert, feje tetejére állított, zűrzavaros külpolitikai helyzetben is tisztán tudtak látni, el tudtak igazodni, a külpolitikában nem ritka meglepetésekkel szemben is meg tudták őrizni hidegvérüket, nyugalmukat s tisztán, okosan tudtak ítélni és cselekedni. Soha nem volt nagyobb szüksége a magyar nemzetnek Csáky István grófra, mint ma. És pont ebben a legnagyobb szükségben vesztettük el őt, most ragadta el tőlünk a könyörtelen halál, amikor a fejlődés útjára léptünk, amikor mind jobbat! erősödni kezdtünk, s csonka kis államból középhatalommá leltünk. Pedig mindezt nagyrészben neki köszönhettük s a továbbfejlődés Ariadfne-fonala is az ő kezében volt. A külügyeket az ő kezében tudván bizalommal és reménykedve tekintettünk a jövő felé, amelytől az ő eddigi hatalmas sikerei után a legjobbakat, a legszebbeket mertük várni. _ Egy munkában és eredményekben gazdag, rendkívüli — s sajnos: túlrövid — élet tragikus megszakadásával állunk szemben mély gyászunkban. Mint ifjú párisi diák a világháborúban francia internálás alá került s a »Fekete kolostorok« ismert bánásmódja csempészte bele törékeny ifjú testébe a betegség csíráját, mely most átadta őt az enyészelnek. De ott, az internálás alatt is tanult a pyilt szemű és rendkívüli tehetségű ifjú. Megtanulta ismerni a liberalizmus által nagyra felfújt francia szellemiség és francia lelkiség alanljáró alaptulajdonságait, melyeket eladdig a külső parádés mez ügyesen elpalástolt s megtanulta, hogyan nem szabad bánni egy államnak idegen állampolgárokkal, idegen népekkel, ha nemzetközi becsületét tisztán és szeplőtelenül meg akarja őrizni. Az internálásból hazakerülvén a tragikus körülmények között önállóvá vált, de megcsonkított hazájának gyermekcipőkben járó diplomáciája szolgálatába lépett és mint a magyar békedelegáció titkára Apponyi .Albert és Teleki Pál grófok társaságában közvetlen szemlélője volt a győztes hatalmak gőgjének, kíméletlen önzésének és korlátoltságának s megtanulta, milyennek nem szabad lenni egy igaz diplomatának, s hogy a sikerek csúcsán sem szabad megszédülni és elbizakodoltá lenni annak, aki maradandót akar építeni. Tanúja volt a trianoni igazságtalanság megszületésének és ott, a csecsemő bölcsője mellett megfogadta, hogy egész életét, minden tudását és munkabírását a nemzetén esett igazságtalanság és gyalázat leküzdésére áldozza. S hogy nála ez a fogadalom nem üres szájhősködés volt, hanem őszinte elszántság és akarat, azt halála igazolja legjobban, mert értékes, de rövid életét valóban a haza oltárán áldozta fel élete egyik legnagyobb müve, a jugoszláv—magyar örökös barátság megalkotása szolgálatában. De igazolja fogadalma őszinteségét az a 20 éves szívós munka is, amejy Csáky István gróf emlékének adózott a város kisgyűlése és közgyűlése Fontos ügyeket tárgyalt a törvényhatóság Január 29-én, d. u. 4 órakor Komárom törvényhatósági bizottságának kisgyűlése, 5 órakor pedig közgyűlése tartott ülést a városház nagytermében vitéz Nagy Nándor főispán elnöklésével. A kisgyűlés a közgyűlés tárgysorozatát készítette elő s így — csekély eltéréssel — mindkettő azonos tárgysorozat mellett folyt le. A KÜLÜGYMINISZTER KEGYELETE Vitéz Nagy Nándor főispán napirend előtt Csáky István gróf külügyminiszter haláláról emlékezett meg kegyeletes szavakkal. Egész életét — úgymond — nemzete szolgálatába állította s ebben az emberfeletti munkában égett cl. Célul tűzte ki, hogy megrabolt nemzetének igazságot szerezzen s visszahódítsa az elrabolt területeket. Az Isten kegyes volt hozzá is, hozzánk is, mert megélnie engedte e törekvésének jelentékeny részben történt megvalósulását. A közgyűlés felállással adott kifejezést mély gyászának s tudomásul vette, hogy a város nevében úgy a főispán, mint a polgármester részvéttáviratot intéztek az elhalt külügyminiszter özvegyéhez. Miniszteri rendelet folytán a felszabadult felvidéki városok és községek az országos vásárok megtartását újból kötelesek kérni. A közgyűlés az eddigi évi 6 vásár engedélyezését kérte azzal az eltéréssel, hogy ezek közül csak a Mátyás-heti és Ferenc-heti vásárokon lesz kirakodó vásár is, a többieken csak állatvásár. Minthogy a balparti vásártér abszolút rossz és használhatatlan s a törvényes előírásoknak egyáltalában nem felel meg, a közgyűlés úgy határozott, hogy az állalvásárakat a jobbparti szabályszerű vásártéren, a kirakodó vásárokat pedig a Kossuth-téren tartják meg. Megalkotta a közgyűlés az autótaxi (Folytatás.) Lapunk legutóbbi számában már rámutattunk arra az erkölcsi szabályra, mely szerint a nyújtott munka ellenértékét maradék nélkül meg kell fizetni. Ugyanez áll megfordítva szabályrendeletet, jóváhagyási zárakat látott el néhány bérleti szerződést tudomásul vett néhány polgármesteri és főmérnöki jelentést. A gőzfürdőt 1 évre az eddigi bérlőnek adták ismét bérbe évi 500 P bérösszegért, egyben a gőzfürdő felszerelésére 1700 P-t szavazlak meg. UTCA-ELNEVEZÉSEK Végül elfogadta a közgyűlés az előkészítő bizottság által javasolt utcaelnevezéseket, amint azokat már korábban közöltük, azzal a váloztatással, hogy a Nádor-utca nevét »Szent István király-út«-ra a Megyercsi-utcát »Fülöp Zsigmond-utcá«-ra, a Szénateret »Domány János-tér«-rc, a Klapka György-útnak a Péczely-tér és a Szent László-út közötti részét pedig »Hitler-út«-ra változtatta át és felhatalmazta a polgármestert, hogy az utcanevek tábláit a népszámlálás megkezdése előtt elhelyezhesse. is:; a megfizetett, illetve felvett ellenértékért megfelelő, szerződésszerű teljesítést kell nyújtani. Ha valaki becsülettel megfizeti az áru egyenértékét, ugyanolyan becsületességgel kell az árut is kiszolgáltatni. Póiadócsökkenlés Hozzászólás az 1941. évi városi költségvetéshez ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK Napirendre térve tudomásul vette a közgyűlés a kormányzó úr és a miniszterelnök köszönőtáviratát a felszabadulásunk második évfordulója alkalmából hozzájuk intézett üdvözletekre, tudomásul vette báró Apor Vilmos győri püspök és dr. Cserzy István miniszteri titkár hasonló tárgyú köszönő leiratát, T e 1 e k y Mihály grófnak a föfdmívelésügyi miniszterségből történt távozását bejelentő leiratát és báró B á n f f y Dániel földinívelésügyi miniszterré történt kinevezését. Szeged városnak az összeférhetetlenségi törvény mielőbbi beterjesztése tárgyában tett feliratát, Csongrád vármegyének a közigazgatási tisztviselők anyagi helyzetének javítása iránt tett felterjesztését a közgyűlés hasonló szellemű felirattal lámogatja, ellenben levette a napirendről Szeged városnak propagandaminisztérium felállítása iránti, valamint a komáromi ügyvédi kamarának a két járásbíróság egyesítése iránti feliratát SZABÁLYRENDELETEK, VÁSÁRÜGY Megalkotta a törvényhatóság az ebtartási szabályrendeletet, mely szerint házőrző kutyák után 2 P, vadászkutyák után 5 P, egyéb kutyák után 10 P, farkaskutyák után. amenynyiben nem házőrzők, 15 P lesz áz; ebadó. Trianontól Münchenen, Rómán, Becsen át végül is Zágonig vezetett. És ki tudja, hova vezetett volna még, ha a könyörtelen halál ki nem ragadja őt a magyar külügyek vezetéséből. Valóban a nemzetéért folytatott munkában égett el ez a csodálatos élet, — amint Nagy Nándor főispán mondotta Komárom város közgyűlésén. Naponkint 18 órát dolgozott A város, mint erkölcsi testület szerződésre lépett polgáraival, — háztulajdonosokkal, iparosokkal, kereskedőkkel, munkásokkal stb., — hogy a vízműszabályrendeletben lefektetett eivek szerint meghatározott vízdíjért vizet szolgáltat az egyes lakásokba bevezetett vízvezetéki csöveken át, mégpedig annyi vizet, amenynyi a normális életmódhoz szükséges. A közönség a szerződést a maga részéről köteles betartani, mert különben végrehajtják. A »ózdiját tehát meg kell fizetni s a város érdekeit e tekintetben végrehajtási szankciók védik. Evvel szemben a polgárnak semmi szankció nem ált rendelkezésére, hogy vízigényét a várossal szemben biztosítsa. A város kötelezettsége tehát lényegében csupán erkölcsi kötelezettség, az ilyent pedig egy erkölcsi testületnek fokozottabb mértékben kell teljesítenie. Sajnos, a helyzet nem ez. Már hosszú évek óta nem. Ezt külön is hangoztatjuk, hogy a város mai vezetőségének válláról eziért a felelősséget eleve levegyük. A( helyzet évek óta az, hogy csak vízhez való jogunk és igényünk van, vizünk (azonban — főként a magasabb lakásokban — nincs. ' Legalábbis nincs szerződésszerű módon és mértékben, Mert ugyan az emeleti lakos is hozzájuthat lecsökkentett vízszükségletéhez, de csak úgy, ha a földszintről fclhordatja. Ámde a szerződés szerint a város a vizet, vízvezetéki csövein át ott köteles szolgáltatni, ahova ezek a csövek vezetnek. Erkölcsi kötelessége tehát a városnak, hogy ezt az áldatlan állapotot megszüntesse és pedig a lehetőség szerint miinél előbb. Mint az újévi polgármesteri nyilatkozatból tudjuk, ezt a város is érzi és meg van benne a legőszintébb jóakarat, hogy kötelességének megfeleljen, amit megnyugvással veszünk tudomásul. Ugyanpihenés nélkül, még az ebédjét is hivatali íróasztalánál költötte el. Amint ő tanult egész életén át, úgy az ő életéből mi is csak tanulhatunk. Tanulhatunk hazaszereletet, áldozatkészséget, kitartást, hitet és munkát, tanulhatunk becsületességet, egyenességet. Példája lebegjen előttünk állandóan s ezért őrizzük meg szívünkben emlékezetét. .csak a nyilatkozatból tudjuk, hogy ez tetemes költséggel jár és hogy erre a fedezet is meg van, a vízmű alapnak mintegy 92.867 P tartaléka van erre a célra. Ilyen körülmények között tehát ez a pótadó alakulására" kihatással nincs, ami szintén örvendetes körülmény. Mi az oka a vízhiánynak ? A munkálatok megindítása előtt azonban a legalaposabban kell kutatni a vízhiány oka után. Az a felteviés, hogy a téli fagy elleni védekezésül állandóan folyatják a Űzet, aligha áll meg, miért a most elmúlt 12 fagymentes, sőt erősen olvadásos nap alatt sem javult a helyzet. Máshol kell tehát a hibát keresni. Vájjon nincs-e befolyással a vízhiányra az, hogy több emeletes ház külön szivattyúval nyomja fel a vizet a magasabb lakásokba? Igaz ugyan, hogy ez sem változtat azon a szomorú valóságon, hogy kevés a víztermelés, mert ha elegendő volna, úgy nem volna szükség ilyen segítsmagadon eljárási módszerekre. További ok lehet valamely rejtett földalatti csőrepedés is. De azt sem tartjuk kizártnak, hogy az egész vízműrendszerben van a niba. Ugyanis nálunk a nyomást nemi a víztoronyba összegyűjtött víz adja saját önsúlyával, hanem maga a víztelepi szivattyúerő. A víztoronyban tehát csak akkor van víz, ha marad fölösleg, amit azután itt tartalékolnának. Minthogy azonban fölösleg soha sincs, a víztorony is állandóan üres. Márpedig valószínű, hogy a víztoronyból kiinduló sajátsúlyú nyomás sokkal erősebb, mint a szivattyúnyomás. Ezek azonban már szakkérdések, amelyekbe beleszólni nem tudunk. Mi csak egyet tudunk: nincs víz. Azaz megtudtunk még valamit. Ahol nagyobb a fogyasztás, ott a város nagyon helyesen vízórát , állított be. A vízórás háztulajdonos tehát az elfogyasztott víz pontos mennyisége után fizeti a vízdíjat’ éspedig köbméterenként 30 f-t. Evvel szemben az évi fogyasztási statisztikából pontosan megállapítható, hogy Hízóknál, akiknél vízóra nincs, ahol tehát lakrészek után történik a vízdíj fizetése, egy köbméter vízre csalit 8 fillér esik. Hát ez borzasztó igazságtalanság és ez az eredmény legfényesebben igazolja, mily vízpazarlás történik ott, ahol a vízóra nem II. Vízellátás
