Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-03-30 / 13. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza 13. szám Szombat, 1940. március 30 Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÜP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 20. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Eredményes munka az egységért Komárom, — március 29. Másfélévi eredményes működés után megszűnik a felvidéki tárcanélküli minisztérium, mely a visszacsatolt te­rületeknek az anyaországba való vég­leges beolvadását segítette elő. Nagy körültekintést igénylő s minden rész­letre kiterjedő fáradságos munkát végzett ez a minisztérium, amelynek élén vitéz Jaross Andor minden ide­jét és erejét arra szentelte, hogy az unifikálás sok nehézséggel járó vég­rehajtása a haza és az érdekelt terü­leteken lakó magyarság javára tör­ténjék s hogy az anyaország jogrend­szerébe való beilleszkedés az egész Vonalon minden fennakadás nélkül végbe menjen. Az elmúlt másfélév átmeneti ideje alatt rengeteg kérdés várt megoldásra s ezeknek előkészí­tése, beállítása és az ország törvényei­nek keretei között leendő megoldásá­ra vonatkozó kezdeményezés mind a tárcanélküli miniszter gondját képez­te. A kormány előtt a felszabadult területek minden felvetett kérdését a felvidéki miniszter világította meg és azok elintézése az ő véleményének figyelembevételével történt. S ha még hozzávesszük azt, hogy a miniszter mindennapi terhes elfoglaltsága mel­lett a kormány tagjainak valamennyi tanácskozásán is résztvett, akkor lud-i juk csak értékelni azt a munkál, me­lyet Jaross Andor végzett. Normális politikai viszonyok mel­lett az egyesítés munkája nem okozott Volna annyi gondot, de a mostani sú­lyos külpolitikai idők nehézségei a kormány valamennyi tagja részére különleges kötelességeket írnak elő, amelyek az unifikáeió végrehajtásá­ban is jelentős szerepel játszottak. A tárcanélküli minisztériumnak nem­csak arra kellett törekednie, hog^7 a visszatért magyarság minden tekin­tetben megfelelő elbírálásban része­lsüljön a hazában és hogy az új jog­rendszerbe minden zökkenő nélkül beleilleszkedjék, hanem egyik leg­főbb feladatát képezte, hogy a húsz év alatt jogaiból kisemmizett magyar­ság az új keretek között érvényesül­hessen és életlehetőségét a magyar hazában megtalálja. Nehéz feladat hárult a táreanélküli minisztériumra a második zsidótörvény végrehajtásá­val, melyet a visszacsatolt területeken próbállak ki. I)e ennek a feladatnak is sikerrel felelt meg a minisztérium, mely az igazság alapjaira helyezked­ve, minden esetet alaposan megtár­gyalva intézte el a legkényesebb ügye­ket is úgy, amint azt a közérdek meg­kívánta. Számtalan személyes ügyben kellett állást foglalnia, mert hiszen mindenki, aki a visszacsatolt terüle­ten élt, a felvidéki minisztériumban keresett támogatást. Csak az olyan tetterős, áldozatra­­kész és a magyarság ügyét szívén vi­selő férfiú volt képes az emberfeletti feladatokat sikerrel megoldani, mint vitéz Jaross Andor, aki valóban fá­radhatatlanul, éjt nappallá téve dol­gozott magyar testvéreiért a minisz­teri székben is. Nem volt olyan jogos ügy, melyet magáévá nem tett volna s nem volt senki, aki hozzá kéréssel fordult, hogy meg nem hallgatta vol­na. Figyelme és gondja mindenre ki­terjedt és éppen olyan határozottság­gal emelt szót a felszabadult terüle­tek Lakói érdekeiért a kormányban, mint amilyen bátran védte meg a Az olasz és magyar kormány tevékenysége szilárd összhangban van a dunamedencei és a balkáni béke megőrzésére nézve Gróf Teleki Pál miniszterelnök Rómában Gróf Teleki Pál miniszterelnök a húsvéti ünnepeket Olaszországban töl­tötte és ezl az alkalmai felhasználta arra, hogy meglátogassa Mussolinii és Ciauo gróf külügyminiszteri. A mi­niszterelnök kedden találkozott a Dú­céval a Venezia palotában, ahol a két vezető államférfin közölt hosszabb megbeszélés folyt. A Duce Giano gróf jelenlétében fogadta Teleki minisz­terelnököt. A megbeszélésről a követ­kező hivatalos jelentést adlak ki: A Duce ma este K órakor Ciano gróf jelenlétében fogadta Teleki Pál gróf magyar miniszterelnököt, akivel csaknem két óra hosszat tarló meg­beszélést folytatott. A szívélyes meg­beszélés azl a szándékol eredmé­nyezte, hogy a jövőben minden té­ren még jobban elmélyítik a két ország együttműködését az immár 13 év ót:: fennálló barátság! egyez­mény alapján, amely egyezmény ki­áltotta az események tüzpróbájál. Ez a barátság tökéletesen össze­egyeztethető az Olaszország és Né­metország, valamint Németország és Magyarország között fennálló kapcsolatokkal, úgyszintén az Olasz­ország és Délszlávia közötti vi­szonnyal. A kél kormány szilár­dan el van lökéivé arra, hogy kü­lönösen a jelenlegi körülmények között tevékenységüket összhangba hozzák a dunamedencei és a bal­káni béke megőrzése céljából. A szívélyes hangú és sokatmondó hi­vatalosjelentéssel az egész világ sajtó­ja foglalkozott és mindenütt melegen fogadták azl. Általában kiemelik, hogy Olaszország és Magyarország együtt­működése legfőbb tényezője a Duna­­vidék biztonságának és békés fej­lődésének. Olaszország és Magyarország a béké­ért dolgozik és mindent elkövet, hogy Európa délkeleti vidékéről a háború vesz élv ét e 11 á vo lit; a. Gróf Teleki Pál miniszterelnök csü­törtökön egyórás kihallgatáson jelent meg XII. Pius pápánál, aki melegen érdeklődött Magyarország sorsa felől és a miniszterelnökkel áldását küldte az egész magyar nemzetnek. A miniszterelnök március 28-án este indult el Rómából hazafelé, útközben a miniszterelnök Budapestre való visz­­szatérése előtt Triesztben megszakítja útját, de vasárnap már hazaérkezik. Hétfőn délután minisztertanácsot tar­tanak, melyen Teleki Pál miniszterel­nök beszámol római útjáról. A jövő héten újra megélénkül a po­litikai élet. Hamarosan összehívják a két ház külügyi bizottságát s ezek előtt fogja ismertetni a miniszterel­nök a római eszmecseréket. Minthogy a képviselőház húsvéti szünete véget ért, kedden ismét összeül a Ház és folytatja a földművelésügyi miniszter törvényj avasla tán ak t árgyalását. A város háztartási alapjának költségvetése az 1940. évre A belügyminisztérium alá rendelt városi számvevőség által kiadott 1940. évre szóló költségelőirányzathoz Friedrich János számv. főtanácsos indokoló javaslatot csatolt s ennek alapján ismertetjük a város háztartá­si alapjának költségvetését. örömmel vehetjük tudomásul, hogy a személyi illetmények egy részét, ne­vezetesen a város nyugdíjasainak il­letményéi. ami összesen 90.030 pengőt tesz ki. a 9910/1939. M. E. sz. rende­let szerint az államkincstár viseli át­menetileg. A kormány e rendelkezése olyan összegnek megtérítése alól men­tette fel a városi, ami 50°/o pótadónak felel meg s így a város adófizető kö­zönségének helyzetén jelentékenyen könnyített. Ennek az összegnek levo­násával ebben az évben a tisztviselők és alkalmazottak illetményére 456.645 pengőt irányzott elő a költségvetés, törvényhozásban sorstestvéreit, akik­kel húsz év szenvedése fűzi őt össze egy egész életre. Ha talán az egyesítés munkája egyeseknek nem váltotta va­lóra álmait, az a haza és a köz érde­két szolgáló nagyvonalú munkának értékét semmivel sem csökkenti, mert az bizonyos, hogy a táreanélküli mi­nisztérium az unifikáeiőt inaradék­­nélkiil végrehajtotta és rendeltetését becsületesen betöltötte. A nemzeti ami az előző évihez képest (552.020 P) 95.375 pengő megtakarítást jelent. Te­kintve a város súlyos anyagi helyze­tét, igen üdvös dolog volna, ha az államkincstár ezen átvállalást nem­csak az átmeneti időre, hanem to­vábbra is megtartaná. Egyébként az illetmények az össz­kiadások 32.25 %-át teszik. A költségvetésben az általános igaz­gatásra személyi és dologi kiadások címén 444.894 pengőt irányoztak elő, ez alatt a cím alatt foglalták össze a közigazgatás, rendészet, államren­dészet, tűzrendészet, katonaügy és adókezelés szükségletét. Az előadó a telefonelőfizetési és helyi beszélgeté­sek díjainak nagyságát kifogásolja és intézkedést kér az átvonuló katonák beszállásolásával felmerülő súlyos kö­telezettség enyhítésére. De soknak ta­lálja a nyomdai kiadásokat is. gondolat és a keresztény erkölcs szel­lemében végzett munka eredményei érezhetők lesznek az egész ország­ban, melynek sorsáért és boldog jö­vendőjéért a hazatért magyarok ép­pen olyan odaadással és áldozatosan készek közreműködni, mini a magyar; haza minden régi fia. Az egyesítés műve befejeződött, szálljon a végzett érdemes munkából áldás magyar ha­zánkra! (.—) A közegészségügynél a szükségletek ebben az évben 46.077 pengővel emel­kedtek és így 72.622 P-ben irányozza elő a költségvetés a végösszeget. E cím alatt irányozzák elő a közegész­ségügyi igazgatás kiadásait, továbbá a mentőállomás, fertőtlenítő intézet, für­dők, járvány elleni védekezés, nemi­­beteg-gondozás, tüdőbeteggondozó in­tézet, zöldkereszt-szolgálal, Stefánia­­szövetség, temetőravatalozó (Duna­­jobbpart), háziszemétfu varozás, köz­­kutak, nyilvános illemhelyek szükség­leteit. Az állategészségügy címe alatt 84 ezer 202 pengő az előirányzott ősz­­szeg, melyben úgy a személyi, mint a dologi kiadások helyet foglalnak. A közoktatás, közművelődés és val­lás rovat alatt összesen 174.585 pengő az előirányzat. Ebből a tanügyi szük­ségletek (személyi és dologi) 115.900 pengőt, a közművelődés szükségletei 28.970 pengőt és a vallásügy 29.715 pengőt tesznek ki. A tanügyi kiadá­soknál javasolja az előadó, hogy fel­iratban kérje meg a város a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a tanítók államsegélyét — tekintettel a város súlyos anyagi helyzetére — a most folyósított 45 o/o-ról 80 »o-ra emelje fel. A városi zeneiskolánál meg­jegyzi az előadó, hogy az iskolát a város továbbra csak az esetben tartsa fenn, ha az összes kiadások megtérül­nek. A kegyúri kiadásoknál a dolo­giak 3245 pengővel emelkedtek, az egyházak segélyezésénél pedig egy múlt évi rendes közgyűlés határozata szerint 44 30 pengő emelkedés mutat­kozik, mivel az egyházak segélye ezen­túl a világháború előtti állapot sze­rint a lélekszám arányában állapitta­­tik meg. A szegényügy és népjólét rovalnál az előirányzott összeg 94.441 pengő, ebből a szegényügyre 43.840 s a nép­jólétre 50.601 pengő jut. E tételnél a szükségletek 23.650 pengővel emelked­tek. A közélelmezés rovatban a közvágó­híd, árucsarnok és piacterek szükség­letei vannak előirányozva. Összesen 36.708 pengő. A városépítés címe alatt a város szabályozásával felmerülő kiadások 3090 pengőben, a sétányok és faülte­tések, vagyis a városi kertészet 15.005 pengőben irányoztattak elő. Utak és műtárgyak készítésére 74.620 pengőt, árvédelemre 5410 pengőt, uccák és terek tisztítására 26.555 pengőt s a közvilágításra 33.260 pengőt állítottak be a költségvetésbe, melynek végösz­­szege 157.940 pengő. A városi kerté­szetre vonatkozólag megjegyzi az elő­terjesztés, hogy megfontolandó vol­na: vájjon nem volna-e helyesebb a kertészetet bérbeadni. A vagy on igazga lásnál 137.523 pengő az előirányzat, mely az ingatlan és ingó vagyon kezelése, a jogok és ja­vadalmak, hordójelző, mázsaház és a házi fuvarozás körül fölmerült szük­ségletekből áll. Végül a város tartozásaival foglal­kozik a jelentés, e címen 306.425 pen­gőt vettek föl a költségvetésbe. Ez összegből a tőketörlesztésre 130.140 pengőt, kamatokra 176.050 pengőt és vegyes kiadásokra 235 pengőt állítot­tak 1m\ A költségvetés tartalmazza a fede­zetet is s az egyes rovatoknál beállí­tott összegek végeredményben jelen­tős hiányt mutatnak a szükségletekkel szemben. Az általános igazgatásnál az előirányzott fedezel 686.010 pengő, t I

Next

/
Thumbnails
Contents