Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-30 / 13. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK Igmándi keserüulZto, ~ 3 uunyi Sokkal olcsóbb itthon a hazai „Igmándi“vízzel kurázni, mert fölényesen pótolja a drága külföldit. ami 211.000 pengővel haladja túl a szükségletet. A közegészségügy címe alatt csak 54.060. pengőt állítottak be a fedezetbe, ami 30.000 pengővel kevesebb a szükségletnél. A közoktatás, közművelődés és vallásügy rovata alatt az előirányzott lehetséges bevétel összesen 20.899 pengő, ami kereken 154.000 pengő hiányt mutat ennél a rovatnál. A szegény- és népjólétügy cím alatt 21.425 pengőt állítottak be fedezetként, ami 73.000 pengővel kevesebb, mint a szükséglet. A közélelmezés majdnem kétszeres fedezetet mutat az előirányzott 71.825 pengő összegben az e rovatban felvett 36.708 pengő szükséglettel szemben. A városépítésnél szintén kevesebb a fedezet a szükségletnél, mert a feltüntetett 108.550 pengő 19.000 pengővel kevesebb a szükségleti összegnél. A vagyonigazgatás 225.220 pengő fedezetet biztosít a 137.523 pengővel szemben. A város háztartási alapjának szükséglete végösszegben 1.43B.7I8 pengői, fedezete pedig 1.212.430 pengői tesz ki. A fedezetlenül maradi hiány tehát 224.288 pengő, melyre az előadó a 124 százalékos pótadó kivetését javasolja. mert csak így lehet a város pénzügyi helyzetét egyensúlyban tartani. A költségvetést a törvény által előírt különböző szervek fogják előkészíteni a közgyűlésnek, mely a pénzügyi bizottság és a törvényhatósági kisgyűlés határozata, illetve javaslata alapján fog véglegesen dönteni. De a végső szót a belügyminiszter mondja ki, akinek jóváhagyásától függ a költségvetés sorsa. A költségvetés nagy gonddal és körültekintéssel készült és megfelel a helyzetnek, az átmeneti időnek és igyekszik szem előtt tartani az adózó közönség teherbíró képességét is. Mindezeknél fogva alkalmas a tárgyalásra s reméljük, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai a polgárság érdekeinek szigorú figyelembevételével fogja azt nemcsak egészében, hanem részleteiben is letárgyalni. Onni Talas budapesti finn követ Komáromban Finn-magyar ünnepély a Jókai uccai református templomban március 31-én A hős finn és a szenvedések útját járó magyar nemzet testvéri ölelkezése lesz az az ünnepély, melyet a komáromi protestáns egyházak rendeznek március 31-én, vasárn a p este 6 óra k o r a Jókai utcai rcf or m á tus te m p 1 o m - ban. A világ mélységes megilletődése és őszinte csodálkozása mellett lezajlott finn szabadságharc emberfeletti küzdelmei a világtörténelem legragyogóbb lapjaira kerültek, amelyekből a késő századok népei is lelkesedve fognak tanulni hazaszeretetét, hűséget, áldozatkészséget és hősiességet. A hős finn nép nehéz sorsát még súlyosabbá tette a reá kényszerűéit orosz béke, mely országának legértékesebb területeitől, Icgvirágzóbb városaitól, legforgalmasabb kikötőitől fosztotta meg és félmillió vallásos, fajához és nemzetéhez hű finnt lett hajléktalanná. Ez a magaskultúrájú, kiváló nemzet a véres szenvedések végnélküli kálváriáját járja, úgyszólván: új honalapítás előtt áll, mert a romok eltakarításával egyidejűleg fel kell építenie az új városokat az orosz uralom alá került területről eltávozott finnek számára, akik az édes haza: Suomi földjén akarnak tovább is élni. A három hónapi hősies harc után kénytelen volt elfogadni a megalázó, gyilkos békét s emiatt most újabb súlyos gondok nehezednek Finnországra. Az újjáépítés és a nemzet megerősítésének feladata. E nehéz feladatok megvalósításánál nem szabad magára hagyni Finnországot, a világ minden népe, amely a vallásosságot és a hazaszeretetei sokra becsüli, kell, hogy támogatására siessen a finneknek. A nemes szívek nem késle-Borsziikséglelét legjobban beszerezheti Síi Zni ■hí—iiiiiiHiiminiii wiiiihihii ■ ii I mii I imiiip im n—im i n borpincészetében Komárom. keinek, hanem áldozatkészen síelnek a testvérek segítségére. A szívből feltörő szeretet forró szavai után a tetteknek kell következniük, hogy megmentsük a derék finn népet. A vasárnap este 6 órakor a Jókai utcai ref. templomban rendezendő finn—magyar ünnepély is ennek a tettekben megnyilvánuló szeretetnek lesz drága alkalma, amit bizonyára Komárom magyar népe is meg fog ragadni, hogy igaz szereidét bebizonyítsa finn testvére iránt. A magas színvonalú ünnepélyen megjelenik Onni Talas budapesti finn követ is hitvesével, akik szintén közreműködnek a fényes műsoron. A műsor a következő: 1. Közének. Jövel Szentlélek Űii.ien. 2. Imádkozik és Igét olvas Fadgyrs Aladár év. lelkész. 3. Az ünnepélyt megnyitja Fülöp Zsigmond kormányfő.anócsos, ref. főgondnok. 4. Finn himnusz, előadja a jobbparti ref. énekkar, karnagy csik Lajos pénzügyi főtanácsos. 5. Ünnepi beszédet tart báró Podm n'czkg Pál dr. egyetemi .professzor. 6. »Szelíd szemed Űr Jézus«, »Én Szívem...«, »Uram, óh add, ha vándorútam« c. finn népdalokat előadja Gyertyánffyné Prágai Zsófi énekművésznő, orgonán kíséri Teleky Miklós énektanár. 7. Előadást tart Onni Talas Finnország magyarországi követe. 8. Finn népdalokat énekel Onni Talasné énekművésznő, orgonán kiséri Teleki/ Miklós. 9. Gyengéné, Fogarassy Margit: »Még ,ne sírjatok...« (A finn-orosz békekötés után.) Szavalja Mohácsy Lajos. 10. »Lásd, Uram, leroskadok«, finn népdal,' énekli Siári Imre ref. lelkipásztor, orgonán kiséri Teleki] Miklós. 11. Bihliamagyarázatol tart és imádkozik Galambos Zoltán ref. lelkipásztor. 12. Vezet a kereszthez út«, finn ébredési ének, előadja a Ref. Tanítóképző Intézet vegyeskara, karnagy Nagy Sándor igazgató. 13. Közének : Te Benned bíztunk! — A templomot fűtik, kérelemre helyeket jegyeznek elő. Az ünnepély után a finn követ és hitveslársa tiszteletére közös,vacsora lesz a Központi szálló külön termében, étlap szerint. E vacsorára jelentkezni lehel a ref. és ev. lelkészi hivatalokban. * Csallóköz földbe írt története Irta: dr. Baranyay József. Nincsenek írott emlékeink, hogy a ma már csak úgyszólván Amerika őserdeiben élő vizi állat, a hód Csallóközben is tanyázott. Az Írott emlékeket azonban pótolja a földbe írt történelem és a csallóközi Hodos falu és a Hodos major. Hodos dülő^és, azTiiS^díénTéípnszTiilt HodosTTáhno tó Csicsó mellett igazolja, hogy itt_is_ tanyázóti~ez~~az Európából már kipusztult áTtaű amely bőven megtalálta itt a két életfeltételét: a sok vizet és a nagy erdőket. A sok vizet még elhiszi nekem a jó csallóközi, mert van belőle most is bőven, de a csallóközi erdőkre már hitetlenül csóválja a fejét, pedig Mátyás királykorabeli feljegyzések nagy csallóközi csér- és tölgyerdőket említenek. De hát nem eléggé bizonyítanák-e feljegyzések hiányában is az alábbi csallóközi helynevek, mint: Cserhát puszta, Erdőkarcsa, Erdőhátkarcsa, Bodzáserdő és Erdőaljai major, Vágott erdő, Nagyerdő puszta, Feketeerdő puszta, Kiserdőmalomház slb. a régi csallóközi erdőket? ^Maholnap a hód sorsára jut a csík_ is, ez az eleven~kis állat, ki fog pusztulni- mszefUma is már ezer csallókTizT kfizűt^TMaTUcsák egjT látott csíkot, a világ legelevenebbállatát. Nein hiába mondja a virgonc emberre a magyar közmondás, hogy’ eleven mint a csík. Szóval a csík is kipusztul innét és akkor csak a régi dűlő nevek tartják fenn az emlékét ennek a (Folytatás.) kis állatnak és ezek a dűlő nevek maradandóbbak minden írásnál. Ilyen dűlő nevek: Csjktó Hodos határában. ((síkos rét, amelyet Erecs mellett kell keresnünk, Csíkos ág nevű dűlő Renke határában, Csíkászhát dűlő a nemesócsai határban. Ezek fogják megőrizni a csík emlékét. Hogy Csallóköz századokkal ezelőtt sok apró szigetből állott és sok kisebb, nagyobb folyó és ér csörgedezett e szigetek között, sok dűlő név elárulja és ahol most a víznek se híre, se hamva, vagy csak kis pocsolya van, ott valamikor malom kelepelgetett és a malom alatt a helyre molnáráé incselkedett a legényekkel, hogy azalatt duplán kivehessek a vámot. Az Ócsa melletti Malomárok, a Malomfölde Bős, a Malomhely nevű dűlő Várkony mellett eléggé bizonyítja ezt. Csallóköz vizeinek halbőségét igen sok hely és családnév örökíti meg az okiratos emlékeken kívül: Pontyos tó dűlő Hodos melleit. Toklánya, regi dűlőnév Csícsónál. A következő községnevek UKeszégMva, Kis- és Nagykészig CsüEarpaka, Pódafíp Gadóc) Csukárabony, Abonycsukár (Sikabony régi neve, Harcsás, az alábbi csallóközi családnevcirr Keszegh, Póda, Csukás, Csukássy, Halász, Halászi, Pontyos) emlilik 1795-ben Tanvon. ^zomnó (ugyanod 1789-ben)( Kárász, Csukárd, mind azt bizonyítják, hogy ónt itt hal -bővén ésnagyon sokan foglalkoztak a halászattal. A régi csallóközi ősfoglalkozásról, az aranymosásról csak nehezen tudtam írott emlékeket összegyűjteni, amikor annak történetét megírtam, de útbaigazított az aranyászok földbeírt története és az valóságos Ariadne fonálként vezetett végig Csallóközön. A csallóközi Rip van Winklék, -ti csallóközi kincskeresők, az aranymosók, az aranyászok emlékét őrzi: Aranyos falu, Felaranyos, Alsóaranyos puszták. Aranyostelek elpusztult falu, mind Aranyos mellett, Aranysziget határrész (Komárom), Aranyász dűlő (Illésháza), Aranyászkő zátonyos képződmény (Néma) és az Aranyász ősi csallóközi családnév. Csallóköz régi vadbőségének is megtaláljuk az emlékeit a helynevekben. A Vadas puszta őrs határában Mátyás király vadaskertjének az emlékét őrzi, az apácaszakállasi Nyestek major elárulja, hogy a nyest nagyon gyakori volt e szigeten, a Ravaszlik nevű dűlők, amelyek egész Csallóközben igen gyakoriak, elárulják, hogy a farkas is Ma gyón gyakori vendége, helyesebben állanaó lakója volt e szigetnek, mert Ravaszlik a csallóközi nyelvjárásban farkasvermet jelent és mivel ilyen Ra<T'aszTik7~ far kasvérem sok van Csallóközben, hát farkas is nagyon bőven volt itt. 1626 február 25-én egy boszorkányperben kihallgatják a tanyi pásztort, aki azt vallja, hogy a tehenek elvesztéséhez nem kell a boszorkányasszonyok bűbájossága, mert elvégzik azt a réti és a nádi farkasok, mert ezekből a toportyán férgekből rengeteg van és jaj annak a tehénnek, amelyik a nádasba tévedt, annak 1940. március 30. Majláth Gusztáv gróf c érsek temetése A komáromi helyettes]) ciánod székből c. érseki rangra emelkedett Majlátli Gusztáv gróf, erdélyi püspök temetése március 26-án folyt le Budapesten igen nagy és impozáns részvét mellett. A nagy halottat előbb a Farkasréti temető halottasházában ravatalozták fel, 26-án reggel pedig átszállították a budavári Mátyás templomba, ahol 43 évvel ezelőtt püspökké szentelték. Itt folyt le a gyászszertartás, amelyen maga a Kormányzó is jelen volt és a szentélyben foglalt he Ivet. Jelen volt Serédi Jusztinián hercegprímás, továbbá Albrecht főherceg, valamint a kormány részéről Keresztes Fischer Ferenc és Rndocsay László miniszterek és még igen sokan az ország előkelőségei közül. Az ünnepélyes gyászmise reggel 10 órakor kezdődött, melyet Mikes János gróf c. érsek celebrált. A gyászmise alatt a koronázó templom férfikara korái is gyászdalokal adott elő a megfelelő betétekkel. A gyászmise után az ötös abszolució következett. Gróf Mik s János c. érsek, IFm mer A. István és Slwoy Lajos megyéspüspök, majd Márton Áron gyulafehérvári püspök adták meg az abszoluciót az elhunyt íőpász'.ornak. Az ötödik abszoluciól a bíboros hercegprímás adta. A szertartás után a koporsót díszes gyászhiutóra helyezték és a temetési menet elindult a Regmim Marianum székházához. A koporsót bevitték az intézeti ház udvarán épüli kápolnába, ahol Shvey Lajos székesfehérvári püspök végezte el a buszon te lési szertartást, amelynek végeztével a koporsót léengedték a kápolna aialti kriptába. A komáromi r. kát. egyházközség hatalmas koszorúját a koporsót vivő díszhintón helyezték el. A temetésen Komárom várost Vizkel tg Sándor dr. tanácsos, a r. kát. Egyházközséget Lestúr István dr. prépost plébános és KáViy Endre dr. elnökök, a Majtáthfiúiskoíát Hub er János igazgató s a Kát. Legényegyletet Balogh Miklós világi elnök képviselték. Április 6-án re.gg 7 8 órakor a Szent András templomban rekviem lesz az elhunyt lelkiüdvéért. Kedvezményes jegyek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra a Komáromi Lapok kiadóhivatalában P 1.30 árban kaphatók. már csak a csontjait találta meg a gazdája, ha ugyan bemerészkedett a nádasba. A tanyi pásztornak több esze volt tehát, mint az egész vármegyének, mert nem ült fel a mendemondának és nem hitt a boszorkányokban, pedig akkor alig volt falu, ahol cgy-egy szerencsétlen nőt meg ne égettek volna azért, mert boszorkánynak tartották. És ezeket a szégyenteljes pereket, kínvallatásokat mind a bölcs vármegye folytatta le. Hiába mondta századokkal ezelőtt KalmanTTvirálv. hőgy~níiicggnelTTIoszofKanyoly azt csak a tanyi pásztor hitte el neki az Ürnak 1626TE esztendeiében. A régi igazságszolgáltatás emlékeit őrzik a következő dűlőnevek: Akasztófadomb Nagymegyer mellett, ahol az ezerhétszázas években boszorkányt is égettek és 1848-ban pár szökevény katonát végeztek ki, a Törvényföld dűlő Dénesd mellett, ahol még a múlt században láthatók voltak az akasztófa maradványai, a Máglyadomb dűlő Etrekarcsa határában a boszorkányégetés borzalmas emlékét látszik őrizni, a Hodos határában levő Akasztófa dűlőhöz is a régi igazságszolgáltatás emléke fűződik. Szomorú, lehangoló emlékek ezek, minő a komáromi Akasztófadomb is. A régi hadászat emlékei is beírták nevüket a csallóközi földbe.-amit Óraija major, Örs nn.szla, Tatárhánvások neyu'dú’ök. Várparlag, Rékovái: Gsh«-1)^ gyúr7Gúla melett e’éapé hízonyí!aniak Ez a rövid vázlat is eléggé bizonyítja, hogy Csallóköz földbe írt története a Legbeszédesebb történet azok előtt, akik szeretettel közelednek hozzá és akik tudnak belőle olvasni.
