Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-13 / 2. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. január 43 A komáromi ÜYÓgyiárak ünnepi és éjjeli szolgálata Európa legtöményebb keserűvize az Igmándi. Elég 3 ujjnyi. Eredeti nagy üveg 1.- pengő „ kis üveg -.65 fillér fogyasztási adóval együtt. Csalódik, ha Igmándi helyett mást fogad el. hány olyan rendelkezést érintenek, amely eredeti formulázásában nehe­zen volt összhangzásba hozható a gazdasági élet követelményeivel. Ezek közül első helyen említik az értékpapírok, ugyszintén az áru- és Innyagfcészleték értékeléséről szóló ren-J delkezésekel. Ezekben bizonyos mó­dosítások váltók szükségessé, amelyek elől a szakkörökkel folytatott meg­beszélések alapján most már az illeté­kes tényezők sem mutatnak elzárkó­zást. A második kérdéskomplexum a tár­sulatoknál vezetőállásban levő tisztvi­selők fizetésmaximálását érinti, azt az elvet, hogy' a szóbanforgó tisztvise-Január 9-én, kedden délután tar­totta Komárom város törvényhatósá­gi kisgyűlése havi rendes ülését Nagy Nándor főispán elnöklete mellett. A kisgyülés napirendjén 22 tárgy sze­repelt, amelyek közel két órai ta­nácskozást igényeltek. Előadók voltak dr. Csukás István főjegyző, dr- Vizkelely Sándor tanács­nok, dr. Sulacsik László tb. főjegyző és Ilajda Jenő főmérnök. A kisgyülés Komárom vármegyé­nek a szegénysorsú biz. tagoknak a gyűléseken való megjelenése alkalmá­val felmerült költségeik megtérítésére vonatkozó, továbbá a szénárak loszál-i irtására s a cukor árának leszállítá­sára vonatkozó határozatait hasonló határozatokkal javasolja támogatni. Budapest székesfőváros törvényható­sági közgyűlésének a közszolgálati al­kalmazottak illetményeit csökkentő kormányrendeletek hatályon kívül helyezése tárgyában hozott határoza­tát szintén azonos határozattal támo­gatja a kisgyülés. Javasolja a kisgyülés, hogy a köz­gyűlés a borellenőrző bizottságba Ka­­licza "Sándort és Laky Nándort, a Csatornaszabályrendelet becslő bizott­ságába Csizy Istvánt és Langschádl Lajost válassza meg tagokul. Az apa­állattartási díjai az 1939. évre vissza­menőleg az egész város területén 10 pengőben javasolja a kisgyülés meg­állapítani és javaslatot tesz a kis­­igyűlés a legeltetési dijakra is. A vágó­hídi trágyagödör bérletét Máté István­nak javasolja kiadni, a halászati jog bérletét pedig évi 700 pengőért Czil­­ling András és társainak javasolja 1940. december 31-ig kiadni, akik a sporthalászoknak évi 2 pengőért köte­lesek engedélyt adni a bérelt vizeken. Az adófelszólamlási bizottság megvá­lasztandó tagjaira nézve is elfogadott lök bizonyos értékhatáron túl nem­csak /kereseti, hanem társulati adó­kötelezettség alá is fognak esni. A folyamatban levő megbeszélések most arra irányulnak, hogy ezt az, elvet ne alkalmazzák mereven, egy­forma feltételek mellett az egész vo­nalon, hanem a gyakorlati életnek megfelelően más és más szempontok érvényesüljenek a bank és a vállalati vezetők fizetésének elbírálásánál. — Emellett felmerült olyan terv is, hogy az elbírálás során különbséget ten­nének az egye« bankok és vállalatok között is. Végül a harmadik kérdéskomple­­xum a társulati kölcsönökre vonatko­zik, amelyeknek az adóreform értel­mében tudvalévőén arányban kell ál­lamok a kimutatott saját tőkével. Itt a gyakorlati élet részéről az a meg­gondolás merült fel, hogy a bankok, ugyszintén a vállalatok nincsenek most abban a helyzetben, hogy az igénybe­vett kölcsönöknek saját tőkéjükhöz viszonyított arányán akár alaptőke­emeléssel, akár más módon változ­tassanak. A kölcsönös törekvés tehát az, hogy nemcsak az arány szám, hanem, a köl­csön közgazdasági célja és a hova­­fordítás módja irányadó legyen az egyes konkrét esetek elbírálásánál. a kisgyülés egy indítványt, mely a bor, húsfogyasztási, sör- és szeszfo­gyasztási adóról szóló szabályrende­letet tudomásul vette. Az autólaxik és a bérkocsik díjsza­básaira vonatkozó előadói javaslatot magáévá tette a kisgyülés. E tárgynál Gyalókay Kálmán felhívta a város ve­zetőinek figyelmét a bérautóbusz for­galomban tapasztalható mizériákra s kérte, hogy mielőbb rendeztessék a vállalkozó céggel a napirenden lévő anomáliákat. Vizkelely Sándor dr. tanácsos kilátásba helyezte, hogy a Start igazgatójával tárgyalni fog a ba­jok orvoslása tárgyában. Az építési szabályrendeletnek a lég­oltalom követelményei értelmében lé­tesítendő óvóhelyek építésére vonat­­natkozó módosítását, az építkezési di­jak megállapítása s városi terület használati díjainak meghatározása te­kintetében szin lén javaslatot terjeszt a kisgyülés a közgyűléshez. Fontosabb ügy volt a vízmű kibőví­­lésének érdekében elrendelendő víz­kutatásira vonatkozó főmérnöki elő­terjesztés, melynek értelmében java­solta a mérnöki hivatal, hogy a szük­séges fúrásokkal bízza meg a város a Fővárosi Vízművek szakértőjét. Ez­zel kapcsolatban a balparti város képviselőtestülete által június 27-én tartott közgyűlésen ebben a tárgyban hozott határozata mellőzendő lenne. A javaslatot a kisgyülés előterjeszti a közgyűlésnek. A Fazekas utca és a Bercsényi utca járdáinak rendezésére nézve előter­jesztett javaslatot Fiilöp Zsigmond és Kollányi Miklós felszólalása után a kisgyülés magáévá tette. A honvéde­lemről szóló 1939. II. te. 12. §-a alap­ján megalakítandó bizottság tagjaiul Páti Nagy Mihályt és id. Ács Lajost hozza javaslatba a kisgyülés. Kaptuk az alábbi sorokat: A Komáromi Lapok f. hó 6-iki sza­lmában egy közlemény jelent meg: »Komáromban két új gyógyszertár felállítását fogják kérni« főcím alatt, mely teljesen téves beállításba helyezi a gyógyszertárak ügyeletes szolgála­tára vonatkozó mondanivalóit. A tényállás a következő: 1939 márc. 3-án kelt 2698/1939. ai.-számú átirat­ban az alispáni hivatal felszólította a gyógyszerészeket, hogy — többek között — a gyógyszertárak üzemi ide­jének és ügyeletes szolgálatának sza­bályozása ügyében kiadott 160/1939. BM. rendelet 4. §-ban foglaltakra néz­ve előterjesztésüket tegyék meg. Ezen felhívásnak eleget téve március 14-én előterjesztésünket megteltük és pedig oly értelemben, bogy a dunabalparli városban működő négy gyógyszertár hetenkint váltakozva tarthasson szol­gálatot. A beadvány a következőkkel zárul: »Tekintettel arra, hogy a fenti elrendezése a gyógyszertárak üzemi és ügyeletes szolgálati rendjével nem ütközik a 160/1939. BM. rendeletben lefektetett szabályozásokba, továbbá a gyakorlatban már bevált és a közön­ség által is megszokott ez a rendszer, de az alkalmazott gyógyszerészek ér­dekeinek is teljesen megfelelő, ennek előterjesztését eszközölve azon tiszte­letteljes kérésünkkel kapcsolatban jut­tatjuk a tekintetes alispáni hivatalhoz, hogy azt jóváhagyni és a jövőre nézve pedig kötelezőnek elrendelni szives le­gyen.« Ezen beadványunkra 1939 má­jus 9-én kaptuk Komárom szab. kir. megyei város polgármesteri hivatalá-Komárom Vármegye Törvényható­sági Dalosbizottsága január 10-én dél­előtt, a vármegye kistanácstermében tartotta ifj. Reviczky István alispán elnöklétiá s a bizottság tagjainak élénk érdeklődése melleit gyűlését. Az el­nök megnyitója után Wiesenbacber József bizottsági ügyvezető számolt be a bizottság múlt évi működéséről, melynek kiemelkedő eseménye volt a dunaalmási karnagytanfolyam, me­lyen 31 tanító vett részt. A bizottság működését a Magyar Dalos Egyesüle­tek Országos Szövetsége meleghangú átiratban ismerte el és hálás köszö­netét fejezte ki a bizottság vezetősége iránt. Az örvendetes siker buzdítólag hat a bizottságra, mely kimondotta, hogy a kamagyi tanfolyamot az idén is megfogja június 16—22-igrendezni. Napirendre került a községi dalár­dák beszervezése a Szövetségbe és a legközelebbi dalosünnepélyek rende­zése. E kérdéseknél színvonalas vita fejlődött ki, melyben Ray Lajos, Sémi­iéin János, Fülöp Zsigmond, Wiesen­­hacher József, Hideghéthy Antal és mások vettek részt, valamennyi fel­szólalót fejtegetéseiben a magyar dal­­kultúra iránt érzett szeretet s az a lel­kes készség vezette, hogy a vármegyé­ben működő dalegyesületek és ének­karok fejlődése érdekében mindent el kell követni. Kimondotta a gyűlés, hogy a falusi dalegyleteknek a Szö­vetségbe való belépését, mely díjtalan, a járások közigazgatási vezetőinek közreműködésével fogja előmozdítani Elhatározta a bizottság, hogy 194©­­btn járási dalünnepélyeket rendez, melyeken az illető járásba tartozó dalárdák vesznek részt. Eszerint az idén hat ilyen ünnepély fog lefolyni a vármegye területén. 1941-Íren pedig vármegyei dalosünnepélyf tartanak Komáromban. I/okácsy József a pénztári jelentést lerjeszlette elő, melyet a gvfí lés Judo­tól a 8038/1939. sz. átiratot, melybe« tudatja a gyógyszerészekkel, hogy ax alispáni hivatal határozata alapján ezután az ügyeletes szolgálatot a ko­máromi öt gyógyszertár végzi, bejen­ként felváltva. Hogy az alispáni hivatal mily indo­kokat és érveket véve tekintetbe dön­tött a mai beosztás mellett, erről nn tudomással nem bírunk és ebben na* további lépéseket nem tehetünk, város közönségének ellenben módjá­ban van a rendelet korrigálása céljá­ból lépéseket tenni. Ez a száraz valóság és mint lát­ható, nem a gyógyszerészek kénye­lemszeretete váltotta ki az új szolgá­lati rendszert. Azt is teljesen téves, beállításban adja közre a cikk, hogy annak idején az Eötvös utcai patika azért nem tartott éjszakai szolgála­tot, mert a másik három patika tulaj­donosa azt távolesőnek tartolta volna. Az Eötvös utcai patika igenis tartolt egy ideig éjszakai szolgálatot, azon­ban ez hatósági közbelépés miatt meg lett váltózlatva és azután csak a máv sik három gyógyszertár tarthatott éj­szakai szolgálatot. A helybeli gyógy­szertárak vezetői mindenkor késze« állottak és állanak a közegészségügy maradéktalan kiszolgálására, csak egy cél lebegett mindenkor szemük előtt*, hogy a gyógyulásra szorulók egészsé­gük és életük megmentéséhez szüksé­ges anyagokat mielőbb kézhez kap­hassák. másul vett. Az 1940. évre szóló költ­ségvetést 800 pengőben állapították meg. Végül a bizottság megválasztotta a művészi bizottságot, mely véleménye­zési és intézkedési hatáskörrel lett felruházva. Tagjaiul ifj. Reviczky Ist­ván elnököt, Fülöp Zsigmondot, Ray Lajos bányafelügyelőt, Schmidt Vik­tor, Poór Sándor és Sendlein János karnagyokat választották meg. A Tör­vényhatósági Dalosbizottság tagjai Re­viczky István alispán lelkes éljenzése közben azzal a fölemelő tudattal tá­voztak a gyűlésről, hogy a Dalosbi­zottság kiváló, művészlelkű elnökének bölcs vezetése "és irányítása mellett Komárom vármegyében a magyar da­losügy rövidesen áldásos fejlődést fog elérni. A tagok teljes bizalommal és szeretettel hajlandók őt támogatni s vele együtt dolgozni a kultúra maga­sabb céljainak elérésére. Késműves, műköszörűs, acéláruk szaküzlele II HASCHEE JÓZSEF Komárom, Kórház-lér 6. (A katonai kórházzal szemben) Korcsolyák homorú élesítései KOMÁROMMEGYEI HITELBANK RT a MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK, BUDAPEST affiliált intézete, Komárom, Baross ucca 7. szám Fiók : Komárom-Ujvárosban, Igmándi ut 16. sz. alatt. A bank működése kiterjed a bankszakma minden ágazatára: be­tétekre, betétkönyvecskékre és folyószámlákra. Érték­papírok vétele és eladása. Tőzsdei megbízások lebo­nyolítása a budapesti és külföldi tőzsdéken. Kül- és belföldi csekkek és kereskedelmi utalványok behajtása. ' Átutalások és meghitelezések bel- és külföldre. Kül- S78 földi pénzek beváltása mindenkor a hivatalos napi árfolyamon. Fonciére Általános Biztositó Intézet Komárommegyei főügynöksége. Komárom város törvényhatósági kisgyűlése JavaslaSok a legközelebbi közgyűlésre A gyógyszerészek nevében Kovách Tihamér. SVÁBHEGYI szanatóriumban gyorsan gyógyulnak a kifáradt neuraszthémiás, álmatlan betegek tünetei, panaszai. Kellemes környezet, modern vízgyógy és villamos (Hochfrquenz) kezelés, konditió javító sport és torna. Mérsékelt utósaison árak. (Igazgató főorvos: Dr. GYÖRKI BÉLA) Nagyszabású dalkultura a vármegyében A Vármegye Törvényhatósági Dalosbizottságának ülése

Next

/
Thumbnails
Contents