Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-13 / 2. szám

1940. január 13. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Járási mezőgazdasági bizottsági kisgyűlés Kisbéren Zsindelyné Tüdős Klára megragadó előadása a szövő házi-iparról. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara gesztesi járási mezőgazdasági bizottsága közgyűlést tartott Kisbéren Ivánkay Kál­mán elnökletével. Mintegy 250 főnyi gazda hallgatta meg nagy érdeklődéssel a községi mezőgazdasági bizottságok je­lentéseit, melyeknek alapján a Kamara helyi és országos jelentőségű gazdakí­vánságok teljesülését elősegíti, illetve végrehajtja. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara elnöke, Rázgha Károly, az elnöki meg­nyitó beszéd után a visszacsatolt részek gazdáinak és a Kamara üdvözletét tol­mácsolta. A közgyűlés illusztris vendégei között voltak dr. Zsindely Ferenc képviselő, ál­lamtitkár és hitvese, Tüdős Klára, az országos nevű kiváló iparművésznő, aki általános érdeklődés mellett tartotta meg megragadó hatású, szép előadását a szö­vőháziiparhoz szükséges nyersanyag fo­kozott termeléséről és feldolgozásáról. — Ma oly időket élünk — mondotta —, hogy önellátásra kell törekedni, ami ezen a téren elég könnyen elérhető. Községi kenderáztatókra, házi lenfeldolgozókra, nemkülönben szorgalomra és tanl'ásra, tudásra van szükség. Amely községben ez megvan, ott rongyos ruhában járó em­bert alig lehet látni. A könnyen készített háziipari cikkek értékesítését a központ közszállítások révén is biztosítja. Az Or­­mányságban és más vidékeken kitűnő eredményt értek el pl. azzal, hogy a köz­ségeknek kenderáztatót építettek, rokká­kat adtak ki egyes családoknak. A házi­ipar terjesztése érdekében a helyszíni útbaigazítások, előadások és a munkák megindítása szükséges, örömmel látja, hogy a Kamara e munkájában segédke­zet nyújt. Patzenhófer Herbert cukorgyári igaz­gató a gyár nevében felajánlotta, hogy Ács községben a környező községek kis­gazdái részére kenderáztatókat épít. Ref­lektálva a mocsai gazdák cukorrépa tér ezidőszerint az út hiánya, felkéri a Ka­marát, hogy a Nagyigmánd—ácsi úir nak még ez évben való megépítését szor­galmazzák. Az útépítéshez a cukorgyár igen jelentős pénzbeli hozzájárulását je­lentette be. Vontató traktorokkal fogja a gyár a szállítást végezni. Dr. Frideczky Ákos kamarai tanácsos a juhtenyésztés időszerű kiterjesztését és a birka házkö­rüli tartását javasolta. Taróczi Herbert dr. kamarai titkár a kender és len ter­mesztés fokozásának módjait és a ter­mesztői árakat ismertette. Rázgha Károly kamarai elnök meg­említette, — reflektálva az egyes fel­szólalásokra, — hogy az állattenyésztés és a hízott állatok értékesítésénél a kis­gazdák mindig előnyben részesülnek, ha van megfelelő kisgazdatétel, az minden bizonnyal kap kiviteli engedélyt. A hiz­­lalási hitelt az O. K. H. útján ugyan­csak a kisgazdák kapják elsősorban. Ter­mészetesen a hizlalásra készülni, szá­lastakarmányról gondoskodni, hizlalni tudni kell. A Kamara ad útbaigazítást, tanít meg hizlalni és segíti a kölcsönhöz a kisgazdákat ott, ahol kemény akaratot és jóindulatot lát. A Kamara működé­sét a mezőgazdasági bizottsági ülések szabják meg, mert ezeken jut szóhoz a községi mezőgazdasági bizottság, amely a gazdakívánságok és panaszok első fó­ruma. Nagy Vencel m. kir. kormányfőtaná­csos, jószágkormányzó részletesen ismer­tette a kisgazdák hízó állatai értékesítési módjait. Rázgha Károly, kamarai elnök bejelentette, hogy a juhtenyésztés érde­kében a kosok beszerzésénél segítségére lesz a Kamara, mely ajándékozni is fog néhányat ilyen célokra, a háziipar iránt érdeklődő községeknek. Ha az értékesí­tés terén bármilyen konkrét panasz van. ha a legkisebb visszaélés volna bárhol, rögtön jelentsék táviratban vagy tele­fonon a Kamarának és a Kamara azon­nal megjelenik, hogy a panaszt kivizs­gálja és orvoslást hozzon mindenre és mindenkire való tekintet nélkül. Sztrázsik Andor kamarai igazgató is­mertette a Kamara szervezetét és műkö­dését és felszólította a gazdaközönséget, hogy bármily gazdasági ügy vagy panasz előadódnék, a Kamara elintézi. Ilyen intézkedés volt pl. a Futura gabona-lr átvétele körül Komáromban történt hi­bák gyors kiküszöbölése. A Kamarában a legkisebb gazdától a legnagyobbig minden gazda képviselve van és irányító szavaik döntőek a saját érdekképviseleti szervükben. A kamarai élet gerince a járási mezőgazdasági bizottság, amelyhez minden község mezőgazdasági bizottsága forduljon bizalommal, mert ezen át ér­het leghamarabb célt. A kisbéri községi bíró a gazdaközön­ség részére kenderáztatót kért és a Ka­mara segítségét a háziipari munka meg­indítására. Majd felhívta a járás köz­ségeit, hogy a legelőjavítás kérdésével foglalkozzanak, mert Kisbér 2 év alatt 50 kh. bérlegelőjének újragyepesítésével jól járt. A Kamara Zöldmező Szakosz­tálya irányítja a munkát teljesen ingyen. Az elnöklő Ivánkay Kálmán zárósza­vaiban megigérte, hogy a községek köz­érdekű kívánságait minden erejével tá­mogatja és reméli, hogy a mezőgazda­­sági bizottságok fokozottabb működésé­vel olyan üde szellemmel és a kis em­berért dolgozó elhatározással, mint ami­lyennel a Kisalföldi Mezőgazdasági Ka­mara rövid működése óta máris érezhe­tően jár elöl: új korszak nyílt meg a gazdák érdekképviseleti életében. BACHER-MEUCHAR Eredeti eszközök és alkatrészek Bacher- Melicharnál Budapest, Vilmos császár-út 52 Megalakult a komáromi esperes-kerületi Katolikus Akció A magyarországi egyházi szabályok­nak megfelelően f. hó 9-én a komáromi esperesi kerületben is megalakult a ka­tolikus Akció. Az alakuló közgyűlés, — melyet a Szent András templomban csen­desmise előzött meg, — 10 órakor kez­dődött a Majláth-iskola nagytermében, melyet sűrűn megtöltött a kerület ösz­­szes egyházközségeinek nagyszámú kép­viselete. A gyűlést Király József csicsói espe­res-plébános, orsz. képviselő nyitotta meg, aki lendületes beszéd keretében üdvözölte a megjelenteket, köztük Gre­­gorovits Lipót esztergomi kanonokot, mint az egyházmegyei Kát. Akció igaz­gatóját. Gregorovits Lipót prelátus kanonok mélyen szántó szavakkal ismertette a célt, amelyet a mind közelebbről fenye­gető veszély jelöl meg s lelkes buzdí­tást intézett a jelenlevőkhöz ama köte lességek teljesítése iránt, melyeket a vészfelhők eltávolítása tesz szükségessé és kívánatossá. A gyűlés célja kettős: megalakulás és programmadás. Indítvá­nyára kimondta a közgyűlés, 'hogy az esperesi kerületi Kát. Akciót megalakítja és a szakosztályi elnökségeket nyomban b tölti. E célból jelölőbizottságot küld­tek ki, melynek javaslatára egyhangúan megválasztották a hitbuzgalmi szakosz­tály kerületi elnökévé Sörédy Imre ekeli lakost, a kulturális bizottság elnökévé Vaskó Imre ny. igazgató komáromi la­kost, a szociális és karitatív szakosztály élére dr. Bafer József nemesócsai la­kost. A kerületi sajtóosztály elnöke dr. Kállay Endre komáromi lakos, a szer­vező szakosztály kerületi -elnöke pedig Martinkovics Károly csicsói lakos lett, míg az esperesi kerület részéről az egy­házmegyei tanács tagjául Weszelovszky János dr. komáromi lakost válaszották meg egyhangúan, a tanácsjegyzői tiszt­ségre pedig Csery István ekelei esperes­plébánost kérték fel. Az ifjúsági szerve­zetek főirányítója Nemesik Valter füssi plébános lett, vezetői pedig Pataky Fe WEISZ JANOS fakereskedő és építési vállalkozó KOMÁROM, Rakóczi-u. 35. Tel. 114. építészmérnök 1544 Mindenféle deszka, faragott fa, rúd bő választékban. Meszet, cementet, téglát, cserepet eredeti gyári árban is szállítok. Keréktalp, járomfej, gabonalapát, nyirfa­­rúd, nyirfaseprük, taligák állandóan raktáron. Eny­vezett lemezek nagy lerakata. Tűzifa, szén kapható kicsinyben és nagyban. Elvállalok mindenféle épít­kezést. Díjmentes tanácsadás építkezéseknél. renc örsúj falusi és Feiszthammel Valéria kolozsnémai tanítók. A választások megejtése után Király József elnök hálás köszönetét mondott Gregorovits Lipót főegyházmegyei igaz­gatónak, az irányító és segítő közremű­ködéséért. Indítványára hódoló felírató, intézett az alakuló gyűlés Serédi Juszti­­nián hercegprímáshoz. Ezután Bárány Anzelm, a Marianum igazgatója és Hóka Imre dr. dorogi plé bános tartották meg előadásaikat, me­lyekben kidomborították az alakulás el méleti és gyakorlati programmját. A kö­zönség nagy figyelemmel hallgatta és tetszéssel fogadta a két értékes előadást. niiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiirniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH SUOMI A népek ősi vándorútján együtt indult két árva nemzet, s ordas, fekete éjszakából kiérve végre hazát szerzett. Északra tartott az egyik testvér, havas világok s fenyvesek várták, délre jött a büszkébb, a nagyobb, s ezer éve állják a vártát. Ülök setétlő idők alján, bús krónikás a Duna mentén, Suomi földje vérben ázik, borzong a szívem, bánat a mentém. Ott bolyongok e borús estén Suomi havas erdei alján, havasi kürtként búg a lelkem, hős testvérem gigászi harcán ... Szívembe vág titáni merszük S a haza végtelen szerelme ..Á — Népek Istene tégy csodát, mielőtt Suomi elesne ... — Fohász száll, míg szólnak az ágyúk... Véresos idők záporában szőke gyermekek dideregnek sírva a halál sátorában ... Egy és közös az áldozatban sorsuk és a fajtám sorsa; gőgös nagy hittel azért hiszem, ' Moszkva ezernyi vad kohorsza nem győzi le Suomit soha!... Kossányi József jw- BBDIO 'AM WÍ Tökéletes automata-rádió Ad 6 vallomások beadása! Az 1940. évre szóló általános kereseti, valamint jövedelem és vagyonadó be­vallások beadására vonatkozólag tájé­koztatóig közöljük, hogy adóvallomást csak a következő személyeknek kell ten­­niök: Általános kereseti adó bevallást csak azoknak a személyeknek, akiknek az 1939. évi kereseti adóalapjuk a 10.000 pengőt elérte, vagy meghaladta. A vallomás beadásának határideje: 19ío. évi február hó 28. napja. — Általános kereseti adó bevallást kell tenniük azok nak a személyeknek is, akiknek 1939. évi kereseti adóalapjuk a 10.000 pengőt Ugyan meg nem haladta, de az 1939. évi kereseti adót megfellebbezték. Ezek­nek a vallomását 1940. évi január hó 31-ig kell benyujtaniok. Aki az 1939. évi kereseti adókivetést nem találja az üzletéhez mértnek, (pl. sokalja vagy kevesli!), de az adóalapja nem érte el a 10.000 pengőt, ugyancsak 1940. évi január hó 31-ig kérheti adóbe­vallás egyidejű benyújtása mellett, hogy az ipdo. évi adóját újból állapítsák meg. Figyelmeztetjük az adózókat, hogy ilyen esetben az adókivető hatóság az összes rendelkezésre álló eszközök igény­­bevételével meggyőződik a vallomás he­lyességéről és nem kizárt dolog az sem, hogy az eredetileg leszállítani kért adót a kivető hatóság felemeli. Jövedelemadóvallomást azoknak kell tenniök, akiknek az 1939. évi jövedelem­­adó alapja a 10.000 pengőt elérte, vagy meghaladta, 1940 február 28-ig. Akinek ugyan nem érte el az 1939. évi jövede­lemadója a io.ooo pengő adóalapot, de az adókivetést megfellebbezte, vallomást kell tennie 1940. évi január hó 31-ig. Vagyonadóvallomást annak kell ten­nie, akinek vagyonadóalapja az 1939. évben a 150.000 pengőt elérte, vagy meghaladta. Bevallási határidő február 28. Aki megfellebbezte az 1939. évi va­gyonadó kivetést, annak a vallomást ja­nuár 31-ig kell beadnia. BUDAPESTRE utazó kedves olvasóink figyelmét felhívjuk a PANNÓNIA SZÁLLÓ (Rákóczi-ut 5.) éttermeire. Konyhája egyike Budapest elismerten legkiválóbb konyháinak, árai polgáriak. Színház, hangversenyek után az úri közönség kedvelt szórakozó helye. Téli­kertjében a rádióból is közismert BURA SaNDOR hírneves cigányzenekara muzsikál. Esküvők, társasösszejövetelekre külön termek. (6:18 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents