Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-23 / 12. szám
6. ftldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. inárcius 33. Itt a tavasz. A természet is új ruhába öltözik. Vegyen ön is magának szép tavaszi ruhát nálunk 1164 Komárom, Baross u. 12 sz. Még a névnapom is becsapott! Hogy mennyire romlott világban, szélhámosok és csalók között élünk, legjobban bizonyítja az az ezeresztendős mondóka, hogy: Sándor, József, Benedek Zsákban hozzák a meleget, — az idén csődöt mondott, a Sándorok, a Józsefek és a Benedekek ugyancsak szégyelték magukat a nevenapjuk alkalmával, mert melegről még csak álmodni se lehetett; a zsákban hozott meleg pedig a múlt idők csalóka emlékei közé vonult. Még kalapra való meleget se hozott ez a három, derék férfiú, nemhogy zsákravalót. Dermesztő szél, eső, hó váltakozott ezen. a három napon. A házmesterek cifrán káromkodtak, mert megint havat kellett seperni a házak előtt és a járdát tisztára kaparni, mert a rendőr ismét szóvá tette a dolgot. A gesztenyesütő nénik becsukták uccai, nyílt üzleteiket, szidták szegény Sándorokat, Józsefeket és Benedekeket, hogy a nyavalya üssön beléjük, hát ez a tavasz, ilyen időt kellett nekik hozni? A borbélyom, amikor a műtőszéken kapargatta államat, nyíltan szidta a Józsefeket, nem szólhattam, mert nála és nem nálam volt az éles borotva. Szidta őket, mint a bokrot, pedig tudta, hogy a Józsefek körébe tartozom én is. A máskor ilyenkor pilinckező, golyózó, gombozó, csigázó, labdázó, inétázó gyerekek szintén szidalmazlak bennünket, mert az idén nem lehetett a nevünknapjakor künn a szabadban játszani. A husvét előtti nagytakarítást végző háziasszonyok, no meg a házialkalmazottak ajkáról se valami hízelgő szavak szálltak felénk, hiszen majd megfagytak szegények a dermesztő hidegben. Máskor József-nap idején az enyhe, tavaszi időben vígan ment az ilyen nagytakarítás. Egy kedves háziasszony, aki névnapomra mindig megszokott lepni valamivel, az idén azt üzente, hogy a fánktészta a maga nevenapján beköszöntött dermesztő hidegben nem Ívelt meg, így a fánksütésből nem lett semmi. Úgy köll magának, miért nem hozott enyhe, tavaszi időt! Erről a nemsikerült fánksütésről jut eszembe valami. Egy lakótársam jogászkoromban erősen udvarolt a háziasszonyunknak, önagysága a heves ostromot már-már nem igen bírta és láttam a jelekből, hogy föl fogja szarvazni kedves életepárját az én csibész barátommal. Talán az asszonyi hűség halotti torát akarták megülni, nagy vacsorát adott a ballépésre elszánt menyecske. Erre a vacsorára én is hivatalos voltam. Az asszonyka és az én barátom erősen tekingettek a ppház fenekére és kedélyes nóbelspitzük volt. A hosszú vacsorának jött az utolsó fogása, a fánk. Nem valami jól sikerült és itt történt barátom és a menyecske szerelmi történetében a peripecia, a sorsfordulat. A barátom a fánkos tál felé nyúl és azt mondja: — Én is kérek egyet ebből a p o g ác s á b ó 1... — Mit, pogácsából, — sipított föl vérig sértve a menyecske. — Az én gyönyörű, szalagos fánkom magának csak pogácsa? Hát piszokság. És maga akar nékem udvarolni, elcsábítani az uramtól. Pusztuljon a szemem elől és ki a lakásból is. Úgyis tartozik a szobabérrel. Persze azt hitte, hogy szerelemmel fizeti azt nekem ki. Nem uracskám, abból nem eszik. — És kinyitotta az ajtót és a zavarában hebegő barátomat kiutasította a szobából. A rosszul sikerült fánk őnagyságát ezúttal megmentette a ballépéstől. A közben elmondott történet után térjünk csak vissza a botrányosan rosszul viselkedő névnapunkra. Szégyeljük magunkat mi Józsefek, Sándorok és Benedekek. Szerencse, hogy a keresztségben két nevet kaptam, másik nevem Géza, ezentúl azt fogom használni. Ahhoz nem kötnek semmi időjárási kötelezettséget. Igaz, hogy a medve Géza nap táján szokott kijönni a barlangból, de az idén biztosan ki se jött, mert ugyancsak becsapódott volna ilyen balszerencsés esztendőben, amikor még a saját névnapjaink is szélhámoskodtak... (bj) Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy szönyegüzletemet megnagyobbítva és kibővítve úri- és női divatárucikkekkel Nádor-utca 25. sz. alá helyeztem át (a volt Kertész-féle üzlethelyiségben) Kérem a nagyérdemű közönség további szives pártfogását. Mély tiszteletfel: T£|h g^IlflOr 117 Ezerszámra fogy Komáromban a tiz—huszfilléres ponyvaregény Mit olvas ezekben az időkben Komárom lakossága, — vetődik fel a kérdés mindazokban, akik még ma is hinni szeretnének a szellemi fegyverek diadalában, a nemes gondolatokban, a művészetben, irodalomban, a szépségben. Komárom megritkult könyvesboltjaiban láthatjuk a mai magyar könyvkiadásnak meglehetősen sok újdonságát s a könyvkiad óvállalatok részletüzleteinek ügynökei csökönyös pontossággal szállítják a gyűjteményes, vászonba kötött műveket. A tapasztalatok szerint a könyvvásárlási kedv erősen csökkent. Sem a karácsonyi, sem az újévi, sem a húsvéti ünnepek jelölt nem láttuk, hogy éppen könyvieket vettek volna nagy számmal a komáromiak s ugyanezt a csökkent vásárlási kedvet látjuk a vidékiekben is. A komáromi ember elég Pénzt takarít meg, ha GYŐRBE ion és íelkeresi Szabó László és Társa DIVATÁRU ÜZLETÉT, BAROSS-ÚT 11-13 SZÁM Szövet, selyem, mosó, flaYiell, függöny, szőnyeg, vászon és tíamaszt áruk nagy választékban sokat olvas, — könyvtárakból, — s a könyvtár forgalma valóban rekordra emelkedett. Ebből az látszik, hogy szeretne ugyan olvasni a komáromi ember. csak pénze nincsen hozzá. Meglehetősen kevés komoly munka s viszonylagosan kevés szakkönyv fogy. Az az észrevételünk, hogy a város könyvolvasóinak táborában vékony réteg az, amely a korszerű kérdések után érdeklődik könyvek útján. Szóbdkóztd'ó s könnyed olvasmányok kellenek: futó izgalmak, mint az áprilisi szerelem. Kevés a komoly könyvvásárló einber. A fővárosi könyvesboltok kirakatában látható könyveknek csak bizonyos százaléka jut el Komáromba, idegennyelvű könyveket alig vesz valaki s a külföldi újságoknak is alig van keletük. Német művek iránt még van valami érdeklődés, francia, angol folyóiratokat, könyveket igen kevesen olvasnak. Sajnos, az idegen uralom alatt maradt magyar területek kérdéseivel is alig hajlandó foglalkozni dz átlagolvasó. Mi fogy legjobban Komáromban? Kétségkívül a ponyva. Hogy ez valóban így van. mindenki meggyőződhetik róla, ha akár köny vkereskedésbe, akár trafikba lépve, a rengeteg színes, rajzos címlapú ponyvaregényt megpillantja. Tornyozva állanak a tíz-húszfilléres rablóhistóriák. a félpengős, egy pengős, s ennyiannyi filléres gengszter-remekek a kin szolgálóaszta Ion. Kik v szik? — kérdezzük azegyik trafikosl. — Mindenki. Egyszerű emberek, komoly urak, tisztviselők, nem is tetszik elképzelni, ki mindenki. — Miért? — Mert olcsó, tíz-husz fillér s mert pillanatnyi izgalmat ad, meri lefekvéskor el lehet aludni mellette s éppen egy félóráig tart olvasása, meri zsongít... DKW, BMW uniók. DKW. Ardie. Tornax, Horex motorok körzetképviselete Posztói és Ligscher gépműhely Komárom. Megye a. 18. Tel. 177. Mennyi fogy el belőle Komáromban? — Hetenkint többszáz, havonta néha többezer is. Legjobb cikkünk, úgy vásárolják, mintha ingyen adnánk. Legyen benne öt-hat gyilkosság mindjárt az első lapon, legyen benne tolvaj, lehetőleg amerikai, vagy angol, legyen benne cow-boy, vagy elcsábított moziszinésznő s derüljön ki az igazság. — Egyszóval mégis csak az igazságot szeretik az olvasók? — Nem. hanem az olcsó, felelőtlen izgalmat. Ágyban, párnák között élvezni az üldözés gyönyörét és résztvenni titokzatos londoni nyomozásokban. Komáromban legjobb szellemi cikk ma a ponyva, — fejezte be felvilágosítását a irafikos s egy belépő vásárlójának húsz Extra mellé két sárgaborítékos, rémes rajzokkal ékes füzetecskét tett: — Parancsoljon, a legújabb könyvünk: Két magános hulla a csónakban. — Köszönöm. — mondta a jólöl tűzött úr zavartan és gyorsan zsebretette a füzeteket. Vitte haza zsongítónak. Kora husvét, késő tavasz A természet különös szeszélye, hogy a husvét nagyon korán van ebben az esztendőben, viszont tavasz még sehol sincs. A‘ hosszantartó kemény tél, a rendkívül sok hó nemcsak az őszi vetésekben tehetett kárt, hanem a lucernásokban is, azonkívül az elföldelt répában, burgonyában, úgyhogy a gazda bizony nehéz feladatok előtt áll, mert a tavaszi munkák későre maradnak, tfiszen máknak, zabnak, árpának már ki kellett volna kelnie', már pedig eddig még igát a földeken nem igen láthattunk. Mit tehetünk, az időjárási nem változtathatjuk meg. Vetőtervünkön sem tudunk sokat változtatni, korábban érő vetőmagot sem tudunk beszerezni. Van-e hát mód, hogy kivédhessük az időjárás rendellenességét? Van! Sűrűbb vetéssel kényszerítjük a tavaszi kalászosokat, hogy gyorsabban érjenek be és szuperfoszfátot adunk lehetőleg minden tavaszi növény alá. Ismeretes, hogy a szuperfoszfát hatása a termés mennyiségének növelésén, a minőség javításán kívül abban is nyilvánul, hogy bizonyos betegségekkel szemben ellenáltóbbá teszi a növényt, de még abban is, hogy a növények tenyészidejét megrövidíti. Ne értsük félre, a szuperfoszfát nem kényszeréredést idéz elő, hanem a növények táplálását a könnyen felvehető foszforsavával egyenletesebbé teszi, ezáltal a magképződést elősegítve a növényt képessé teszi arra, hogy termését előbb hozza meg. Kb. 150 kg. szuperfoszfát kát. holdanként elegendő ahhoz, hogy a fenti hatásokat minden tavaszi növénynél megnyilvánulni láthassuk. (84) Késműves, inukosssoiTEis* acélárak szaküzlcSe I BASCHEK • JÓZSEF Komárom, Kórház-iér 6. (A katonai kórházzal szemben) Ernyőjavítást és áthúzást vállalok!
