Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-23 / 12. szám
M. márcHK' 2ü. __________KOMAROMI LAPOK HUSVÉT A HAGYOMÁNYOKBAN Mi a husvét tulajdonképen? Irta: Manga Janó«. rózsát, díszfát, díszcserjét stb. szállít r faiskolája CEGLÉD ss Telefon 39. Oktató árjegyzék ingyen! Beszélgetés Albert Ferenc hegedűművésszel Azt hiszem, hogy mindazoknak, akik ott voltak Albert Ferenc múlt szombati hangversenyén, még mindig fülében csengnek azok a gyönyörű hangok, melyeket a kitűnő művész hegedűjéből elővarázsolt. így hát e sorok nem igen vesztettek aktualitásukból. Annál is inkább, mivel Albert Ferenc városunkban újabb hangversenyt óhajt adni. Január 12 óta — mondotta — amikor a budapesti filharmonikusokkal Dohnányi vezénylete alatt Glazunov koncertjének interpretálásával oly rendkívüli nagy sikert aratott, nem tudott szerepelni szembetegsége miatt. Ez idő alalt több mint 20 hangversenye maradt el, ami súlyos anyagi kárt is jelent neki. »Szemkötőhártya gyulladásom igen makacs természetű. Felkerestem Grósz Emil professzort, a világhírű szemspecialistát, aki miután megvizsgált, elküldött legjobb barátjához, Móray Gusztáv egyetemi rk. 'tanárhoz, aki állandóan kezel és őszintén mondom, hogy a legnagyobb hálával tartozom neki, mert kezelése folytán beteg szemem jelentékenyen javult.« Megkérdeztük, miként folyt le a genfi világverseny, melyen ő az első lett? »Több, mint kel hétig voltam Géniben. A zsűri egy előttem ismeretlen darabol (Dalcrozc: Caprice) adott át, melyet körülbelül 10 nap alatt kellett megtanulni. (Ezt azóta a rádióban is hallottuk tőle.) A döntőben a párisi konzervatórium egyik fiatal tanára volt a legnagyobb konkurrensem. Én a komáromi hangversenyem 'műsorán is szereplő — Mozart: D-dur és Mendelssohn: E-moll verseny műveket adtam elő oly nagy tetszést, aratva, hogy az öttagú bírálóbizottság, melyben Hubcr- Yriann is ott volt, négy szavazattal engem nyilvánított elsőnek. Külön érdekessége volt ennek a versenynek, hogy nemcsak, az elbírálás történt titkosan, hanem titkos volt maga a verseny is. Ugyanjs az előadó művészek számokat kaptak, a bírálók pedig függöny mögött ültek s így a versenyzőket nem láthatták! s csupán, a számokra adták- szavazataikat. c Genfben azonban nemcsak a magyar hegedűművészet arálott nemzetközi diadalt, hanem a magyar hegedükészítés is. Albert Ferenc ugyanis a már az egész világon ismert mesternek, Tóth Jánosnak -remekbekészült hegedűjén játszott, hát. térbe szorítva az'ott szereplő antik olasz meslerhegedüket. Mik a jövő tervei? • »-A tavasz folyamán vidéki hangversenykörutal leszek. Most lesz. Paganini 'halálának ceidennáriuma. Szombathelyen, Győrött, Érsekúj váróit fogok Paganini emlék-: hangversenyeket adni az ö műveiből. Ekkor szerelném Komáromot is >újból pm.grammomba bekapcsolni. Ezen hangveiseuycim befejeztével Genovába utazom, ahol Paganini emlékverseny lesz, melyre én is meghívást kaptam.* Úgy vélem, hogy nem csupán a saját, hanem az egész város zenekedvelő közönségének óhaját tolmácsolom, ha mjjr most felkérem a kullúregyesületek vezetőit, hogy Albert Ferencnek nálunk tervbevett Paganini cmlékhangversenyél megvalósítani törekedjenek. Első hangversenyét úgyszólván teljesen önzetlenül, a város szegényeinek megsegítésére adta, áldozatot is hozott, meri hiszen félig betegen jött el. Támogassuk most mi őt céljai elérésében, ennyivel tartozunk egy ilyen Isten-áldotta nagyszerű magyar tehetségnek! 7,3. B. A keresztény husvét az egyházi év változó ünnepeinek középpontja. Maga az ünnep az ó-egyiptomi szokásokban gyökeredzik. Az egyiptomiak aratási ünnepe volt a »poszeah« és ebből a szóból származik a zsidó »p ész ah«, majd ezután, a keresztény » pasch a «. Az egyiptomiak u. i. a zsidókkal is megünnepelték a kenyér ünnepét, majd a szokást magukkal vitték és megtartották akkor is, amikor Mózes kivezette őket az ígéret földjére. Az ószövetség húsvélji. A husvétnek nem egy meghatározott naptári ponthoz való kapcsolódásának okát az ószövetségben találjuk, illetve a zsidó és a mi időszámításunk közötti különbözőségben. A zsidók naptári évét a holdévek szabályozzák és a napévtől való eltérést háromévenként egy póthónap (Veadar) hozzáadásával küszöbölik ki. A zsidó husvét a holdév első hónapjának, Nisan 14—21. napjai között, a holdtöltét követő hétre esik. Az evangéliumok szerint az utolsó vacsora, melyet a zsidó törvény Nisan 14. napjának estéjére írt elő, csütörtöki napon volt, a keresztrefeszítés a következő nap, a feltámadás pedig 17-én hajnalban. Az akkori időszámítás miatt azonban teljesen lehetetlen megállapítani, hogy a holdévnek ezek a napjai a napévnek, vagyis a mi időszámításunknak mely napjaival egyeznek. Azért a mi időszámításunknak egyik napjára sem sikerült teljes biztonsággal lerögzíteni Jézus feltámadásának napját. Ez a különbözőség pedig azt eredményezte, hogy majdnem 800 esztendeig a beleli és nyugati egyházak különböző időben ünnepelték a husvétel. A VIII. század óla a tavaszi napéjegyenlőséget, március 21-ét követő holdtölte utáni vasárnap husvét napja. Amint az ünnep eredetének és idejének megállapításánál nagy szerepe van az egyiptomi és a zsidó vallásnak, éppúgy az ünnep lényegébe is sok motívum belevegyült a római, germán, szláv uralaltáji népek hiedelemköréből. Az Egyház, igen bölcsen, az egyházi év ünnepeinek és szertartásainak kialakításánál a pogány vallásoknak is szerepet juttatott, természetesen keresztény értelemben. A hivatalosan is szentesített hagyományokon kívül az egyházi év ünnepeihez hozzákapcsolódott még egy egész csomó hiedelem, melyek az ősvallások töredékeként élnek a néphitben. Ezeket megtaláljuk a nagy hét három utolsó napján: csütörtökön, pénteken, szombaton, továbbá a két húsvéti ünnepen. Magyar husvét Csallóközben, Gsanád megyében nagy szerdán és nagy csütörtökön délután, amikor a pap a, »Miserere mci« kezdetű zsoltárt énekli és utána a jeruzsálemi templom kárpitja kettérepedésének emlékére könyvével megüli az oltár lépcsőjét, a nép botokkal üti a padokat. A néphit szerint Pilátust verik, amiért Krisztusi elárulta. Ezzel a lármázó, bajelhárító szokással kapcsolatot mutál egy németországi szokás, amely abban áll, hogy a gazda ilyenkor nagyokat üt a luskókra, majd a földbe vágja azokat, hogy földjétől távoltartsa az egereket és vakondokat. A szokás rokon vonásait világosabb értelemben nagypénteken találjuk meg népszokásainkban. A húsvéti ünnepkörhöz fűződő pogány képzelek legjellemzőbb megnyilvánulásaival nagypénteken, találkozunk. Az egész országban elterjedt szokás a nagypénteki mosakodás. A fiatal leányok, legények, gyerekek, sokszor az öregek is, nagypéntek hajnalán kimennek a patakra és a folyóvízben mossák meg arcukat. Több községben a marhákat is megúsztatják a folyó vizében. A néphit szerint ez a mosakodás arra való, hogy betegek, szeplősek ne legyenek. Van azonban keresztény magyarázata is a szokásnak. Eszerint az Üdvözítő emlékezetére teszik, mert őt is beietaszították a Cedron patakjába. Az Ipolyvidéki palócok a nagypénteki csonkamise alatt körülfutkossák a házat, hogy a férgektől szabaduljanak. Göcsejben egyesek a házat kora hajnalban mezítelenül, kezükben pálcával fenyegetve körülfutják, hogy a férgeket elűzzék. Közben ezt mondják: Patkányok, csótányok, egerek, p o 1 o s k á k oda m e n j e t e k, ahol füstös k é m é n y t 1 á 11 o k. Ez a mondás a keresztény értelmezésben azt jelenti, hogy nagypénteken a tűz minden rendes háznál kialszik és ha valahol mégis begyújtanának, ott megérdemlik, hogy ellepjék a férgek. Pogány emlékek A nagyszombati szertartások egy részében megfigyelhetjük, hogy az egyház, ha ez szükségesnek mutatkozott, pogány képzetekéi is átvett, illetve megszentelt. Ilyen a nagyszombati tűzszeutelés. Egyes vidékeken az elmúlt évben szenteli barkára csiholnak tüzet és ezzel gyújtják meg az örökmécsest vagy a gyertyákat. Nagyszombat reggelén a palócok a megszentelt parázsról gyújtanak tüzet otthonaikban. Annak ellenére, hogy a tűztisztelet nyomai az összes pogány vallások-A szépek is szebbek lesznek. ha kozmetikát DOF3SNÁL vesznek • Komárom, Vármoc^e-w. 3. (Centrál kávéházzal szemben) fellelhetők, az egyház mai tűzban Figyelem 1 Március 1-iől Fátyol Misi és cigányzenekara minden este a TURUL étteremben muzsikál 7. oldal. 5§f Fokozatosan emelkednek o m. kir. osztálysorsjáték nyereményei! Az elérhető legnagyobb nyeremény: Jutalom és nyeremények: 400000J [2X50000] 300JX)(J 100.000 l l 10.000 g C 70.000 1121X20.0001 B|60;00^J stb., stb., összesen közel 10 millió pengő kerül kisorsolásra készpénzben! 88.000 sorsjegy, 44.000 nyeremény! 1 hízások április 6-án kezidnek! * sorsjegyek hivatalos ára osztályonként: A főárusitók a rendeléseket azonnal elintézik. szentelési szertartása egy ősi germán szokásból ered. A germánoknál tavasszal a tavasz istennőjének, Ostarának és a fény istenének, Balduinnak a tiszteletére hatalmas tüzeket gyújtottak, hogy földjeik termékenységét kieszközöljék. Szent Bonifác, a németek apostola ezt az ősi szokást a nagyszombati tűzszenteléssel és annak keresztény értelmezésével helyettesítette. A nagyszombati szentelt tűz szenét el teszik és különféle betegségek gyógyítására használják. Tehát, ha a szokás ősi jelentőségét kutatjuk, világosan áll előttünk a cél: bajelhárílás, óvakodás a betegségektől, a kártokozó férgektől és ehhez a tűz szerepében még egy másik cél is j^rul: a termésvarázslás. A piros tojás Érdekes még megemlíteni a húsvéti tojás jelentőségét, illetve eredetét. Mondhatnám állalános szokás, hogy husvét hétfőjén a leányok piros tojással ajándékozzák meg az öntöző legényeket. A tojásnak is volt májszerepe a primitív vallási képzetekben. A régi palóc sírokban, a fiatalon elhunyt nők sírjaiban, a halott sarka alatt tyúktojást találtak. Ugyancsak egy női csontváz mellett Worms 'környékén egy kb. Kr. u. 320. évből eredő sírban piros tojást találtak. Az ethiiographusok és archeológusok egyöntetűen azt vallják, hogy a sírokban talált tojás a termékenységgel mutat kapcsolatot. Ezt bizonyítják azok a magyarországi szokások is, melyek szerint húsvéthétfőjének délutánján az eladósorban levő leányok ajándékul tojást visznek azoknak a legényeknek, akik a farsangi mulatság alkalmával láncoltak velük. Ezt a szokást egyes vidékeken komáid s n a k, k o m a t á I n á k vagy rn á tk at ál nak is nevezik, lényegük pedig a házaséletre, helyesebben a házasságra való utalás. Még a hívő keresztényt is gondolkodóbe ejtik e köré a legfenségesebb keresztény ünnep, a feltámadás gondolatát kifejező liusyét köré csoportosult »pogány« hiedelmek. Pedig egyszerű a magyarázata az ünnep kettősségének. Vegyük tekintetbe, hogy mi minden történt az európai népekkel csak Krisztus születése óta is. Krisztus születése ulá i csali hazánk területén legalább tíz nagyobb néptörzs telepedett meg hosszabb-rövidebb időre. Ezek a népek mind nyomot hagytak a szokásokban, a hitben egyaránt és mi sem természetesebb, ha ezeket a nyomokat az átfogó keresztény kultúra is átvette és egy hatalmas cél, a kereszténység érdekében megszentelte.
