Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-23 / 12. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. március 23. ahogy ez a lelki habitus a társadalmi és kulturális élet területein tennivalókat sürget, éppen úgy lépéseket diktál a politikában is. Mondottuk már előbb, hogy a felvidéki magyar politika pozitív és negatív irányban érvényesül. A felszabadulás tényével automatikusan megszűnt az idegen állammal szemben politikai tagadás álláspontja. 5 maradt a felvidéki politika másik ismertető jele: a pozitív, építő munka, most már nemcsak a kisebbségi magyar nép. de az egész magyarság 'érdekében. A felvidéki Egyesült Magyar Párt tehát bű marad politikai hagyományaihoz, midőn tudomásul véve az új politikai kereteket: kimondja egyesülését a Magyar Élet Pártjával. Hű marad húszesztendős hagyományaihoz és célkitűzéseihez, mert most is azt a szempontot vizsgálja, hogyan és milyen úton tud segíteni a magyar népen? — Mert most is egyetemes magyar távlatokban tud gondolkozni és cselekedni és nem téved a pártpolitika sekélyes mellékösvényeire. — Mert a politikát most is a nemzet egyetemének érdekében teljesítendő nemzeti szolgálatnál'c tartja és ezt a szolgálatot, most, midőn mint hatóerő működhet és kifejtheti húszesztendős tapasztalatait. érvényesítheti szociális látását: nem hajlandó elalkudni a felelőtlen negáció és eredménytelen pártpolitikai szószátyárkodás kedvéért. — Akik végigélte a magyar nép húszesztendős küzdelmét és lelkileg megtisztult, magyarabb és szociálisabb ember lett és érzi, hogy a .felvidéki magyarok más utat nem választhattak. Mert ha más útra tévedtek volna, úgy húszesztendős múltjukat, hagyó-1 mányaikat és.- önmagukat tagadták volna meg. Hendy-Bendy az egyiptomi ezerarcú csodavarázsló i i Komárom város 1940. évi költségvetése Szükéglet 1.436.718 P. fedezel 1.212.430 P, hiány 224.288 P Tartalmas kötetben állította össze Fridrich János városi számv. főtanácsos Komárom thj. szab. kir. város 1940. évre szóló költségelőirányzatát, melyet a napokban küldöttek meg a törvényhatósági bizottság tagjainak. 4 költségvetéshez vaskos könyvet mellékelt a számvevőségi hivatal, amely a költségvetési előirányzatra vonatkozó mellékleteket tartalmazza. A költségelőirányzatot terjedelmes jelentéssel terjeszti Fridrich János számvevőségi hivatalfőnök a törvényhatóság elé, melyben nemcsak az egyes címletek számadataira vonatkozó javaslatait indokolja meg, hanem véleményt ad egyes tételekre néízvje s rámutat azoknak a költségvetés kialakítására irányuló szerepére. A számv. főtanácsos bejelenti, hogy arra törekedett, bog}- teljesen őszinte és reális költségvetést adjon a törvényhatósági bizottságnak, amit csak helyeselni lehet, mert a város gazdasági helyzetének őszinte feltárásával, nyerhetünk csak valódi képet Komárom pénzügyi viszonyairól. A jelentés figyelmeztet arra, hogy húsz év mulasztásait nem lehet egy év alatt helyrehoznunk, lépésről-lépésre kell haladnunk, amikor is az eredmény nem fog elmaradni. Sohasem tévesszük szem elől, — szól tovább a jelentés, — hogy minden szükséglet fedezetre vár, amiértis számolnunk kell az adófizető polgárság teherbíró képességével, mert ne felejtsük el, hogy sokkal egyszerűbb és könnyebb pár adófizetőt tönkre tenni, mint egy újat nevelni. Az 1940. évre beterjesztett költségvetés előirányzati szükséglete 1,436.718 P, fedezete 1,212.430 P, hiánya 224.288 pengő. A hiány fedezetére a 180.000 P állami adó alapulvétele mellett a póladó kulcsát Í24 százalékban javasolja a számv. főtanácsos megállapítani. Ez a pótadókulcs azonban csak abban az esetben lesz elegendő, ha a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőén a folyó évben 250.000 P államsegélyt fog Komárom részére juttatni. A költségvetés részletes ismertetésére még visszatérünk lapunkban. BUDAPESTRE utazó kedves olvasóink figyelmét felhívjuk a PANNÓNIA SZÁLLÓ (Rákóczi-uí 5.) éttermeire. Konyhája egyike Budapest elismerten legkiválóbb konyháinak, árai polgáriak. Színház, hangversenyek után az úri közönség kedvelt szórakozó helye Télikertjében a rádióból is közismert BURA SaNDOR hírneves cigányzenekara muzsikál. Esküvők, társasösszejövetelekre külön termek. (6'8 A felvidéki nyugdíjasok panaszainak orvoslása A kormány rendelete szerint a magánalkalmazottak csökkentett nyugdiját segély címen ki lehet egészíteni — március 22. A volt csehszlovák általános nyugdíjintézet nyugdíjasainak sérelmét a kormány rendelettel kívánja orvosolni. A m. kir. kormány 1600/1940. M. E. sz. rendelete módot nyújt arra, hogy a 11770/1939. sz. alaprendelet 16. §-a értelmében nyugdíjra jogosult felsőbb szolgálatban lévő alkalmazottaknak e' rendelet 18. és 19. §-ai alapján csökkentett nyugdíját (ag'gkori, rokkantsági. özvegyi, árva és szülői szolgáltatási) és nevelési pótlékát segély címén ki lehet egészíteni. A segély azok Részére engedélyezhető, akiknek vagy az általuk eltartott családtagjaiknak létfenntartását a csökkentés súlyosan érinti A segélynek a kérelmező személyi és családi körülményei gondos mérlegelésével megállapítandó összege semmiképen sem lehel magasabb, mint az az összeg, amellyel a nyugdíjat csökkentették. A kérelmet az Országos Társadalombiztosító intézet központjánál, vagy bármely kerületi pénztárnál (Komáromban Deák Ferenc ucca) ’ lehet előterjeszteni s a segélyt a belügyminiszter engedélyezi. A kérelemhez helyhatósági bizo|nyítványt kell csatolni s a kérelmet legkésőbb ez év április 30. napjáig kell az illetékes helyen beadni. A kérvényben az is kérhető, hogy a segély 1940. február 1-től folyósütassék. Csallóköz földbe írt története Irta: dr. Baranyay József. Kissé talán furcsán hangzik ez a fenti cím, de csak az első pillanatra. Ha határrészek, dűlők, utak, vizek, falvak stb. neveit figyelmesebben vizsgáljuk, hamarosan szembeötlő lesz, hogy a helynevek között nagyon sokat találunk, amelyek már részben elmúlt, letűnt dolgokra, emlékekre vetnek világot, amelyekből kiegészíthetjük sokszor hiányos ismereteinket a múltra nézve. Egy-egy helynév világot vet az illető hely ma már megváltozott körülményeire, állat- és növényvilágára, régi birtokosaira, esetleg a szomszédságára és egyéb körülményeire. A nép eszejárása mindig következetes, ha valamely helynek nevet ád, az a név mindig szoros összefüggésben van a helyi viszonyokkal. A viszonyok századokon át már régen megváltoztak, de az illető hely neve fenntartotta századok múltán is a régi és régen megváltozott viszonyok emlékeit. Ezek a régi helynevek maradandóbb emlékei a történetírásnak, mint a sokpecsétes okiratok lés kutyabőrre, pergamenbe írt emlékek, mert azok közül hányat elpusztított a tűzvész, a penész, a nedvesség és hányat megrágtak az egerek, a patkányok és egyéb férgek, de ezek a régi helynevek daoolnak az idő vasfogával és századok múlva is hirdetik a régi állapotokat. íme pár példa. Csallóközt valamikor csererdő borította, különösen a Komáromhoz közel eső részét. Ennek a cser-erdőnek ma már semmi nyoma, de emlékét megőrizte az Aranyos melletti Cserhát puszta neve. Nemesócsa határában van egy kis tó, úgy hívják hogy Malomárok. Ott valamikor malom kelepelgetett és a mostani álló víz íolydogált, a mostani Malomárok ennek a régi folyócskának a maradványa. Az írott források feljegyezték, hogy Komárommegye és így Csallóköz is egyike volt azoknak a területeknek, ahol az ősi szinmagyar faj letelepedett. Az irott emlékeket megerősítik a következő csallóközi helynevek, amelyek közül nem egy már csak dűlőnévben tartja fenn az emlékét egyegy elpusztult községnek, falunakk Azj első pillanatra feltűnnek az aíabbi csallóközi helynevek: Regence dűlő (Beketfa), Kis- és Nagymagyar, Nagymegyer, Megyercs,_Udvarnok, Kürt, Igrices dűlő (Nagylég), Várparlag dűlő (Nagylucs), Máglyadomb dűlő (Etrekarcsa), Forgóvár dűlő (Alsónyárásd), Bulcsuháza, Bulcsuháza puszta, Bojár elpusztult falu íEkecst. Gúla, Néma, Belvatta-Vatha, ördöngösCOrdőglukaí, Láng dűlők (Bögölypatony), Árpa, Árpád, Vitézárpád, Árpádsoka elpusztult faluk Bős határában, Csanád major (Vásárát), Vajka, Vajkai sziget, Iklér dűlő (Padány), Lándorgóczi dűlő (01- gya), Rém puszta (Sikabony), Tárnok, Nyék, Csenke, Kavalhát, Csondor dűlő (Tönkháza). E tekintetben figyelemre méltók az alábbi- elpüsztUlfcsallókőzi községnevek, amelyek helyét ma már legtöbbször egy hasonló nevű dűlő jelzi, vagy légféljiebF/jegy—^mszta—jnaríuTtoTTrrg—a-Tietyü kön. A zárójelbe tett név jelzi“ ázTTi községet, amelynek a határában az elpusztult falu feküdt, íme néhány: Máglya (Bogya), Örkény^ Örke (Aranyos), Örs (Újfalu), Dobozfalva (Néma); TI ug“"f G űTá)/Gőg Bal - ványszákallas), Pogány (Éő8^( Vitéz IRosUUTlréiiv (Apácaszakállas), Bolgár (Ekgcs), Bocs (Csigsó;. Kécs (Usicsól. Kulcsod TZJÉTgvaA Levenfér és Lőgőr (Öcsa), Simándtellifr—ffesziy, Szék (Kamocsa), Samud (Csicsó), OntopaJTAranyos). Vosztö (Öcsa), Csanakháza~ (ükéi)’, Csépánfalv5~TNéma), PcrlTlTla—fNema) 'és megemlíthetjük még BaTváhyszakállas pusztát'is. ahol valami kör nepes község volt és nevét az avar eredetű Bátyán nemzetségtől kapta~ Egész Csallóköz és így Guta és Kamúcsa közöl t ~ á~ Yá őme I 1 ok nem csakj őseink bejövetelekor, de még századokon keresztül is a vizek, folyók, nádasok, zsombékok végtelen útvesztővel volt tele és így annyira el volt zárva a világtól, hogy az oda letelepült szimnagyarság legtovább meg tudta őrizni ősi eredetiségét. Nem túlozunk, amikor azt állítjuk, hogy az itt lakó magyarok áldoztak legtovább a berkek, vizek és források mentén a pogány isteneiknek. Itt tudták legtovább fenntartani a táltosok, a boncok a ma- j gyárak istenének tiszteletét és itt szúr- 1 ták Le az utolsó fehér mént az égő máglya mellett a pogány istennek bemutatott áldozat kapcsán. Az idemenekült és az iugoványok útvesztőivel védett pogány magyar kultusz itt tudott Gerhát Gyula Komárom, Király püspök-utca 41. Hangszerkészítő, orgona, zongorajavitó és hangoló. Gróf Eszterházy Ferenc Tata zeneiskolájának állandó hangolója. íh Gidró Bonifác az új tihanyi apát Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát a szentbenedekrend meghallgatás* után kinevezte tihanyi apáttá a legtöbb szavazatot kapott Gidró Bonifác komáromi házfőnököt, m. kir. tanügyi főtanácsost, Komárom törvényhatósági jogú város díszpolgárát. Gidró Bonifác 1869-ben született a csíkmegyei Karcfalván, ősrégi primőr székely családból. Középiskoláit a csíksomlyói kát. gimnáziumban végezte. Utána lépett be a szentbenedekrendbe. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán, egyetemi stúdiumait pedig a budapesti Tudományegyetemen végezte. 1893-ban győri tanár lett, 1894—1900-ban pedig az esztergomi bencés gimnáziumban tanított. t900-ban. helyezte főapátja a komáromi bencés gimnáziumba, ahol 1921-ig tanárkodon, majd 1921. februárjától kezdve a komáromi gimnázium igazgatója és a rendház főnöke lett. A cseh uralom alatt, a legnehezebb körülmények között volt a gimnázium és rendház vezetője. Alatta a tanulók létszáma 300-ról 700-ra emelkedett. Messíe vidék magyarsága küldte intézetbe gyermekeit, hogy ott magyar nemzeti nevelést kapjanak. Rendíthetetlen magyar öntudattal és igazi székely bölcseséggel vezette nehéz időkben az intézetet. Kiváló tanár volt, nagyszerű tanlcönyvíró és atyai bölcs vezető. A cseh megszállás alatt a komáromi kulturális életben vezető szerepet vitt. A városi magyar könyvtár elnöke, a Jókai Egyesület társelnöke volt és minden magyar ügy lelkes istápolója. Érdemeit a magyar kormány elismerte, midőn tanügyi főtanácsossá nevezte ki, városa pedig hálája jeléül egyhangúlag díszpolgárrá választotta. Komárom városának közönsége felekezeti különbség nélkül, osztatlan örömmel értesült Gidró Bonifác újabb előiépéséről, ugyanakkor azonban mély fájdalmat érez afölött, hogy egyik leghűségesebb, legmagyarabb fiát el kell veszítenie. legtovább dacolni a mindegyre terjedő kereszténységgel. Mindezt eléggé bizonyítja maga Gúla község neve, amely a pogány inagyar kultuszbaiT a rossz szellem kifejezésére szolgált. Ezt bizonyítja a_ HöJUiivTTcTv nevű dűlő Gúla, Szűnő és Naszvad között, a 1 kjgánys z iget^és SUBálvanyvíz nevű határrészek a hősi határban, aYMaglyadomb dűlő Etrekarcsa mellett, a Máglya elpusztult falu neve Bogya halárában és Pogány nevű elpusztult falu Bős közelében és a következő csallóközi dűlő nevek: Regence, Igrices, Forgóvár, amely az ősmagyar mesevilágba enged némi bepillantást, ördöngösi, Ördoglukai, Láng, Rém, Iklér, Csondor, Gug, Gőg, Bocs, Kecs, Leventér, Szék stb., stb. Csallóközhöz fűződik a magyar regevilágnak egyik legszebb gyöngye, az Aranykert regéje, amelyet ma már széliében, hosszában mesélnek mindenütt, ahol csak magyarok élnek. Csallóköz lelkivilága annyira összenőtt e bájos regével, hogy még e rege földbe írt történetének elmosódott nyomait is megtaláljuk és nem egy csallóközi helynévben bukkanunk rá e kedves mese nyomaira. Tany és Füss között Almás puszta felé a kanális mellett egy dűlőnek ma is Aranykert a neve. Apácaszakállas község egyik részét ma is Aranykertnek hívja a nép. A mese egyéb részeinek is vannak némi nyomai: Ilka, vagy Jóka sziget Jóka csallóközi község, a Macskarét a Néma melletti Macskasziget, az Aranypatkó a Szap melletti Kispatkósziget nevével látszik összefüggésben lenni. • (Folyt.- köv.)
