Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-03-23 / 12. szám

1940. március 23. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Ahol a húsvéti öntözés nem öröm Beszéljünk a komáromi vizveszedelemröl is! — Nagy vízben állanak Komárom külvárosai — Megtaláló nagy jutalomban részesül! Elveszett szerencséjét keresse a Gaedicke Banknál. Levelezőlapon is rendelhet osztálysorsje­gyet a Gaedicke Banknál, Budapest, Kossuth Lajos-utca 17. Sorsjegyárak: V8 P 5.50, y4 P 7-, V2 P 14.-, % P 28.— 107 Huzásáprilis6-án. Beszéljünk tehát egyszer ismét a komáromi, helyi vízveszedelemről is. Akik a város belső területén, vagy magasabb külvárosi részein laknak, azoknak valóban nem lehet fogalmuk arról, milyen kegyellen helyzetben yan­­nak azok a szegényebb lakosok, aki­ket sorsuk arra ítélt, hogy a Kisér­­soron, Benőben, Partosújtelepen vagy az erődművek kazamatáiban lakjanak. Néhány esztendővel ezelőtt divat volt foglalkozni a komáromi »fecskefész­kek« s a »werklakók« helyzetével s megdöbbentő jelentések számoltak be a komáromi külvárosok lakosairól. Néha-néha a lakók életének szomo­rúbb titkairól is lehullt a lepel, mint mikor például a »singellői Robinsoin«­­nak, a hétpróbás, gyilkos és tolvaj Tirpáknak görbe útjai vezettek Ko­márom felé. A komáromi külvárosok kérdése még ma is elintézetlen. Kiterjed­tebb, nagyobb lett lassankint Komá­rom külvárosainak csoportja, mini magja a város. És milyen képet nyújtanak ezek ta­vaszi áradáskor ! örök bűne ez an­nak az építkezési rendszernek, amely megengedte, hogy vízjárta, mélyenfekvő területeken telepedhessenek le szegény, nagy­­családú embercsoportok. Megtekintettük a kisérsori s nagyér­­sori lakóházakat: hatalmas tenger ve­szi körül, mintha Velencében lennénk. Feltört a talajvíz, azonkívül a hó- és jégréteg is felolvadt, azzal is több lett a víz. Pincékben, udvarokban, ker­tekben, liázak küszöbe előtt hullám­zik a víz, az ideiglenes töltések nem sokat használnak, a szomszédok egy­mástól lopják el az alkalmasabb ke­rítésköveket s ledobálják a sárba, hogy a kövek tetején száraz lábbal járhassanak. A kis gőzszivatlvú szorgalmasan dolgozik ugyan, de nincsen annyi szi­vattyú az egész Csallóközben, hogy fel tudja szívni a komáromi vizekét. Partosújíelep útjai járhatatlanok, Benediilö'n feltört a víz, a Sugár ucca környéke vízben áll, — a mélyen fek­vő területeken megengedett építkezés most bosszulja meg magát. Hebe­hurgya, gyors építkezés volt, a leg­szegényebb osztály gyors letelepítése, — ahelyett, hogy a vizeket kiszárítot­ták volna, hogy a talajt szakszerűen feltöltöttek volna. Mussolini egész megyék területén le tudja csapolni a mocsarakat, új városokat alapít s szántóföldeket te­remt a mocsárból, nálunk, Komá­romban a külvárosi lakótelepek kér­dését sem tudtuk rendbehozni s mi­közben szociális lelkiismeretről be­széltünk évekig, míg vérzett a szí­vünk az erődök, nyomortanyák la­kóiért, — a dolgok mentek a maguk útján s most már ott tartunk, hogy a külvárosi házak tucatszámra lóg­nak néhány év múlva összedőlni, vérző szívünk asszisztenciájával. Ezen most már segíteni — utólag — meglehetősen bajos. De fel kell ké­szülnünk arra, hogy ha Európa egé­ről elvonulnak a bosszantóan borús fellegek, — akkor Komárom is sza­badabb lélekzethez jut anyagiak te­kintetében- s első kötelessége lesz teljesen új rendszer szerint, a »kor követelményeinek megfelelően- ujjá­­rendezni a külvárosok lakásait. Min­denkit ki kell telepíteni a veszélyez­tetett, vizekkel, maláriával, tüdőbajjal fertőzött területekről, különösen pe­dig a sokgyermekes családokat. Uta­kat, töltéseket, egészséges házakat, kis veteményeskerteket kell látnunk ezeken a szörnyű területeken, vidám, napsugaras Komáromot. BOGYAI RUDOLF 97 angol úri és női szabósága a legkényesebb igényt is kielé gíti KOMÁROM, JÓKAI-U. 12. Ha valaki nem tudná: a kazamaták lakói még ma is benn laknák az elhagyott erődmüvekben, a fecskefészkek jelentik még ma is a »werklakók« arisztokráciáját, a sötétség, a piszok eszi ezeket a lakókat, — Európa mai helyzetének áldozatai ők, immár tíz-tizenöt év óta. Helyzetükön azonban segíteni kell. Nem fogunk egy alkalmat sem elmu­lasztani, hogy rájuk ne tereljük a fi­gyelmet, hogy kérdéseiket, helyzetü­ket ne tartsuk figyelemmel s világgá ne kiáltsuk: Komárom öt részre szakadt kül­­város-csoportozata kér magának »helyet a nap alatt«, szerelne szabadulni vizektől és sa­raktól, sötétségtől és öröklött beteg­ségektől, s minden komáromi ember­nek elsőrendű kötelessége, hogy ve­ié együtt lakó sorstársait a lehetőség­hez képest segítse. Nem karitatív mó­don, nem pillanatnyi segélyekkel, nem szemforgató an, hanem áldozatosan, rendszeresen, gyökeresen, magyar testvéri módra. Hogy sokai hangoz­­tatni szcrelett testvéri és szociális ér­zésünk necsalc szó, hanem igazi tett is legyen, a szónak modern értelmezé­sével . Aki nem hiszi, milyen a sarak, vi­zek, sötétségek, veszekedő -szomszéd­ságok, ideiglenes leszórt homokutak, vízzel öntött pincék és olcsó kapa­­dohányos örömök lakóinak helyzete, szánja rá magát és sétáljon el egyszer a Benébe, niásodszor a Tolnai-ucca végére s nézzen szét. Ha nagyon finy­­nyás, akkor a vasúti töltésről ■>, is megnézheti. Egy kis lelkiismerct-éb­­resztés nem árt. jól bírják az As pír in-t, mert nyersanyaga lökélefesen tiszta vf és a szervezetre ártalmatlan. ASPIRIN® TABLE TT A Csak a ■■í3rM/e'l.<-kereszttel valódi A Kisalföldi Szanrasmarhaíenyésztök Szövetségének alakuló $ közgyűlése Komáromban A földművelésügyi minisztérium a Kis­alföld visszacsatolt részein a Felsődunán­túli, Bars-Hont vármegyében pedig az Alföldi Szarvasmarhatenyésztő Egyesüle­tek Szövetségét bízta meg a szarvasmarha­­törzskönyvelés és tejelés ellenőrzés meg­szervezésével. A Kisalföldi Szövetség a Kisalföld gaz­datársadalmának jelenlétében március hó 17-én, vasárnap tartotta alakuló közgyűlé­sét Komáromban, a városházán. Az ala­kuló közgyűlésen megjelent Albrecht kir. herceg, Battha Pál min. osztályta­nácsos a földművelésügyi minisztérium, Inárcsi Farkas Ferenc gazdasági fő­tanácsos az OTB, dr. Herodek Sándor titkár az OMGÉ képviseletében, gróf Esterházy Móric v. b. t. t., R á z g h a Károly kormányfőtanácsos, a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara elnöke Nagy Nándor és Jaross Vilmos főispán, báró M a j th ényi József, Reviczky István és dr. Telbisz Miklós alispán, Dőry Lajos az Orsz. Zöldmező Szövetség elnöke, dr. Piukovich József országgyűlési képviselő, v. dr. B i 11 e r a Miklós felső­házi tag és még sok más. A közgyűlést a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara igazgatója dr. Sztrázsik An­dor Dénes nyitotta meg. Javaslata alap­ján a közgyűlés Albrecht kir. herce­get egyhangúlag az új Szövetség elnö­kévé választotta. Albrecht kir. herceg rövid beszédben ismertette a Szövetség megalakulásának történetét, vázolta céljait és ígéretet tett arra, hogy a Kisalföldi Szarvasmarhatenyésztők Szövetségét azzal az önzetlen szeretettel fogja vezetni, mint amilyen szeretettel a Felsődunántúli Szö­vetség elnöki tisztségét is betöltötte. Ez­után Battha Pál min. osztálytanácsos szólalt fel, majd ügyvezető elnökké Ráz­­gha Károly kormányfőtanácsost válasz­tották meg. Betöltötték az alelnöki, igaz­gatóválasztmányi, számvizsgáló bizottsági és pénztárnoki tisztségeket is. Ä megválasztott tisztikar nevében Ráz­­gha Károly ügyvezető elnök köszönte meg a megnyilvánult bizalmat. Az alapszabá­lyok és a költségvetési előirányzat ismer­tetése után Albrecht Idr. herceg méltatta, Wuchetich György kamarai igazgató, dr. Mészáros József és Sperlágh Elemér szö­vetségi igazgatók munkásságát, majd be­rekesztette a közgyűlést. Felszabadulási emlék a Szent András templomban A komáromi Szent András templom két gyönyörű szinesüvegablakkal gaz­dagodott, egy magát megnevezni nem akaró, idegenbe szakadt városunk fia bőkezűségéből. A tiszteletreméltó név­telen az egyik ablakot, mely Murillo gyönyörű festménye után készült és Szűz Mária mennybemenetelét ábrá­zolja, elhalt felesége emlékére, a má­sikat pedig városunknak a cseh ura­lom alól történt örvendetes felszaba­dulása emlékére készíttette. A bőkezű névtelen ugyanis a cseh megszállás alatt Magyarországon tar­tózkodón, de szive nem szűnt meg városáért dobogni. Lélekben sokszor megfordult szülővárosában s napon­ként elnézegette a Dunát, amely az ő szülővárosán keresztül folyik s melynek csobogása vigasztaló üzene­tet közvetített neki az elnyomott ott­honiaktól. Midőn a felszabadulás után először ellátogatott Komáromba, nyomban megfogadta, hogy a felsza­badulás örömteli dátumát az Isten házában megörökíti. Azért az Isten házában, mert hite szerint a felszaba­dulás a budapesti Eucharisztikus Kongresszusnak köszönhető. Ez a gondolat kifejezést nyer az emlékablakon is, amely az Eucharisz­tikus Krisztust ábrázolja. Lábainál két angyal tartja a megnagyobbodott Magyarország térképét. A kép alján láthatq az Eucharisztikus Kongresz­­szus ismert jelvénye s két oldalt e felírás olvasható: »A város egy hű fia a felszabadulás emlékére. 1938. now 6.« A kivitelezés elsőrangú, Palka József budapesti üvegfestő alkotása. Örülünk, hogy városunkban meg­született az első maradandó felszaba­dulási emlék és hisszük, hogy a jó példa ragadós lesz. Kisalföldi Zöldmező Szövetség alakuló közgyűlése Március 17-én tartotta a Kisalföldi Zöldmező Szövetség Komáromban a városháza tanácstermében alakulói közgyűlését, Albrecht kir. herceg el­nökletével. A közgyűlésen a Földmí­­velésügyi Minisztert dr. Tobak Lajos min. osztálytanácsos képviselte. Áz alapszabályok elfogadása után egyhangúlag az alábbi tisztikart vá­lasztotta in eg a közgyűlés. Elnöki Albrecht kir. herceg, ügyv. elnök: dr. vitéz Bittera Miklós gazd. akad. r. ta­nár, felsőházi tag, Mosonmagyaróvár, társelnök: Bartal Iván ny. főispán, földbirtokos, Etrekarcsa, ügyv. alcí­műk: dr. Gruber Ferenc gazd. akad: s. tanár, Mosonmagyaróvár, ügyv. fő­­intéző: Götz Ferenc oki. gazda, Kot márom. Albrecht főherceg hosszabb beszédben foglalkozott a Zöldmező Szövetség feladataival. A Szövetség működését megkezdte, hivatalos helyisége Komáromban a Vármegyeháza I. emeletén van, ahol érdeklődőknek minden szakkérdésben rendelkezésére áll. Nem fogadnak többé magánfeleket a felvidéki minisztériumban A Magyar Távirati Iroda jelenti: A felvidéki ügyel:et intéző tárcanél­küli miniszter működését március hó­nap végével befejezi. Hivatalának lik­vidálására való figyelemmel magán­­feleket többé sem a miniszter, sem az előadók nem fogadnak. Mindazok a felvidéki területen lakó személyek te­hát. akik ügyeikben személyesen kí­vánnak eljárni, ezentúl ne az úgy­nevezett felvidéki minisztériumot, ha­nem az illetékes szak minisztérium hi­vatalait keressék fel. — Istentiszteletek rendje a révko­máromi evangélikus egyházban. Hus­­vét első ünnepén: d. e. 10 órai kez­dettel: Liturgikus főistentisztelet. Igét hirdet: Bányai Sándor evangélikus s; lelkész. Istentisztelet után Úrvacsora osztás. D. u. 3 órai kezdettel: Isten­tisztelet. Igét hirdet: Bányai Sándor evangélikus s. lelkész. Husvét máso­dik ünnepén: d. e. 10 órai kezdettel: Liturgikus főistentisztelet. Igét hirdet Kalavszky Kálmán tatabányai lelkész, révkomáromi helyettes lelkész. Isten­tisztelet után Úrvacsora osztás. — D. u. 3 órai kezdettel: Istentisztelet. Igét hirdet: Kalavszky Kálmán tata­bányai lelkész, révkomáromi helyet­tes lelkész. Kedvezményes jegyek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra a Komáromi Lapok kiadóhivatalában P 1.30 árban kaphatók. — A KIOE mozielőadása. A katolikus iparos- és munkásifjak egyesülete 1940 április 8. és 9-én fél 3 és fél 5 órai kez­dettel a »Jókai«-mozgóban előadást ren­dez. Sikerült Mickey Rooney világhírű filmjét, a »Huckleberry Finn kalandjai«-t megszerezni s már igen nagy az érdeklő­dés az előadás iránt. — Kétnapos színházi vendégjáték Komáromban. Az Országos Közmű­velődési Szövetség művészegyüttese a finnek megsegítésére jótékonycélú szinielőadást rendez Komáromban. A szinielőadást a Kát. Legényegylet színháztermében tartják, jövő szom­baton s vasárnap, azaz március 30-án és 31-én, este 8 órakor. Színre kerül Bókay János nagyhírű darabja, a: Feleség és Bónyi Adorján kedves víg­­játéka: Édes ellenség. Szereplők ki­tűnő fővárosi művészek. Az együttes, jótékonycélu előadásait a Kis-Alföld minden városában megtartotta. Az érdekes előadásra felhívjuk a figyel­met. Jegyek elővételben az UNIO- könyvkereskedésben vásárolhatók. (*) Férfi és női fehérneműek, férfi és női pijamáb. női ruhák és pongyolák, leányka Bocskay ruhák minden nagy­ságban, elsőrendű kivitelben Krausz Saniu cégnél Komárom, Baross u. 6. Hendy-Bendy az egyiptomi ezerarcú csodavarázsló Nem mindennapi élményben és szórako­zásban lesz része városunk közönségé­nek április 2—3—4-én, amikor Hendy Bendy, a világfővárosok kimagasló attrak­ciója társulatával együtt csodálatos va­­rázsrevüjét mutatja be. A mágia tudományának kimagasló mes­tere, Uíerini és Okító varázsló és bűvész­­hírességek méltó partnere, kiket sok te­kintetben még felül is múl. Produkciói túlszárnyalják a közönséges képzelőtehet­ség határait. Egy egész estén át sem lehet betelni vele. A káprázatos keleti szinpom­­pával díszített előadás egy csodálatos lát­ványt nyújt, ahol tüneményes egymás­utánban peregnek le a szebbnél szebb mutatványok. A humor is bőven helyet kap előadása során, mert a sok komoly és megfejthetetlen produkciót sűrűn vált­ják fel vidám, tréfás mutatványok, külö­nösen azok, amelyeket a nézőközönség bevonásával mutat be.

Next

/
Thumbnails
Contents