Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-03-23 / 12. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam___________________12. szám___________________Szombati 1940. március 23 Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Húsvéti hittel Komárom, — március 22. A Golgotán megfeszíletl Krisztus megrendítő tragédiája harmadnapra fényes győzelemre váll: az igazság diadalára, melyet a feltámadás ragyo­gó ténye lelt minden időkre valóság­gá. Az ármány, a gyűlölet, a hazug­ság és az árulás ideig-óráig ülhette aljas torát, de a becsületesség, a jó­akarat. a szeretet és az igazság lebír­­halallau ereje mindenkor győzedel­meskedett. A Megváltó feltámadása a keresztény hit niegrendíthetetlen alapja, az emberiség lelki szabadságá­nak legerősebb biztosítéka, az élet be­teljesedése ama szent igére! szerint, melyei az Isten fia hirdetett és taní­tott a népek közölt. A legtökéletesebb bizonyságtevés, melyet csak az telje­síthetett, akit az Isten küldött a sze­retet hirdetésére és a bűnös világ megváltására. Jézus az ő szent életét adta például az emberiségnek, mártír­halálával megpecsételte nagy küldeté­sét s csodálatos feltámadásával az ö ök élei üdvét biztosította számunkra. A feltámadás emlékére ünnepel ül a keresztény világ, a hit legnagyobb ünnepét s mikor a templomokban fel­csendül a halleliijás ének. hirdetve az igazság diadalát a halál felelt, a lel­kek mélyéről feltör a meggyőződés liittelleljes szava, s végtelen megnyug­vás költözik a szívekbe: van feltáma­dás! Ez a Ilit ad erőt minden feladat megoldására, ennek győzelmes hatal­ma viszi .teljesedésbe egyesek és kö­zösségek akarását, céljait és segíti be­tölteni a nemzetek hivatását is. A történelem számtalan példája igazolja ezt. Különösen igazolja a magyar nemzet történetében, mely telve van lesújtó és fölemelő eseményekkel. A mi testvériden, magára hagyatott nem­zetünk történetének országútiját ke­resztek és golgoták szegélyezik, gyász és szomorúság üli meg az egyes kor­szakokat, amelyek a megpróbáltatá­sok idejét foglalják magukban. Van­nak ragyogó lapjai is történelmünk­nek, amelyek buzdító példái nyújta­nak nemzeti igazságunkért folyó kü» delmeinkben. Ezek a felemelő példák örök figyelmeztetői nemzeti életünk­nek s reményt keltenek jobb jövőnk kivívására. Husiéikor, a feltámadás ünnepén különösképcn meg kell ereznünk azt a csodálatos erőt, mely a feltámadás bitéből árad felénk. A mi megcson­kított hazánk még mindig a Golgotán jár, a szenvedések keresztjét cipeli vállán és mélyen lesújtva, megalázol­­tan, de lelkében a feltámadás örök reményével, minden erejét latba vet­ve, halad célja felé: a régi történelmi határok visszaszerzéséért. Semmi má­sért, csak azért, ami ezer éven át tu­lajdona volt s amiért véres csatákban viaskodott évszázadokon keresztül, saját testével tartva fel a pogány hor­dákat s vérehullásával védve meg Nyugat kultúráját. Nekünk nem kelt a mások területe, de ami ezer éven át a mienk volt, ahhoz elvitathatatlan jogunk van, azt nem engedjük, s ha kell, vérrel is visszaszerezzük. Béké­sen, háború nélkül, a kölcsönös meg­értés és megegyezés alapján akarjuk visszakapni a tőlünk álnokság útján elvett ezeréves területeket, fegyelme­zett egyetértéssel, békés türelemmel, nyugatommal várjuk azt a pillanatot, amikor a tárgyaló asztalhoz ülhetünk, hogy teljes felkészültséggel terjeszt-' hessiik elő jogos igényünket hazánk POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő B ARANY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Vitéz Jaross Andor a volt Egyesült Magyar Párt kisebbségi nemzeti és politikai múltjáról Vitéz Jaross Andor abból az alka­lomból, hogy az Egyesült Magyar Párt beolvadt a Magyar Élei Parijába, A múlt kötelez címen cikkel írl az Egyedül vagyunk c. folyóiratban. E nagyérdekű cikkében többek között a következőkéi írja: Mikor a felvidéki magyarság rátér erre a politikai útra, nem tesz egyebei, mini hű marad azokhoz a hagyomá­nyokhoz. amelyek éleiét és politiká­ját irányították húsz éven keresztül kisebbségi sorsban. Mit jelenteti a magyar politikai gon­dolat a kisebbségi életben? — Mit je­lentett a politikai józanság és nemzeti felelősségtudat, amelyik irányítója és alakítója volt a kisebbségi magyar po­litikának? Jelentette a kisebbségi sorsba szakadt magyar tömegek szel­lemi, politikai és gazdasági erőinek és értékállományúnak megőrzését. A ki­sebbségi politikában mindenkor egyet­len kérdés határozott, annak felisme­rése. hogy miképpen tudunk használ­ni legtöbbet a magyar népnek. Mikép­pen tudjuk megőrizni és gyarapítani politikai, kultúrális és gazdasági érté­keit, de úgy, hogy azok mindig kap­csolatban maradjanak az egyetemes magyarság politikai és szellemi érde­keivel ? — Éppen ezért a felvidéki ma­gyarság politikája sokkal inkább volt nemzeti munka, mint a mai. főleg pe­dig hazai értelemben vett »pártpoliti­ka«.. A felvidéki politikai munka fel­ölelt olyan területeket is, mint a gaz­dasági és kulturális szervezési, ame­lyek ismeretlenek a hazai pártpolitikai életben. És mindenekelőtt: megtartója maradt a nemzeti öntudatnak és el­indítója lelt annak a szellemi és tár­sadalmi fejlődésnek, amelyik a fel­vidéki magyar társadalmat szellem­ben felemelte és öntudatosílotta, gaz­daságban megerősítette, t ársadalmi vo­natkozásban pedig egységessé és szó-* lidárissá tette. Az Egyesült Magyar Párt nemcsak politikai párt volt, ha­nem nemzetszervezet is, a nemzeti ön­tudatnak és ngmzéti munkának egyet­len és egyetemes összefogófa kisebb­ségi sorsban. »Totális« volt a felvidéki politika, de ez a »totalitás« sohasem jelentette a »párti egyeduralmát, ha­nem azt, hogy a felvidéki magyarok politikai szervezetében a nemzeti ér­dek volt az egyedüli irányító tényező, mely előtt a mozgalom minden tagja meghajolt. Bizonyos magasabbrendű lelki fegyelem érvényesült a párt éle­tében és ezt a fegyelmet nem a párt­alkotmány diktálta, nem is a politiku­sok, vagy a politikai vezetők, de maga az élet és maga a magyar nép. Az a komoly felelősségtudat, mely a kisebb-l ama területeire, melyek idegen ura­lom alatt vannak. A magyar igazság megdönthetetlen valóság s éppen ezért legyőzhetetlen. Mint ahogy legyőzhetetlen az eszme, mely a nemzetet irányítja és vezeti. Mi hiszünk ennek az igazságnak dia­dalában, melyei hiába zárlak a hazug­ságok koporsójába, az kitör onnan és győzedelmes erővel hirdeti a magyar nemzet feltámadását és örök éleiét. Tudjuk jól, hogy a Kárpátok meden­ségi politikának mindig irányítója volt: a kisebbségi magyarság leikéből sar­jadt és a kisebbségi magyar ember életlátásának volt a kifejezője. És ez a tömegekből jövő és a magyar nép minden tagját átható felelősségtudat mindig építést, mindig pozitív nemzeti munkát jelentetett, a magyar céloknak és törekvéseknek igenlését és megva­lósítását. A felvidéki magyarság politikai egy­sége — és ez az egység, mini mondot­tuk, világnézeti egységet is jelentett lassú fejlődés során alakult ki. A politikai szervezés és összeomlás után mint köztudomású két irányból afakult ki. Az egyik szárnyon, a ke­resztény és szociális világnézet tala­ján, a felvidéki keresztényszociálisták bontottak zászlót, a másik oldalon a nemzeti gondolat alapján álló, főleg1 paraszti és kisgazdatömegek tömörül­lek. .1 kezdeti időkben mind a kéjt magyar pártnak meg volt a maga tör­téneti szerepe. A felvidéki keresztény­­szociálizmus a marxista eszméktől megfertőzött magyar ipari munkássá­got voll hivatva elsősorban visszave­zetni a magyar nemzeti gondolat tala­jára, míg a kisgazdapártnak, később Magyar Nemzeti Pártnak: a magyar* paraszti tömegekei kellett szinte osztálypárl alapon megszerveznie és megtartania. Azonban, ahogy haladt az idő, ahogy fejlődtek és sokasodtak a kisebbségi magyarság politikai, tár­sadalmi, kulturális és gazdasági igé­nyei, a felvidéki magyar nép maga érezte az átfogó, egységes politikai ■nemzetszervezel szükségét. És akkor• nem a hatalmi szó, nem a kividről jövő kényszer, de a helyzet józan fel­ismerése teremtette meg a magyar po­­litikai egységet. Azt az egységet, mely lélekben és gondolkodásban már évek óta megvolt s melyet most a politika vonalán kellett kiépíteni. Ez a fejlődés bizonyos vonatkozás­ban hasonlított a csonkaország párt­politikai fejlődéséhez; itt is a régi ke reszlény párt és Nagyatádi Szabó kis­gazdái voltak a kommunizmus után a kél konstruktiv politikai erő s ezek programjának szintéziseként alakultak ki a nemzeti összefogási kívánó párt­keretek, melyek Bethlen István párt­jául, Gömbös Gyula pártján keresztül a mai Magyar Élet Pártjához vezettek megfelelő társadalomszemléleti átala­kuláson átesve. Jellemző, hogy minden olyan politi­kai törekvést, mely akár nyíltan ellen­séges és Prágától irányított céllal, vagy az egyéni ambiciók hevével akart ki­sebbségi politikát« csinálni, maguk a magyar tömegek hiúsították meg. A (•éjében milyen történelmi feladat há­rul reánk s tudatában vagyunk an­nak, hogy egyedül a magunk erejére vagyunk utalva. De éppen ezért a ma­gyar nemzet és a magyar haza fiai­nak töretlen egységben, mint egy szív és egy lélek kell a magyar igazság mellett kitartaniok s a legnagyobb áldozatokra készen államok az őrhe­lyeken, türelemmel várva a cselekvés óráját. Történelmi feladatunk első pa­rancsa a történelmi Magyarország felvidéki magyarság kivetett testéből mindenolyaln próbálkozást, amelyik a pártpolitika« átlátszó trükkjével pró­bálkozott leikéhez férkőzni. És ellen­állóit az idegen törekvéseknek, az idegen pénzen mesterkedő szociálde­mokrata, agrár, kommunista, iparos­párti, vagy fasiszta pártalapon mozgó tevékenységnek. De ugyanígy kivetette magából azokat a magyar törtetőket is, akik a magyar szervezetekben szítot­ták az egyenetlenséget, akik egyéni frakciókai létesítettek, hogy így vigyék előbbre pártalapön politikai am­bícióik szánalmas szekerét. A magyar népben élő nemzeti felelősségtudat ha-; lomra döntött minden kívülről és be- 1 ülről jövő aktivista« kísérletet, maga a magyar nép, amelyik a politikában nemcsak parlamenti küzdelmet, pár­tok egymás közti birkózását, vagy az ügyes politikai magatartással elérhető anyagi hasznot látta, de az egyetemes nemzetszervezetet, a magyar nép po­litikai. kulturális és szellemi jogainak és érdekeinek egyetlen védő szervéi. És könyörtelenül vissza ütött azokra, akik a nép egyetlen védelmi szerveze­tét veszélyeztették. A felvidéki politika tevékenysége keltős vonalon mozgott. Részben nega­tív volt ez a tevékenység, részben pe­dig' pozitív. A kisebbségi politika min­dig szembenállást jelentett az állam­mal. jelentette az idegen állam és nemzet beolvasztó törekvéseinek a ta­gadásai. De másrészről pozitív irányú volt ez a politika, mert elérni töreke­dett mindazt a lehetőséget, amit a köztársaság törvényei a politikai, gazA dasági és kulturális életben biztosítót-« tak. Tehát így mondhatnák: a felvi­déki politika negatív és tagadó jellegű, volt az idegen államhatalommal szem­ben, de mindenkor 'pozitív és építő­jellegű a magyar néppel szemben. Amilyen mértékben hozzátartozik a felvidéki ember lelki habitusához a szociális érzés, vagy a nemzeti gon­dolatnak kollektív érzése, éppen úgy hozzátartozik a politikának, a politi­kai munkának az az új szemlélete, mely a politikában nem pártpolitikát lát, hanem a nemzet erőit összefogó építőcélú tevékenységet. Ez a politikai felfogás érthető következménye a ki­sebbségi magyarság politikai fejlődésé­nek és következménye annak a tár­sadalmi átalakulásnak, melyen a fel­vidéki magyarság átesett. A kisebbségi élet egységes nemzeti társadalmat gyúrt az osztályokra tagolt felvidéki népből, a kollektív gondolat, a szo­ciális érzés és a nemzeti felelősség­tudat: ma már minden felvidéki ma­gyar lelkét átható érzés és akarat. És visszaállítása, csak a teljes szentisl­­váni magyar haza képes feladatát tel­jesíteni a Kárpátok alatt. Ennek fel­ismerése kétszeresen kötelességünkké teszi, hogy küzdjünk a magyar igaz­ságért és hittel higyjünk Magyaror­szág feltámadásában. Ennek a szent, törhetetlen hitnek ereje csendüljön fel husvét ünnepén a magyar szívek­ből feltörő imákban és énekekben s a magyarok Istene hallgassa meg fo­hászainkat!

Next

/
Thumbnails
Contents