Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-01-13 / 2. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam______________________2. szám________________Szombat, 1940. január 13 Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: Egész érre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Teljes egységben Komárom, január 12. A törvény rendelkezése értelmében i*z év első felében megtartják a viszttzacsatolt területeken a képviselőválasztásokat, ami azt jelenti, hogy a felszabadított területek választói is gyakorolni fogják törvényes választói jogukat és megválasztott képviselőiket küldik be a törvényhozásba. Ez az Intézkedés legelsősorban az Egyesült Magyar Pártot érinti, mert hiszen eddig pártunk képviselői kinevezés folytán foglaltak helyet a parlamentben, ezután pedig a választók bizalmából fogják érdekeinket a törvényhozásban szolgálni. Az Egyesült Magyar Párt a legnagyobb nyugalommal és győzelmének biztos tudatával tekint a választások elé, mert jól tudja, hogy azok a férfiak, akik a húsz éves tncgszállás alatt és a felszabadulás óta gyakorolták törvényhozói jogukat, kipróbált oszlopai a magyarságnak és munkálkodásuk továbbra is teljes bizalomra érdemes. Már abban az időben, mikor a választások elrendelése nyilvánosságra jutott, bizonyos körökben, melyekben a felszabadult magyarság iránt megmagyarázhatatlan okból a legnagyobb ellenszenv uralkodik, tendenciózus hírek jelenlek meg a választással kapcsolatban és légből kapott ráfogásokkal akartak éket verni az Egyesült Magyar Párt törvényhozói közé. A rosszindulatú híreket azok a lapok terjesztenék, amelyek nemcsakhogy a visszacsatolt terület magyarságával, hanem az egész ország magyar nemzeti irányzatával hadilábon állanak s akik idegen eszmék után akarnak prienlálódni s képtelenek a nemzet közösségébe beleilleszkedni. Akkor a párt részéről kiadott hivatalos jelentés azonnal megcáfolta a koholmányokat, azonban a méregkeverők és jkútniérgczők hada nem tudott megnyugodni s csak az alkalmat várta, hogy fondorlatos híreszteléssel újra megpróbálja zavarni a nyugalmat. A héten a tárcanélküli minisztérium tanácstermében ülést tartott az elnöki tanács és ezen mérlegelve a visszacsatolt területek jogegységesítésével kapcsolatos munka közeli befejezését és a minden vonatkozásban megvalósítandó magyar nemzeti öszszefogást, kimondotta, hogy szükségesnek tartja, hogy a párt a vele eddig is fegyverbarátsághan álló Magyar Élei Pártjával minél szorosabb kapcsolatot létesítsen és ezt a kapcsolatot intézményessé tegye. Az országos elnöki tanács megbízta az elnökséget, hogy a Magvar Élet Pártjával való tárgyalások eszközlése céljából szükség szerint bizottságokat küldjön ki, valamint az országos pártvezetőség és az országos pártkongresszus cgybehívásáról megfelelő időpontban gontdoskodjék. ) Az elnöki tanácsüléssel kapcsolatban az egyik budapesti esti lap a felvidéki képviselőkről azt állította, hogy toem követik egységesen a párt vezérét. A tudatlanság és rosszakarat •zülte hírrel szemben meg kell állapítanunk, hogy az összes felvidéki képviselők a legmesszebbmenő bizalmukról és hűségükről biztosították Járass Andor pártvezért, akinek politikai múltja, a magyarság érdekében végzett szinte emberfeletti önzetlen munkája, kitartása, bátor kiállása és femedéért való küzdelme olyan meg- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATI!Y VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Üj sajtótörvény készült mely több reformot fog megvalósítani A sajtókérdés kamarai rendezése tudvalévőén érvényesíteni akar bizonyos szempontokat a magyar sajtó szellemi fejlődésében abból a célból, hogy ki legyenek küszöbölhetők mindazok a törekvések, amik a keresztény irányt akadályozhatják. A kamara feladata lesz továbbá előkészíteni a mostmár tárgyalás alatt álló új sajtóreformot, amely a sajtóvétségekkel kapcsolatban biztosítani akarja e vétségek sürgős megtorlását. (Remélhetőleg anélkül, hogy a szigorított eljárás a sajtó megfélemlítésére, zaklatására vezetne. Ez ugyanis nem felelne meg annak a közérdeknek, hogy a sajtó a közállapotok megjavítása céljából úgy a magán, mint a közügyekben bírálati jogát továbbra is gyakorolhassa.) Az új sajtótörvény — mint értesülünk — lehetetlenné kívánja tenni azt is, hogy egyes hatósági eljárás alatt álló gazdasági kérdésekben az érdekeltek akár csak meg is kísérelhessék az újságok testületi elhallgattatását, s így az új törvény olyan szakaszokat is fog tartalmazni, amik az (anyagi »juttatásokat« ezen a téren igen szigorú megítélés alá vonják. Ugyanebből a célból, hogy az ellenőrzés teljes szigorral érvényesülhessen, mindenütt tisztázni kívánja az új sajtóreform, hogy egyes lapok(nak és Lapvállalatoknak kik a valódi tulajdonosai? Minthogy felmerül az az aggodalom, hogy az új rendszerben is érvényesülni próbál az u. n. Stróbl ann-rendszer, s az egyes újságok engedélyesei mögött leplezett »csendes társak rejtőzhetnek, az új törvény ezen a téren meg fogja állapítani és szigorítani azokat a szankciókat, amiket a Sajtókamara létesítésekor már nagyjából körvonalazott a sajtókérdések szabályozására irányuló reform. besülési érem igazolásának határidejét 1940. évi dec. 31-ig hosszabbítsák meg. Elutasította a kisgyűlés Nagyszarva, Bácsfa, Keszölcés, Vajka és Doborgae községek határozatait, amelyekkel az adóbehajtási jutalékot a községi jegyző-, nek engedik át, mert a község jövedelme községi tisztviselőnek át nem engedhető. Ugyanezen indokolással nem hagyta jóvá Vajka község azon határozatát, melylyel a marhalevél kezelési díját ugyancsak községi tisztviselőnek óhajtotta át. engedni. Elutasítás sorsára jutott Szend község azon határozata is, mellyel kimondta, hogy a vadászati haszonbért pásztorház céljaira tartalékolja, mert a határozat törvénnyel ellenkező. Ezután segélykérelmeket tárgyalt a kisgyűlés, majd jóváhagyta több községnek a marhalevelek kezelése tárgyában, úgyszintén húsvizsgálati szemledíjak átengedése tárgyában hozott határozatait, jóváhagyta Szőny község határozatát, amellyel a kát. és ref. egyházak részére segélyt állapított meg, úgyszintén Ászár községnek közútak építése tárgyában hozott határozatát. Több jelentéktelenebb ügy elintézésével ért véget a közgyűlés. Komárom vár menve kiscivú'lése *»' V n éi közigazgatási bizottsága Komárom vármegye kisgyűlése január 9-én d. e. 9 órakor tartotta szokásos havi gyűlését Nagy Nándor főispán elnöklésével. Napirend előtt az elnöklő főispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg Witausek Károly dr. elhalálozásáról. Witausek dr. a háború előtti Komárom vármegye szolgálatában állott és mindenkor példaszerű, korrekt tisztviselőnek bizonyult. Hosszú éveken keresztül volt a vármegye h. főjegyzője, majd főjegyzője, végül pedig tiszti főügyésze. E minőségében találta itt a cseh megszállás, amikor is nyugalomba vonult. Gerinces, keménykötésű magyar volt a megszállás alatt is, amíg egészségi állapota megengedte, hogy a közügyekkel foglalkozzék. Hosszú betegeskedés után következett be halála, melyet megilletődve kell, hogy tudomásul vegyen a vármegye közönsége is. Emlékének csendes felállással áldozott a kisgyűlés, érdemeit pedig jegyzőkönyvében örökítette meg. Ugyancsak napirend előtt szólalt fel Eszterházy Móric gróf, aki a legnagyobb bámulat és elismerés hangján emlékezett meg a rokon finn nemzet hősi küzdelméről. Indítványára a kisgyűlés elhatározta, hogy a finn teljesítmények fölötti elismerését a budapesti finn követ előtt írásban fejezi ki. A napirend első pontjaként javasolja a kisgyűlés a legközelebbi közgyűlésnek, hogy a vármegye visszacsatolt részén fekvő hajó- és vasútállomásokra nézve kérelmezze a vármegye részére a szokásos vámszedési jogot. Csányi József vármegyei altiszt nyugdíjazása során a kisgyűlés elismerésének adott kifejezést a nyugalomba vonulóval szemben ennek hosszú és fáradhatatlan munkájáért, aki 36 éven keresztül egyhelyben, Somorján teljesített megszakítás nélkül szolgálatot. A kisgyűlés elhatározta, hogy -javaslatot tesz a belügyi kormánynak Csányi József kitüntetése iránt. Markovits István tb. főszolgabíró indítványára a kisgyűlés javaslatot tesz a közgyűlésnek, írjon fel a m. kir. kormányhoz, hogy a visszatért terület lakói részére a Károly-csapatkereszt és se-A január közepén összeülő képviselőház legelső és kétségkívül egyik legfontosabb feladata a társulati adóreformot magábanfoglaló törvényjavaslat letárgyalása. A javaslat, amelyről az utóbbi években már annyiszor esett szó; a nyilvánosság előtt, harmadik módosított szövegében kerül képviselőházi megvitatásra. Ugyanazon napon d. e. fél 11 órai kezdettel tartotta a vármegye közigazgatási bizottsága is havi ülését ugyancsak Nagy Nándor főispán ein ölelésével. Az alispáni jelentés tudomásulvétele után kimondta a bizottság, hogy a pozsonyeperjesi Kisduna-híd építésével kapcsolatos kisajátítási helyszíni tárgyalásokra háromtagú bizottságot küld ki, majd tudomásul vette, hogy a komáromi kir. törvényszék elnöke a gazdasági albizottságba Weszelovszky János dr. járásbírósági elnököt és Rozsár Sándor járásbírót rendelte ki a bíróság részéről tagokul. Ezután az egyes szakelőadók terjesztették elő havi jelentéseiket, melyeket a bizottság tudomásul vett. Külön elismeréssel jutalmazta a közig, bizottság az árvaszék teljesítményét, amely a szokatlan nehéz viszonyok között különösen figyelemre méltó. A közig, bizottság ülése után az egyes albizottságok tartották meg üléseiket. Ezt megelőzőleg azonban, mint beavatott helyen értesülünk, néhány újabb módosításról is szó van a törvényhozás előtt fekvő javaslat szövegében. Hangoztatják, hogy a szóbanforgó módosítások semmiképpen sem érintenek a javaslatban lefektetett elveket, sem általánosságban, sem pedig részletkérdésekben, csupán né-Érdekes módosítások a társulati adó törvényjavaslaton becsülhclellen értéket jelent a magyar közéletben, amilyennel csak azok a kiváló férfiak dicsekedhetnek, akik a haza és a nemzet érdekeinek eredményes szolgálatával érdemeket szereztek arra, hogy a történelem lapjain megörökítsék nevüket. A felszabadul! területek magyarsága tudja legjobban azt, hogy ki Jaross Andor és azok a képviselők, akik 111a a visszacsatolt országrészek magyarságát képviselik a törvényhozásban, s akik a küzdelmek viharaiban együtt harcoltak az acélos erejű, határozott és tiszta szándékú, lelkes magyar vezérrel. íizok csak a legmelegebb és legbensőségesebb érzésekkel ragaszkodnak hozzá s mindvégig kitartanak mellette. A politikai aknamunka gonosz szándéka nem téveszthet meg senkit, nemcsak az Egyesült Magyar Párt elnöki tanácsa, hanem a felszabadult területek egész magyarsága egy szívvel s égy lélekkel áll a párt illusztris vezére mellett és teljes bizalommal ruházza reá tovább is érdekeinek képviseletét. Az itteni magyarságot a bekövetkező országgyűlési választások készen találják. Amil Jaross Andor mint miniszter az unifikáciő súlyos munkájának teljesítésében végzett, jól ismeri a magyarság és azt értékelni tudja. A Magyar Élet Pártjával való kapcsolatot pedig teljes mértékben helyesli és elfogadja, mert abban a magyar egységnek olyan bázisát ismerte fel, amely minden idők mindeu viharával szemben megdönthetetlen erőt képez. A kúlmérgezők romboló munkájával le fog számolni ez a magyarság, mely megdönthetetlen tömegekben áll a szeretett vezér és a kormány mögött! j yi %
