Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-03-02 / 9. szám

6. oldal.

KOMÁROMI LAPOK

1940; március 2.

Finn-magyar rokonság

Irta: Dr. K. Pethes László

|4. 3-as, a 8-as, kiég a végrehajtó

; Hiába, az adóhivatal rendkívül kot moly dolog, nem engedi meg a tréfát. Legfeljebb, jókedvében ő maga tréfál.

■___Történt pedig (mint a krónikák

kezdik}, hogy egy lelkiismeretes komáromi adófizető polgár úgy találta nekiereszteni a bugyellárisát az adóhivatalban, hogy túlfizetésben volt 75 pengővel. S mivel kétkedő ember, kétszer is elment az adóhivatalba, megbizonyosodni afelől, hogy ő neki semminémű tartozása állammal, várossal, adóhivatallal szemben nincsen 'ezéírben, sőt, ismételjük, nagy szorgalmában még többet is fizetett.

Fizetett vala pedig mintegy 320 pengőket, öszvesen.

Nagy lön azonban megrökönyödése, amikor egy virgonc hajnalon ezzel nyit be hálószobájába a háziszemélyzet:

— Tessék kijönni, itt a végrehajtó.

Öltözik vala az úr gyorsan fehérbe

és lengébe s kibúvif- a másik szobába, ahol is az adó-szedő, nagy aktatáskájával várja az urat.

Végrehajtani jöttem, — mondja komoran, — 500 pengő még az úr idei tartozása.

A ház ura gyorsan karosszékbe ül s szemét mereszti.

— Hogyanshogy? — kérdi ijedten, — egész évi kivetésem 320 pengő s azt még is fizetem. Honnan a csudábul vesznek elő még pótlólag 500 pengő tartozást?

Az adószedő férfiú, elővevén aktáit, bebizonyító, hogy igenis ,ötszáz pengő tartozás mutatkozik. Ez behajtandó s ha nem fizet az úr, akkor jön a foglalás. Dívány, írógép, könyvszekrény, ilyesmi.

— Kérek egy kis türelmet, — kapja össze magát az úr, — ezt el kell intézni azonnal, mert nem stimmöl az

ügy-Az adó-szedő kegyesen engedélyezni hajlandósult két napot.

Vévé pedig az úr ruháit a lengék s fehérek fölé, kapva kalapját, rohanvást rohant az adóhivatalba. Ott azonnal panaszt tévén, felhajttatta a Főkönyveket. Még mielőtt elárvereznék szobáiból a bútort.

Hajtják vala a számokat, az oldalaikat, az összegeket, míg végre, hosszú s kínos percenetek után kiderült az igazság:

Az adóhivatalban, midőn egyik oldalról a másikra a Ligeteit s beszedett összegeket átvezették volna, a 3-as szám helyett 8-ast talá't írni a toll. Elülső oldalon még hármas volt az, mely a másikon, föllyül már nyolcasnak tetszett.

így jőve ki az 500 pengős különbség, amelyet is a város szorgalmas adószedője s végrehajtója azonnal bészedni javallott.

S meg is tette volna, ha a ház urának nem lett volna tiszta a lelkiösmérete.

Illy boldog végződéssel zárult egy végrehajtási jelenet, hah, de valljonj kevésbbé tiszta lelkiösméretűek között nem szedhetik-e be valóban a tévedés-j bői átírt összegeket?

Mert hisz semmi új sincs a nap alatt, még az adózás terén sem.

Dagad a mellünk, ha fülünkbe csendül e szó: Suomi — Finnország. A faji érzésnek, a hazaszere lelnek oly tündöklő példáját látjuk e velünk rokon kis nemzet szabadságharcában, aminőt ebben a mai önző világban el sem képzelhettünk s amilyet csak az antik világ hőskölteményeiben olvashatunk. , Ki merte elképzelni, hogy a kicsi,

3,800.000 lakosú s az orosz járom alól csak 22 évvel ezelőtt felszabadult Finnország szembe merjen szállni a 160 milliónyi orosz kolosszussal? De hisz’ nem hiába észak legidősebb kulturnemzete a finn, amelynek hősi éposza, a Kalevala túlszárnyalja az Iliást és Odysseát; s nem hiába verekedtek a finn huszárok, a »hakkapelitäk« a 30 éves háborúban oly vitézül, hogy a (német) császáriak — csakúgy, mint 730 évvel előbb az ősmagyarok harcaiban —- a litániába új sort toldtak be s azt könyörögték: »A hakkapeliták borzasztó seregétől ments meg Uram minket.« E harci nevük csatakiáltásukból — a »hakká-pellé«: üsd-vád-ból

származott. De ugyanilyen hősiesen verekedtek XII. Károly svéd király hadjárataiban is, amidőn az a felerészben finnekből álló 8000 főnyi hadával tönkreverte Narvánál Nagy Péter muszka cár 10.000 főből álló seregét.

*

Az ősfinn nép velünk együtt az ugyan azon nagy, hatalmas turáni népcsalád sarja, amely ősfinn nép Kr. e. 3100-ban (tehát 5000 évvel ezelőtt) a Középvolgánál tanyázott, innét terjedt, oszlott szét külön nemzetekre. Egyik része nyugatra való terjeszkedése so-Ügyes kézilány

felvétetik, ki takarítást is vállal kozmetikában.

93 Deák Ferenc-u. 5.

rán felszorította a rokon, de törökmongolfajú lappok (Ptolomeusnál: finnoi) a Skandináv félszigetre s Kólába. Egyben elfoglalta azok régi földjét, Finnországot, továbbá a Finnöböl s a Ladoga- és Onega-tavak környékét fel egész a Fehértengerig s így alapítója lett Snomi-nak s Eesti-nek (Finn- és Észtországnak). Az ország eredeti s a lappok régi »finn« nevéből ered országuknak s nemzetüknek a világirodalomban használt finn neve. mert ők hazájukat Suomi-nakv önönmagukat pedig »suomiak«-nak hívják s »f« hangot nyelvük nem is ismer. Idők folyamán 10 nyelvjárás alakul ki. u. m.: a finn, karjalai, annuszij vensz. lúd. vót, krvur (kihalt), inkriai, liv és az észt. Látjuk tehát, hogy az észt nem külön nép, hanem a finn nemzet egy részének külön dialektuson beszélő tagja. Az egész finnség összlélekszáma jelenleg (az Amerikában élő 275.000-rel együtt) 6 millió.

A volgai ősnép másik része északra húzódik s megalkotja a komi (oroszul zűrjén) és az udmurt (oroszul votják;

Herodotosnál: budinoi) nemzetet. Ez északi (permi) csoport létszáma 900 ezer.

Harmadik águk: a Volga mellett marad s ezekből lesz a mari (oroszul cseremisz; Herodotosnál: meiachláinoi — feketegubások) és a harcias, előbb akacirnak, majd burtásznak, ma mordvá-nak nevezett nép (Herodotosnál: androphagoi). E volgai csoport lélekszáma: 2 millió.

A negyedik ág: a mánsi (vogul,osztyák) Kr. e. 1500 körül visszavonul keletre az Ural hegységbe, sőt Kr. e. 1000-től 500-ig egy részük eljut az Ob és mellékfolyóinak, a Tobolnak, Irtisnek környékére.

Ez időben tehát az ős finn népfaj uralkodik a Balti-tengertől túl az Uralon a Tobol s Alsó-Ob folyásáig s az Északi-jegestengertől le délre ;a Szarmátaföld egész erdővidékén a steppe kezdetéig. Európa i/3-ával felérő roppant terület s óriás perspektíva egy kialaló hatalmas birodalom jövőjére, — ha e szívós, erős népfajnak a vezérlő törzsét alkotó suomiak nem kerülnek (csakúgy, mint mi magyarok) nyugatról germán (svéd) s keletről szláv harapófogó közé, Szovjetoroszország helyén ma Nagysuomi birodalmának kellene lenni!

Említettük, hogy a finnség legkeletibb ága Kr. e. 500 körül eljut egész a Tobol s Irtis vidékére. Ezeket hajtja uralma alá Kr. e. 200 körül az ogurtörökség legnyugatibb ága s e két rokon népből alakul ki azután a magyarság, úgyhogy az uralkodó, harcos osztály (a nemiesség) továbbra is az ogurtörök, míg a földmívelő, állattenyésztő elem (a jobbágyság) a finn (mänsi). E népfajok azon hím az azóta eltelt 2100 év alatt (de különösen az utóbbi 100 év óta) összekeverednek, összeházasodnak s fajilag egy úf típust, a magyarság faját hozzák létre, de amelynek irodalmi nyelvéül — nagyon sok ogurtörök szó fenntartása mellett — a keleti finn mánsiek nyelve fejlődik ki.

Kr. e. 200-ban összekerült nyugati ogurtörök s mánsi nép már Kr. e. 177-ben belekerül Motun tanhu (főkirály) hun birodalmának törzsszövetségjéfbe s abban is marad 630 évig Attila nagykirálynak 153-ban bekövetkezett haláláig. Őseink 465-ben otthagyják Tobol-Irtis környéki őshazát (Juhriát). Az ogurtörök fennhatóság alá nem került független mánsiek (vogul, osztyák) azonban ottmaradnak az Uraiban, sőt tovább terjeszkdenek kelet felé, úgyhogy ma is az Ural-hegységben s annak keleti oldalán el egész az Obig, sőt a Jeniszetig élnek. Lélekszámúk azonban — sajnos — ma már csak 30.000.

így a Balti-tengertől az Obig, .Teniszeiig élő finn népfaj mai száma — szomorú — mindössze 9 millió, s pláne közülük is csak Suominak s Eestinek (Finn- és Észtországnak) lakói 5 milliónyian élnek önálló állami életet. Az évszázadok alatt végleg kialakult s 895/896-ban hazánkba vándorolt magyarság lélekszámú (a csonkahatárokon belül és túl) viszont ma 13 millió, így az összes finn-magyarfajú s nyelvű népek száma jelenleg 22 millió.

*

A suomiakkal (finnekkel) való vér- és nyelvrokonságunk tehát elvitázhatatlan. (Pl. Hal úszkál elevenen vizek alatt — Kala uiskelee elävänä vesien alia.) A magyar »vér« és »veres« suomi nyelven »veri« és »veres«. S az utóbbi időben e két testvér szó nemcsak százszor és ezerszer hördül fel, de a suomiak hősi vére már veresre is festi hazájuk szent határain — azok védelmében a szűzfehér havat.

Büszkék lehetünk fajrokonainkra. Vegyünk példát tőlük. Nem akarnak ők hódítani, nem akarják a másét, csak őseik koporsóit, gyermekeik bölcsőit, családjuk tűzhelyeit, Istenüket, vallásukat, Hazájukat védik!

S miközben egyházi s nemzeti fohászuk segítségért kiált az Ég felé, — mennyei seregével ős Ukko megjelenik felettük s kiterjeszti népére védőleg kezét.

Suomi uuuroluá!

TUDJA-E

... hogy a magát legemberbarátibbnak, legszociálisabbnak nevező OTI nem éppen a legszociálisabhan dolgoztatja alkalmazottait s igen kis fizetésért igen sokat kíván tőlük? A leghuzamosabb hivatalos idő az OTI-nál van Komáromban, a tisztviselők kora reggeltől késő estig dolgoznak, legtöbbször a teljes kifáradásig. Tele vagyunk bürokráciával s egyik akta szüli a másikat. Az OT 1-val többízben kívánunk még foglalkozni.

=o=

... hogy a Jókai Egyesület múzeumát az elmúlt évben, több, mint 12000 látogató tekintette meg s az Egyesület múzeuma, még az igen alacsony belépődíjakkal is, rekord-bevételt ért el? A bevételt új beruházásokba fektették. A gyűjtemények számára azonban már igen kevés a hely, legalább még egyszer annyi terem kellene, mint amennyiben most a gyűjtemény elhelyezve áll. Komárom idegenforgalmára nézve a muzeum igen jótékony hatással van. Érdekes, hogy a látogatók között legkevesebb a — helybeli.

... hogy a Klapka-szobron még most is ott sárgul s barnul, nem a tavalyi hó, hanem a sok elhervadt koszorú? Vájjon ez egész évben is ott fog fityegni? Tudja-e, hogy ez mennyire nem emeli a szobrot? Mert ezek a hervadt levelek kivirágozni ugyan nem fognak!

=o=

■ i.. hogy a vadállományban erős pusztítást tett a kemény tél s a Csallóköz némely vidékén a varjak megették a foglyokat? Tudja-e, hogy milyen barátságosak a Finnországból érkezett dunai sirályok? A komáromiak legnagyobb mulatsága az volt, hogy a Dunahidakon etették a sirályokat. Röptiben kapták el a kiflivéget az ügyes madarak.

==o=

... hogy milyen szép, valóban európai színvonalon álló színes, kultúrális keskeny filmeket vetítettek hétfőn délután a moziban? A filmek magyar tájakat s népi jeleneteket ábrázoltak, s már végigjárták Európa nagyobb városait, mindenütt nagy sikert aratva. Kár, hogy ilyenek csak ritkán láthatók nálunk.

... hogy az elmúlt hidegek s hófúvások idején a Csallóköznek s a CsH lizköznek számos faluja 7—8 napig teljesen el volt vágva a világtól? Sem posta, sem újság, sem hírmondó nem közeledhetett e falvak felé, csupán a rádió volt az összekötőkapocs, a falvak s a külvilág között.

— Felhívás az OTBA-tagokhoz! Mindazok, akik igényjogosullak az Otbakezelésre (volt liecebny fondosok, ide költözött tagok stb.) saját érdekükben jelentkezzenek a körzeti orvosoknál összeírás végett március hó 10-ig. Ha ezt a jelentkezést elmulasztják, könnyen hátrányuk származhalik belőle.

Jókai Mozgó

fTicyHnnlntnl

Március 2—3-án, szombaton és vasárnap A NŐNEK MINDIG SIKERÜL

című vidám, mókás magyar filmet játszák, amelynek főszerepeit Tolnay Klári, Págcr Antal, Túrái Ida, Szilassy László játszák. Előjáték színes rajzfilm.

Márc. 1 5 -fi- 7-én, hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön A SZERELEM TOLVAJA című megkapó szerelmi dráma. Elisabeth Bergner kettős szerepet játszik, két ellentétes női figurát alakít utolérhetétlenül. Ezt a filmet Londonban megszakítás nélkül félévig játszották. Ez a film világszenzáció!

Március 8—9—10-én, pénteken, szombaton és vasárnap ismét nagyszerű film jön: RIADÓ A FÖLDKÖZI TENGEREN A film bemutatja a szenzációs angol, német és francia Tanger előtti nagy flottagyakorlatokat, a torpedórombolók, cirkálók, tengeralattjárók és a légiflotta gyakorlatait, valamint gigászi küzdelmeiket a mindent megsemmisítéssel fenyegető gázzal. Ez a film a tavalyi állami nagy francia díjjal lett kitüntetve. — Következő műsor: A RÁGALOM

és a március 15-től öt napig műsoron levő FÖLDINDULÁS «

Gondoskodjék előre jegyről!

]

I

Pénzt takarít meg, iá GYŐRBE jön és felkeresi

1

Szabó László és Társa

DIVATÁRU ÜZLETÉT, BAROSS-ÚT 11—13 SZÁM

Szövet, selyem, mosó, flanell, függöny, szőnyeg, vászon és damaszt áruk nagy választékban

i«*«