Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-02-17 / 7. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam 7. szám Szombat, 1940. február 17.- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkalársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATUL VIKTOR. A magyar kormány objektivitása és igazságossága A képviselőház üléséről Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: Egész évre lő Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Mátyás király Komárom, — február 16. Azok közöli a halhatatlanok kö­zölt. akiket a magyar történelem lcg­­r^gyogobb lapjain örökített meg, egyik legnagyobb volt Mátyás király, Iliin vady Jánosnak, a diadalmas tö­rökverő országkormányzónak dicső­séges emlékű fia, aki korának egyik legnagyobb, a külföld előtt is osztatlan tekintélynek örvendő feje­delme volt. Róla, a nagyról, az igaz­ságosról, a halhatatlanról emlékezünk s hálás szívvel áldozunk ragyogó ne­vének abból az alkalomból, hogy a napokban lesz ötszáz esztendeje an­nak, hogy Kolozsvár egyik nemesi há­zában megszületett. Február 23-án tesz ennek félezredes fordulója s egész Magyarország kegyeleles szív­vel emlékezik meg a nagy király­ról, aki nemzetének és hazájának jó­létét és fejlődéséi hatalmas lépések­kel vitte előbbre s akinek emlékezető ürökkétig lészen a magyaroknál.« Fiatalon kerüli a magyar trónra, «melynek dísze lelt, s amelynek te­kintélyt szerzett az egész világon. Ko­rára nézve ifjú volt meg, amikor a trónra emelték, de lelke éreti volt, mert az a nevelés, amit szülei házá­ban kapóit, az a fényes példa, mely atyja diadalainak nyomán minden magyar előtt ragyogott, s az az irá­nyítás, melyben nevelése közben a legnagyobb magyar humanista, Vi­téz János részesítette, szellemét emel­kedetté és erőssé tette, dicső atyjának halála, bátyjának tragikus vértanú­­sága pedig férfivá edzetté, aki a reá háruló nehéz feladatokat teljes fele­lősségtudattal fogadta és vállalta ma­gyar nemzete boldog jövőjének bizto­sítására. Rendkívüli tudásának és mű­veltségének kivélelessége égisz új kor­szak felvirradlát jelentette a hazá­ban s nevét az egyetemes müvelődés­­törléneíembt n is megörökítette. Eszé­nek, okosságának fényével Európá­nak irányító fejedelme lelt, erejével és hatalmával népének nemzeti érde­keit a Duna-medencében s a Kárpá­tok öve alatt nemcsak megvédelmezte, hanem megszilárdította. Uralkodása nem folyhatott olyan békében, mint szerette volna, de az akkori időkben harcok és háborúk dúllak a népek közölt s Magyaror­szág sem kerülhette el a háborúsko­dást. Mátyás királynak a felvidéket a csehek rablásától kellett megmente­nie. a Balkánon pedig a törökök erő­szakosságát kellett megfékeznie. Hogy nagy feladatát: a törökök kiűzetését Európából megoldhassa, anyagi és katonai erőforrást kellett nyílnia. Ezért háborúskodott Morvaországban, Sziléziában és Ausztriában, — s ezek a harcok megmutatták, hogy legyőz­hetetlen volt. Fényes katonai talen­tuma és jól megszervezett hadserege segítették a diadalokhoz. Es amikor az országot tekintélyes, modern ka­tonai állammá alakította, ugyanakkor bekapcsolta Magyarországot korá­nak szellemi áramlatába, amely a legelső volt, amely az Olaszország földjén kisarjadl és megtermékenyült humanizmust és renaissancét befo­gadta. Ebben Mátyás felülmúlhatat­lan volt s ezzel nemcsak saját íen­­kölLségél igazolta, hanem a magyar­ság szcUemi magasabbrendűségét is bebizonyította. Műizlésének csodáJU­A képviselőház, dacára a rendkívüli időjárásnak, a héten több illést tar­tóit. Szerdán és csütörtökön volt ülés, de a vidéken lakó képviselők közül sokan nem jelenhettek miig a kéj)vise­lőházban. A szerdai ülésen több tör­vényjavaslatot tárgyaltak. így napi­rendre került a honvédség felső veze­tésének ál szervezése kő vet kezté ben szükséges rendelkezésekről szóló tör­vényjavaslat, mely szerint Magyaror­szág kormányzója a honvédség egysé­ges vezetésének biztosítása érdekében alkotmányos államfői jogával a hon­védség főparancsnokának szolgálati állását megszünteti. Ugyanakkor mindazon jogokat, melyek eddig a főparancsnokot illették meg, a m. kir. honyédvezérkari főnőkre ruházta. E legfelsőbb elhatározás ez év március 1-én lép életbe. A törvényjavaslatot egyhangúan elfogadták. A Gozsdu-alapílványl érdeklő ügyek végleges rendezése tárgyában kötött magyar—román megállapodás becik­kelyezéséről szóló törvényjavaslatot Makkai János képviselő ismertette. Az alapítvány a gör. keleti vallású ro­mánok tulajdona, melyre Románia Az Egyesült Országos Keresztény­­szocialista és Magyar Nemzeti Párt komáromi ] ártvezetősége február 13- án délután 18 órakor értekezletet tar­tott, hogy a párt sorsát közelről érin­tő, aktuális politikai kérdéseket meg­tárgyalja. Az értekezleten Kát lay Endre dr. elnökölt, aki részletesen ismertette a pártvezetőséggel az Orsz. Pártelnök­ség, majd az Orsz. Pártvezetőség ál­tal kezdeményezett s a Magyar Élet Pártjával való egyesülést célzó moz­galmat és e tárgyban a két párt kö­zött lefolytatott tárgyalások eredmé­nyét. E tárgyalások a két párt prog­­rammjának és szervezeti szabályainak összeegyezetésére irányultak s miután mindkét tekintetben megnyugtató eredménnyel jártak, immár nincs más hátra, mint a vidéki szervezetek hoz­tos fejlettségét mulatják építészeti és ötvösmunka alkotásai, legelsősorban pedig Kódexei. Korvina-könyvtára vi­lághírre emelkedelt, ezeknek ezerkö­tetnyi anyagát művészi díszítése és bekötése teszik örökbecsűvé. A magyar nép ajkán közmondás­sá vált: Meghalt Mátyás, oda az igaz­­ság. Mátyás király dicsőséges uralko­dásának íveléséből magas, fényes ra­gyogással tör elő igazságos lel­kűiét«! és emberien érző szíve.' Előtte mindenki megjelenhetett, ki­igény l támaszt. Éveken ál eredmény­telenül folytak a tárgyalások, míg végre most létrejött a megállapodás, mely szerint á magyar kormány az alapítvány M agy árországon levő va­gyonát a román kormánynak az ala­pítólevél szerint való felhasználás vé­gett kiadja, a román kormány viszont a Magyarországon lakó román anya­nyelvű görögkeleti vallású magyar ál­lampolgárok részére létesítendő ala­pítvány céljaira megfelelő összegű P-t fog rendelkezésre bocsátani. G r ó f C s á ky István külügyminisz­ter megköszönte az előadónak a ja­vaslat ismertetését s a következőket mondotta: — Magam részéről rá kívánok mu­tatni arra, hogy még nehéz, talán na­gyon nehéz időkben is a magyar kor­mány és a magyar nép sohasem té­veszti szem elől az objektivitást s amit méltányosnak és igazságosnak tart, megadja akkor is, amikor talán a szubjektív érzelmek ezt teljesen nem ratifikálnák. (Taps a Ház min­den oldalán.) A törvényjavaslatot a képviselőház egyhangúan elfogadta. zájárulása. Ezért kérte, hogy a ko­máromi párt vezetőség is foglaljon e kérdésben állást. Fülöp Zsigmond, Geöbel Ká­roly dr. és Kristóff Sándor hozzá­szólása után a pártvezetőség egyhan­gú lelkesedéssel kimondta, hogy J a­­ross Andor országos pártelnöknek, az országos pártvezetőség budapesti ülésén elhangzott indokait magáévá teszi, a két párt egyesüléséi kívána­tosnak, helyesnek és célravezetőnek látja és hozzájárul az orsz. pártveze­tőség határozatához. Egyben jegyző­­könyvi köszönetét mond J a r o s s An­dor orsz. pártelnöknek a felszabadult magyarság érdekében kifejtett fárad­ságos és eredményes tevékenységéért, őt továbbra is törhetetlen bizalmáról biztosítja és támogatását a jövőre néz­ve is felajánlja. Elrendelte a pártve­hallgatásain ott lehetlek a főurak, a köznemesek, az egyszerű polgárok és a szegény jobbágyok is, valamennyiü­­ket meghallgatta, kérelmüket méltá­nyolta, panaszukat orvosolta. Erős­­kezű védelmezője volt a szegény job­bágyoknak, akiknek talán sohasem volt olyan jó soruk, mint Mátyás ide­jében, mert a király utána nézetett a bajoknak és megbüntetett minden jog­talanságot és embertelenséget. Való­ban a nemzet igazságos királya volt, aki előtt nem volt személy válogatás, Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucea 2)>. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. zetőség, bogy e határozatról Jaross Andor felvidéki miniszter feliratban, értesíttessék. Ezután az elnök ismertette a már megállapított új párt szervezési szabá­lyokat. Ezek szerint a megalakulandó új városi törvényiig tósági szervezet elnökét és főtitkárát a helyi pártveze­tőség javaslatára az orsz. pártvezér nevezi ki. Minthogy így szükséges, hogy a szervezel megalakulásakor az új elnök és főtitkár személye már meglegyen állapítva, indítványozta, hogy a pártvezelőség küldjön ki egy jelölő bizottságot, amely azután a leg­közelebbi ülésen javaslatot lesz a két vezető tisztség betöltésére. F ü lop Zsigmond v. polgármester fölöslegesnek tartja a jelölőbizottság kiküldését, mert a jelölés nyomban is megejthető. Semmi okol sem lát ugyanis arra, hogy a helyiszervezet eddigi elnökét, akinek személye iránt! a legnagyobb becsüléssel és működése iránt a legteljesebb bizalommal visel­tei ik az egész pari, mással cserél­je fel s ezért indítványozza, hogy a pártvezelőség az új szervezel elnökéül, Kát lay Endre dr. eddigi pártelnököt hozza javaslatba. Miulán az indítványt egyhangúan elfogadták K ál lay Eridre dr meg­köszönte a bizalmat és a jelölést át­menetileg elfogadta abban a remény­ijén, hogy rövidesen másnak, nálánál hivatoltabbnak és érdemesebbnek ad­hatja át helyét. Indítványozta egy­ben, hogy főtitkárul, lehál első segí­tőtársául a pártvezelőség Csízy Ist­ván mérnököt jelölje, Az értekezlet ezt az indítványt is egyhangú lelkese­déssel fogadta és így a pártvezelőség ily értelemben terjeszti fel javaslatát az országos pártelnökséghez. Ezután az értekezlet elfogadta Szí j'j Ferenc dr. ny. polgármester azon indítványát, hogy a pártvezető­ség javasolja a városi közgyűlésnek Gidró Bonifác tanügyi főtanácsos díszpolgárrá leendő megválasztását és ekként rója le a város részéről annak a nagy hálának legalább csekély ré­szét, melyre Gidró Bonifác 10 éves komáromi értékes.működésével a va­ras közönségét lekötelezte. Az elnök ezután rámutatott arra a sajnálatos tényre, hogy a komáromi temetőkben nyugvó hősi halottak sír­keresztjeit a cseh hatalom cseh nyel­vű felirattal látta el, sőt a hősi ha­lottak magyar neveit is cseh írással írta át. Minthogy törvény szerint a hősök sírjait a város köteles gondozni, javasolja, tegyen indítványt a pártvezetőség a legközelebbi köz­gyűlésen, hogy a város a cseh sír­feliratoknak magyar nyelvű felira­tokkal leendő kicserélése iránt intéz­kedjék. Az értekezlet az indítványt el­fogadta és annak megtételével az el­nököt bízta meg. Ezután még néhány folyóügyet tár­gyaltak. de segített mindenkin, akin méltat­lanság vagy igazságtalanság történt. Ilire, neve, nagysága dicsőségesen ra­gyog felénk félezredév távolából is és áldja a magyar a nagy Király em­lékét, mely nehéz és válságos idők­ben is lelkesít, erősít és irányt mu4 tat, hogy az ország üdvéért és örök­­kétartő életéért minden áldozatot meg kell hozni, mert esak így maradhat fenn s így virágozhatik a haza. Má­tyás király halhatatlan szelleme őr­ködjék felettünk s nemzetünk feletti Az Egyesült Magyar Párt komáromi r szervezete állást foglalt a Magyar Elel Pártjába való beolvadás mellett

Next

/
Thumbnails
Contents