Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-02-17 / 7. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1040. február 17. Egy havi közigazgatás a városnál Komárom thj. szab. kir. város köz­­igazgatási bizottsága február 13-án tartotta Nagy Nándor főispán el­nöklete mellett rendes havi ülését. A bizottság tagjai, dacára az egész nap dühöngő hóviharnak, szép szám­ban jelentek meg és élénk érdeklő­déssel figyelték a jelentéseket. Alapy Gáspár m. kir. kormány­főtanácsos, polgármester jelentésé­ben megemlékezett a nagymennyisé­gű hóról, melynek eltakarítása újabb terhet jelent a városnak. Szükség­munkások takarítják a havat és a katonai állomásparancsnokság jóin­dulatú támogatása folytán katonai te­hergépkocsik szállítják el az utcákról Tekintettel a szénhiányra, a polgár­mester intézkedett, hogy a bányatár­sulatok haladéktalanul szállítsanak szenet Komáromba. Jelentette a pol­gármester, hogy a Duna jobbpartján álló s évtizedek óta szünetelő selyem­gyárat Kertész Sándor textil mér - mérnök bérbevette és nemsokára meg­indul a munka. Az adózásról szólva, bejelentette, hogy az adóhátralékok nem apadtak, sőt növekedtek. A hát­ralékosok ellen kénytelen lesz a vá­ros erélyesebben fellépni Január hó­ban 00 iparengedélyt váltottak Ko­máromban. A polgármester jelentése kapcsán felszólalt ifj. dr. Mohácsy János biz. tag és kérte az adófellebbezések mielőbbi jóindulatú elintézését, mert sokan várnak arra, hogy a csehszlo­vákok által jogtalanul kivetett horri­bilis magas adókat, legalább is rész­ben töröljék. Balogh Miklós biz. tag kérte, hogy a törvényt megkerülő Régi törekvése Érsekújvárnak, hogy a komáromi törvényszék rovására törvényszékhez jusson. Már a cseh uralom alatl kivetették hálójukat a komáromi törvényszékre, ami papí­ron meg is valósult, gyakorlatilag azonban mégsem volt keresztülvihető. Felszabadulásunk után ismét megin­dították a mozgalmat, hogy törvény­széket kapjanak s ezt a magyar kor­mány kilátásba is helyezte. Ugyan­csak mozgalmat indított Ipolyság is, hogy a csehek által megszüntetett tör­vényszékét visszaszerezze, ami telje­sen jogos kívánság. Ugvlátszik, hogy a két terv döntés­hez közeledik, mert az igazságügyi kormány az errevonatkozó tervezetét megküldte a komáromi ügyvédi ka­marához is véleményezés céljából. A komáromi ügyvédszövetség szin­tén foglalkozott a tervezettel és arra vonatkozó észrevételeit memorandum formájában terjesztette fel az igazság­ügyminisztériumhoz. Ez a memoran­dum részletesen foglalkozik a kér­déssel s kiterjed minden egyes olyan momentumra, mely a kérdés el­bírálására befolyással lehet. A me­morandum többek között a követke­zőket tartalmazza: Alulírott komáromi ügyvédek az ipoly­­sági törvényszék visszaállítását örömmel vesszük tudomásul, őszintén örülünk an­nak, hogy Ipolyság mindig hazafiasán érző polgársága a csehek által méltánytalanul elvett régi törvényszékét az igazság szel­lemének megfelelően visszanyeri, s ezáltal hazafiasságának elismerését megkapja. Teljesen más azonban a komáromi ügy­védi kar véleménye az érsekújvári tör­vényszék felállítása tekintetében. Ez eset­ben ugyanis nem régi jog visszaállításáról van szó, hanem a régi, bevált törvényszéki területek megcsonkításával újonnan fel­ismándi keserttvlz.i»i ... 3 ujjnyi Ki Igmándnak vizét issza, Életét meghosszabbítja. és kijátszó emberek elten a törvény szigorával járjanak el. Mivel igen nagy számban forduLnak elő ipari ki­hágások, a büntető bíró képtelen az ügyeket gyorsan elintézni, miértis egy segéderő Leállítását kéri. R aló vies Ödön törh. tiszti főor­vosnak a város egészségügyéről tett jelentésénél Balogh Miklós szintén felszólalt és megemlítette a sajnála­tos tényt, hogy a városi közkorház ál­lami hozzájárulását januárban az ed­digi 16.000 pengőről 6.000 pengőre szállították le. Mivel ezt a szegény be­tegek sínylik meg, kéri a főispánt éSj polgármestert, hogy az illetékes he­lyen járjanak el a régi segélyösszeg kiutalása végett. Nagy Nándor főispán és Alapy Gáspár polgármester kijelentették; hogy mihelyt értesültek az államse­gély redukálásáról, azonnal megtették a szükséges lépéseket a régi összeg folyósítására. Remélik, hogy a bel­ügyminisztérium illetékes osztálya tel­jesíteni fogja a kérelmet. A kir. tanfelügyelő jelentéséből ki­tűnt, hogy a komáromi iskolákba já­ró tanulók száma 2269, akikből 21 szlovák nemzetiségű. A gazdasági fő­felügyelő jelentésében rámutatott ar­ra, hogy a bányavidékeken nem sze­gődnek el mezei és gazdasági mun­kára a munkások, hanem inkább a bányákban vállaltak foglalkozást, mi­vel ott többet keresnek. A jelentések befejezése után N a g‘y Nándor főispán meleg köszönetét fe­jezte ki a bizottság tagjainak, hogy a rossz idő dacára is oly szép szám­ban jelentek meg. állítandó törvényszék létesítéséről. Ezt azonban nem tartjuk méltányosnak és igazságosnak. A cseh impérium alatt Komárom a megalkudni nem tudó magyarság fészke volt s bár határszéli várossá lett a cseh uralom alatt, innen indult ki majdnem minden magyar mozgalom. Nem csoda te­hát, hogy a csehek Komárommal szemben más városokat részesítettek előnyben. Ki­tűnik ez abból is, hogy a cseh uralom alalt Komáromban egy középületet sem emelt s állami támogatás hijján a város lassan sorvadozott. Ily körülmények közöli azután Érsek­újvár város akkori vezetőségének nem volt nehéz dolga, amikor kijárta, hogy Komáromtól vegyék el régi törvényszékét s adják Érsekújvárnak. Hiába küzdött a komáromi hazafias sajtó, a Komáromi Lapok« az egyetlen magjai' törvényszéknek a szinmagyar te­rületről való elvitele ellen, hiába mentek tiltakozó iratok és küldöttségek, a komá­romi törvényszék megszüntetését kimondó javaslat törvényerőre emelkedett. De mert a csehszlovák államnak nem volt meg az áthelyezéshez szükséges pén­ze, így nem tudta a törvényi végrehajtani. Ezen előzmények után sérti magyar ér­zésünkéi az. hogy amit a csehszlovák ál­lam magyarellenes politikai intézkedésből akart keresztülvinni, azt most a magyar állam vélt gyakorlati szempontból meg­valósítsa. < Ez esetben a komáromi törvényszék te« rülete sokkal kisebb lenne, mint volt a cseh megszállás előtt. Hiányoznék terüle­téből Esztergom megye és a Komárom megyéből leszakított és az érsekújvári já­rásbírósághoz csatolt leggazdagabb rész, a legmódosabb falukkal. Hiányoznának te­hát az esztergommegyei járásbíróságokon kívül Kamocsa, Szímő, Udvard, Kürt Für Csúz, Kolta. Komáromszemere, Komárom­­csehi, Jaszfalu és Baromiak, a régi Ko­márom megye legmódosabb községei. Nem hisszük, hogy Komárom dacos ma­gyar viselkedésével kiérdemelte volna ezt a nagy7 csapást. Mi azt hisszük, hogy Ko­márom lakossága a cseh mesterséges sor­vasztás után támogatást érdemel, nem büntetési! De az általános magyar ér­dekek szempontjából sem tartjuk helyes­nek az érsekújvári törvényszék-felállítását. A csehek szinmagyar vidékről el akarták vinni a törvényszéket, mert úgy találták, hogy a szinmagyar városba érkező felek itt kénytelenek magyarul beszélni s ez útjába állt az ő szlovákosító politikájuk­nak, ebből tehát visszafelé arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a magyarság érdekében áll, hogy a vegyesajkú lakosság hadd jár­jon esnie a komáromi törvényszékre, nem árt neki, ha itt magyar szót hall minden­felé. Különösen sérelmes a végrehajtási ren­delet tervezetének az a része, amely az I esztergomi és párkányi járásokat, de még Komárom megyének leggazdagabb közsé­geit is elcsatolná a komáromi törvényszék­től. A párkányi és esztergomi járásbíróság­nak elcsatolását semmi sem indokolja. Ezek a járásbíróságok megalakulások óta a komáromi törvényszékhez tartoztak. El­­csatolásukat a közlekedési viszonyok nem indokolhatják, legfeljebb az, hogy nélkü­lük az érsekújvári törvényszék területe nem lenne elegendő egy törvényszéki te­rületnek, legfeljebb csak egy törvényszéki kirendeltség területének. Ez azonban nem elég ok a régi, bevált rendszer megvál­toztatásához. Még sérelmesebb ránk az ősi Komárom megyéhez tartozó községek elcsatolása az érsekújvári járásbírósághoz. Kamocsát és Szímől közlekedési útjai és lakosságának évszázados összeköttetései teljesen Komá­romra utalják. E kél község zöldségterme­léssel foglalkozik. Komáromban terménye­ikkel úgyszólván versenytárs nélkül álla­nak, míg ha ezen községek Érsekújvárhoz csatoltatnának, erős versenytársakat nyer­nének Negyed és Earkasd stb. községek­ben. Ugyanilyen méltánytalan és sérelmes az ógyaitai járás községeinek: Udvardnak, Kottának, Baromiaknak, Csúznak, Kürt-A város törvényhatósági bizottsága pénteken, február 16-án, délután 3 órakor N agy Nándor főispán elnök­lete mellett rendkívüli közgyűlést tar­tott több halaszthatatlan ügy elintéz zése céljából. A közgyűlés első tárgyál Szijj Fe­renc dr. és társainak ama indítvá­nya képezte, mely Gidró Bonifác m. kir. tanügyi főtanácsosnak, Szt. Be­­nedekrendi házfőnöknek Komárom' város díszpolgárává való megválasz­tását javasolta. Az indítványozó tör-1 vényhatósági bizottsági tagok bead­ványukban rámutattak azokra az ér­demekre, amelyeket Gidró Bonifác komáromi negyven esztendei tanári és igazgatói működése alalt e város kultúrája érdekében kifejtett s legfel­sőbb helyen is elismerést nyert mun­kálkodásával szerzetl s amelyek a vá-, ros egész közönségét hálára kötelezik iránta. A közgyűlés az indítványt egyhan­gúan elfogadta és Gidró Bonifácot Komárom város díszpolgárává válasz­totta. D r. B a döcs ay László m. kir. igazságügyminiszter és v i t é z J a - ross Andor felvidéki miniszter kö­szönő iratait tudomásul vették. KoJ marom vármegye közgyűlésének a szénárak leszállítása és szállításának szabaddálétele tárgyában, valamint a cukor fogyasztási árának leszállítása tárgyában hozott határozatát hasonló határozattal támogatja a közgyűlés. A csehszlovák reálgimnázium cél­jaira a volt csehszlovák kormánybiz­tos által vásárolt Gazda-uceai ingat­lanra vonatkozó ügyletet a közgyűlés ismét hatálytalanította és a kifizetett vételár-részlet visszatérítése iránti in­tézkedést elrendelte. A törvényhatósági bizottsági köz­gyűlés, kisgyűlés és a városi hivatásos tűzoltóság szervezetéről szóló sza­­bályrendeletekel elfogadták, majd a város kegydíjasainak illetményét ál­lapították meg egy évre a pénzügyi bizottság és a kisgyűlés javaslata alap­ján. Több fizetési pótlék és munkabér megállapítása után a közgyűlés ki­mondotta, hogy a községi óvónők il­letményeit mindaddig, amíg a mi­nisztérium részéről a 80 százalékos hozzájárulás biztosíttatik, a város fog­nék, Fürnek az érsekújvári járásbíróság­hoz való csatolása. Nem számítva azt, hogy ezen évezred óta Komárom megyé­hez tartozó legmódosabb községek elcsa­tolása történelmi jogokat sért, ezenfelül még életképtelenné tenné az ógyallai járás­bíróságot. A Komárom megyéből elcsatolandó köz­ségek egy része vegyes lakosságú. Nem hisszük, hogy a magyarosodás terjedésé­nek hasznára lenne az, hogy ha ezen köz­ségek az érsekújvári járásbírósághoz csa­­toltatnak, ahova már több más vegyesajkú község is tartozik. Az érsekújvári törvényszék felállítása sok új költséget jelent az államnak, már« pedig ez a mai nehéz helyzetben nem kívá­natos s a gyakorlati szempontok sem indokolják ezen felesleges kiadásokat. Érsekújvárnak nincs feltétlen szüksége az új törvényszékre, viszont Komáromra törvényszékének megcsonkítása második Trianont jelent.« A komáromi ügyvédi kar memoran­dumában foglaltakat minden fentarlás nélkül magunkévá tesszük Komárom közönsége ezek után fe­szüli figyelemmel várja a fejlemé­nyeket. ja teljes összegében fizetni. Her­ez egh István volt városi számvevő­ségi főnök nyugdíját a közgyűlés a törvény keretei közölt állapította meg. A városi tisztviselők és alkalmazottak illetmény csökkentésének mérséklése ügyében kiadót! kormányrendeletei tudomásul vették, a közs. polgári fiú­iskolánál működő hitoktatók óradí­ját a törvényes rendelkezés értelmé­ben állapították meg. Megállapította a közgyűlés a jobbparti városrészben működött Vermes Lajos főpénztá­ros nyugdíját is és egyben buzgó szolgálataiért köszönetét mondott neki. A borellenőrző bizottság tagjaivá K a 1 i c z a Sándort és L a k y Nán­dort, a csatornázási szabályrendelet 7. §-a alapján megalakítandó becslő­­bizotlságüa Csizv Istvánt és Lang­­sádl Lajost, az adófelszólamló bi­zottságba id. Lüssy Kálmánt, To­rn a n ó c z y Ödönt, Z echmeister Sándort, Czibor Gézát, dr. Frank Kiss Jenőt, Kovách Tihamér! ren­des tagoknak, Sárai Ferencet, Szenczy Mihályt, dr. B a n g h a De­zsőt és Czike Imrét póttagoknak vá­lasztotta meg a közgyűlés. A m. kir. belügyminiszter leírt a városhoz, hogy7 a város pénzügyi egyensúlyának helyreállítása céljából pénzügyi ellenőrt küld ki. A leiratot tudomásul vették. A Duna-johbparti városrészben lakó 24 városi alkalma­zott részére hét hónapra közlekedési segélyt szavazott meg a közgyűlés* ami személyenként havi 8 pengőt tesz ki. A Jókai Egyesületnek ez évi se­gélyét 600 pengőben állapította meg. a közgyűlés, mely a szeinétfuvarozási díj kulcsát 1940. évre a nyers házbér­jövedelem 1 százalékában állapította meg. Megállapította a közgyűlés az aulótaxi-viteldíját és a lófogatú bér­kocsi díját. A Fazekas-ucca rendezé­sére vonatkozólag az építészeti bi­zottság javaslatát elfogadták, az épí­tési szabályrendelet kiegészítését el­határozták s végül a honvédelemről szóló 1939. II. t.-c. 129. §-a alapján alakítandó bizottságba Ács Lajost és Páti Nagy Mihályt választották meg. A napirend kimerülvén, a közgyű­lést Nagy Nándor főispán egynegyed öt órakor bezárta. DKW, BMW autók. DKW. Mié. Tornax, Horex motorok körzetképviselete Posztói és iipsriier gépműhely Komárom. Megye u. 18. Tel. 177. Érsekújváron és Ipolyságon új törvényszékeket készül a kormány felállítani A komáromi ügyvédi kar tiltakozó felirata Rendkívüli közgyűlés a városnál Gidró Bonifácot díszpolgárrá választotta a közgyűlés Kegydíjak, pótlékok és munkabérek megállapítása

Next

/
Thumbnails
Contents