Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-12-07 / 49. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza

Halvartegyedák évfolyam

"0"1 ß V

I"-! 0

49. szdxn

.JSimé ' ;ß’ :’o:?

Szombat._194J. december 7.

Alapította: néhai TUBA JÁNOS. POLITIKAI* TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÄL GYULA Dr.

Előfizetés:

Egész évre 19 Pengő, félévre 5 Pengő, .negyedévre 2.59 Pengő. Egyes példány 9.29 Pengő.

Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR.

Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR.

Főmunkatársak: FCLöP ZSIGMOND és SZOMBATID VIKTOR.

« mm—ans MBWHWWMMMMawMPHMWBBBHM————nMWTi.Tgf’ginDa jtyyyfKyxaMBrepwc^ra^argqB nBIMIIIiLII'B—

Lelkes hangulatban folyt le

V

a Magyar Elet Pártja komáromvárosi pártszervezetének értekezlete

A nagy választmány bizalmáról bizlosítotia Teleki Pál miniszterelnököt — Király József beszámolója

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ueca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

HORTHY MIKLÓS

Komárom, — december 6.

Két évtized óta nemzeti ünnepeink közé sorozzuk Miklós napját. Magyarország Kormányzójának, vitéz nagybányai Horthy Miklósnak nevmapját. Nem jelzi vörösbetű ezt a dátumot a naptárban, de Magyarország népe boldogan gondol e napon Reá és ünnepi ruhában keresi föl a templomot, hogy hálát adjon a Mindenhatónak azért a nagy áldásért, hogy Horthy Miklóst Magyarországnak és a magy ar népnek adta vezérül és sorsa irányítójául. December S-ika ünnepnapja Magyarországnak s áldva emeljük fel imára kulcsolt kezünket a magasságos egekbe, hogy tartsa meg öt hazájának sokáig, hogy nemzete boldogságára irányuló nemes célját maradéktalanul megvalósíthassa!

Ha visszagondolunk azokra a napokra, melyék az embertelenül megcsonkított hazában a gyásznak, üldözésnek és rettegésnek napjai voltak, ha rágondolunk a vörös rémuralom sötét hónapjaira és arra a bivetellségre és elhagyatoltságra, melyben az egyharmadrészére zsugori- 4olt, megalázott és lesújtott országcsonk kis területén része volt a magyar népnek — és rágondolunk árrá, hogy ebből a gyászos sorsból az ország legjobbjainak élén Horthy Miklós vezette ki a megmaradt országot és állította talpra az rtatéit nemzetet: a mélységes hála szívből fakadó torró szavaival hódolunk Kormányzó Urunknak és könnyes meghatottsággal köszönjük határtalan jóságát, nemes szívéi, fenkölt gondolkozását és népe iránti áldozatos szerzetét.

Mint nemzetének rajongással körülv«Ö igazi vezére, erős kézben tartolt kardjával mutatott utal Szegedről Budapestre és kiragadta az ország szivét a nemzetközi őrület marcangoló kármai közül, Öntudatot, bátorságot és hajthatatlan akaratot ébresztett a nemzet fiaiban, akik péidátadó cselekedeteiből elhatározásokat és tettekéi merítettek. Az ország újjászületésének* felépítésének, megerősítésének nagy müve után az elrabolt területek nagy részének v isszaszerzésével, az ■ország vérnélküli gyarapításával örök Időkre bevéste nevét a magyar tőrléhetembe, melynek egyik legkiemelkedőbb alakja lett. A nagyvonalú vekén képesség bölcs és előretekintő áUamférfiút tehetséggel párosult Horthy Miidósban és enuek lehet tulajdonítani, hogy az ő kormányzása és országvezetése folytán megnagyobbodott Magyarország ereje, tekintélye nemcsak Európában, hanem az ■egész világon megnövekedőt! és hasúnk Déikctef-Európában vezető szerephez jutott,

A magyar történelem legdicsőbb és tegmaradandóbh értékű vezéralakjai között nyert még életében méltó helyet, akinek nevét a nemzet igaz há«*& törhetetlen ragaszkodása és a magyar szívekben élő Örök szeretet teszi halhatatlanná. Miklós napján az egész megnagyobbodott ország szíve összedobban és hódolattal fordul Budavára felé, hogy kitárt lélekkel kívánjon Kormányzó Urunknak boldog és hosszú életet, acélos erőt nagy felelősséggel járó magas tisztének betöltésében. mély bölcsességet magyar -ttopéudfi sorsa vezetésében és tirke-A Magyar Élet Pártja komáromi pártszervezetének nagyválasztmánya december i-én, vasáruig} nagyszámú tag jelenlétében értekez'etet tartott. Az értekezleten a választmány tagjain kívül megje'ent vitéz Nagy Nándor főkjpán és Király József orszgy. képviselő, valamint dr. Szőke Bálint Lajos központi vármegyei titkár és Gulassa

K. László járási titkár.

Az értekezletet Füöp Zsigmond m. kir. kormányfőtanácsos, tb. pártvezető nyitotta meg, aki meleg szavakkal üdvözölte a megje'emtetet s a főispánnak és Király képviselőnek megjelenéséért köszönetét fejezte ki. Majd rámutatott arm, hogy az elmúlt nyári évad alatt szünetelt a pártszervezet működése, aminek okát főképpen az ismert nyári eseményekkel kapcsolatos nemzetvédelmi intézkedésekben találjuk meg, de most újra megindul a. munka s az új országos vezetőség irányítása mellett a pártszervezet működése megkezdődik. Örömmel emlékezik meg'Er - ’ dély északi részének és a ke’eti országrészek felszabadu'ásáról. Hódolattal és hálával adózik a Kormányzó Urnák, atdWek bötós és a. mfessze jövőbe tekintő, határozott Irányú országvezetése szerezte vissza az ország tekintélyes részét és szabadította fel leigázott testvéreinkét. Hálával emlékezett még hazánk megértő nagy barátairól és gróf Tefekt Pál minfezterelnökről és gróf Csáky István külügyminiszterről, akik a történelmi esemény előkészítésében szívós kitartással és áílamférf iúi fegyel - mezettséggel vettek részt. Indítványára a nagyválasztmány a történelmi eseményt jegyzőkönyvében megörökítette

Ezután kérte az elnök a nagyválasztmány tagjait, hogy a meginduló pártéletben minél nagyobb buzgalommal vegyetek részt, mert csak így képzelhető el eredmény, ügy az országos közügyekben, mint a fölmerülő panaszok és kérelmek elintézésében együttes erővel kell összefognunk, mfertcsafc így teremthetünk a magyar életben etóbbrehaladást. A pártszervezet új vehetői kifejjen állanak a párt tagjainak minden ügyében s bizton remélhető, hogy az esetlege« panaszok fc orvoslást nyernek.

A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után vtéz Nagy Nándor, szeretett főispánunk szólalt föl. aki örömének adott kifejezést, hogy a választmányi tagok oly nagyszámban jelentek meg az értekezleten, mely a pártéfet erőa város javára fog szolgálni. Sajnálattal említette föl, hogy a pártszervezet vezetője, dr. Kállay Endre kiír. közjegyző, köztisztviselői minőségére való hivatkozással tisztéről lemondó«. Kéri a (nagyválasztmányt, hogy a .pártvezető

tétlen hitet a haza feltámadásában! Nevenapjának ünnepi évfordulóján imánkba foglaljuk dicső nevét és igaz Magyar szívvel felvá.zkeditnk a

helyének betöltéséről gondoskodjék és a választást legközelebb ejtse meg.

KIRÁLY JÓZSEF KÉPVISELŐ BESZÁMOLÓJA

Meleg és lelkes éljenzés után Király József orszgy. képviselő tartott igen nagy figyelemmel hallgatott beszédet, melyben többek között a következőket mondotta:

Király József képviselő visszapillantást vetett a múlt szenvedéseire és a magyarság vezéreinek a megszállás alatt folytatott politikájára, mely az elnyomó kormányhatalom elleni roml>olás politikája volt. Magyar népünk is megértette a vezetők politikáját s ennek 1938-ban bizonyságát is -adta. Isten jóvoltából megérhettük, hogy vérontás nélkül szabadulhattunk fel, mert magyar kormányaink rátermettségükkel úgy irányították az ország belső és külső politikájúi, hogy az európai nagyhatalmak is megértettéK a magyar igazság jogosságát. — Majd így folytatta:

A jó Isten megszánta á magyar! Adott neki Horthy Mi klánban olyan vezért, aki nagy tudásával, higgadt nyugalmával, lángoló szivével felemelte a porbasujtott temzetet és visszaadta önbizalmát, sőt lépésről-lépésre vitte előbbre a magyar diadalt. Két éve, a mámoros szép őszi napokban í újra szabad magyarok lettünk s megkezdődött a nagy magyar életépítés, e ebben most már nekünk is részt kellett vennünk. Megvallhatjuk, hogy nem volt egyszerű dolog átkapcsolódni j az új helyzetbe. A természet törvénye, hogy az összeforrd« nem megy máról ; holnapra. Gyorsabban ment volna a munka, ha közben nem jönnek súlyos é kérdések, melyek az ország erejét, ide- I jét és áldozatkészségéi teljes mértékí ben igénybe vették. Visszahódítottuk Kárpátal ját » bent az országban min- C den erőt arra kellett fordítani, hegy i körülöttünk egvre jobban lángbaboruíó Európában ne álljon elhagyottan, védtelenül az ország, hanem egy hatalma», jól felszerelt honvédséggel mutassa meg, hogy nem lehet a magyar földet, a magyar hazát többé idegenek prédájává tenni.

Egységben aa erő!

: — Jöttek a nehezebb küzdelmek,

i Ezidöben nagy szükség volt arra, hogy | egyre jobban kidomborodjék a teljes ; inagyar egység;. A felvidéki felszaba- S dúlt magyarság 26 képviselője egy : ideig, mini külön párt vett reszt a

lök és, hogy szorosabbra kell fogni a [ közős munkát, mert hisz egy a cél: a haza érdeke. Ezért történt az, hogy Ja ross Andor, volt pártelnök s miniszter felhívására, 1940. március 15-én,

gondviselő nagy Istenhez: óvja, védje és árassza el gazdag áldásával Magvarorsziíjl Kormányzóját!

(•-)

márciusi hangulatban a felszabadult terület összes szervezete kimondotta, hogy feloszlik és szorosan belefűződik gróf Teleki Pálnak, mint a Kormányzó úr bizalmából az ország élén állé vezérnek pártjába, a Magyar Élet Pártjába, hogy már a külső jelek szerint is, ;nem mint csak visszatéri, hanem mint édes testvér vegyen részt a nagy magyar család munkásságában.

A magyar kormányzat

gondjai

— Előzőleg is, de közben és utána is gyakorta előadtuk népünket érdeklő fontos kéréseinket. Maga, volt miniszterünk állapította meg, hegy el kell ismernünk, hogy mindenütt megértésre találunk. Hogy a hivatalokba« testvéreink vannak, hogy már nem üldözött idegenek vagyunk, hanem otthon vagyunk. Igaz, hogy még taláa ma sem rendeződött minden kérdés az utolsó részletéig, de megértéssel kellett lennünk különösen akkor, amikor ez év tavaszán kénytelen volt kormányunk apáinkat és fiainkat a haza védelmére fegyverbe szólítani. Mentek lelkesen, mentek az új hjönvéd hadseregbe, hogy elkápráztassák az egész világot.

A külföldi katonai kiküldöttek i« csodájára jártak a magyar honvédségnek s ámulattal látták, hogy mily erő van a letiport magyar népben, hogy ily hatalmasan felszerelt, ily fegyelmezett s óriási hadsereget tudott felállítani. Csodálatosan szép és hatalmas honvédségünk ereje volt az, amely arra késztette a nagy hatalmakat, hogy a nyáron megérett erdélyi kérdést hatalmi szóval megoldják és mi vérontás nélkül, virágesőben, virágháborúban tudtuk a mi szenvedéseinknél is súlyosabb kereszteket hordozó erdélyi véreinket visszahozni drága hazánkba.

.. — Szinte csodák történlek. Igaz, begy kértük is a jó Istent, mentse meg hazánkat újabb véres háborútól, mert drága a magyar vér, mert még ha tízszer annyian volnánk, akkor is kevesen vagyunk, mégis érezzük, hogy igaza van a régi közmondásnak: Segíti* magadon, Isten is megsegít Kellett olyan magyar vezér, aki higgadtan, komolysággal, de alapos körültekintéssel tudta és tudja irányítani az ország kül- ék belpolitikáját olyan mederben, hogy megmenekülhettünk a nagy pusztulástól.

— Mert ki az, aki nem ismeri el, mily nagy eredmény, hogy nem veszett oda honvédségünk legjava, hogy nem kell siratnunk apáinkat, fiainkat, hegy nem kell újabb hosszú évekig újabb ezer meg ezer árvának és özvegynek zokognia hősi tudottja után?! Ha nem oly higgadt elnök áll a kormány óién, mint Teleki Pál, könnyen megtörténhetett volna, hogy egy hirtelenebb kezű férfi nagy és véres küzdelmekbe vitte volna Éfeie az országot s talán akkor sem értünk volna el nagyobb eredményt.

Személyi ellentétek, hfvMw

— Sajnos, belső életünkben ellentétek keletkeztek. így már a nyál* ele j« óta fájdalommal láttuk, hogy fnirédy Béla, volt miniszterelnök nem egésze« ért egyet a kormány nehéz munkájával. Talál kifogásolni valókat Az ellentét egyre nőtt s egyre több batog merült fel, hogy a felvidéki harcok idején annyira összenőtt harca« HÉrihik köréhon is vannak «ibutélwk Aa «»j lAfy****» mM té&feW JMtelett

teljes megmozdulását Indítja meg. Lelkes szavakkal hívta föl a megjelenteket a MÉP nemzetépítő munkájában való közreműködésre, mely úgy a haza, mint

; nemzetépítő munkában. Érezte azon- I bah a pép is, mint érezték a képviseegy és ugyanazon oraban, napsütéses