Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-12-07 / 49. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1940. december 7. A Dózsa VIGADÓ ÉTTEREMBEN Magyar konyha, kitűnő fajborok. Pénteken halászlé! —0— „Erdélyi flecken." ezekről hallani. Október 3-án délután a felvidéki képviselők f’lötl Jnross Andor, volt pártelnök bej lentrtte, hngy kitép a Magyar É'ef Pártjából. A képei e’ők majdnem mindnyájan {dem lték kérő szavukat, hogg a nehéz időkben ne tegyen ily lépést és ne menjen ellenzékbe, meri hisz ■ az országnak épp most tton szüksége a legnagyobb egyégre. Megállapí'oltuk, hogy hi z most otthon vagyunk és vannak még megoldásra váró kérdéseink, amelyeket mint egy családnak a tagjai, jobban megbeszélhetünk, elrendező elünk, ha bent a családban, mint családtagok a család asztalánál oldunk meg, mintha haragosan csak kívülről, az ablakon keresztül kiáltjuk be jogos kívánságainkat. A »majdnem« megmásítha. tallannak mondóit elhatározása valóban visszavonhatatlan lett, mert a képvi e'őkkel való tárgyalás utánmás^ nap beküldötte ki épé ének jelentését. Indokául az általa nem helyeselt külpolitikai irányvezetést és a belpolitikai lassúságot említélte. Néhány nap múlva hárman követték, de 20-an a 26-ból megmaradtak a márciusi határozat mellett, amelyre épp Jaross Andor adott ki utasítást, hogy Ünnepélyes formában lépjünk a Magyar Élet Pártjába s ott mindenki,, mint a magyar munkának belső munkatársa képviselje a felszabadult magyarság érdekeit. Helyes külpolitika — Az eredeti elhatározásra az is késztette a bentmaradt képviselőket, mert látták, hogy a kilépés indoka nem elfogadható, mert a kormány külpö’itíkája teljesen megfelel az ország érdekeinek. Hisz ezt igazolta az is, hogy épp a disszidensek vezére: Imrédy Béla 1940 nov. 26-án az orv szággyűlésen ezeket mondotta: »...a külpoli ikai vopa'vezetéssel, amely a tengelyhatalmakkal való őszinte barátság vonalán halad, mindig egyetértettünk, azt helyeseltük és helyeseljük. őszinte örömünkre szolgált, hogy a három hal almi egyezményhez való csatlakozással a konzekvensen követett évtizedes politika betetőzést, formai, nemzetközi jogi megpecsételést nvert és mint magyar emberek, örültünk annak a megbecsülésnek i , ame y kormányférfihnkon keresztül Béesben az egész magyar nemzetet érte.« így tehát e téren a pártból kilépettek is • elismerik a kormány nagy fáradságot "lés erőfeszítést kívánó munkájának fényes eredményét. A belpolitikai síkon felhozott panaszokat pedig azzal lehet ^ megvilágítani, hogy ha itt-ott nem is ' megy minden gyorsvonatsebességgel, ázt megmagyarázza az is, hogy a helyeselt külpolitika megépítéséhez is kéllettek belpoli'.ikai erők, honvédség felállítása, szervezése, Felvidék, Ers- dély beszervezése, amik bizony nagyf* * ban lefoglalták a kormányzat erőit. Halad az országepítő munka — Azt senki sem mondhatja, hogy • az ország belső ügyeiben nem történt ' semmi. Igenis, itt is folyik állandóan a munka. A keresztény magyar ipar, kereskedelem átszervezése, beáll fása szemünk előtt folyik. Magyar véreink százai, ezrei kaptak alkalmazást, újabD megélhetést. Budapesten az 1600 újonnan kiadott fakéreskedői engedélyből csak 8 zsidó kapott, a többi keresztény kézbe került. így megy ez az égé zországban. Az élelmiszerrel való ellátás, amikor mindenfelé sokkal nagyobb korlátozások teszik más országok lakosságának é’elét nehezebbé, itthon is gondot okozott, a földmunkás pépré'eg sorsának ényhl'ése. a sZoeiáis gondoskodások, az adók rendezése, a földdel dolgozók sorsának javítása, oz állr Tenyésztés támoga'ása, az árvízveszélyek elhárítása, az útrámnk eltörlése. ipar. kereskedelem átál l d ac ak néhány szemelvény abból az óriási munkából, amely hétről-héfre foglalkoztatja a kormányt és törvényhozást. — Csodákat tenni senki sem képes. Körülötlünk lángban van egész Európa s adja Isten, hogy amint eddig, ezután is ily szerencsésen, még ha lemondások árán is, tudjuk a nehéz időket átvészelni. Hazánk tekintélye emelkedett, a tengelyhatalmak a háromhatalmi paktumhoz való csatlakozásunkkal is elismerték az ország tekintélyét. Mindezt a kormányzatnak köszönhetjük. Eggvé kell forrnia m'ndcn magyarnak — Mindezek után érthető és meg is kellett mondanunk, hogy n m láttak indokodnak, alkalmasnak, hogy n karmám/ munká d' támogató és orsz 'gépítő Magyar É'ef Pár jából kilépjünk. Sajnála'lal látjuk 4 lárrunk ki’épé é*, mert nem közömbös reánk az, hogy vannak néhánvan, kik sorainkból távoztak. Úgy érezzük, hogv nem követhetjük őkev, mert ne u ér'i meg magvar eszünk és szívünk a lépésüket, de fáj, mert nekünk a kisebbségi életben is fájt, ha csak egy magyar testvér is hagyta el egyre erősbödő sorainkat. Nem velünk rájuk követ, de érezzük, hogy lépésük helyett inkább az n k llene dolgozniok magyar lelkűkkel és tehetségükkel, hogy minél erősebbé nek adott kifejezést, hogy a komáromvártri pártszervezet veze'ő~égét megismerhette. Meleg szavakkal tolmácsolta a MÉP új e'nö'-ének, vi’éz Lukács Béla ny. államtitkárnak üdvözlését, aki szeretettel tekint Komáromira s nemsokára meg fogja látogatni a pártszervezet tagjait. Beíelen'ette, hogv a párt december 16-án Budapesten a Nemzeti Lovardában országos tanácsi értekezletet tart, amelyen a párt vidéki tisztségviselői is megjelennek. Amikor a komáromi pártszervezet megkezdi működését, arra kéri a tagokat, hogy komoly öszszefocással, egvakarattal és odaadással munkálkodjunk a kitűző't cél érdekében. Igen helyes volna, ha a választmány minden hónapban megbeszélést tarlana, amikor a fölmerüli kérdéseket meglárgyalnák. A párt tagjainak a titkárság mindenben támogatására siet, a személyes természetű kérdé'ek megoldásának előmozdítá'-át is készséggel vállalja. Kéri a tagokat, hogv a nemzelépítő és Komárom boldogulásra iSnvu'ó munkában minél nagyobb egyetértéssel vegyenek részt. Nagy tetszést váltott ki a beszéd, mely után G'dnssa Károly László járási titkár szólalt föl, aki mint hivatásos u>sácíró megszállott területen működött és így ismeri a magvar kisebbségi sorsot. A gazdák és a kisiparosok helyzetének megjaví'ását szükségesnek tart ja és ezt a párt kere'ében el is fogjuk érni. A kisember megsegítése a kormány egyik fonlos szociális feladata, melynek megoldá~át a párt hathatósan eiő fogja mozdítani. Az él önzéssel fogadott beszédet több felszólalás követte, melyek során dr. Lestár István prépost-plébános sürgős segítséget kért a katonai szolgálatból kovácsoljuk a magyar egységet. Mert elbocsátott s hazatért munkások scsa niPb- mórt nol-iű7 i omí min_ lorlíaílr clamor»«! 1/ i r>A 1 / » TA«7r./-»P AMnnrdr jöhetnek még nehéz idők, amikor minden magyar emberre szükség lesz. Nagy örömmel látjuk, hogy a felszabadult magyar nép, melyet a napokban is széles vidéken felkerestünk, Csallóközben s másutt is, egyhangú lelkesedés ei kívánja az egységet, cr'i, hogy nem szabad, most sort bontani és lelkesen követi gróf Teleki Pál' és kormányát, mert ő az, akit Istentől rendelt Kormányzó Urunk is kiválasztott arra, hogy bizalmával kitüntesse és a nép, a jobb jövőt Váró magyar nép nagy többségének akarata szerint rábízta az ország kormányának kerekét. . —- A mindenfelé tapasztalt lelkesedés egyre erősebb hullámokat vet és jól esik látni, hogy Komárom ősi városa s annak polgársága is kívánja, hogy eltűnjenek az ellentétek, ■ megszülessen a magyar, egység és egybeforrt nemzet harcoljon azokért az eszmékért, amikért oly ha'a'masan kiállott már Komáromban a magyar nép, hogy fennen lebegjen a zászló, mely hirdeti: Egy nemzet -- égy akarat — egy cél — egy vezér! BIZALOM A MINISZTERELNÖK IRÁNT , A lelkes tapssal és éljenzéssel .fogadott tartalmas beszédért Fülöp Zsigmond elnök meleghangú köszönetét mondott. Majd méltatva azt a hatalmas munkát, melyet gróf Teleki Pál miniszterelnök a legsúlyosabb időben a nemzet és a haza javára végez, úgy gondolja, hogy az egész nagyválasztmány érzésének ad kifejezést, amidőn indítványozza, hogy a nagyválasztmány fejezze ki mély tiszteletét a miniszterelnök iránt és biztosítsa őt törhetetlen bizalmáról. A nagyvá a~ztmány az indítványt nagy lelkesedéssel tette magáévá és megbízta az elnököt az üdvözlő távirat elküldésével. FELSZÓLALÁSOK Ezután dr. Szőke Bálint Lajos közp. vármegyei titkár szólalt fel és öröméládjaik számára. Király József orszgy. képvbelő. jelentette, hogy erre a célra a kormány A0 millió pengőt állított be közmunkákra, ame'yeknél a szükölködők keresethez julnak. Reméli, hogy Komárom is részesülni fog e közmunkák egy részében. Vály Lajos a kis háztulajdonosok adózási nehézségeit panaszolta el, B-cliorccz Nándor a munkásság megszervezését ismertette. j^jQsizy István városi párttitkár felszólalásában rámutatott arra, hogy a 2 elmúlt hónapok alatt Komárom valósággal politikai dzsungel lett. Sokmindenféle kósza hír keringett a MÉP komáromi szervezetéről, amely a nvári hónapok alatt nem fejtett ki munkát, de nem is fejthetett ki, mert tagjai katonai szolgá a’ot telje Lettek. Szükségesnek tartja, hogy a párt tagjai minél többször érintkezzenek egymással, éljenek pártéletet és itt a párthelyiségben beszéljék meg a szükséges kérdéseket. örömmel észleli, hogy a pártélet megindul, ami meghozza a párt megerősödését és a problémák megoldását. P. Nagy Mihály szerint az a baj, hogy a népnek nincs munkája, tehát arra kell törekedni, hogy állandóan dolgozhasson. Balogh Miklós szükségesnek tartja az eleven párléletet, mert ennek hiányában képtelen eredményes munkát végezni a párt. Majd találó vonásokkal ismertette a nyilas párttagok öt alfaját. Olyanok vannak soraikban, akiket az elmúlt húsz év alatt sohasem lehetett a magvar kisebbség soraiban látni, sokan a legszélsőségesebb nemzetkö i vizekről ereztek a pártba, sokan az idők változása során felfedezték nemze'i égi voltukat és már jóelőre biztosítani akarják pozociójukat, ismét mások, mint a megszállás alatt, most is konjunkturális okokból szegődnek a nyilas pártba. Vannak köztük olyanok is, akik meggyőződésből tagjai a nvilaspártnak, de ezek vannak legkevesebben és éppen ők fogják majd leghamarabb belátni, hogy rossz úton haladnak, mert ma nem szétválasztani, hare n inkább ő sze artani k 11 min 'en magyart. Aki az ország mai helyise'ét mérlegelni képes, az csak az egységes Magyarországot akarhatja, sokkal nagyobb összetartás szükséges, mint más időben, mert ma a magyarság életérdekei ezt parancsolják. Rlbáry Ferenc a volt keresztény szakszervezeli munkásság érdekében való munkára hívta fel a pártot. Broczkg István a szervezési eljárásról beszélt és szóvá tette némely állami intézménynek az önálló iparosokkal szemben követeit helytelen eljárását, melyet nem lehet tűrni, mert azzal csak a kontárkodást mozdítják elő. Czibor Géza a fedezetnélküli kölcsönnek minél szélesebb körbén való kiuta’ását tartjá üdvösnek és kéri a képviselőt, hogy ezirányban lépéseket tenni szíveskedjék. Máthé István a komáromi gazdák szarvasmarháinál fellépett mételykor elleni gyógyszernek kiutalása körüli nehézségeket hozta föl és orvoslást kér az ügyben. Király József képviselő minden ügyben megadta a választ és készséggel telt ígéretet a közbenjárásra. Végül az értekezlet kimondotta, hogy minden hónapban tart összejövetelt a párthelyiségb n a fölmerülő kérdj ek megbeszélése céljából. Egyébként a pár.t tagjai számára minden nap rendelkezésre áll a titkársági Az elnök megköszönte a felszólalásokat és az érdeklődést s ,a párt munkájához sok sikert kívánt, mely plán az értekezlet véget ért. Ä Hangya Központ üzletrésztőke-emelése A Hangya Központ. 1910. évi április 5-én tartott szövetkezeti kongresszusa határőzataképen üzletrésztőkéjének felemelését határozta el. A terv szerint a központi üzletrésztőkének , több millió pengővel való felemelése egy év leforgása alatt, 1911« szeptember 3Ö-ig bezárólag történik. A tőkeemelést a következő okok', teszik szükségessé: • ' Öt év leforgása alatt a Hapgya Központ forgalma a fogyasztási és értékesítési ágban 49 millióról 212 millió pengőre emelkedett. Ez alatt az idő alatt az üzletrésztőke mindössze 12,.°/o-os emelkedést mütat. Folyó évben a forgatom tovább emelkedik, amellett, hogy Kárpátalja és a Felvidék visszatérésével a szövetkezetek száma 330-al emelkedett. A szövetkezetek ’ számának emelkedése, az ezzel kapcsolatban , jelentkező új szükségletek, továbbá az újabb erdelyrészi területhagyobbqdás a Hangya Központra fokozott feladatókat ró. A Hangya nemcsak megérdemli, hanem el is várja a magyar gazdalársadalomlól és a keresztény középosztálytól -a támogatást akkor, amikor működésével kizárólag a magyar keresztény, társadalom érdekeit szolgálja. Különösen az utolsó hat év leforgása alatt nagyón sókat tett a kis’ emberek és a magyar gazdatársadalom érdekében. Jelenlétével megakadályozta az áruuzsorát. Mindenesetben tisztességes árért, jó árut adott. Megakadályozta a kisemberek, a magyar gazdatársadalom kihasználását, mert majdnem minden egyes mezőgazdasági, állati és növényi termékben vásárlóként jelent meg úgy a faluban, mint a városban egyaránt. Az a tény,' hogy a Hangya szarvasmarhát, birkát, sertést, baromfit, tojást; mézet, tollat, terményt, gyümölcsöt; zöldséget, fűszerpaprikát stl): vásárolt s éz állati-és növényi termetekért - jó árai. fizet, a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét mozdítja élő. Az üzletrésztöke emelésből származó -Őszszeget. á Hangya árra akarja felhasználni, hogy új szövetkezeti raktárak, magtárak, konzervgyárak, szeszfőzdék, malmok,- baromfi ésbojásícldolgozó telepek, .szüretelő telepek stb. épüljenek s ezek utján a gazda befolyást gyakoroljon a' munkáját kiépítő kereskedői, és ipari tevékenységre. A Hangya munkájához a lőkót a íkisernbe..reknek' kell ..összeadni, mert a, Haiigya munkája; a szövetkezeti munka, a kisemberek érdekében folyik és csak szövetkezeti összefogás egyesítheti nagytőkévé a sokszázezer kisember anyagi erejét. A Hangya anyagi ereje tökéletes és bő. séges fedezetet nyújt á léjegyzett üzletrészekre és biztos Víén'zelhelyezésre ád lehetőséget. Emellett á Hangya Központ üzletrészei után az üzletrészjegy tulajdonosoknak az évenként tartott közgyűlések határozata szerint osztalékot is fizet, ami az elmúlt üzleti évben 4<y0 volt. Az alapszabályok szerint azonban az osztalék • S-o/o • is lehet. Tehát a - Hangya Központi üzletrészei jól kamatozó értékpapírok s ezért is érdemes felesleges pénzünket üzletrészjegyzésre felhasználni. Nyugodtan és bizalommal jegyezhet tehát minden egyes ember 10 P névértékű Hangya Központi rendes, vagy 100 P névértékű alapítványi" üzletrészt. Bővebb felvilágosítási ad és jegyzéseket elfogad Spáring Pál Komárom. Ferenc József rakpart 16. szám. (587)
