Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-11-09 / 45. szám

4. oldal. Értesités. A mélyen tisztelt közönség szives tudomására hozom, hogy Komáromban. Kórház­­tér 6. szám alatti (a katonai kórházzal szemben) késmíives és mükfiszöríis üzememet megnagyobbítva ugyanabba a házba helyeztem át. További szives pártfogást kérve, maradok teljes tisztelettel Praschek József 506 Húszéves gyerekember volt az egyik jóismerősöm, amikor azt a bizonyos »fa's ballépést«, elkövette. Húszéves: alig került ki az iskola pad­jai közül, tele volt életvággyal, jószán­dékkal s pénze nem akadt semmi. Körü­lötte az inflációs idők vihara zajlott, autók, nők, bankok s országok cserél­tek gazdát, mindenki jutott az isme­retlen öröm után, csak ez a húszéves gyerekember állott keserűen, üres zseb­bel a. vijág forgatagában. Rossz társa­ságba keveredett, a pillanat forró szele meglegyintette, kártyázni kezdett s meg­tévedt. Tizenöt esztendővel ezelőtt volt $z, a húszéves gyerekember három hó­napot ült, aztán, amikor kikerült a bör­tönből, nem talált önmagára s a régi világra. Megbánta tettét. Ez a rossz tette valóban az első volt s az 'utolsó: 'megbánta s javulni akart. A világ azon­ban, a rideg törvényekkel s szabályok­kal, előítéletekkel tarkítött világ eltaszí­totta magától. A polgári gondolkodás bosszút szomjazott, neki nem volt elég a háromhónapos bünhődés, a kis kisik­lásért egész életrevaló fájdalmat akart. A húszéves gyerekember, -- bensöleg jó és tisztaszívü, — ténfergett a világban s szeretetre vágyott. Nem kapott erköl­csi bizonyítványt, nem jutott álláshoz, tenget-lengettt az életben egy évig, tíz évig, aztán megunta s külföldre ment egy szép tavaszi napon. A társadalom kiközösítette magából. Ott kinn, külföl­dön dolgozni kezdett, engedték. Vagyo­nosodon, közgazdasági szakértő léit — a nyomorúság mindenre megtanította, — ma már családja van .s nem vágyik visz­­sza. A rideg bánásmód, a bocsánatért esdö kéz eltaszítása egyúttal elveszített egy magyar embert is. Egy magyarral, egy dolgozó kézzel kevesebb van. A rehabilitációs törvény, az egyik leg­szebb s legirgalmasabb törvény juttatta ezt eszünkbe. Nemes ország nemes né­pének törvénye ez, — azt mondja e tör­vény, hogy nem bűnhődhetünk az élet végéig egyetlen kis botlásért. Aki biin­­liődése után valóban jól viselkedett s nem ad okot a megbotránkozásra, an­nak erkölcsi lapjáról valóban töröljék le a foltot s az újra kapjon helyet az emberek közösségében. Hiszen annyi rossz ember szaladgál a világban, aki rosszabb, gonoszabb, mint az, akit meg­büntettek a törvény erejével, csupán az a szerencséje, hogy gonoszságára nin­csen paragrafus. Jó és helyes törvény a rehabilitációs törvény. Szív készítette s lelkeket vált meg vele. Tévelygő lelkeket. Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövőanyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. Géphimzés! Harisnyák géppel való javítása! * ó KOMAROMI LAPOK 1940. november 9,-•.............. ' * GONOSZ KISFIÚ Diáksapkáját félrecsapja, könyveit hanyagul hóna alá dobja s unott arc­cal lép fel a villamos lépcsőjére. Min­den finom rajta s új: az esőkabátja, a sárga cipője, a legyűrt harisnyája s a kihajtott inge. Tizenhárom évesnél nincs több, tisztára mosott, vékony kis urifiű. Körülnéz s a zsúfolt kocsiban he­lyet fúr magának, mint egy fürge gyík. Gyorsan letelepszik az ülésre s három embert tolt félre, három aspi­ránst; aki szintén ülni akart. Negye­dik aspiránsnak egy öreg bácsi lép a kocsi belsejébe s tétován körülnéz. — Kis fiam, add át a helyedet! — mondja a kalauz. Idős.ember a ka­lauz is, pápaszemes, kedélyes család­apa. A fiú nem mozdul, görcsösen ül. Oda se figyel. Jól hallja, de nem fi­gyel. Kinéz. . ■ ,-r- Add át a helyedet, öreg ember kéri. Az öreg bácsi reménykedve néz a gimnazistára. Most már többen kérjük: — Add át a helyedet. A fiú nem mozdul. A kalauz megunja. Odakap a fiú gallérjához, felemeli ültéből, nyúlik a gyerek nyaka, arca még konokabb. Szerelnénk pofonteremteni az elké­nyeztetett kölykök A fiú dühösen vo­naglik, .az öreg bácsi, az utasok álta­lános helyeslése közben, leül a fiú helyére. A kalauz sem hagyja abba. — Szemtelen kölyök vagy, hol ta­nultál illemet? Kérem a jegyedet. — Nem adom, — durcáskodik a fiú, - leszállók. — De csak add ide a jegyedet, meg az igazolványodat is. — Semmi köze hozzá. Felálltam volna magamtól is. — Add csak ide a jegyed, — húzza ki a gyerek kezéből a jegyet a kalauz, add ide fiam s felírom, melyik is­kolába jársz, mi a neved. Á, persze, a Svábhegyen laksz, villában. A gyerek konokul, összeszorított foggal áll az ajtóban. Valamelyikünk odaszól: — Remélem, nem vagy cserkész, mert roppant szégyelleném a cserké­szek nevében az udvariatlanságodat. A fiú -dühösen szétnéz, leugrik, el­tűnik. — Valakinek az urak közül nyakon kellett volna cserdíteni ezt a kölyköt — j avail ja a kalauz. — És most képzelje, ha ezeknél cse­léd van! Mit tudja ez a kölyök kínoz­ni a szegény cselédet, — tűnődik az egyik férfi. így tűnik el egy gyerek. A közös­ségnek egy tagadója, elkényeztetett, fanyar, udvariatlan kis urifiú. Még utánanéz a villamosnak, aztán sunyin egy másik kocsira ugrik, még látni, hogy tolakszik s már verekszi is ki magának a legjobb helyet. Alsóajkát behúzza, dacos, magabízó, ha kell, meghunyászkodó: ments Isten, hogy ez főnök, elöljáró vagy parancsnok legyen valahol. Az antiszociális em­ber megkezdte indulását...-/ V 66ÖO pengős lopás az északi pályaudvaron A tettes az egyik MÁV alkalmazott, akit nyomban elfogtak Vakmerő lopás történt a napokban a komáromi északi pályaudvaron. Az állo­más irodájában szolgálatot teljesítő fő­tiszt jelentette, hogy* az egyik vasládából eltűnt 6600 peni gő, amelyet éppen a munkások fizetése, cél­jaira tettek félre. A kiszállott detektívek« nyomban megindították a nyomozást, ki­hallgatták a pályaudvar személyzetét s la tettest azonnal sikerült is elfogniok, az egyik MÁV alkalmazott személyében. A tolvaj Mézes Lajos, 22 éves óra­béres értesítő. Bevallotta, hogy előre készült a lopásra. Tudta, hogy a vaslá­dában időnként nagyobb pénzösszegeket tartanak, mint szakképzett lakatos, kulcsot csi­nált a ládához, a kulcsot ki is próbálta: nagyszerűen ;zárt s nyitott. Kileste a kínálkozó alkal­miad s a (déli órákban, mikor az irodában nem tartózkodott senki, felnyitotta a vas­­ládátj s abból az egyik pénzes-zsákot el­emelte, amelyben 6600 pengő volt. A ládát újra bezárta, a pénzes-zsákkal pe­dig hazafuto'ttíj s a házuk padlásán, a ku­koricaháncs között elrejtette. ! A detektívek meg is találták a pénzt} hiánytalanul. Mézes Lajost letartóztatták s átadták az ügyészségnek. Másfélévi börtönre emelte fel a Kúria a hamisan vádaskodó Mikolay Imre büntetését Megrendítő öngyilkosság történt az év elején. Juhász Miklós nagymegyeri fő­jegyző idegösszeomlási rohamában agyon­lőtte magát. Aiszerencsétlen főjegyző el­len volt jegyzői írnoka: Mikolay Imre hamis kémkedési följelentést tett, aminek következtében hűtlenség bűntettének gya­núja miatt letartóztatták. A bűnvádi el­járás során hamisnak bizonyult az elle­ne emelt vád, mire Juhász ellen meg­szüntették az eljárást és szabadlábra he­lyezték. Azonnal megtette Mikolay ellen a följelentést hamis vád büntette miatt, de a jobbsorsra érdemes főjegyző ide­geit a letartóztatás és a bűnvádi eljá­rással járó izgalmak annyira kimerítet­ték, hogy öngyilkos lett. Mikolay a felszabadulás utáni napok­ban. elutazott Pozsonyba és onnan vissza­érkezve, megjelent a dunaszerdahelyi já­rásbíróságon és ott felmutatott egy ere­detinek látszó okiratot, amelyet a nagy­megyeri vezető-jegyző írt csehszlovák fe­lettes hatóságának. Az okiraton olvas­hatatlan névaláírás alatt ez a hivatali megjelölés volt: nagymegyeri községi ve­zető jegyző. Mivel az okirat dátuma ide­jén ezt az állást Juhász Miklós töltötte be, valószínűnek mutatkozott, hogy az okiratot ő írta alá. ' Az írás tartalma hivatalos jelentés ivóit arról, hogy a jegyző Magyarorszá­gon járt, ahol mindent megfigyelt s tapaszta 'atairól beszámolva, a magyar ál­lapotokat tárgyalja és lekritizál mindent és mindenkit, aki magyar. Mikolay erről az eredetinek látszó okiratról fényképmá­solatot készített, b a Smásolat becsatolásá­val, följelentést tett Juhász ellen, mint Viki kémkedett. ] uhász kétséget kizárólag igazolta, hogy abban az időben, melyről! az állítólagos jelentés szól, egyáltalában nem is volt Magyarországon, mire a ha­misan vádaskodó Mikolay beismerte, hogy az okirat közönséges hamisítvány. Mint említettük, Juhász Miklós följe­lentést tett Mikolay ellen hamis vád bűntette miaífti s a (komáromi törvényszék Mikolay Imrét bűnösnek mondotta ki s héthónapi börtönre ítélte. A győri tábla a büntetést hathónapi börtönre szállítot­ta sle. A főügyészség semmiségi panasza foly­tán a kir. Kúria dr. Szolnoky Jenő ta­nácselnök vezetésével tárgyalta az ügyet a napokban. Dr. Kéler Béla korona­­ügyészhelyettes felszólalásában hangoz­tatta, hogy a vádlottra kiszabott bün­tetés nincs arányban az elkövetett bűn­­cselekmény súlyával s ezért a büntetés megfelelő szigorítását javasolta. A Kúria 'ez alapon Mikolay Imre büntetését más­félévi börtönre emelte föl. A Dózsa VIGADÓ ÉTTEREMBEN Magyar konyha, kitűnő fajborok. —0— Pénteken halászlé 1 —o— „Erdélyi flecken." Régészek látogatása Dunaalmáson A közelmúltban dr. Tompa ■ Ferenc egyetemi tanár régészekből álló tanul­mányi csoportot vezetett Dunántúlra. Végignézték Dunántúl összes múzeu­mát és gyűjteményét. A tanulmányút so­rán felkeresték Dunaalmáson Lenhardt György festőművészt is, akinek őskori gyűjteményét szintén megtekintették és nagy elismeréssel nyilatkoztak felőle. Dr. Mazsolics Amália, európai nevű ősrégész, a Magyar Nemzeti Múzeum adjunktusa Dunaalmáson maradt, hogy felvegye Lenhardt György gyűjteményét, illetve lefényképezze és lemérje azt, mi­vel abban rendkívül érdekes és értékes tárgyakat és leleteket talált \a most ké­szülő tudományos könyve számára. Erdélyért Az »Erdélyért« segélyakció javára be­folyt újabb adományok: dr. Kállay Endre kir. köz­jegyző ..........................................50.— P, Jókai Közművelődési és Mú­zeumegyesület által rende­zett irodalmi est jövedelme címén.......................................400.— P, Komárom vármegye tiSztvise­lőkara..............................................500.— P, Komárom déli p. u. állomás személyzete................................436.60 P, a fütőház személyzete pedig 231P, Gazdasági szakiskola . . . 13-83 P. Az adományokért ezúton is hálás kö­szönetét mond s további szíves adomá­nyok felajánlását kéri: A!apy Gáspár s. k. m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester. Amíg Oh ahsiki a Darmol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, mégis meghozza reggelre az enyhe és fájdalmatlan kiürülést. Kellemes hashajtó: ADÓZÓK FIGYELMÉBE. Komárom thjí. szab. kir. .város adó­hivatala felhívja az adózókat, hogy az 1941. évi házbérvallomási ívek beadási határideje 1940. évi november hó 1-töl november hó 30. Házbérvallomási ivek már kapha­tók a városi adóhivatalnál (városháza I. emelet 13. sz.) darabonként —.07 P-ért. Ugyanott ezen ügyben az adózók részére felvilágosítást is nyújtunk. Komárom, 1940. november hó. 6. Komárom Thií. Szab. Kir. város Adóhivatala. — A Székesfővárosi M. Kir. Pénzügy­igazgatóság felkéri az igen tisztelt közön­séget, hogy aki a címére küldött állami sorsjegyet megtartja, annak árát a posta-* lakarékpénztári befizetési lap felhasználá­sával egyenlitsa ki. Aki a sorsjegyet nem kívánja megtartani, szíveskedjék azt a mel­lékelt portómentes válaszboríték felhasz­nálásával visszaküldeni oda, ahonnan ér­kezett. Az államsorsjáték jótékonycélt szol­gál, s aki megtartani nem kívánt sors­jegyet nem küld vissza, a jótékonycélt ká­rosítja meg. A sorsjegyek visszaküldése díjtalan. — Talál! tárgyak. A m. kir. rendőrség komáromi kapitányságához az alábbi fel­sorolt tárgyakat szolgáltatták be: 1 drb gépjármű kézi kürtöt, 1 drb pénztárcát pénzzel és kulccsal, 1 drb pénztárcát pót­­cukorjeggyel és 1 P 75 fillérrel, 1 drb gyermekretikül kevés pénzzel, 1 drb női "álóingei. Igazolt tulajdonosok az átvétel­ért jelentkezzenek.

Next

/
Thumbnails
Contents