Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-11-09 / 45. szám
1940. november 9. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. Vagy a leves — vagy a levéli Két munkára egy időben csak a Tungsram Krypton lámpa képes: jobban is világit — kevesebbet is iogyaszt. Megtartották az Ipartársulat első választmányi ülését A december 1-én tartandó közgyűléssel visszatér az önkormányzat A visszacsatolás óta vasárnap tartotta a Komáromi Járási Ipartársulat első választmányi ülését Czibor Géza elnöklete alatt. Nyomban a felszabadulás után a katonai parancsnokság felfüggesztette a társulat önkormányzatát és az ügyvezetéssel a volt elnököt, Czibor Gézát bízta meg, aki azóta saját belátása és felelőssége mellett teljes jogkörrel intézkedett. Az átmeneti nehézségek leküzdése után most már mi sem áll útjában annak, hogy a társulatot a szabályszerűen megválasztott elnökség és választmány igazgassa. A választmányi ülés célja a választó közgyűlés előkészítése volt. Az új vezetőség ugyan rövid életű lesz, mert a visszacsatolt területek ipartársulatait a jövő övben feloszlatják, hogy nyomban megalakulhassanak a magyar ipartörvények rendelkezései szerinti ipartestületek. A magyar Hiszekegy elmondása után Czibor Géza elnök terjesztette elő kimerítő elnöki jelentését. Hangot adott an•Jiak a nagy és fáradhatatlan munkának, mely az átmeneti állapotban á társulatra hárult és annak a sok-sok nehézségnek, tnelyet úgy iparosaink, mint maga az ipartársulat minden nagyobb zökkenő nélkül hidalt át, hogy most már teljesem az anyaországi iparszabályokhoz idomulva folytathassák iparosi, illetve ipartestületi tevékenységüket. . Ebben a nagy munkában ikülönösen sikeresen dolgozott a Komáromi Járási Ipartársulat, mely úgy az iparosairól kért információ; nyújtásánál, mint az iparigazolványok általános felülvizsgálásánál egyrészt a hatóságoknak készségesen állt rendelkezésre, másrészt pedig tagjai érdekvédelmében minden tőle telhetőt elkövetett. E tekintetben rámutat az elnöki jelentés, hogy a ránk szakadt bankzárlat, az új iparigazolványok nagy tömegének kiállításával túlterhelt közigazgatási hatóságok természetszerű késedelmessége az új iparigazolványok kiadása körül igen károsan befolyásolta a hitelviszonyokat. Ezen részben egyénenként még az elnöki és a társulat tisztviselőinek személyi ismeretségének felhasználásával is igyekeztek segíteni, másrészt pedig igyekezett a társulat az állam odaadó támogatásával létesített fedezet nélküli hitelkeret intézményének kiterjesztése útján á tagok segítségére sietni. Sikerült is Komáromban 30.000, Nagymegyeren pedig 7000 pengős keretet létesíteni. Rosszalólag emlékszik meg az elnöki jelentés Gúta község képviselőtestületéről, mely nem volt hajlandó iooo pengővel egy olyan hitelkeret létesítéséhez hozzá-S járulni, melyhez az állam 6ooo pengőt adott volna. Külön foglalkozott a jelentés az ipartársulatnak a tagok munkákhoz juttatása érdekében indított akcióval. Itt külön kiemelte, hogy sikerült a gyáripar által a 'csehek alatt halálra ítélt régi, híres komáromi lábbeli-ipart ismét talpra állítani, amiben jótékonyan hatott közre a Cikta-javítóműhelyek bezárása érdekében indított akció sikere. Az ipartársulat odaadó munkásságának meg is van az eredménye. Illetékes körök u Komáromi Járási Ipartársulatnak ítélték oda a felszabadult területek ipartársulatai között a babért. Elismerték, hogy nehéz feladatát ő végezte el legjobban. Ennek jutalmául a Komáromi Járási Ipartársulatot ipartestületté való átalakulásánál nem fogják területileg megcsonkítani és nem szerveznek itt anyaországi mintára néhány községből álló liliputi ipartestületeket, sőt megnagyobbítják. Az eddigi területév hez megkapja még a város déli részét és minden valószínűség szerint azj ,ógyallai járást is ide csatolják. Végül a jelentés a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg a társulat tisztviselőiről, legelső sorban Riszdorfer László titkár fáradságot nem ismerő munkásságáról. Az elért szép eredményeket elsősorban az ő javukra írja és ÉRTESÍTÉS. Telefon szám: 255. A mélyen tisztelt vendéglős és kereskedő urak szives tudomására adom, hogy Komáromban, Jókai-utca 27. szám alatt (a főpostával szembeni rum-, likőr- és szeszáru-üzemet nyitottam. Amidőn a m. t. uraknak legfigyelmesebb kiszolgálást biztosítom, ké. rém szives támogatásukat. Teljes tisztelettel MQROCZ JÓZSEF kéri, hogy az állami tisztviselőknek adott 7 százalékos fizetésemelést nekik is adják meg. A jelentést Horváth Erazmus indítványára a legnagyobb elismerés hangján minden vita nélkül tudomásul vette és jóváhagyta a választmány. Ezután a zárszámadásokat, költségvetéseket intézték el, kitűzték a közgyűlést december i-re. Majd megejtették a jelöléseket. Elnöknek az Ipartársulat elismerése jeléül ismét Czibor Gézát, al,elnöknek Broczky Istvánt jelölte a választmány. Még egy igen érdekes tárgya volt a választmányi ülésnek, a székház alapítványozásának kérdése. Ugyanis 1938 július 31 -én még a cseh .uralom alatt rendkívüli közgyűlést, tartott az ipartársulat. Ezen a közgyűlésen a székházat a Komáromi Iparosok Segély-Alap ja javára alapítványozták. Ennek kettős célja volt. Egyrészt, hogy a székház részére adó-' mentességet biztosítsanak, másrészt pedig, hogy elhárítsák azt a veszélyt, mely a székháznak katonai célokra való igénybevétele formájában fenyegetett. Azonban ez a tulajdonjog változás a telekkönyvben keresztül vezetve nem lett -ési már mindenki el is feledkezett a fel - szabadulásunk folytán komolytalanná vált alapítványozásról, amikor az adóhivatal a jogügylet után járó tetemes ősz.-, szegű illetékről kiállított fizetési meghagyást kézbesített az ipartársulatnak. Ettől az illetéktől csak úgy szabadulhat az ipartársulat, ha az alapítványozási közgyűlési határozatot újabb közgyűlési határozattal megsemmisítik., Ez meg is fog történni. Balogh Miklós indítványára országos akciót indít az ipartársulat az iparosság szociális helyzetének ,megjavítása érdekében. Elhatározták, hogy a kontárkérdést napirendre tü$ik. Tervbe van vévé egy kontárellenőri állás megszervezése. Az elnök a gyűlést, bezáró, szavaiban köszönetét mondott a bizalomért, egyben elkötelezte magát, hogy a jövőben is az iparosok érdekeiben munkálkodik. A Kát. Akció nagytanácsának ülése A Kát. Akció komáromi helyiszervezetének nagytanácsa vasárnap, november 3-án, délelőtt 11 órakor tartotta havi ülését a Majláth-iskola nagytermében. Az ülésen a nagytanács tagjai csaknem teljés számban megjelentek. Kállay Endre dr. kir. közjegyző, világi elnök üdvözölte a megjelenteket s megokolta az ülés egy héttel való elhalasztását, ami a két katolikus munkásifjúsági egyesület zászlóavatása miatt történt. Hangsúlyozta Kállay Endre dr., hogy a Kát. Akciónagytanácsának ülései a bevett szokáshoz híven minden hónap utolsó vasárnapján lesznek, éppen ezért kéri az egyesületeket, hogy rendezéseik napjának kitűzésénél legyenek erre tekintettel. Beszámolt azután az elnök az Akció havi munkáj áról, terveiről. A Kát. Akcióért megindított imahadjárat folyik, a gazdasági albizottság is rövidesen megkezdi működését. Az adventben és a pagybőjt ideje alatt, ’mint a múltban, ezidén is előadássorozatot rendez a Kát. Akció. Jelentette az! elnök, hogy a nagytanács ülésein ezután, az egyes szakosztályok elnökei ismertetni fogják a szakosztályaik problémáit, működését, eredményeit. Kovaly Béla, a hitbuzgalmi szakosztály elnöke tartott ezután mély gondolatokban gazdag, igen értékes előadást »Szenteljük meg a vasárnapot« címmel^. Az előadáshoz többen hozzászóltak. Polóny Béla dr. a magunk-közti megértésről, támogatásról beszélt, Lestár István dr. prépost-plébános pedig statisztikai adatokkal szolgált a szentmisehallgatók számát illetőleg. Brinzik József káplán az ucca-bizalmi rendszer fontosságát hangsúlyozta. A felszólalások eredményeképpen határozatilag kimondta a nagytanácsi ülés, hogy a Kút. Akció szükségesnek tartja a vasárnapi teljes munkaszünet bevezetését s egyben megbízta az elnökséget, hogy ezt a város törvényhatósági bizottsága előtt is szóvá tegye. Lestár István dr. jelentette, hogy az adventi lelkigyakorlatok este 7 órakor kezdődnek, majd Kállay Endre dr. elnök zárószavaival ért véget az ülés. \ izii *• mint ne gondolkozzon soká, mert az idő szalad! Közeledik az Állami sorsjáték húzása, melynek főnyereménye 40.000 Pgő. EZENKÍVÜL MÉG: 20.000 P 10.000 P 2X5.000 P 4X2.500 P 6X2.000 P és 22X1.0CO P és még számos kizebb és nagyobb nyeremény, melyeket mind készpénzben fizetnek ki. Húzás december 5. 2940 pengőt lopott két földműves legény Varga József jómódú madari gazda a pénzét a lakaréktűzhely sütőjében őrizte egy bukszában. Október 25-én pénzre lett volna szüksége a családnak, azonban a Sütőből a buksza nyomtalanul eltűnt. Az esetet azonnal jelentették a csendőröknek. akik néhány nap alatt kiderítették a buksza eltűnésének körülményeit és a tetteseket is elfogták Palenyik Gyula 18 éves és Szemezi Jáno's 20 éves madari legények személyében, akiknél a pénzt is megtalálták. 170 pengő híján. A legények tettüket töredelmesen beismerték és csü- Iőrlőkön már a komáromi törvényszék előtt álltak, hogy tettükért felelősségre vonják őket. A tárgyaláson is töredelmes beismerésben voltak és előadták, hogy még október hó 1-én Palenyik Gyula Kovács Sándor 19 éves madari legény segítségével Varga József pincéjéből 2 zsák burgonyát lopott, A burgonyát Palenyik mint Kovácsék termését értékesítette és a kapott pénzt a korcsmában elitták. Ekkor született meg bennük az a. gondolat, hogy Vargáék pénzéi is el kellene emelni. Több jelből ugyanis arra következtettek, hogy Vargáéin nagyobi) összegű pénzt tartogathatnak odahaza. Ettől kezdve minden találkozásukkor erről tárgyaltak, úgy hogy a gondolat elhatározássá erősödött bennük és csak a kedvező alkalomra vártak. Október 25-én megjött az alkalom, Vargáéiul ál senki sem volt odahaza. De ekkor meg Kovács Sándor nem volt odahaza. Ezért Palenyik Szenczi János nevű társát kérte fel a segítségre. ' Szenczi azonnal vállalta a neki szánt vigyázó szerepet és míg Palenyik bent járt Vargáéknál, a ház előtt őrködött, hogy nem jön-e valaki haza Várgáékhioz. Palenyik bemászott a kerítésen át a házba, a magával vitt tol-< vaj kulccsal kinyitotta a lakást és megkezdte a pénz felkutatását. Sehol sem találta s már reményvesztetten távozni akart, amikor felütődött benne a gondolat hogy hátha a sütőben őrzik a pénzt. Sejtése helyes volt. Amikor kinyitotta a sütő ajtaját, egy hatalmas, duzzadó pénztárca mosolygott feléje. Azonnal magához vette. Még (Dtt. a helyszínen megvizsgálta a pénztárca tartalmát és 12 darab százpengőst kivett, hogy azon ne kelljen cinkostársával osztozkodnia. Azután a lakást újból bezárta és nyomban kimentek az erdőbe, ahol a pénztárcában maradt pénzen testvériesen megosztoztak, a bukszát pedig elégették. Az ügyészség Kovács Sándort a burgonyalopásnál mint tettestársat, a pénzlopásnál pedig mint felbujtót vádolta meg. A törvényszék a vádlottak beismerő vallomása alapján Palenyikot 7 havi, Szenczit 6 havi börtönre. Kovács Sándort pedig 1 havi fogházra ítélte. Az Ítélet jogerős. Gyönyörű Tropikál és Póröz öltönyeim vannak. — Az ára pont az ön zsebéhez készült: P 43 Mérték után is készítünk mindent WEINER Ruhaház Komárom, Beross-uica 12.
