Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-11-09 / 45. szám

1940. november 9. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Lelkesedéssel ünnepelte Komárom a felszabadulás második évfordulóját Ünnepi istentiszteletek, díszközgyűlés a városházán, emlékünnepély a Kultúrpalotában november 8. Komárom város ünnepet ült szer­dán, november 6-án. Ünnepelte azt a napot, amelyen húsz keserves, elnyo­matásban töltött esztendő után hon­védéinek az élén bevonult a városba az országgyarapító Kormányzó Ur s ezzel a ténnyel Klapka és Jókai vá­rosa ismét ölelkezhetett az anyaor­szággal. Feledhetetlen, mámorosán boldog nap volt, amelynek az emléke sohasem homályosulhat el egy komá­romi ember szívében sem. Tavaly, az első évforduló alkalmával, a törvény­hatósági jogát visszanyert város dísz­­közgyűlése a felszabadult Komárom volt első polgármesterének javas­latára határozatilag kimondta, hogy november 6-ika Komáromnak örök ünnepe lesz: ennek a határozat­nak értelmében ünnepelt tehát, őszin­te lelkesedéssel és örömmel, az idei második évfordulón a város. A házak lobogódíszt öltöttek, az üzletek zárva maradtak. Reggel az összes vallásfe­lekezetek templomaiban istentisztele­teket tartottak, amelyeken resztvettek a város, a vármegye, az összes hiva­talok, intézmények, társadalmi egye­sületek küldöttségei, valamint az is­kolák növendékei, tanáraik vezetése alatt. DÍSZKÖZGYŰLÉS V VÁROSNÁL Délelőtt 11 órakor a város t örvény - hatósági bizottsága ünnepi díszköz­gyűlést tartott a városháza nagy ta­nácstermében. A díszközgyűlésen megjelent Reviczky István alispán, Csapiovies József dr. tanker, kir. főigazgató, vitéz Bánthay Alfréd tábornok nagy tisztiküldöttség élén, Lestár István dr. prépost-plébá­nos, Surátnyi Ferenc apátplébá­nos, Galambos Zoltán ref. lel­kész, Jánossy Károly min. taná­csos, pénzügyigazgató, F ü 1 ö p Zsig­­mond és S z i j j Ferenc dr. m .kir: kormányfőtanácsosok, Soós Imredr. Iörvényszéki elnök, vitéz Huny ady László vm. főjegyző, Murakeözy László dr. rendőrfőtanácsos, K r i s­­t ó f f Sándor miniszteri biztos, vitéz Szabó István tanügyi tanácsos és még sok -más előkelőség. A díszközgyűlés, amelyen vitéz Nagy Nándor főispán elnökölt, a magyar Hiszekegy elmondásával vette kezdetét. Az elnöklő főispán megnyi­tó szavaiban méltatta az évforduló jelentőségét s hangsúlyozta, hogy 1938. november 6-ikának átélése, mámoros boldogsága kárpótolt ben­nünket a húszéves elnyomatásért, alsóbbrendűségünkért. Hálával adózott az isteni Gondviselés­nek s ugyancsak hálatelt szívvel em­lékezett meg az országgyarapitó Kor­mányzó Úrról, vitéz honvédsé­günkről, Kánya Kálmán ny. külügy­miniszterről, Teleki Pál gróf mi­niszterelnökről, valamint Hitlerről s Mussoliniról, akik fáradhatat­lan munkájukkal s baráti támogatá­sukkal lehetővé tették az örömteljes felszabadulást. A tapssal fogadott megnyitó beszéd után a főispán felkérte Kállay End­re dr. kir. közjegyző, törv. hat. biz. tagot, hogy mondja el ünnepi beszédét. Kállay Endre dr. lendületes beszéd­ben méltatta a nap jelentőségét s ezt epizódjelenetek felvázolásával világí­totta meg. A történelmi adatokat is tartalmazó beszédet közkívánatra la­punk más helyén szóról-szóra közöl­jük. A gyönyörű ünnepi beszéd után, amelyet sokszor szakított meg a taps s az éljenzés, hosszan és melegen ün­nepelte a közgyűlés a szónokot. Nagy Nándor főispán indítványára Kál­lay Endre dr. beszédét jegyzőköny­vében örökíti meg a közgyűlés. Ugyan­csak az elnöklő főispán javaslatára a közgyűlés a Kormányzó Ur öfőmél­­lóságának hódolótáviratot, Teleki Pál miniszterelnöknek s Kánya Kálmán ny. külügyminiszternek pe­dig üdvözlőtáviratot küldött. Csukás István dr. főjegyző emel­kedett ezután szólásra s előterjesz­tette Alapy Gáspár m. kir. kor­mányfőtanácsos, polgármester javas­latát a felvidéki és az erdélyi ré­szek felszabadulásának emlékére 600 pengős iskolai jutalomdíj létesítése tárgyában. A díszközgyűlés a javas­latot elfogadta. Az alapítvány összegét felerészben valamelyik felszabadult erdélyi tan­intézet arra érdemes tanulói kap­ják, felerészben pedig a komáromi iskolák jóelőmenetelü növendékei a következők szerint: 200 pengővel jutalmazzák a Szí. Benedek-rendi fő­gimnázium valamelyik jeles vagy jó rendű, komáromi illetőséggel bíró, nyolcadikosztályos tanulóját, aki fő­iskolai tanulmányok folytatására is készül; 50—50 pengő ösztöndíjjal a komáromi polgári iskolák tanulóit tüntetik ki. Vitéz Nagy Nándor főispán záró­­szavaival s a Himnusz eléneklésével ért véget a díszközgyűlés. FELSZABADULÁSI ÜNNEPÉLY Délután 6 órakor a Jókai Egyesü­let rendezett felszabadulási emlékün­nepélyt a Kultúrpalota nagytermében. Az ünnepély zsúfolt nézőtér előtt folyt le, megjelentek rajta a vármegye, a város s a különböző intézmények ve­zető egyéniségei. A magyar Hi­szekegy után, amelyet a Komáromi Dalegyesület férfikara adott elő Schmidt Vi ktor karnagy vezetése mellett, Alapy Gáspár m. kir. kor­mányfőtanácsos, polgármester mom dott megnyitó beszédet. Beszédében visszaemlékezett a felszabadulás óta lefolyt két év eseményeire, Kárpátal­ja és az erdélyi részek visszatérésére s hangsúlyozta, hogy mindig sziklaszilárd hitre, megér­tésre van szükség, hogy az elkövet­kezendő idők is meghozzák a ma­guk boldog eseményeit. A szép megnyitó beszéd nagy tapsot váltott ki, majd a Dalegyesület férfi­kara a Szózatot énekelte el. Gala m­­bos Zoltán ref. lelkész tartotta meg ezután ünnepi beszédét. A kiváló szó­nok a szabadság utáni vágyról be­szélt, arról az érzésről, amely húsz éven át tartani tudta az erőt a ma­gyarságban, hitet adott neki ahhoz, hogy végre valóban eljön a megvál­tás. A szabadság utáni vágyunk csodá­kat müveit bennünk, — mondotta, — megértettük egymást, családias­sá vált az életünk, más érlékmérőtl használtunk egymás között, mint azelőtt. A magyar élet holnaputánja nagy kérdések elé állít bennünket, de ezeket a kérdéseket csak úgy tudjuk megoldani, ha az elnyoma­tás alatti szeretet, megértés és hit, a keresztényi egyúton járás lesz a jelszavunk. A mély gondolatokban gazdag ün­nepi beszéd nagy hatást váltott ki a közönségből, amely hosszan tapsolta meg a szónokot. Kossányi József »Uj magyar legenda« c. alkalmi köl­teményét szavalta el most, a gyönyö­rű nyelven megírt óda óriási sikert aratott. A felszabadulási ünnepről felvett hanglemezt forgatták le ez­után: a Kormányzó Ur beszédét is­mét boldog emlékezéssel, meghatót­­tan hallgatta a nagyszámú közönség. A Himnusz eléneklésével befejeződött az ünnepély. A r. kát. egyházközség közgyűlése A komáromi r. kát. egyházközség kép­viselőtestülete novenber hó 5-én tartotta őszi rendes közgyűlését, amelyen Lestár István dr. prépost-plébános elnökölt, aki megnyit óbeszédében az ifjúság Szent Im­re szellemében való nevelése mellett tört lándzsát. — A kormány is elismeréssel nyilatko­zott — mondotta — a felekezeti iskolák működéséről, de mi, akik a megszállás szomorú éveit átéltük, legjobban tudjuk, mily kiváló érdemeket szereztek felekezeti iskoláink a magyar nemzeti szellem meg­erősítésével. Ez kötelességünkké teszi, hogy viseljük is az áldozatokat, melyek ezek fenntartásával járnak s ezért el kell fogadnunk az elénk terjesztett költ­ségvetést, mely iskoláink fenntartását biztosítja. A komáromi r. kát. egyházköz­ség teljesítette is mindig kiváló iskolái­val szemben vállalt kötelezettségét, de mégsem vagyunk azok, akik legtöbbet teljesítettünk volna. Sőt a komáromi es­­peresi kerületben nálunk legalacsonyabb az egyházi adókulcs, mindössze 15 szá­zalék, míg Örsújfalun 26, Ekelen 29, Ekecsen 36, Kolozsnémán 60, Izsán 80 Nogyíitasso szép nyári felvételeit Dobos fotószakfizletben Vármegy e-ucca 9.sz. Modern fotólaboratórium. százalékot is elér ez(. S a úalu népe mégis szívesen vállalja a terheket, mert tisz­tában van azzal, hogy csak áldozatok árán valósítható meg az oly sokszor han­goztatott szentistváni szellem. A helyesléssel fogadott megnyitó után a közgyűlés a tárgysorozatra tért át. Fő tárgysorozat az 1940. évi költségvetés, valamint az ebben szereplő egyes tételek megvitatása volt. Ennek során a közlii gyűlés kimondta, hogy a két teljesen le­romlott tanítói lakást 3635 P költséggel kijavíttatja: s a kor igényeinek megfele­lően átalakítja, megszervezi úgy a fiú, mint a leányiskolában a VI. tanítói ál­lást s ehhez államsegélyt kér. Ez újabbi tantermek létesítését kívánja. Költség­­kímélés céljából úgy határoztak, hogy a Majláth-iskolában a nagyteremből ha­sítják ki a szükséges tantermet, a Si­­mor-zárdábán pedig a felszabadult régi óvoda termét alakítják át a célnak meg­felelően, összesen 4615 P költséggel. A közgyűlés tudomásul vette a kultusz1- miniszteri rendeletet, mely az iskolaigaz­gató külön díját évi 144 P-ben állapítja meg 1940. január i-től kezdődő érvény­nyel. Elfogadta a közgyűlés a tisztvise­lők díjazására vonatkozó tanács javas­latot is és a tanítók részére 300 P ka­rácsonyi segélyt állapított meg, a nap­közi otthon étkeztetési akciójára pedig '920 P újabb költséget rendelt a költség­­vetésbe beállítani. Mindezek figyelembevételével a köz­gyűlés az 1941. évi költségvetést 32.154 P 65 fillér szükséglettel és 4203 P fede­zettel elfogadta s a hiány fedezetéül szolgáló egyházi adó kulcsát teljesen a múlt évi mértékben állapította meg. Végül kimondta a közgyűlés, hogy az egyházi adóknak az állami adókkal leendő együttes kezelését kívánja s az ez iránt szükséges lépéseket az elnök­ségre bízta. A közgyűlés «lőtt a tanács tartott ülést, mely a közgyűlést készítette elő és adófelebbe zést két intézett el. Minden Orion ródiókereskedőnél kapható Új bankfiók nyílt meg Komáromban November elsején a Barsmegyei Nép- Cbank r. t.fiókot nyitott Komáromban. Aj0 ’úi bankfiók a volt Szlovák Bank Nádor uccai helyiségében rendezkedett be. Át­vette a Szlovák Bank hitel- és betétállo­mányát. A Barsmegyei Népbank egyike volt azok­nak a magyar hitelintézeteknek, amelyek a megszállás nehéz éveiben mindvégig meg­tartották magyar jellegüket. A magyarság érdekeit mindig szigorúan (Szem előtt tart­va, elvitathatatlan érdemeket szerzett, a magyar kulturális törekvések, a magyar sport bőkezű támogatásával. Léván műkör dő központja és kilenc fiókja révén igen jelentékenyen hozzájárult a magyar kö­zönség hiteligényeinek kielégítéséhez. Ezen a téren sem tévesztve el soha azt, hogy! hivatása van és ez a hivatás a magyar, ügy szolgálása. Nem végzett jelentéktelen munkát, mert hiszen a legerősebb magyar hitelintézet volt a Felvidéken a húszéves megszállás idején. Ma is jelentékeny té­nyezője a vidéki magyar hiteléletnek 1 milliós részvénytőkéjével, a részvénytőkét meghaladó tartalékokkal, 10 fiókjával, a legnagyobb magyar vidéki pénzintézetek közé tartozik. Különös közkedveltségnek örvendett és íörvend ma is ez az intézet egész működési területén. Komoly üzleti elvei, feltétlenül megbízható, .pontos és gyors üzletvitelével a bankot igénybevevő közönség teljes bi­zalmát és megelégedését érdemelte ki. — Leventék figyelmébe. Komárom leventeparancsnokságától nyert érte­sülés szerint a leventefoglalkozások november 15-én kezdődnek meg. A leventeköteles ifjak a balparti város­részben az 1. sz. erőd épületében je­lentkezzenek, Dél-Komáromban pedig az ottani Leventeotthonban.

Next

/
Thumbnails
Contents