Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-14 / 37. szám
G. oldal. KOMAROMI LAPOK 1940, szeptember 14. % Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására hozni, hogy Komáromban, az Északi pályaudvarral szemben (vendéglő épületben) „Első Komáromi Rum- és Likőrgyártási üzem“ beiegyzett cég néven rum- és likőrgyóriósi Szemel nyitottam. Szives pártfogást kér: Kovács Mihály cégtulajdonos. A mai nemzeínevelőí hivatás A Komáromban székelő, nemrég létesített m. kir. tankerületi főigazgatóság vezetője, Csapi o vies József dr. tanker, főigazgató az új tanév elején körlevelet intézett a kerület pedagógusaihoz. A körlevél így szól: Üj munkaév indul, új kezdet küszöbén állunk! Ilyenkor a lélek mélyén megmozdul valami s felszínre tör benne minden jó. A múltba tekint s leszámol annak minden * gyarlóságával, a jövőbe néz s úi elszánások, új felbuzdulások, új munkavágy ébred fel benne. Ha ráébred arra, hogy eddig téves ösvényen haladt, most jó útra tér. S ha önérzettel érezheti, hogy eddig jót hozott munkája, igyekszik most még jobbat, tökéletesebbet nyújtani. Hiszem, hogy tan kerületem műiden nemzetnevelője elvégzi magában ezt a leki számvetést, a pedagógiai lelkiismeretvizsgálásnak tökéletesedésünket szolgáló műveletét, s hiszem, hogy magunk megvizsgálásából, a jobbatakarás örök vágyából még több munkasiker, még gazdagabb eredmény származik. A komáromi új tankerület első munkaéve mögöttünk van. Ugartörő, alapvető kemény munka volt. S én megilletődve gondolok mindarra a jóra és szépre, amit az elmúlt esztendőben tapasztaltam, arra a sok lelki jóra, nemes lendületre, munkakereső becsvágyra, áldozatot szívesen hozó nevelői lelkűidre, amelyet nemzetnevelőtársaim nagy részében őszinte megelégedésemre, igaz örömmel láttam meg. Köszönöm minden munkatársamnak a lelkesen végzett munkát s annak gazdag eredményeit. Szeretném, ha az elmúlt év értékei még általánosabbak lennének s még gazdagabb eredményekkel tennék nevezetessé és emlékezetessé országgyarapodásunknak ezt a büszke esztendejét, amelynek küszöbét a Mindenható iránt érzett hálával, nemzetünk iránt érzett felelősségérzettel most lépjük át. A növekvő haza növekvő feladatok elé állít mindnyájunkat! A magyar sors kedvező fordulatán fellángoló örömünk ne hamvadjon el, maradjon meg örökkön égő tűznek lelkünk mélyén, amelyből mindig meríthetünk lelkesedést, munkavágyat, munkaerőt. Hasson át mindnyájunkat az önnevelés szükségességének I udata! Érezzük mindenkor, most a meginduláskor különösen, hogy a nemzet neve lő nem állhat meg soha a maga nevelésének munkájában. A változás és fejlődés folyamata örök, halálunkig meg nem szűnő. Ne dobjuk magunkat ebbe a sodró és formáló áramba akaratlan bábnak, külső ráhatásokra és benyomásokra, viaszként alakuló játékszernek, hanem vegyük a magunk kezébe a magunk emberi és nevelői fejlődését! Nézzünk a magunk leikébe s igyekezzünk onnan kigyomlálni minden gyarlóságot, emberi és nevelői kiteljesedésünket gátló minden akadályt, minden hibánkat! fia őszinték akarunk magunkhoz lenni, meg kell ismernünk, hogy az öntökéletesítésnek ebben a munkájában mindig akadunk teendőre, s hogy Istentől nyert képességeink, lelki és szellemi erőink minél teljesebb kifejtéséhez, a tökéletes emberséghez csak ezen az úton juthat közelebb. Szerezzen kedves piunkatársaimnak minél több örömet ezen a krisztusi úton megtett haladás. Ennek az önlökéletesíiő, magaformáló léleknevelésnpk mindnyá-Gyönyörii Tropikál és Póröz öltönyeim vannak. — Az ára pont az Ön zsebéhez készült: P 43 Mérték után is készítünk mindent WEINER Ruhaház Komárom, Baross-uica 12. jan az önismeretben találjuk meg lehetőségeit. Kérem, hogy nemzetnevelő társaim keményen nézzenek szembe önmagukkal és szigorú önbírálattal keressék meg a kigyomlálásra váró gyarlóságokat. Nem akarok részletekbe menő tanácsokkal állani útjába az egyéni meglátásoknak, mégis hadd mutassak rá az önvizsgálatnak arra a három terepére, amelynek útjain minden emelkedés, minden tisztulás együttesen szolgálja hivatásunk és nevelőrendünk érdekeit és céljait. Vizsgáljuk meg, hogyan állunk szemben ifjúságunkkal, karlársi együttesünkkel és a társadalommal. Ifjúságunkkal szemben használt szavaink, emberi és nevelői magatartásunk, mindennapos szokásaink, gesztusaink, apró gyarlóságaink nem szorulnak-e a kemény önbirálat választóvizére? Nyújtjuk-e nekik mindennapos szembenállásunkban azt a példát, amelynek nevelőereje minden szép szónál többet ér, minden tanításnál nagyobb hatású, s amelynek erköl-A borsótermelés az elmúlt évtizedben fontos termelési ága lett a mezőgazdasági üzemeknek. A folyó évben a borsó árak ugrásszerűen emelkedtek úgy, hogy az árellenőrzés országos kormánybiztosa szükségesnek látta az árakat maximálni. A rögzített ár azonban csak a fertőtlenített — zsizsikmentes — terményre vonatkozik. A borsótermelés széleskörű kiterjesztését nagyon akadályozza a zsizsik kártétele. A m. kir. Növényegészségügyi Intézet megállapítása szerint a károsodás évente kisazdaságokban 15®/#, nagygazdaságokban o/o. Országos átlagban 10®/o. A földművelésügyi Kormányzat az erre vonatkozó kísérletek tanulmányozása után felismerve a kérdés fontosságát, a zsizsikkártétel minimumra csökkentése érdekében fertőtlenítő telepeket állított fel az ország különböző vidékein. A Kisalföldön az 1939. év folyamán két ilyen telep létesült. Dmiaszerdahelyen és Ógyallán. Az 1940. évben már nagyobb arányokban bontakozott ki a borsózsizsik elleni védekezés, amennyiben a fölrlművelésügyi miniszter áldozatkészsége következtében nyolc új telep épült a következő községekben, illetve városokban: Galánta, Tornóc, Érsekújvár, Nagysurány, Csúz, Perbete, Komárom és Győr. Egy telep naponta 1 vagon borsó fertőtlenítésére képes. A zsizsiktelenítés csak akkor jár eredménnyel, ha az aratástól, illetve csépiestül számítva cirka 10—15 napon belül történik, — tehát 15 napos fertőtlenítési idényt feltételezve, a tíz kisalföldi telep évi kapacitása maximálisan 150 vagon. A földművelésügyi minisztérium 1910. július 30-i hivatalos termésbecslése -szerint a Kisalföld borsótermése a folyó évben a következőképen alakul: Bars-Hont k. e. e. vm. 5.432 q Esztergom vm. 2.289 q Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vm 3.575 q Komárom vm. 9.492 q Nyitra-Pozsony k. e. é. vm. 23.(120 q Összesen 44.408 q azaz kikerekítve 444 vagon. A nagyüzemek saját telepeiken fertőtlenítették az összes termés cirka 6o/o-!ál (megjegyzendő, hogy erre vonatkozólag pontos adatokat nem lehet szerezni), ami kikerekítve mintegy 28 vagont tesz ki. A 28 vagon és az állami telepek feltételezett 150 vagonos teljesítőképessége együtt 178 vagon borsó fertőtlenítését jelenti, ami az összes termés arányában kifejezve 40 százalékot eredményez. Fertőtlenítetlenül marad 266 vagon, azaz az összes termés 60 százaléka. Ez a helyzet azonban csak az állami telepek legideálisabb kihasználása esetén állana fent. A telepek azonban a rendkívüli állapotok miatt nem voltak teljesen kihasználhatók. így sajnos előfordult, az építési nehézségek miatt, hogy pár nappal későbben üzembe helyezeti telepeknél már kiesések mutatkoztak, vagyis a körzetije tartozó gazdák fertőtlenítés nélkül adták el terményeiket. További kieséseket okoztak a későre húzódó aratási, illetve cséplési munkák és az állandó eső, valamint a fogaterő hiánya. Különösen a kisgazdák vették kevesen igénybe a leiepeket, annak ellenére, hogy őket az oda- és visszafuvarozáson esi értékén győz vagy bukik minden nevelői akarat? Mennyiben valósul meg bennünk az az eszmény, amelynek tanítványaink látnak, képzelnek. A nevelői együttessel, kartársainkkal szemben megvan-e bennünk a hibákat is megbocsátó szeretet, megértés, türelem, kifelé páncélfalat mutató együttérzés és egyetértés, amelynek hiányán legszebb céljaink sikkadnának el? A szülői társadalommal szemben van-e bennünk elég szeretet, tapintat, megértés, s vannak-e gyógyító, szelíd szavaink a szülői szív sebeire? Kérem munkatársaimat, hogy a tanítói, tanári élet e három síkjában keressék a tisztulás, az emelkedés, a tökéletesedés útjait. > A történelem most ismét mérlegre tesz bennünket! A próbát elsősorban a nemzetnevelőknek s a kezük között formálódó ifjú nemzedéknek kell megállni. Mi adjunk példát mindeneknek, amelynek követésére önérzettel ! hívhatjuk tel a nemzet kiesinyjél, nagyjai. Adjunk példát a fokozott kötelességteljesítésben, a meg nem lankadó munkakeresésben és munkaszeretetben, a teljes magunkat adó áldozatos nemzetszolgálatban. Érezze át ma minden nemzetnevető hivatásának szépségét és fontosságát! Érezze, hogy a nemzeti élet milyen fontos őrhelyére állította hivatása és legyen őrálló szolgálata, gáncsot kizáró, bírálatot elnémító teljes odaadással végzett hivatásszolgálat, nemzetépítés! Dolgozzunk szent hittel és gyújtó lelkesedéssel, amelynek tüze magával ragadja tanítványainkat eszményeink szereidére, követésére és szolgálatára ! Isten áldását kérem tankerületem minden nemzetnevelőjére. Az Ö áldása tegye eredményessé munkájukat s szerezze meg önöknek a jól végzett kötelesség önérzetet adó büszke tudatát. kívül semmi költség sem lerhelte a fertőtlenítéssel kapcsolatban. A kisalföldi állami fertőtlenítő telepek az 1940. évi zsizsiktelenítési idényben a következő forgalmat bonyolították le: öszszesen fertőtlenítettek 4192.48 métermázsa borsói, amiből 100 holdon aluli gazdáké volt 429.77 méternxázsa, azaz kb. 10 százalék. Az állami telepek tehát fertőtlenítettek kb. 42 vagon borsói, ami a magángazdaságok 28 vagonjával együtt ösziszesen 70 vagon, azaz a kisalföldi termés 16.2 százaléka. Fertőtlenítetlenül maradt 374 vagon, azaz 83.8 százalék. Ezt az eredményt úgy kell tekintenünk, mint egy — nehéz viszonyok között — szárnyát bontogató kezdeményezés első gyakorlati megnyilvánulását, melyet tovább fejleszt-Mocsa község határában, annak Komáromhoz közel eső részén 32 kát. hold föld szabad kézből eladó. Bővebb felvilágosítás nyerhető : Dr. Virág Mór ügyvéd irodájában, Komnromujvúros. Mussolini u. 31. (440) ve rengeteg, egyébként kárba vesző értéket tudunk megmenteni nemzetgazdaságunk számára. A borsózsizsik elleni küzdelem első évi eredményét vizsgálva, a jövőre vonatkozólag a következő teendők látszanak szükségesnek. Mindenekelőtt széleskörű propagandát kell kifejteni a zsizsiktelenítés érdekében és ineg kell szigorítani a kötelező fertőtlenítésre vonatkozó miniszteri rendelet büntető szankcióit, amivel elérhető .yoliia, hogy a magángazdaságok nagyobb mértékben fertőtlenítenék terményeiket, valamint az állami telepek igénybevétele is növekedne. Továbbá még 10— 12 telepet kellene felállítani a Kisalföldön, melyek továbbra is ugyanolyan feltételek mellett állanának a gazdaközönség rendelkezésére, mint eddig, mert csak így válhatnak valóra a borsózsizsik elleni küzdelemhez fűzött reményeink. MILUS FOGALOM Vasa! ónok f elv etetne k ! KÖZGAZDASÁG A borsózsizsik elleni védekezés eredményei a Kisalföldön az 1940. évben Irta: Pötil Andor mezőgazdasági kamarai s. fogalmazó. Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. 1105 Tudva azt, hogy a Komáromi Lapok mindig helyi ad a közönség körében felmerülő panaszoknak, lisztelettel kérem a K. L. tekintetes Szerkesztőségét, szíveskedjenek jelen cikkemnek a »Közönség panaszkönyve« című rovatukban helyt adni. Már hetek óta tart Komáromban a hentesek titkos zsírsztrájkja, vagyis az, hogyha valaki zsírt akar venni, egyszerűen nem kap. Zsírhoz, vagy zsírszalonnához, hájhoz csak a legprotekciósabb alakok juthatnak, akik már évek óta legalább 80—100 pengő árát. vásárolhatnak havonként egy ugyanazon hentesüzletben, vagy esetleg más olyan protekcióval bírnak, mely ki nem deríthető, ellenben zsírt vagy hájat, zsírszalonnát eredményez az ilyen vevő részére. Minthogy tudomásom szerint nincsen Komáromban és környékén disznóhiány, nagyon kérem Komárom város erre illetékes tényezőit, hogy ezen tűrhetetlen helyzetet szíveskedjenek haladéktalanul kivizsgálni és azt megszüntetni. Esetleg azzal, hogy nálunk is vezessék be a zsírjegyet. Magyarországon tudvalevőleg nincsen háború és már most nem lehet kapni vajat, tejet, most meg már zsírt sem lehet kapni a hentesek jóvoltából? HáL ez, kérem, feltétlenül sürgős orvoslást kíván, mert Komárom város közönségének egyáltalában nincsen arra szüksége, hogy ezt az egyik legfontosabb élelmiszert el vegyék tőle. Mindenesetre jó volna, ha a hatóság a henteseknél vizsgálatot tartana és megállapítaná, hogy mi hát tulajdonképpen ennek a dolognak a nyitja? Azokon a napokon. amikor ülés van a henteseknél, s némelyiknél 6—8 fél disznó van az üzletben felakasztva, hiába megy be a közönséges halandó, egy deka zsírt vagy zsírnakvalót nem kap, már az ajtóban kiáltják neki: »Nincsen zsír, nincsen szalonna!« Hát hol van kérem? Hol? Hova teszik a tisztelt hentesek? És hát szabad' ezt eldugni? Vagy szabad egyeseknek »régi rendelésre« 5—6—10 kiló zsírokat adni? A másik meg egész héten át nem tud fél kilót kapni. Azt hiszem, Komáromban jelenleg ez a legsürgősebb és legégetőbb elintézésre váró dolog. Tisztelettel: Egy komáromi polgár. A Komáromi Lapok t. Szerkesztőségének Helyben. B. lapjuk szeptember 7-iki számában végtelen csodálkozással olvashatta velem együtt a komáromi közönség, hogy a Kerületi Betegsegélyző volt orvosai igazoló eljárást kértek az igazoló bizottságtól, amely felhívja a közönséget, hogy aki a felsorolt — kizárólag zsidó — orvosok ellen valamit fel tud hozni, szóval vagy írásban jelentse be. Nagyon szeretünk tudni, hogy kinek az érdekében történik ez az újabb igazoló eljárás? Hiszen az összes orvosok átestek az igazoló eljáráson s egyesek igazolva lettek, mások nem, de a nem igazoltak egy része is később ismeretlen körülmények folytán igazoltatott, pedig az érsekújvári bizottság eléggé komolyan megfontolva ítélkezett. Mi értelme van újból felpiszkálni az ügyeket, mikor egyesek már Amerikában vannak, mások elutaztak innen? Vagy talán azt remélik egyesek, hogy a közönség megunván ezt az igazoló játékot, nem fog reagálni a felhívásra) s ebből lökéi lehet majd kovácsolni? Egy komáromi orvos. ÍRÓGÉP és új számlarendczők olcsón eladók. Spielberger Béla, Halász u. 4. vegyíisztiiása és festése Komárom, Nádor-utca 3, 48. Telefon 292.
