Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-14 / 37. szám
i 1940. szeptember 14. KOMÁROMI LÁPOK 7. oldaL Ha szereled a szép, kedves könyvet, küldj 1 pengőt Dr. Baranyay József szerkesztő címére (Komárom Kultúrpalota), bérmentve küldi meg legújabb könyvét Komárom a magyar népdalokban elműt, Halasy Jenő festőművész hangulatos címképével. Ajándéknak igen alkalmas! A szerénység nem gyengeség A minap társaságban voltam. Jól nevelt emberek között. Figyeltem, miről is beszélnek'.' Sajnos, rövidesen tapasztalnom kellett, hogy majdnem mindig magukról, mégpedig a fölényesen büszke egyesszám első személyben, jól kihangsúlyozva azt, hogy: ÉN! Öntudatosan, mint a világhódító és lebilincselő, önző bájjal, mint a primadonna. Elgondolkoztam, de nagyot is fordult azóta a világ, hogy a gyermekszoba első intelmeként meg kellett szívlelnünk az igét: »Sohse beszélj magadról, ha nem kérdik tőled sorsodat! Akkor is csak azt feleld, ami a társaságnak terhére nincs!« Úgy látom azonban, a társalgás és maga az élet is divatnak hódol, mint a női kalap. Lehet az is, hogy az életkörül-, m én vek változtak s küzdelmünk vált nehezebbé. Csak az a kérdés, hogy hogyan jutunk könnyebben át az elénk tornyosuló akadályokon, beteges becsvágy hajtotta önistenítéssel, vagy szerény eggyéforradásból sarjadó nemzeti elszántsággal? Kétségtelen, hogy a közkatona sorsának vállalása nagy áldozat s a vezéri méltóságok megállítása álomnak szebb, célkitűzésnek hangzatosabb, hírverésre alkalmasabb és annak elnyerése kiváltságokkal járván, hiúságunkat is inkább legyezgeti. De közkatona nélkül van-e hadsereg? A nemzet győzelmes gépezetének szabatos működése elképzelhető-e az öntudatos szerénység olajában járó apró fogaskerekek nélkül? A vesszőnyaláb meséje régi dolog, talán vállrándításra sem méltatjuk, mégis ál lám jel vényéül választotta a diadalmas Itália zseniális államszervezője. Ebben a jelvényben benne él az »én« kultusza helyett a »mi« lendítő büszkesége és hatalmas szellemi erőforrása. Hogy lehelne ezt a szellemet kialakítani olyan emberek lelkében, akik például nem írnak, hanem gondolataikat »felvésik«? Lehet, hogy ez a szólam is csak divat náluk anélkül, hogy ráeszmélnének, mit is éreztetnek ezzel a mondással? A kifejező kijelentés ugyanis fennhéjázóan azt hirdeti, hogy míg más halandó ember a gondolatokat leírja, vagy éppen csak feljegyzi, addig ők örök érvényű, márványba kívánkozó, csalhatatlanul hibátlan, tehát történelmi becsű szellemi terméket vésnek kőbe, mint a történelmi nagyok a kinyilatkoztatásokat, mint a tízparancsolatokat maga az Isten. Micsoda önteltség termelhette ki ezl a divatos kifejezést? Micsoda beteges önbecsülés tette azt divattá? Kölcsey, Vörösmarty, Arany és Petőfi csak írt, de ők vésnek. Hangoskodnak és verik a hírt önmaguk boldogulásáért. Ez a kóros tünet az erők összefogására alkalmatlan. Csak az erők elaprózódásához vezethet. Boldogok azok az államok, amelyek polgáraik nevelésében odáig jutottak, hogy először jön a nemzet ügve s csak annak keretében keres és talál boldogulást a szerény, de szorgalmas egyén. Szerénységünk nem gyengeség és nem is csak mindenáron jónevelés, hanem öntudatos nemzeti erőtartalékuk, amelynek birtokában szabados és egyénieskedő népek felett fölényes győzelmet aratnak. Vajha a meghitt társaságok őszinte eszmecseréi alkalmával a felfuvalkodott »én« helyett az egvre sürgetőbben szükséges, szép és lelkünk mélyéig átérzett mondatot hallanánk többször: »Mi, jövőnk hitében örök időkre egybeforrott, boldog magyarok«. Enélkül minden élctmegnyilvánulás kettőzött erőfeszítést követel az egyéntől. Nemzeti közösségünk szívünk mélyéig átérzett fontossága szerint való lelki megújhodásunkkal pedig elérkeztünk az új ezredév diadalkapujához. 4*3 Uriszoba modern, kitűnő állapot- £*1 ar\r\ ban helyszűke miatt AluUU. Cím: Pogány, Budapest, Visegrádi u. 48. sz. — Telefon: 223981. Komárom vármegye gazdasági helyzete augusztus hóban Komárom vármegye gazdasági felügyelője a közigazgatási bizottsághoz a következő jelentést terjesztette be: Az időjárás augusztus hó végéig általában borús, hűvös és esős volt, sok csapadékkal. Augusztus hó utolsó napjaiban az időjárás megenyhült. Az augusztus havi hűvös és esős időjárás nem kedvezett a mezőgazdaságnak, mert hátráltatta az aratási munkák, a hordási és cséplési munkák elvégzését. Vármegyénk területén az aratási munkák a zab learatásával befejezést nyertek. A behordási munkák legnagyobb részt szintén befejezést nyertek és már csak egyes nagyobb gazdaságokban, vagy pedig oly kisgazdaságokban, ahol a tarlóról a mély sár miatt a hordást csak üggyelbajjal lehetett eszközölni, folyik még a hordás. A cséplési munkák általában legnagyobb részben már elvégeztettek és legtöbb helyen befejezés előtt állanak. A cséplési eredmények általában nem felelnek meg a várakozásnak, mert a sok dűlt gabona, a gabonaszemek megszorulása és a keresztekben, meg a kazlakban kicsírázott gabona termése úgy mennyiség, mint minőség tekintetében várakozáson alul maradt. A gazdasági tudósítóknak és a járási m. kir. gazdasági felügyelőknek a cséplési eredmények számbavételével tett jelentései szerint Komárom vármegyében kát. holdankint búzából 700 kgr., rozsból 650 kgr., árpából 750 kgr., zabból 800 kgr.. szemes kukoricából 12 mázsa, burgonyából 65 mázsa, cukorrépából 140 mázsa átlagos termés várható. A kapások közül a burgonya és répa jó termést Ígérnek. A nedves földekben kisebb-nagyobb mértékű rothadás észlelhető a burgonyáknál. A kukoricatermés bőségesnek mutatkozik, azonban a szemfejlődés elmaradott, gyenge tejes stádiumban van úgy, hogy hűvös időjárás esetén a szép számban lévő csövek nagy része nem fog beérni, amely körülmény katasztrofálisan érintené a lakosság közellátását és a gazdaságokban hizlalásra beállított állatok takarmányozását* Az új gabonakészletek értékesítése vontatottan folyik, mert a cséplés még mindig tart és mért a gazdák várakozó álláspontra helyezkedve, a jobb értékesítési lehetőség reményében feleslegeiket nem dobják a piacra. A mennyiségre közepes, de minőségre gyenge, kilúgozott szálastakarmány betakarítást nyert. Kedvező idő esetén a lucerna, köles, mohar, csalamádé és réti sarjából még elég jó szénatermést várhatunk. A legelők még ezidőszcrint is elegendő táplálékot nyújtanak a legelésző jószágnak. Az őszi gabonavetéseket megelőző talajclőkészítő munkák a katonai szolgálatra behívott tologatok bevonulása miatt csak hiányosan és elkésetten teljesíttettek, mert a gazdaságok rendelkezésére álló ökör-és lófogatok a behordási munkáknál voltak elfoglalva. Ott, ahol a hordás befejezést nyert, az igás fogatok szorgosan végzik vetés alá a szántási munkálatokat a cséplési munka alól felszabadult szántótraktorokkal együtt. A súlyos vízkárokat szenvedett csilizközi 20 holdnál kisebb birtokosok részére a földművelésügyi minisztérium 1000 mázsa Ínséges búza és 200 mázsa Ínséges rozsvetőmagnak a kiosztását engedélyezte oly feltétellel, hogy a vetőmag ára 1941. szeptember 1-én lesz megtérítendő a budapesti tőzsdei középár 1 pengővel csökkentett összegével. A termelés biztosítása érdekében a földművelésügyi minisztérium a forgalomból kivont rézgálic helyett csávázószernek elegendő higanyos csávázószerek beszerzését biztosította a gazdaközönség részére kedvezményes áron. Szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztését elősegítő 1940. évi tehén- és üszőakció keretében komárommegyei kisgazdák részére 29 drb. tehenet és 19 drb. tenyész üszőt vettek és kedvezményes áron kiosztottak. Ugyancsak a szarvasmarhatenyésztés gyorsütemű fejlesztése és a jóminőségű borjúfcleslegnek a népies tenyésztés részére való megmentése, nemkülönben a borjúhús fogyasztásának korlátozása folytán levágásra nem kerülő szopós és választott üszőborjúk, valamint tinóborjúk értékesítésének előmozdítása érdekében a földművelésügyi minisztérium által elrendelt 1940. évi borjú akció keretében a komárommegyei 100 holdon aluli kisgazdák részére 800 drb. üsző- és tinóborjú nyer kiosztást kedvezményes áron. A kedvezmény a vételár 30 százaléka és az, hogy a vasúti szállítási költséget az akció viseli. A sertéstenyésztés’ fejlesztését szolgálja a földművelésügyi minisztérium által elrendelt 1940. évi mangalica süldőkoca kiosztási akció, melynek keretében a komárommegyei kisgazdák részére 200 drb. koca kerül kiosztásra darabonkinti 50 pengős kedvezményes áron. Az állatértékesítés zavartalanul folyik, azonban a hízó állatok beállításában csökkenés mutatkozik, mert a kész hízók ára nincs arányban a magas takarmány és a beállítani való sovány állatok árával. Az általában gyenge gyümölcstermés értékesítése nem okoz gondot a termelőknek, mert az könnyen és nagy árakon értékesíthető. Bortermésben igen gyengék a kilátások, mert a kedvezőtlen hűvös, esős időjárás és a peronospora nem kedvezett a szőlő fejlődésének. A maradék és telepes birtokokat az 1940—41. gazdasági évre újból kishaszonbérbe adják ki. kivéve a komáromi járásban lévő maradék és telepes birtokokat, amelyeket a Felvidéki Földbirtokrendezési ügyek Kormánybiztosa még az ősz folyamán véglegesen birtokba fog adni az arra érdemes jelentkezőknek. írás az Szíjjartó, az Tsiszár és az Nyereghjártó Tzéhről Sárgult betűk a város levéltárából (Folytatás.) Hatodszor. Hogy ha valamel mester legint az Tzéhbe béfogadtanak volna, kinek házastársa nincsen tehát annak az réghif teörvény szerint egy esztendőt engedjenek kiben megh házasodhason és Mester asztalt adhasson, hogy ha penigh megh nem házasulna és az Mester asztalt ámint szokás megh nem adná, tehát mindadig sémi szabadsága ne legyen köztük mívelni. Hetedszer. Az mel fölül emiétet betsületcs Mestereknek hitves társa eözvedgyen maradnának, azok trtoznak az Mesterek olan legint adni, áki az Mesterséget az Eözvegynek nem kárával, hanem hasznával víghben viszi. Az mel felül megh irth betsüleles Mestereknek penigh gyermekei ezen Mesterséget akarnák tanulni és mívelni az olan ifiat szabadon fél Tzéhre bé vehessék, sőt ha azon Tzéhbe ti Mester Ember leányát venné el házastársul nem többet hanem egy pár Aranyat és Remekkel tartozik. Úgy és mel ezen Tzéhbeli mester Ember Eözvegyét házastársul el venne az is tsak íéi Tzéhhel és Remekkel tartozik. Nyolczadszor. Hogy ha valamelik az Mester Emberek közül betegségben esnék tehát az Tzéh Mester tartozik közüliük kettőt melléje szörzenyi kik éjjel virasztanak, holot á szükségh kévánva hogy az olan "ínz nélkül szűkölködnék, teháí az Tzéh ládájából és ideigh költsön is adjon valamit és hodj ha halála történnék tehát annak Testét szépen az földben el takarítsák. Kilentzedszer. Tartoznak az megh irt Tzchben levő Mesterek Ur napján négy [ont viasz gyertyát venvi és bizonyos Zász-VEGYTISZTÍTÓ É5 RUHAFESTŐ 70 Komárom, Mádor-u. 14. Fest, tisztít, plisséroz és gouvríroz Gallérok tisztítása! — Postai megbízásokat azonnal elintézek ! lót tartani és azon Zászlóvl valamint több cgyébb Tzéhek bizonyos napokon minden Esztendőben szokás szerint Processiókat járm i. Ha penigh minden ok nélkül semmi akadálya se heles mentsége nem lévén az Processió járást valamel ezen Tzéhbeli Mesterember szánt szándékkal el mulátná, tehát az olan négy forinttal büntetessék meg. ❖ 1550-ben I. Ferdinand a Nagyduna és Yágduna torkolatában levő Komárom földsáncait kősáncokká építtette át és abban kaszárnyákat létesített. Az így kimondottan várjelleggel bíró helyen a lakosoknak a további telekvásárlást és házépítést megtiltotta, kik a város határában —, a mai séta^ tér helyén — települvén-le, Komárom második alakulását indították meg. Városunk harmadik alakulása az 1763. évben történt földrengés Utáni időre esik, míg a negyedik alakulását az 1848. év szeptemberi tűzvész hozta létre. A város második alakulásának idejére esik a Kézmüiparosoknak céhekké való tömörülése, mely előbb csak szóbeli törvény volt, mit ekkor írásba fektetve királyi rendelettel erősítettek meg. A régi céhek vallási alapon létesülve védszentet választottak maguknak és büntetéseiket is jobbára viaszban szabták ki. hogy ezzel is i ozzájá'u j inak iemp omuk fenntartásához, melyben zászlóikat őrizték. A szíjgyártók, csiszárok és nyereggyártók eleinte szóbeli törvény alapján külön-külön céhet alkottak, mely sokszor meghasonlásra vezetett és ezért 1692. január 23-án összeülve, egy céhet alkottak. Közölt céhszabályaik több oly kitételt tartalmaznak, melyek a ma embere előtt ismeretlenek. így az inasfel fogadás, amit let vagy három mester előtt kellett tenni. E mesterek lettek a felfogadott inas jótállói, ők vigyáztak az ifjú lelkivilágára, erkölcsi magaviseletére, mesterségében való előmenetelére. a gazda és inas közti viszonyra s ük voltak e bocsátó atyjai annak felszaba. alása alkalmával. A j felszabadul inas aztán elszegődhetett egy vagy több kántori' a. Négy kántor volt: a tavaszi, a nyíri, az őszi és téli és 1 [Startalomban egynegyed évnek felelt meg, Lugkő nem, de nagyon erős, darabos lugkő pót ló kapható a TUREK festékházban. ma a polgári életben mint időszámítás nem használatos, egyházilag azonban fennáll. Az ital pénz is régi szokásból eredve mellékkeresetéi képezte a legénynek s a szíjgyártóknál az egyarasztnál rövi<k bb bőrhulladék értékesítéséből bejött összeget képezte. Úgy a felszabadult inasnak, mint a legényből vált mesternek köszöntő társpoharat kellett fizetnie legény- vagy mestertársaiknak. Minden céhnek két társpohara volt, a legény- és meslertárspohár. A legénytárspohár cinből, a mestertárspohár pedig ezüstből volt s azok kiváltásáért a legény egy, a mester pedig két forintot fizetett a céh ládájába. A társpohár-ivás ünnepélyes külsőségek mellett, nagy lakomával járt, hol a bort az ünnepelt, az ételt pedig legényeknél többi társai, mestereknél az újmester fizette és ez volt a-mesterasztal. A mesterek közé bevett újmeslernek egy év leforgása alatt meg kellett nősülni, még pedig saját mesterségét és vallását követő mester leányával vagy özvegyével, így cgv szíjgyártó csak szíjgyártó leányát, a katolikus csak katolikus, a protestáns csak protestáns mester leányéival köíhetett házasságot. Ma furcsának tűnik ez fel. de a régi idők erre is megadják a magyarázatot. Ugyanis az újmcuvöcskének vásárról vásárra ‘járva kellett eladni ura készítményeit, ami szakismereti tudást igényelt, a vegyesházasságot vedig az egyház szigorúan' tilalmazván, kizárttá tette azt. Farkas Péter. Éjjel - egyedül - kínokkal... Sugártalan, sötét börtön az éjem. benépesítik nyöszörgő jajok, » miket számra csal árva szenvedésem: két rossz vesém kitartóan sajog. ólom-bilinesíí álom nem vígasztal s nap-görgelö hajnal még nem dereng — a lelkem most, múltakba fordult arccal kusza sorsomon Csüggedten mereng. Müven furcsa: a régi ködök ólját most kezdtem volna elfelejteni, s ^ most akartam a holnap háborúját új zászlók alatt újra kezdeni. S íin, mos! fehér párnák közé temetnek, a szent csatából nem lesz semmi sem — úgy látszik: messzi, néma Istenemnek új fényre gyúlva sem kell már szívem. Jámbor László. Jókai Mozgó fTIszttnalota') Szombat, vasárnap, szeptember 14—15-én zsúfolt házak mellett pereg a Nyugati Villámháború második része, a FRANCIA ÖSSZEOMLÁS című világtörténelmi nagy film, E filmben látjuk a dünkircheni poklot, a zuhanóbombázók emberfeletti támadásait, a légelhárítók gyilkos tüzelését, Paris bevételét, a menekülő ellenséget a Csatornán, a páncélóriások gigászi csatáját a tengeren, a Weygand- és a híres Maginotvonal áttörését^ a Vezért és a Duóét a katonái között, a Todt szervezet csodálatos munkáját, a müncheni találkozót stb. Hétfőn és kedden, szeptember 16—17-én ugyancsak egy világtörténelmi film vonul el szemeink előtt a világháború idejéből: A CSÁSZÁRVADÁSZ Főszerepben: Louis Trenker, Lissi Ama és Luigi Serventi. — Kísérőműsor a legfrissebb 50. számú UFA világhíradó. Szerda, csütörtök, szeptember 18—19-én az ifjúság filmje kerül bemutatásra: A TAVASZI TÁNC romantikus vígjáték. Főszerepben: Maureen O Sullivan, Lew Ayres, Rulh Hussey és Burgess Meredith. — Kísérőműsor: az 50. sz. UFA, illetve a legújabb 863. sz. magyar híradó és az »Éneklő sasok«. Turul Filmszínház Komárom, Kun Miklós u. 11. Tetei. sz. 4-74. Szeptember 14-én szombaton, 16-án hétfőn 1/47 és 1/29 órakor, 15-én vasárnap 2. i/45, 1/il és 1/2Í) órai kezdettel közkívánatra reprizben a legjobb magyar film: HALÁLOS TAVASZ Zilahy Lajos világhírű regényének filmváltozata. Főszereplők: Jávor Pál, Karády Katalin, Szörényi Éva. - Legújabb híradó Vasárnap a 2 órás előadás olcsó helyárral, 20—70 fillérig. Szeptember 18-án és 19-én, szerdán és csütörtökön, 147 és 1,49 órai kezdettel a szezon legfinomabb és legszebb filmje: ASSZONYOK Clare Boothe színműve. Főszereplők: Norma Shearer, Joan Crawford, Rosalind Russell. — Csupa nő, de csak egy gondolatuk van: a FÉRFI.
