Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-08-31 / 35. szám

1940, augusztus 31. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Az ORLE közgyűlése és az ORPSZIX. kongresszusa Komáromban A múlt hét végén tartott református napok kél kiemelkedő eseményé au­gusztus 24-én, szombaton és 25-én, va­sárnap folyt le Komáromban. Szom­baton az Országos Református Lel­­készegyesület tartotta évi rendes köz­gyűlését, vasárnap pedig az Országos Presbiteri Szövetség IX. kongresszusa volt a Jókai uccai református tem­plomban, óriási érdeklődés mellett. Szombaton az ORLE közgyűlése előtt a ref. templomban Viktor Já­nos dr. budapesti, szentistvánvárosi ref. lelkipásztor hirdette a reggeli igét Jel. könyve 3 :11—22 alapján a nagy­számban egybesereglett hívek előtt. A d. e. 9 órakor megkezdődött köz­gyűlést a 3(5. dics. 1. versének elének­­lésével vezették be, melyet I s a á k Imre técsői esperes imája követett. RAVASZ PÜSPÖK MEGNYITÓ BESZÉDE A közgyűlésen a hatalmas ref. tem­plom teljesen megtelt a» ORLE tag­jaival, akik között ott voltak az el­nöklő püspökön kívül Farkas Ist­ván, Medgyaszay Vince, D. d r. Révész Imre püspökök, nagyszámú esperes, egyetemi, teol. tanárok és lelkipásztorok. Megjelent a közgyűlé­sen Kovács Sándor dr. evang. püs­pök is, aki a testvéregyházat képvi­selte. Ravasz püspök elsősorban Komá­romról emlékezett meg. — Már szinte megszoktuk, — mondotta, — hogy a Felvidék megint a miénk, de ha be­leéljük magunkat abba, hogy mit je­lentett nekünk Komárom hazatérése ezelőtt két évvel, átnyillalik rajtunk az öröm. Kontárom egyike azoknak a városoknak és gyülekezeteknek, ame­lyek a súlyos szenvedések alatt is megmaradlak magyarnak s amelyek minden magyar ember lelkét legalább ifjú korában lebilincselték a halhatat­lan Jókai örökértékű művei révéin. Komárom mintegy második szülőföld­je lett mindenkinek, aki Jókai lelké­ben álmodott, elmélkedett, gyönyör­ködött. Legyen üdvözölve a visszatért Felvidék, melynek területén először gyűlt egybe a reformálus lelkipászto­rok serege és legyen áldott a komá­romi gyülekezet s Komárom népe. Majd kegyelettel emlékezett meg az ORLE három nagy halottjáról: Sö­rös Béla püspökről, C s i k e s z Sán­dor v. debreceni egyettemi rektorról és Görömbei Péter lelkipásztorról, akik lelkes tagjai voltak a lelkész­­egyesületnek. Méltatta Károli Gáspár magyar bibliafordításának 350 éves jubileumát. — Aki ezt a könyvet nép­könyvvé tette, nemzetének akkora ajándékot adott, mint az, aki ezt a né­pet ihletéssel vagy erőszakkal a ke­­resztyénségre térítette, — mondotta a püspök, aki meleg szavakkal illette a hihetetlen aszkétizmusú magyar re­formátus papnak, Károli Gáspárnak alázatos és dicsőséges alakját. Ezután szólt az amerikai magyar reformátusokhoz, akik most ünnepük az igehirdetésnek századik évforduló­ját. A száz évnek az lenne legnagy­szerűbb megünneplése, — mondotta, — ha minden amerikai magyar refor­mátus egyetlen egyházzá egyesülne. Azt üzenjük nekik: ne távolodjanak el lélekben tőlünk s ne üljenek fel a ször­nyű babonának, hogy ill nem vagyunk szabadok, hogy minket itt idegen rém­uralom gyötör és fenyeget, hogy Eu­rópában már nem is lehet emberhez méltó életet élni... Vegyék tudomá­sul: éppen olyan szabadok vagyunk, mint bármikor négyszáz eszlendő óta. Ravasz püspök ezután így folytatta beszédét: — Ma nem visszük panaszainkat a nagyvilág elé, ma ünnepélyesen hang­súlyozzuk: bízunk vezetőinkben és mint egy ember állunk mögöttük. Ez nem jelenti azonban az illetők fele­] \ e felejtse el az elő­fizetési dijat beküldeni! lősségének csökkenését, sőt elvárjuk, hogy az még fokozottabb legyen, mert a számonkérés is fokozottabb szigorú­ságé lesz. Reméljük, hogy a Felvidék visszacsatolásából eredő közigazgatási nehézségek tanulságul szolgáltak. Nagyhatású beszédét e szavakkal fejezte be: — Mi nyugodtan nézünk a jövő elébe, sok minden megváltozhat ezen a földön, életformák, keretek széttörhetnek, megszűnhetnek, de nem jöhet olyan világ, amelyben a halha­tatlan léleknek ne volna szüksége Krisztusra. A megragadó, remek beszédet álta­lános tetszéssel fogadták s utána az üdvözlések hangzottak el: H e t e s s y Kálmán dr. kormányfőtanácsos mon­dott köszönetét az elnöki megnyitóért, melyet egész terjedelmében jegyző­könyvbe iktattak. Medgyaszay Vince dunántúli egyházkerüleli .püs­pök a kerület nevében köszöntötte az ORLE-t K o v á cs Sándor dr. evang. püspök az egyetemes evang. egyház nevében^ Nagy Nándor főijnán a vármegye, Alapy Gáspár kormány­­iütanácsos-polgármester Komárom vá­rosa, v i t é z Bess e n y e y Laj os a ref. tanárok, S o ó s Károly esperes a komáromi egyházmegye és Galam­bos Zoltán lelkipásztor a komáromi ref. gyülekezet nevében üdvözölte az ORLE-t és a közgyűlést. Ezután V a­­sady Béla dr. főtitkár, Kiss József titkár, Szabó Imre ORPSz főtitkár, Porzsolt István esperes, Nagy Sándor dr. püspöki titkár, Veress Károly, K om já t hy Aladár dr., Bay József, lfetessy Kálmán dr. lelki­­pásztorok, Benede k Sándor dr. teol. tanár és Szabó Károly vallás­oktató lelkész terjesztették elő jelen­téseiket. A közgyűlést Ravasz püspök berekesztette és Gvőry Elemér egy­­házkerületi főjegyző lelkipásztor ma-IGMÁNDIHESCRÜVÍZ minősége egyedüli gasszárnyalású imában adott hálát az Istennek a jól végzett munkáért. A közgyűlés után Muraközy Gyula budapesti lelkipásztor beszéd kísére­tében megkoszorúzta a Jókai-szobrot. Délben Komárom városa díszebédet adott az ORLE tiszteletére, melyen megjelentek a püspökök, a vármegye és város képviselete s jelen volt Z z i n­­d e 1 y Ferenc államtitkár, orszgy. kép­viselő is. Az ebéden R a vasz László püspök a Kormányzóra mondott fel­­köszöntőt., 01 é Sándor pápai lelki­­pásztor pedig a Baltazár-serleggel mondott emlékbeszédet, Alapy Gás­pár polgármester a lelkészegyesületet köszöntötte, kinek beszéde után H e­­lessy Kálmán dr. kecskeméti lelki­pásztor köszönte meg a város vendég­látását. Este 7 órakor a Jókai uccai ref. tem­plomban Farkas Pál dr. debreceni lelkész, a Péczely téri ref. templom­ban Varga Imre rimaszombati lelki­­pásztor és a Horthy Miklós úti evang. templomban Szabó Dezső lelkipász­tor tartott istentiszteletet. ORSZÁGOS PRESBITERI KONGRESSZUS Vasárnap, augusztus 25-én tartották meg az Országos Református Presbi­teri Szövetség IX. kongresszusüt. A kongresszusra áz ország minden ré­széből több mint ezer presbiter uta­zott Komáromba s a két vasúti állo­másról impozáns felvonulással vonul­tak be a Jókai uccai ref. templomba, ahol a templom földszintjén helyez­kedtek el, a karzatokat a gyülekezet tagjai foglalták el. 2500 ember szoron­gott a teljesen megtelt templomban. A templomban voltak Ravasz László dr., Farkas István, Medgyaszay Vince, Révész Imre dr. püspökök, Balogh Je­nő dr. nyug. igazságügyminisztei^. az ORPSz elnöke, Fáy István kultuszmi­niszteri államtitkár, Szilassy Béla dr. államtitkár, Szabó Imre esperes, Sz. Kun Béla, Benedek Zsolt, Lö­ké. Károly, Szijj Bálint, Jókai Ihász Miklós, Harsányi Pál felsőházi tagok és sokan mások. A XXXV. zsoltár első versének el-Még a sző is új (a technikusok „bandspread"-nck hív­ják), a megoldásban pedig Magyarországon ez ORION-gyár az első. Akiknek rádiójuk van, tudják, hogy rövidhullámon óva­tosan, lassan kell az állomásbeállító gombot forgatni, mert különben könnyen „átugrunk“ az egyes állomásokon. A sávnyujfós gépén rövidhullámon is olyan könnyű a beállítás, mint akár középhullámon, sőt a skálán rajta van, hogy meiyik rövidhullámú adó pontosan hol jelentkezik. Az ORION 177-es váltóáramú és 177U univerzális csúcs­szupereket, a 177Ä nyomógombos csúcsszupert és a 177A© nyomógombos nagy zenegépet sávnyujtovol szereltük fel. Az ORION sávnyujtós rádió a legjobbat nyújtja, hang­minőségben és teljesítményben egyaránt. Kaphatók minden rádiókereskedőnél. éneklése után Ravasz László püs­pök, a szövetség elnöke tartott ünnepi istentiszteletet, melyen Ézsaiás 60 :1— 3. alapján mondott magasszárnyalású1 beszédet, melyben kifejtette, hogy az egyháznak és az isteni közösségnek csak a hit által válhatunk tagjává. Imájában ezt mondta a püspök: — Könyörgünk hozzád : mutasd meg nemzetünknek azt a felséges hajnalt, amelyre készítesz és amit mi epedve várunk. Mint őrök a hajnal), úgy vár­juk ígéreted beteljesedését. Istentisztelet után tartották meg a presbiterek IX. kongresszusát B a­­logli Jenő v. b. t. t., világi elnök, vezetésével. Megnyitójában megemlé­kezett a szabadságharc komáromi honvédéiről és azokról a magyar ka­tonákról, akik most a határon állnak és elszakított testvéreink felé tekinte­nek. Lendületes beszédében figyel­meztette a presbitereket, hogy az el­következő télen fokozott erővel hajt­sák végre a szociális munkát munká­sok és mezőgazdasági alkalmazottak fközölt ié,s hogy a most következő, időkben senki se hanyagolja el nem­zet- és családvédelmi kötelezettségét. Megemlékezett a szövetség lialottairól és indítványára a kongresszus hódoló táviratot küldött Horthy Miklós kormányzóhoz. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Nagy Nándor főispán Komá­rom vármegye és p komáromi ref. egyházmegye nevében, Vizkelety Sándor dr. városi tanácsnok a város nevében és F ü 1 ö p Zsigmond .kor­mányfőtanácsos, főgondnok a komá­romi ősi gyülekezet nevében üdvö­zölte a kongresszust. Révész Imre dr. püspök, a ki­váló történész tartott figyelmet lekötő, értékes előadást »A magyar reformá­tus presbiter az elmúlt és a következő' 400 esztendőben« címen, melyben a presbiteri tisztség és a presbitérium lényegének történelmi fejlődését fejte­gette s megállapította, hogy a refor­mátus presbiterek a lelkiélet végvári' vitézei voltak. Ismertette az intézmény múltját s megjelölte a nagy feladatot, mely szerint a presbitérium az egy­ház élő lelkiismerete kell, hogy le­gyen. Szilassy Béla dr. államtitkár a magyar presbiter nemzeti és egyházi feladatiról tartott megkapó, érdekes előadást, melyben részletesen fejte­gette a presbiterek hivatását az egy­házközségek gazdasági életében, a szaktanítás fejlesztésében, az ifjúság nevelésében és általában nemzetalakí­tó munkájában. A tartalmas értekezés után Szabó Imre budapesti espe­res, kormányfőtanácsos, az ORPSz fő­titkára tette meg jelentését, rámutatva az önmegismerés lelkire generáló ha­tásaira. Záróbeszédet Farkas Ist­ván püspök mondott, mely után Medgyaszay Vince püspök imád­kozott, megemlékezve egész Magyar­­országról, a nemzet vezérérőil s a lmja-* gyár aratás sikeréről. Végül a jelen­levők elénekelték a Szózatot. A kong­resszus tagjai ezután a Klapka-térre vonultak, ahol megkoszorúzták Klap­ka György szobrát. Délben a Köz­ponti szállóban, a Dózsa-Vigadóban és az Emke étteremben közös ebéd volt. A Központi nagytermében tar­lón ebéden Balogh Jenő szövetségi: elnök felköszöntőt mondott a Kor­mányzóra. TEMPLOMI HANGVERSENY A református napokat vasárnap délután 5 órakor templomi hangver­seny7 zárta be a Jókai uccai temp­lomban. Az ORLE nemescélú intéz­ményei javára rendezett templomi hangversenyen igen nagy7 közönség vett részt, melynek igazán színvonalas műélvezetben volt része. A hangversenyt Ravasz László dr. püspök megragadó ünnepi beszé­de nyitotta meg, melynek alapgondo­latát a hétköznapoknak vasárnap el­leni harca képezte. A k o m Lajos or­gonaművész Boellmann: Choral-toc­­cata c. művét és Bossi: Scherzo c. szerzeményét adta elő orgonán. M a r­­jay Erzsébet Bach: Óh mért gyö­tör... Stradella: Pieta Signor, Hum­mel: Halleluja c. műveit énekelte. Ün­nepi előadást tartott Szabó Zoltán dr. teol. tanár, orszgy. képviselő, K o­­réh Endre, a m. kir. Operaház jeles tagja Beethoven: Vezeklés c., XIII. zsoltár, Tinódi L. Sebestyén: óh1 örök hatalmú . , s a Rákóczi Imája c, művet adta elő nagy hatással. B ó - dás János székesfej érvári lelkipász­tor, a jeles poéta három pompás köl­teményét adta elő nagy tetszés mel­lett. Fáji Fáy István t. t., ál­lamtitkár nagy figyelemmel hallgatóit záróbeszédében állásfoglalt a nemzet­közi vallástalanság ellen, amely a ha­zát és vallást egyaránt gyűlöletessé akarta tenni. A hangverseny minden számát nagy élvezettel hallgatta a közönség, az elő­adást a budapesti rádió is közvetí­tette. * Vasárnap este 7 órakor mind a négy protestáns templomban volt evangelizációs istentisztelet. A bal­parti ref. egyház Jókai uccai temp­lomában Incze Gábor dr. igazgaló­­vallástanár, lelkipásztor tartott gon­dolatokban gazdag szentbeszédet Lu­kács 10:25—28. szent igéje alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents