Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-08-17 / 33. szám
1940. augusztus 17. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. Komáromi találkozás a hires rábaközi pereccel, amelyből hamarább ehettünk, mint a Föméltóságu Asszony... Komárom, aug. 15. Minden szem tágramered a Nádoruccán s gyönyörűséggel bámulja azt a festői csoportot, amely éppen most ballingál a vasútállomás irányából a város belseje felé. Valami négy-öt férfiember van a csoportban, ugyananynyi leány meg menyecske. Legelöl egy zömök, szélesvállú legény jár magában, csizmás léptei alatt szinte reng az aszfalt, bő kendergatyája suhog, zúg, mint a szélben a jegenye lombja, sík-selyem purucán annyi a pityke meg a paszománt, hogyha ránéz az ember, hát elkáprázik a szeme, a feje búbján akkorka kis asztrakán-süveg hetykélkedik, hogy csak egv csepp híja, hogy le nem húzza onnét az a melléje tűzött óriási árvalányhaj-bokréta. Mikor feléjük röppentjük a kérdést, hogy kicsodák s honnan termettek ilyen hirtelen Klapka városába, ez a legény felel mosolyogva: — Kapuváriak vagyunk... kapuvári bokrétások... Leugrottak -a gőzösről egy kicsikét Hát igen, úgy történt: jött velük a »gőzös«, az a pesti gőzös, ami a Szent István-napi Bokréta-ünnepségekre vitte volna őket, de mivel még korán volt, gondolták, leugranak egy kicsikét itt Komáromban s megnézik ezt a várost, amely »úgy megvette a szivüket, hogy csak no!...« Séta közben ezt mesélik a kapuváriak, akik úgy ismerik már az ilyen magunkfajta embert, mint a saját te— Szép város Komárom, nem is hittem volna, hogy ilyen szép ... — S miért nem hitte? A leány elpirult. Lehajtotta a fejét szégyenlősen s nem felelt. Az az elől járó legény, akit fentebb bemutattunk, cudarul nevetni kezdett, aztán megmagyarázta a dolgot: — Teccik tudni, mikor legyüttünk a hídrul, ez a Bözse vót az, aki azt mondta, hogy nahát, ha má itt a hídnál is kukoricaffőrék vannak, mi lehet akkor bent a város közepin!... Erre már mi sem szóltunk egy árva szót sem, viszont szintén úgy lehajtottuk a fejünket, mint a Bözse... Nem tréfa az ilyen viselet... Előkerül a bicska meg a szalonna, uzsonna közben aztán megint megered a nyelvük. Elmondják, hogy milyen sikereik voltak. A soproni nagy bokrétás versenyen a kapuvári Gyöngyösbokréta nyerte az első díjat. De Pesten is mindig nagy sikerük van. A »legelegánsabb« népviseletnek tartják a kapuvárit. Csakugyan, ha végignézünk rajtuk, ebben a viseletben van valami, ami kiemeli a többi népviselet közül. A női ruhák szabása roppant ízléses, hogy úgy mondjuk, wm valami »úri« színezetük, szinte azt hisszük, hogy Tüdős Klára kezei is közreműködtek a tervezésükben. Pedig ez a viselet ősi s hamisítatlan, makulátlan tiszta. Ámulunk a gyönyörű hímzéseken. — Mibe kerülhet egy ilyen ruha? — kérdezzük a lányokat. Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására hozni, hogy Komáromban, az Északi pályaudvarral szemben (vendéglő épületben) „Első Komáromi Rum- és Likőrgyártási üzem“ bejegyzett cég néven rum- és likó'rgyáríúsi üzemel nyitottam. Szives pártfogást kér: Kovács Mihály cégtulajdonos. 341 ______________„_____________________________ Lugkö nem, de nagyon erős, darabos lugkőpótló kapható o a TUREK festékházban. Nagyszabású zászlóavatási ünnepélyt rendezeti a székestehérvári II. hadtest távíró építő századának Komárom és környékéről besorozott legénysége A bennünket oly életbevágóan érintő »Délkeleteurópai kérdés rendezése« soksok fiúnkat, családapánkat szólította fegyverbe, akik most messze családjuktól, otthonuktól várják a felsőbb parancsot a rájuk váró, mindnyájunk lelkét izgalomban tartó, honszerző feladatoknak végső szükség esetén harcok árán való elvégzésére. Régen várt magyar katonára szebb, magasztosai)!) hivatás, mint az, amely elé az idők szerencsés fordulata katonáinkat most állította, amidőn a dicső emlékezetű Erdély visszaszerzéséért történt a nagy megmozdulás. Hogy menynyire tudatában vannak ennek az otthonukból, szeretteik köréből kiszakított katonáink, annak mindennél beszédesebb bizonyítéka a:z a meghívó, mellyel a II. hadtest táviró építő századának Komáromból útrakelt legénysége hívott bennünket a Nagyboldogasszony napján saját kebelén belül tartott zászlóavatási ünnepélyre. Az ünnepély műsora 12 számból állt és a tábori lelkész zászlóavatása köré dicséretet érdemlő szakszerűséggel összeválogatott, a század legénysége által előadott alkalmi számok csoportosultak. Ezek a müsorszámok részben a század legénységének együttes, részben pedig magán "szereplései. Hogy a szereplők között a ku|máromiak milyen jelentős helyet kaptak, bizonyítja, hogy az ünnepi beszédét Viola Béla őrmester, a komáromi Máthqvendéglő népszerű Béla bácsija tartotta. A műsor szerint az ünnepélyt katonamókákkal és egyéb kacagtató előadásokkal tarkított ünnepi vacsora zárta be. Nincs értesülésünk a komáromi katonák zászlóavalő ünnepségének lefolyásáról, de az a körülmény, hogy katonáink a nagy »Indulás« küszöbén úgy a meghívó szövegéből, valamint az ünnepély műsorából kiütköző derűs, jó hangulatot Ígérő katonai ünnepély megtartásához szükséges vidámsága, pajzán jókedve azt igazolja, hogy méltók magyarságukhoz, hogy tudatában vannak annak, hogy a rájuk váró feladatok elvégzésére, azok nemzeti fontossága miatt örömmel, lelkesedéssel kell vállalkozniok, mert egy nagy lépést jelent az mindnyájunk régi, szép álmának, a Nagy-Magyarországnak megvalósulása felé. (<U.) aki kézírását beküldi Zsombok Zoltán írónak, érdekes grafológiai kidolgozást kap önmagáról, jelleméről, tehetségéről, vagy másról, akinek kézírását beküldi. Útbaigazítást nyer terveire, ötleteire és tanácsot kap lelki és üzleti céljaira, problémáira. Részletes levélben fejti ki mindenkinek lehetőségeit és a megoldások módjait olyan ügyekre, tervekre, ötletekre és kérdésekre, melyek természetesek és emberileg elérhetők. A rádióból ismert író tanácsainak azonnal hasznát veheti. Egy ilyen grafológiai kidolgozás a modern írásfejtés tudományos eredménye és elveti a babonák korából megmaradt jövendölés frázisait. A válasz díját Ön szabja meg; tetszésszerinti összeg póstabélyegekben és címzett bélyeges válaszboríték melléklendő. Cím: Zsombok Zoltán, Budapest, G2. sz. Póstafiók 46. nyerüket. Országot-világoi járt emberek ezek, akiknél a gyönyörű magyar népi kultúrának illetékesebb apostolai nem születtek még ebben az ors'zágtmn. Annyit beszéltek, diskúráltak ezek már újságíróval, hogy holmi barázdabillegető filmsztárok csak kismiskák ezen a téren mellettük, egy kis interjú meg se kottyan nekik. — Ollat se ríttam életemben, — mondja az egyik menyecske, — mint ahogyan akkor nekikeseredtem, mikor Horthy Miklós bevonult Komáromba. El is költött zárni a rádiót, mer ha még tovább hallgattam vóna, belepusztultam vóna a nagy örömbe... Meg is nézték a várost* minden nevezetességét. Csodáltuk azt a figyelmet s érdeklődést, amivel a múzeum iránt viseltetlek például. Persze, a néprajzi terem érdekelte őket legjobban. Mikor a hosszú városi séta után megpihentek az Angliában s azt kérdeztük tőlük, hogyan voltak megelégedve a látottakkal, az egyik leány ezt mondta: — Ha mindent összevetünk, — mondják, — egy igazán szép kapuvári női öltözet belekerül kétszáz, kétszázötven pengőbe... Az égjük legény leveti a purucát. Megemeljük, van három kiló is. Ejnye, de súlyos ez a sok búzavirág, margaréta meg pitykegomb! — Százötven pengőbe gyütt, mire elkészült, — halljuk. Ebadta, mi azon a pénzen két télikabátot csináltatunk!... Mi van a nagy kosárban? Néhányan csak úgy a földre telepedtek le, keszkenőre persze. Pedig a mellettük levő pad üres. Érdekes, arra nem ült senki, csak egy nagy füles kosarat tettek a padra. A kosár vadonatúj, bizonyára idei friss vesszőből fonták, amit a Rábából újpestek a tavasszal. S ami a legszembetűnőbb: a kosár gyönyörű kapuvári kézimunkával, habseij’cinből készült »neccel« van letakarva. — Hát ezt mivégre tartják ilyen nagy tiszteletben? — kérdezzük. — Nagy kincs van ebben a kosárban, — mondja az az első legény, akinek a nevét is tudjuk már: Varga Józsi. — Kincs? — Abbizony. A Főméltóságú Aszszony perecei vannak benne ... Megtudjuk a szenzációt: a kapuvári gyöngyösbokréta, amelynek már nem egyszer tapsolt a legelső magyar aszszony a Pesten tartott Bokréta-ünnepélyeken, a híres-nevezetes rábaközi pereccel akar kedveskedni az idén a Kormányzó Ur nejének... Hát bizony, csakugyan méltó dolog lesz ez. Aki valaha megizlelte a rábaközi perecet, az most is nyalja a száját, mert valóban fejedelmi sütemény. S az az érdekes benne, hogy nincs Magyarországnak, de az egész világnak sem olyan tája, ahol meg tudnák sütni. Úgy vigyáznak arra a • • ügyeljen gyermeke egészségére. Ellenőrizze állandóan testsúlyát. Babaápolási cikkek legolcsóbban DOBOSNÁL Komárom, Vármegye-u. 9. Anyarozsot, kőrisbogarat, mindenféle gyógynövényt magvakat, szárított borseprőt, borkövet állandóan legmagasabb áron vásárol DR- MIKLÓS gyógynövénynagykereskedés Budapes, V. Vilmos császár-ut 6. (282) rábaköziek, s elsősorban a kapuváriak, hogy senki emberfia kezébe ne kerüljön ennek a perecnek a receptje, mint a szemük világára. Nekünk is csak azt árulták el, hogy egy egéS$ napon át kell ütni-verni, még hozzá husánggal, a tésztáját, mire alkalmassá viliik a sütésre. Kibontják a kosarat ß hála Isten, hogy-hogy nem, de valamelyik perec megcsorbult az úton egy kicsikét. De* hogy ezt a csorbult perecet is megv kapjuk: össze kellett tennünk a kezünket s úgy kellett rimánkodnunk. Végre azonban mégis a miénk lett. Ahogy beleharaptunk, még az ángliai dáhliák is megbotránkozlak roppant büszkeségünkön. A stiglinc pedig lebukfencezett irigységében a fejünk feletti lombok közül. Nehéz Ferenc. Keresek november 1-re 3 szobás, fürdő szobás, összkomfortos lakást. Cím a kiadóhivatalban. A 13-as szám eljuttatott egy megfőzött bűnözőt a méltó helyére — a dologházba Redler Ferenc 32 éves állandó lakhely nélküli csavargót, aki 12-ik büntetését tölti a győri fogházban, fegyveres őr állította a komáromi törvényszék elé, hogy a 13-ik bűnügyében is elvegye méltó büntetését. Ezúttal többrendbeli vagyonelteni bűncselekmény, sikkasztás, lopás és csalás miatt emelt az ügyészség ellene vádat. A múlt évben Magyaróváron Horváth Sándor gazdasági cseléd bőrsapkáját lopta el. Doborgazon özv. Galgóczi Jánosáétól egy férfi kabátot kért kölcsön, melylyel egyszerűen továbbállott. Ugyancsak Doborgazon bebcszélte Barlalos Lászlónak, hogy Molnár Dániel mosonmagyaróvári hentes alkalmazottja és hogy a gazdája megbízásából sertéseket vásárol. Elhitette Bartalossal, hogy a pénzét elvásárolta és az utolsó vásárláshoz hiányzik 40 pengője. Bartalos kölcsönzött neki 40 pengőt, melyet természetesen sohasem kapott vissza. A legfurfangosabb bűntette azonban az volt, hogy Fonód Lajos ekecsi lakostól a kerékpárját valami kisebb hiba kijavítása fejében rövid időre kölcsönkérte, hogy a szomszéd faluba menjen rajta. Mikor Redler a kerékpár! kézhez kapta, tőle telhetőkig igyekezett Ekecstől eltávolodni. Amikor már Dunaszerdahely kőzetében kerekezett, utolérte Kalmár István dunatőkési lakost, aki a legkülönfélébb holmikkal megrakott súlyos kosarat cipelt. Redler leszállt a gépről és rábeszélte Kalmár Istvánt, hogy adja át neki a kosarat, azt kerékpáron elviszi Dunaszerdahelyre, ahol a Kázmérvendéglő előtt megvárja és átadja neki. Ügy Fonód Lajos, mint Kalmár István sohasem látták többet a Redlerre bízott kerékpárt, illetve kosarat. Redler a rábízott, lopott vagy kicsalt összes holmit elkótyavetyélte. A tárgyaláson Redler beismerte összes vádbeli bűncselekményét és azzal védekezett, hogy kereset híján a nyomora késztette a bűncselekmények elkövetésére. A törvényszék 13-ik büntetésként 3 évi szigorított dologházra ítélte Rédlert. Az ítéletijén úgy a vádlott, mint az ügyész megnyugodott. Költözködésnél fontost Ha nyugalmas, poloskamentes lakást akar, forduljon bizalommal az Első Győri Oiánozö Vállalathoz, Győr, Domb-u. 7. Telefon 429 Mindennemű féreg- és patkányirtás, terményzsizsiktelenítés garanciával, mérsékelt áron. . Helyi képviselő: TUREK fesiékkereskedés, Komárom, Városház-utca.
