Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-07-27 / 30. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. július 27. Ha keile mesen akarja eltölteni estéjét, keresse fel özv. HORVÁTH ISTVÁN NÉ Komárom, Ferenc József rakpart 9 sz. alatti kerthelyiségéi, ahol kitűnő konyha, elsőrendű italok állanak ren­delkezésére. - Naponta cigányzene. - Tiszta és • kényelmes szállodai szobák. - Mérsékelt árak. Gondos kiszolgálás. 3,0 Minden szombat és vasárnap 1 tánc í Háromszázezer magyar sorsa Öromániában Orvosok ezrei ajánlják a Togal-t rheumatikus és köszvényes fájdal­mak ellen idegfájdalmaknál, fejfájás­nál, tag- és izületi fájdalmaknál, va­lamint meghűléses betegségek ellen. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógy­szertárban. P. 1.60. (445) Nimródok bánata Megszigorították a vadászati tilalmat A rendkívüli kedvezőtlen időjárási vi­szonyok, különösen a téli nagy hidegek, havazások s az ezt követő tavaszi árvizek hazánk hasznos vadállományában igen nagymérvű pusztulást okoztak. A vadállomány pusztulási százaléka or­szágos átlagban" a következő: szarvasnál 20, őznél 36, nyúlnál 47, fácánnál 44, fo­golynál 86 százalék. E katasztrofális pusztulás a vadászati tilalmi idők megfelelő módosítását tette szükségessé s ennek folytán a hivatalos lap vasárnapi (július 21.) számában erről a földművelésügyi miniszter rendelete jele­nik meg. Az általános vadászati tilalom az eddigi rendelkezéseknek megfelelően január hó 1. napjától július hó 31. napjáig bezárólag tart s tekintet nélkül az általános vadá­szati tilalom idejére, tilos vadászni: ' 1. Szarvasbikákra október 16—augusztus ' 31. napjáig, szarvastehénre és szarvasbor­júra február 1—augusztus 31-ig bezárólag; 2. dámbikára december 1—szeptember 15-ig, dámtehénre és dámborjúra február lr-október 16-ig bezárólag; 3. őzbakra október 16—április 30-ig be­zárólag, őzsutára és gidára egész évben; 4. zergére egész évben; 5 mezei nyálra január 1—október 31-ig bezárólag; 6. siket és nyírfajdra egész évben; 7. fácánkakasra február 1—szeptember 30-ig, fácántyúkra egész évben; 8. fogolyra egész évben; 9. fürjre, harisra január 1—július 31-ig; 10. nyári lúdra és tőkés-kacsára március 1—július 31-ig; 11. egyéb vízimadárra április 16—július 15-ig; 12. vándorsólyomra február 1—szeptem­ber 30-ig. A császármadárra, túzokkakasra, tojóra és jércére, valamint az erdei szalonkára a tilalmi időszakok nem változtak. Munkács városát illeti a versailiesi szerződéssel elvett Munkácsy-hagyaték Munkács városa még a világhá­ború előtt tervbe vette, hogy a város nagy szülöttjének, Munkácsy Mi­hálynak emlékét megörökíti és a világhírű magyar festőművész szülő­házában Munkácsy-múzeumot létesít, ahol összegyűjti a mester emléktár­gyait, festményeit és a megmaradt vázlatokat. A város annak idején er­re a célra meg is vásárolta Munkácsy szülőházát és a művész özvegye azon­nal felajánlotta a festő állványát, leg­kedvesebb karosszékét, amelyben utolsó óráit töltötte, valamint ecse­teit és a »Honfoglalás« összes váz­latát. A szép kezdeményezés a világhá­ború, majd a cseh megszállás kö­vetkeztében abbamaradt és a Mim­­kácsy-múzeum ügye csak most, a fel­­szabadulás után került ismét felszín­re. Most a város vezetőségének kez­deményezésére megkereséssel fordul­nak a párisi hatóságokhoz, hogy» a versailiesi szerződéssel lefoglalt Mun­­kácsy-hagyatékot, — amely ma is egy párisi palotában van, a külügyminisz­térium útján, a város visszakaphassa. A városban remélik, hogy a külügy­Szétfoszlik Románia Maré — Nagyromá­nia álma. Felszámolja a történelmi igaz­ságszolgáltatás. Ebben a pillanatban — az erdélyi kétmilliónyi magyar kivételével — a legszomorúbb sors a regáti magyar­ságot érte. Öromániában mintegy 300.000 magyar él. Ebből Bukovinában, a Szovjet­unió által visszaszerzett területen 12.000, Moldvában több, mint százezer, Bukarest­ben 100—150 ezer magyar. A többiek szél­szóródva élnek a Regátban. Nagyobb cso­portban élnek magyarok Brassóval szem­ben, a Kárpátok romániai oldalán. Itt egy székely megye is volt, amely csak 1834- bcn szűnt meg. Ugyanis ebben az időben olyan nagymérvű románositás kezdődött, hogy ennek a megye kerete sem tudott többé ellenállni. Itt több, mint százezer magyar oláhosodott el. Iskoláikat bezár­ták, templomaikban nem tarthattak ma­gyarul istentiszteletet, úgyhogy ez a hatal­mas magyar tömb beolvadt a románságba. Ma inár csak két falu őrzi a székely me­gye emlékét. Itt van még Csukás és Nagy­kőhavas, ittmaradl emlékei a hajdani szé­kely megyének. Ma csak húszezer főnyi »csángó« él ilt, de az ilt élő »románok« neve, testalkata teljesen magyar Ha visszalapoz valaki a falvas anyakönyvében, rögtön megtalálja a régi magyar neveket; a Nagyból Nagi, Se­­besiből Sebesiu, Koltáriból Kelceu lett és így tovább. A Brassóval szemben fekvő csángó fal­vak népe ma úgy beszél románul, mint ma­gyarul. Brassóba járnak munkába. Magyar iskolájuk, kultúregyesületük, hitelintézetük és szövetkezetük nincs. Csak a család az, ami megőrzi őket a magyarságnak, — de meddig? Évről-évre jobban eíromátlósod­nak. A gyermekek elkerülnek a román vá­rosokba, elnyeli őket a román néptenger. A MOLDVAI CSÁNGÓK Az Öromániában élő magyarság legna­gyobb tömbje a moldvai csángótelepülés. Múltjukról nincs. írott emlék ,de mindig « magyarság testvéreinek vallották magu­kat. Már II. Endre árpádházi magyar ki­rály idejében ott éltek, ahol ma: a hajdani Etelköz területén, ahol őseink a Kárpátok medencéiébe való beköltözés előtt szállást vertek. II. Endre megerősítésükre magya­rokat telepített hozzájuk, azzal a szán­dékkal, hogy magyarrá váljék a hajdani Etelköz. Később a kánokkal keveredtek. Azt, hogy ennek a területnek ők az ősla­kói, Arnau és Jorga román történetírók is elismerik. A moldvai helynevek között ma is nagyon sok a magyar eredetű. A múlt század derekán megindult román nemzeti ébredés első munkája ezeknek a magyar hangzású, magyar eredetű helyne­veknek az elrománosítása volt. A régi oklevelekből azonban a magyar eredetű neveket nem tudták eltüntetni s icz okozza nekik a legtöbb gondot, mert ezt a terü­letet is úgy igyekeznek feltüntetni, hogy itt ők az őslakók és a dákó-román múlt­nak itt is vannak gyökerei. De gyökérre bizonyíték nincs — ha valaki a múltba ás, magyar neveket, magyar helységeket, sőt magyar írásos emlékeket talál... Egész a tizenhatodik századig magyar papok gondozták itt a magyarságot, ők tartották meg magyarnak ezt a hatalmas tömböt; felkeresték az »elcsellengőket« és »visszavezérelék« falujukba. Ekkor azon­ban a románok a magyar papokat kiül­dözték és megkezdődött a magyarság pusztulása. Kétszáz esztendő múlva a moldvai csángók újra tarthattak magyar papot. Ebben az időben tizennyolc kato­likus plébánia és hetven leányegyház volt itt. Ez a lakosság alkotta akkoriban a Moldva népességének csaknem a felét. Még az 1932-ből származó okmányokban is ma­gyarul írják a helyneveket. Ősi kún nevek szerepelnek az okmányokban. De ebben ni oda, ahol megélhetést talál s ahol könnyebb a sorsa. Itt él több, mint százezer magyar. A román kormány, miután az itt élő csángók katolikusok, besorozta őket a román ka­tolikus egyházba. Magyar papjuk, magyar iskolájuk nincs. Egy-egv parasztember szokott énekelni s elmondja a Miatyánkot, az istentisztelet többi része románul fo­lyik Ide magyar ember, aki külföldről utazik, be nem teheti a lábát. Román csendőr vigyázza a falvakat. Magyar szö­vetkezet van, de román központtal. Ma­gyar kultúregyesület, vagy a szövetkezet kivételével más gazdasági vállalkozás nincs, mert ilyenhez kezdeni a magyar embernek egyenlő itt a hazaárulással. BUKAREST A MÁSODIK LEGNAGYOBB MAGYAR VÁROS Bukarestben a magyar protestáns egy­házat Bercsényinek Vacarestin, Bukarest melleit állomásozó katonái alapították. Az osztrák-török kibékülés után itt maradt nagyon sok magyar, templomot is építet­tek maguknak, de a szászok 1815-ben el­kobozták tőlük. A szabadságharc leverése után sok magyar telepedett le Bukarest­ben. Később a" székelyföldi tagosítás és a nagybirtok fel segítésére hozott erdőtör­vény elől ezrével menekült a székelvség a Regátba. Ezek mind Bukarestben kötöt­tek ki. Ma Bukarest magyaságának legnagyobb részét azok teszik ki, akik Erdély elszakí­tása után vándoroltak ki a nyomor elől. Számuk több. .mint 100—120 ezer. ők épí­tették fel a piszkos kis mezővárosból a ragyogó Bukarestet, a Belvárost; a máso­dik Párizst. De a magyarok közül csak az intellektuelek jutottak be a belvárosba. A többiek kint laknak a város szélén, a 'kül­városok nyomortelepein. Ott élnek a Gri­­vetein és Mahalában. De a legszomorúbb sorsa az ide vándorolt székely leányoknak van. A bukaresti lokálok, a külvárosok és az éjjeli mulatók tele vannak székely lá­nyokkal. Az egyik bukaresti református pap tizenötezerre becsüli az utcára jutott cselédlányok számát. Ebből tízezer ma­gyar, a többi bolgár és ukrán. Ezek a lányok már elvesztek a magyarság számá­ra. Senkivel, aki meg akarná őket menteni, már szóba sem állnak. Tízezer magyar anya veszett el’ Önkéntelenül felmerül a kérdés: Mi lesz velük? Olténiában s a dunai bánságban is ezer és ezer magyar él. A történelem szekere vágtat. Meg kell őket menteni- haza kell telepíteni mind­nyáj ukátt > Ennek a telepítésnek pedig rögtön meg kell indulnia, mihelyt az idő engedi, mert minden év több és több székely és csángó magyart követel Reményik Sándor ötven éves Odaát Erdélyben csöndesen ünnepelni kezdenek egy költőt, aki mindenkié, min­den magyaré. A cikkek, amelyek megje­lennek róla, mindenütt visszhangot kel­tenek, ahol magyarul olvasnak és éreznek. Az erdélyi ünneplés köré odasereglik az egész magyarság. Rcménvik Sándorról van szó ,aki ezek­ben a hetekben tölti be életének 50-ik esz­tendejét. Reményik erdélyi ember, »erdélyi lé­lek«. Olt született. Kolozsvárott, ott vé­gezte iskoláit előbb a református kollé­giumban, majd a jogoá a kolozsvári egye­temen. Ä kolozsvári lapokban jelentek meg első írásai, esztétikai, kritikai tanul­mányai, lírai hangulatképei. Már a világ­háború vihara zúgott végig a magyar né­pen, mikor budapesti lapok közölni kezd­ték a költeményeit. Az erdélyi folyóira­tokban állandóan találkozhatunk a nevé­vel. A világháború, az összeomlás után szépirodalmi lapot indít, a »Pásztortűz«-et, melyet a legnehezebb időkben szerkeszt. A magyar olvasók egyre nagyobb figyelem­mel fordulnak versei felé s mikor néhány esztendővel ezelőtt ott is, itt is megjele­nik nagy kötete, a »Romon virág«, határon innen és határon túl az egész magyarság a háború utáni költészet egyik legjelentő-’ sebb alkotóját ünnepli benne. Verseit olvassák, mondják, szavalják. Egyes versei, számos versének sok sza­kasza, sora a köztudat mélyére hatolt. Mindenfelé betéve tudják, sokszor meg­­hatottan idézik. |KURUCZ jANOSI Szomorú hír érkezett a napokban Amerikából. A fővárosi lapoknak jött jelentés szerint, — mint igaz részvét­tel olvassuk, — Kurucz János zon­goraművész és dalköltő Hollywood­ban a napokban szívszélhüdés követ­keztében meghalt. Vele Komárom­nak egyik olyan derék fia költözött el az élők sorából, aki csak becsü­lést és jó hírnevet szerzett szülőföld­jének. Mint kiváló zongoraművészje­les énekes és elismert dalköltő, még a világháború előtt országos hirre tett szert, hangulatos, szívhez szóló magyar dalait az egész országban ját­szották és énekelték s hangversenye­it. melyeket a fővárosban és az or­szág nagyobb városaiban tartott, min­den alkalommal nagy közönség láto­gatta, előadását és szerzeményeit igen nagy tetszéssel fogadta. A világháború utáni években Ame­rikába költözött, de időnként hazajött Budapestre és ellátogatott Komárom­ba is, azonban »a művész hazája szé­les e világ« s ő újra, meg újra visz­­szatért Amerikába, ahol igen megked­velték és szerették. Hangversenyezett a legnagyobb világvárosokban, mint New-Yorkban, Chicagóban és más metropoliszokban. Legutóbb Holly­woodban működött és a chicagói je­lentés szerint itt érte utol a halál. Kurucz János már ifjú korában szép reményekre jogosító jelét adta tehetségének. Kitűnő zongoristává művelte magát és megpróbálkozott dalszerzéssel is. Közben a Komáromi Dalegyesület működőkarába belépett és résztvett az 1901-ben Kassán tar­tott dalversenyen is. Első dalait a budapesti Bárd és trsa cég adta ki, melyeket azután számos szerzeménye követett. A polgári életben pénzügy­igazgatósági tisztviselő volt, de ami­kor már elismert lett neve, Buda­pestre költözött és nagy sikerű hang­versenyeket rendezett. Hangulattel­jes, kedves dalait ma is szívesen ének­lik a rádióban és a hangversenypódi­umokon s különösen Reviczky Gyu­lának »Szivemből téptem ezt a dalt« kezdetű költeményére, Sza­bolcsimnak »A Grand K a f f é b a n« c. költeményére szerzett műdalai, Balog örzse keszkenőjét égő könnyel sírta tele, Künn a temetőben új sírt lapátol­nak, F e s 1 ő rózsa, piros r ó­zsa, Ha elér hozzád néha egy dalom, Hervadó rózsák közt előttem a képed kezdetű dalai feledhetetlenné teszik nevét. Évekkel ezelőtt, még a megszállás alatt Komáromban is tartott hang­versenyt, majd később látogatóba jött ide rokonaihoz, akkor beszéltünk vele utoljára. Ennek öt éve már, amikor félévi hazai tartózkodása után ismét kiment Amerikába. Most, hogy fájdal­mas halálhírét hozza a chicagói jelen­tés, szeretettel, de mély szomorúság­gal gondolunk reá, a mi kedves föl­­dinkre, nótás kedvű dalköltő bará­tunkra, akit a messzi idegenben, fér­fikorának megteremtő korában, 56. évében ragadott el a kegyetlen halál. Emlékét nemcsak barátai, de gyö­nyörű dalai is híven megőrzik, mert azok sokáig élnek a magyar szivek­ben. -f Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. 1KD minisztérium útján történő interven­ciónak gyors eredménye lesz. GYALOKAY-vaskereskedés K 0 M A R 0 M 4L(Jobbpart) iiiniimmmiiiiimumsmam11ipiiiiiw Klapka Gy. ut 13. Telefon 46. Vasáruk, műszaki cikkek, fegyver-, lőszer- és lőporraktár. Steyr-Waffenrad kerékpárok egYedárusítása. § biztosítson tűzkár ellen, / KÁRA MEGTÉRÜL!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents